Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-23 / 225. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 I960, szeptember 23. c Míg földbekerül a mag • • • Még jól emlékszem arra a gyűlésre, ahol Gulyás Ferenc, a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz brigádvezetője először állt oda a szövetkezeti gazdák elé, s kicsit lámpaláza- san beszélt arról, milyen munka vár a brigádtagokra, mit kell elvégezniük. Most, hogy ismét találkoztunk, és szóba került az első brigádgyűlés, maga is mosolygott akkori zavarán. Már megszokta az ilyen „szereplést”, hetenként tanácskozik a munkacsapatvezetőkkel, naponként beszélget a szövetkezeti gazdákkal. Akkor sem jön zavarba, ha arról kell számot adnia, hogy milyen munkák folynak az üzemegységben. Gulyás Ferenc, az I. számú üzemegység vezetője mindig tudja, hogy hol tartanak. Pedig 1200 holdon irányítja a munkát. Most is sorolj aj Az asszony munkacsapat a kukoricát töri. Kiss Istvá- nék a dohányt szedik, fűzik. Mások a cukorrépa betakarítását végzik. A gépek pedig szántanak, magágyat készítenek. Ez most nem köny- nyű munka. Volt olyan terület, ahol 26—32 cm-es szántásból csak úgy tudtunk jó magágyat készíteni, hogy két sorral tárcsáztuk, nehéz fogassal, gyűrűshengerrel por- hanyítottuk, tömítettük a talajt. Elvetettük az őszi takarmánykeveréket és 86 hold őszi árpát. A 220 hold búza területből 50 holdon már vetésre kész a talaj. A többi területen is folyamatosan halad a magágy készítés, valamint a mélyszántás is. Ez utóbbi munkát már 400 holdon végezték el a gépállomás traktorosai. — A silózásról meg majdnem elfelejtkeztem, pedig már öt gödör tele van — mondja az üzemegységvezető. S még hozzáfűzi: — Silókombájn vágja a kukoricaszárat, ezt répaszelettel együtt silózzuk. Számításunk szerint így még 250 köbméter jó minőségű silót készíthetünk, a meglévő 650—700 köbméter mellé. Nem messze a tiszta, fehérre meszelt istállóktól dohánypajták sorakoznak. A legutolsó most épül, még csak félig fedi a nádtető. A többi pajtában már száradnak a kötélre fűzött dohánylevelek. A dohányos munkacsapat tagjai itt dolgoznak a készülő pajtában. Fürgén fűzik a dohányt, s viccelődve sürgetik az építőbrigád tagjait: igyekezzenek azzal a tetővel, mert már az egész pajtára szükségük lenne. — Még az új pajta is kevés lesz, hová kötözzük azt a sok dohányt — aggodalmaskodnak az emberek. Gulyás Ferenc biztatólag mondja: lesz hely, gondoskodunk mi arról. S így folytatja: — Szerencsére az okoz gondot, hogy hová tegyük a termést. Tizenöt holdon termeltünk dohányt, s az eddig betakarított mennyiség alapján 10 mázsás termésre számítunk. A szedés még megtart ebben a hónapban. — Ha nem tovább — mondja Biró András bácsi. Demecs János még megtoldja: — A szedés halad is jobban, de a fűzés, kötözés az babramunka. Így beszélgetnek, néha da- lolgatnak is, de a kezük egy percre sem pihen, sok még a fűzni való. Nemcsak ebben az üzemA moszkvai rádió magyar osztályának felhívása fel fogja használni szeptember 27-i adásában és továbbítani fogja az „Izvesztyija” szerkesztőségének, hogy felhasználhassák a könyv összeállításához. Felvetődhet az a kérdés, hogy miért éppen ezt a napot választottuk. Huszonöt évvel ezelőtt Maxim Gorkij író kezdeményezésére egy könyv látott napvilágot — „A világ egy napja’’ címmel. Most az a gondolat vetődött fel, hogy negyed század elteltével ismét bepillantsunk bolygónk egy napjának életébe; Tudni kívánjuk, milyen események, problémák izgatják most az emberiséget, miről gondolkodnak szemberek világszerte, többek között Magyarországon is. Reméljük, hogy ön is kiveszi részét ebből az érdekes és fontos munkából. Várjuk levelét a következő címre: Moszkva, Rádió, Magyar Osztály. HIIHIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIMIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIHIilllllillllHIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIII) LEVELEKBŐL néhány sorban Az „Izvesztyija” című moszkvai lap könyvet készül kiadni, amelyben rögzíteni kívánja a világon élő emberek egyetlen napjának eseményeit. Ez a nap — szeptember 27 — kedd. A könyv meg akarja örökíteni, hogy mi történt ezen a napon, mi töltötte ki az emberiség életét, milyen események, tények fűződnek ehhez a közönséges naphoz. A Moszkvai Rádió, erejéhez mérten, hozzá akar járulni ehhez az érdekes munkához. Az Ön segítségét kéri ehhez. Ezért fordulunk most Önökhöz és a legkülönbözőbb életkorú, foglalkozású emberekhez, mindenkihez, aki segíteni kíván abban, hogy minél teljesebben áttekinthessük mindazt, ami szeptember 27-én bolygónkon történt. Kérjük tehát, hogy írja meg levélben, táviratban mindazt, ami az Ön számára ehhez a naphoz fűződik. Az anyagokat a Moszkvai Rádió Busi József elsős gimnazista Tiszaföldvárról örömmel üdvözli társaival együtt az új iskolareformot. Mint írja, testüket, lelkűket felüdítette az első gyakorlati foglalkozás, amit a Martfűi Állami Gazdaságban töltöttek. Alkonyaikor érkeztek vissza, kicsit fáradtan, de jókedvűen s már azt számolgatták útközben, hogy mikor mennek ismét Martfűre. Szabó elvtárs Mezőtúrról elismerően ír a Borostyán Étterem felújításáról. A belső berendezés és világítás szinte fővárosi szintre emeli az étterem nívóját. Sajnos, a külső szépítés ezúttal elmaradt, márpedig elég siralmas látvány éppen a város főterén az ütött-kopott épület. Reméli a város többi lakóival együtt, hogy tavasszal új köntöst kap az étterem. Csapó Jánosné szolnoki levelezőnk írja, hogy az Állami Áruház dolgozói a szakszervezeti kongresszus tiszteletére újabb, illetve kiegészítő vállalásokat tettek. Vállalták, hegy december 1-re befejezik 3 éves tervüket, a takarékos- sági, propaganda és újítási tervükbe foglaltakat maradéktalanul végrehajtják, az új kereskedelmi módszerek bevezetésével. egységben, hanem a Szabad Nép Tsz egész területén szorgalmasan dolgoznak a szövetkezeti gazdák. Háromszáz holdon tették földbe az őszi árpa vetőmagját, 27 vagon cukorrépát már beszállítottak, s megkezdték a 100 hold napraforgó betakarítását is. Ahol csak lehet, a gépek segítségét is igénybe veszik, hogy mielőbb befejezhessék az őszi betakarítást és földbe kerüljön a vetőmag. N, K. A KISZ vezetői örömmel és tettrekészen fogadták az iskolareform tervezetét A Kommunista Ifjúsági Szövetség legfőbb feladata, hogy tagjait haladó gondolkodású, művelt, munkaszerető emberekké, szocialista emberekké nevelje. Ezért mi, KISZ vezetők örömmel és tettrekészen fogadtuk az oktatási reformról szóló tervezetet, mely éppen e feladat megoldásának útját mutatja. Az új alapokra fektetett iparitanulóképző iskolák biztosítják majd a művelt szakmunkás-gárda utánpótlását. Munka közben Berki László, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat lakatosa folyadékállásmutatót ké zit hűtőgéphez' Az 5^1-es középiskolák és a szakközépiskolák pedig az eddiginél több lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok megismerjék és megszeressék a fizikai munkát. A reform végrehajtásából a KISZ-nek nagy szerepet kell vállalnia. Legfontosabb, hogy jó és gyümölcsöző kapcsolatot hozzunk létre az üzemi- és középiskolai KISZ- szervezetek között. El kell érnünk, hogy az üzemi fiatalok szeretettel, megértéssel fogadják a szakmával ismerkedő gimnazistákat, megtanítsák őket az alapvető fogásokra Az üzemek a hozzájuk kapcsolódó középiskolák diákjai számára munkaalkalmat fognak biztosítani a tanárok ideológiai konferenciáival egyidőben, az úgynevezett tanításmentes munkanapokra A munkakapcsolatok mellett szeretnénk, ha szervezeti-, sport- és kulturális területen is együttműködnének az üzemi és középiskolai fiatalok. Például közösen rendezhetik a tagkönyvkiosztó taggyűléseket, taggyűlést tarthatnak, amelyen az üzem ifjúmunkásai a tanulókkal együtt vitatják meg a diákok munkaeredményeit. A gyakori együttlét, s a baráti kapcsolatok kialakulása, melyet közös klubdélutánok és sportversenyek is elősegítenek, jó hatással lesz a munkásfiatalokra és a diákokra. Ezek megismerik az életnek egy új oldalát, megtanulják becsülni és szeretni a kétkezi munkát. Amazok viszont ösztönzést nyernek, hogy esti iskolákban, tanfolyamokon bővítsék ismereteiket, gazdagítsák műveltségüket. Az oktatási reform értelmében az egyetemi felvételeknél előnyben részesülnek azok a fiatalok, akik néhány évet gyakorlati munkán töltöttek. Ez igen helyes, mert a megismerésnek Lenin által megjelölt útj'át követi: A gyakorlattól az elméletig, s onnan vissza a gyakorlathoz. Közelebbről nézve: gyakorlati munkából, tehát mondjuk egy gépgyári fiatal munkás a Műszaki Egyetemen a géptan-gépelemek című tantárgyat gondolatban összekapcsolja majd a gyárban tapasztaltakkal, míg e tárgy egy gimnáziumot végzett hallgató számára sokáig üres képletek, furcsa rajzok halmaza marad. A tervezet megvalósításához úgy kell hozzálátnunk, hogy nagyobb hibákat lehetőleg ne kövessünk eL Az oktatási reform mezőgazdasági tanulóiskolák létesítését, fejlesztését is előírja. Mi, KISZ vezetők vállaljuk, hogy nagy számban mozgósítjuk a fiatalokat ezekre az iskolákra. Az illetékesektől viszont azt kérjük: biztosítsanak elegendő férőhelyet és a mostaninál korszerűbb, jobb tankönyveket, hogy közös erővel sikeressé tegyük a mezőgazdasági szakemberképzésnek ezt az igen fontos formáját. Verbal Lajos a KISZ Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának ágit. prop. titkára. Ankét az új búzafajták termesztéséről A megyei pártbizottság és a Szolnak megyei Néplap szerkesztősége az új búzafajták termesztéséről ankétot rendez szeptember 24-én, szombaton 9 órai kezdettel Szolnokon, az MSZBT kub,iában. Az ankéton mező- gazdasági szakemberek, tsz elnökök vesznek részt. Jelen lesz és felszólal a vitában Dr. Holtai Árpád és Hirtes János, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársa. Este hat óra, a szürkület percek alatt sötétséggé sűrűsödik. De a traktoristákat ez nem zavarja a kunmada- rasi határban. Éppen műszakváltás van a DT—100-as hernyótalpas traktor mellett. A gép felelős vezetője, Szálai Sándor most adja át a kormánykereket váltó-társának, Egyed Istvánnak. Olajoskormos bőre, ruházata és a felszántott holdak arról tanúskodnak, hogy nem töltötte tétlenül a 12-órás műszakot. Néhány percre feltartóztatom a hazaigyekvő, illetve szántani készülő traktoristákat és munkájuk iránt érdeklődöm. — Tavaly augusztus óta dolgozunk együtt — mondja Szalai Sándor —, és igazán jól megértjük egymást. Szocialista megőrzésre vettük át akkor a gépet, s azóta főjavítás nélkül 4400 normálholdat teljesítettünk vele. — Az idén is elmegy még a gép nagyjavítás nélkül — fűzi hozzá Egyed István. A Kunmadarasi Gépállomás több mint száz erőgépe — néhány kivétellel — kettős műszakban dolgozik. Tompa Erzsébet üzemgazdász a legjobb traktoristák között emlegeti Szalai Sándort és Egyed Istvánt. — Egyed István 1130 normálholdat teljesített szeptember 20-ig. Szalai Sándor — aki márciustól kombájnt javított, majd aratott — 407 normálholdat ért el. Szalai igen jó kombájnos — mondja az üzemgazdász. A váltó-társak tehát már teljesítették a gépre szabott éves talajmunka tervüket. Most mélyítő szántást végez6 Váltő-lársak nek az Oj Barázda Tsz tábláján. — Negyven centi mélyen szántunk — jelentik ki egyszerre — a jövő évi kukorica alá. Ez a jó termés alapja. Igyekszünk, hogy ne érje szó a házelejét — mondják a Búzakalász Tsz pártoló tagjai. A szövetkezetiek is elégedettek a traktoristákkal. Kanta Gyulától, a Búzakalász Tsz agronómusától hallottam: — Soha nincs panasz a munkájukra. Jó a szántás mélysége és minősége. Gyakran látogatom őket, bár nem szükséges az ellenőrzés, mert mindketten lelkiismeretes emberek. Jó vetőmagágyat is készítettek... Tapasztalt traktorosok már mindketten. Szalai Sándor 1950 óta ül az acélparipán, pedig még fiatal a magas, szélesvállú traktorista. — Száznyolcvan holdat szántottunk fel a jövő évi kukorica alá. Ezen kívül vetőszántást és talajelőkészítést is végeztünk — így Egyed István. — Bizonyára jól is keresnek. — Nem panaszkodhatunk. Én 2700 forintot vittem haza a múlt hónapban — válaszol Egyed István. — Júliusban 4600 forintot kerestem a kombájn mellett — szól Szalai Sándor. — A múlt hónapban 3100 forintot kaptam. — Mivel töltik a szabadidejüket? — Szeretek olvasni, rádiózni, moziba menni. Persze, a menyecskéket is megforgatom még — mondja nevetve Egyed István. — Én a lányaimmal játszom, ha haza megyek, aztán aludni kell, mert hamar itt lesz a váltás ideje — válaszol Szalai Sándor. — Fiú, nincs? — Rosszul osztották be — huncutkodik Egyed. — Nekem két-két fiam és lányom van. Meg két unokám is, pedig csak 41 éves vagyok. De korán nősültem és a lányom is 16 éves korában ment férjhez. Egyed István a múlt héMunkás-paraszt asszoin találkozó Szombat este munkás-paraszt asszonytalálkozót rendeznek Fegyverneken a községi kultúrházban. A Béke és a Kossuth Tsz-t patronáló budapesti üzemek munkásasz- szonyai látogatják meg falusi barátnőiket. Nem jönnek üres kézzel, apró emléktárgyakat is hoznak azoknak, akik legjobban dolgoztak ebben a gazdasági évben. A fegyver- neki asszonyok sem maradnak adósok. Ügy készülnek, hogy kedves, kellemes emlékeket szerezzenek látogatóiknak ezen a napon. ten jött vissza az egyhetes propagandista továbbképző tanfolyamról. Propagandista lesz a gépállomáson. Szalai Sándor is párttag, ő is tanul majd. — Szeretünk olvasni, politizálni — mondja Egyed István. — Nagyon érdekel bennünket az ENSZ ülésszaka Szidtuk az amerikaiakat, hogy korlátozzák Hruscsov és Kádár elvtársak mozgási lehetőségét New Yorkban. Ügy látszik, félnek a béketörekvéseiktől ... A traktoristák azt is elmondják, hogy nemcsak egymás, közt, de a tsz-tagokkal is sokat beszélgetnek. Akad egy néhány elégedetlenkedő, pedig nem gazdálkodnak és nem is zárnak majd rosszul. — Nehéz elfelejteni, hogy valamikor egyesek nem dolgoztak. Ezek hallatják hangjukat Beszélgetünk az emberekkel, mert úgy érezzük, hogy néha nagy szükség van erre. Meg aztán kötelességünk is — mondja Egyed István. Igen. Kötelességük, mert kommunista traktorosok. Jól tudják ők, hogy nemcsak a szántás megfelelő mélységét és jó minőségét várják tőlük. Munka közben és szünetében az emberek felvilágosításával, nevelésével . is kell foglalkozniok. Sürget az idő, Szalai Sándor vacsorázni, pihenni készül. Egyed István felül a DT-re, kigyúllnak a traktor reflektorai és kezdődik az éjszakai műszak ML.
