Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-22 / 224. szám

1960. szeptember 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az oktatási reform megvalósítása az egész társadalom ügye A szeptember 4-i napilapok teljes terjedelemben közöl­ték oktatási rendszerünk to­vábbfejlesztésének irányelve­it. Azóta százezrek, — idő­sek, fiatalok, szülők, pedagó­gusok — tanulmányozták az irányelveket. Mielőtt a kormány végle­ges formába öntené a re­formtervezetet, szükséges­nek látta, hogy vitára bo­csássa azt. Az oktatási reform célját Kállai Gyula elvtárs határoz­ta meg a legtalálóbban: Kö­zelebb az iskolát az élethez! Sok égetően szükséges re­formot javasol megvalósítás­ra a tervezet. Közülük csak néhányat említek. Középisko­láink zöme nem Elszí ti fel tanulóit az életre, hanem csupán egyetemi felvételre képesít. Az egyetemekre pzonban nem juthat be min- ■ten jelentkező. A tervek sze­dni középiskoláink közül több lesz a szakközépiskola, Kölcsönjegyzés Ausztriában azzal a céllal, hogy a szak­munkásképzés színvonalát emelje. A tömeges szakmun­kás-utánpótlást az iparitanu­lóiskolák fogják a jövőben is biztosítani. Uj módszert ve­zetnek be a technikusképzés­be is: főiskolai szinten képe­zik majd az ipar középkáde­reit. A politechnikai képzés ki- szélesítésével szakemberek sokasága kapcsolódik bele a nevelőmunkába: így válik szorosabbá a kapcsolat a munkás és pedagógus között is. Az oktatási rendszer szer­vezeti változtatásai azonban önmagukban még nem bizto­sítják a reform sikerét. Sok­kal fontosabb a tartalmi vál­tozás, az iskolák zártságának feloldása és közelebbvitele az élethez. Az iskolareform vitájával kettős célt szeretnénk elér­em!: ♦ Egyrészt a dolgozók száz­ezreinek javaslataival töké­letesítjük a tervezetet, — másrészt a társadalom is job­ban magáénak érzi az olyan iskolát, melynek ügyeibe be­tekintést nyerhet Megyénkben is létrejött az iskolareform vitáit irányító operatív bizottság. Célunk, hogy a társadalom érdeklődésének középpont­jába állítsuk a reformter­vezetet. A viták szervezésében szá­mítunk megyénk dolgozói­nak segítségére — a tantestü­letek, a szakszervezeti bi­zottságok, — a szülők, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, a Magyar Úttörők Szö­vetsége, nőtanácsok támoga­tására — és mindazokra, akik felelősséget éreznek oktatás­ügyünk fejlődéséért, kérjük megyénk dolgozóit, mondják el véleményeiket, javaslataikat a reformter­vezetről. A Szolnok megyei Néplap hasábjain adjon teret a be­érkező javaslatoknak, elgon­dolásoknak. Az oktatási re­form megvalósítása legyen az egész társadalom ügye. Várjuk a hozzászólásokat! Szurgyi István, a Pedagógusok Szakszervezete Szolnok megyei Bizottságának titkára A Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat cukrászműhelyében minta tortákat készítenek. Nagyjelentőségű rendelkezés: Állami hitelt igényelhetnek üszővásárlásra a tsz-tagok m m BB ’ mmmwn K íj,- «IHil í * tiiiiiiiiiiiimiimmiiiiiiiiiiiJiiiiiiiiiiiimiiiui Fogadás az olimpikonok tiszteletére Ausztriában megkezdték a másfél milliárd schilling (csaknem 58 millió dollár) összegű — a háború utáni legnagyobb — belső kölcsön jegyzését. E kölcsönt autó­utak építésére, egyes vasút­vonalak villamosítására, va­lamint a távbeszélő hálózat automatizálására fordítják. Egy részét azonban a rövid- lejáratú államtartozások visz- szafizetésére használják fel. Az új kölcsön, jegyzése tíz napig tart. A kölcsön évi 7 százalékos kamatot hoz és 15 éven belül fizetendő vissza. (MTI) Magyar atomfizikusok is részt vesznek a weimari nemzetközi munkaértekezleten WEIMAR (MTI). A Német Tudományos Akadémia Atomfizikai Intézetének ren­dezésében Weimarban 45 ne­ves bolgár, kínai, lengyel, magyar, német és szovjet atomfizikus részvételével megkezdődött az atomfiziku­sok 6. nemzetközi munkaér­tekezlete. A magyar atomfizikusokat Fenyves Ervin, Sándor Ta­más, Sebestyén Ákos és So­mogyi Antal képviseli a munkaértekezleten, amelyen elsősorban a nagy nyomások fizikájával kapcsolatos ta­pasztalatokról és tudományos eredményekről számolnak be. A munkaértekezleten meg­beszélik majd azt is, miként lehetne még szorosabrra fűz­ni a szocialista országok atomfizikusainak együttmű­ködését» Az FM. és az Élelmezés­ügyi Minisztérium közös rendelkezése alapján lehető­ség nyílik arra, hbgy azok a tsz-tagok, akik háztáji te- nyészmarhával nem rendel­keznek, üsző vásárlásra álla­mi hitelt igényelhessenek A rendelkezés értelmében az igénylő tsz-tag 4.800 forint állam" hitel erejéig tenyész­tési szempontból felülvizs­gált, fedeztetésre alkalmas 18—22 hónapos szűzüszőt kap a tenyészállatforgalmi gaz­dasági- iroda (TEGI) megyei kirendeltségétől. Ezzel kapcsolatban felke­restük Izsák Pál elvtársat, a TEGI Szolnok megyei Ki- rendeltségének vezetőjét, s megkértük: ismertesse rész­letesebben ezt a lehetőséget. Izsák elvtárs a következőket mondotta: — A tenyésztő az akció keretében kihelyezésre kerülő üszőt felvásárlási áron kap­ja meg. Amennyiben a fel- vásárlási ár 4.800 forintnál nagyobb, a többletet az üsző átvétele alkalmával a te­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a forradal­mi munkás-paraszt kormány ma délután 15,30 órakor fo­gadást rendez a parlament I kupolacsarnokában a Rómá­ban járt sportküldöttség tag­jainak tiszteletére. (MTI) A SZOLNOKI PIACON A J0S2 tit JÁSZTELKEN, a Viharsa­rok Tsz irodájában találkoz­tunk, ahol pénztáros és ad­minisztrátor a vígkedélyű, örökké mosolygó KISZ tit­kár. A ki- és befizetések köz­ben mindenkihez van egy­két kedves szava. Pontosan és lelkiismeretesen végzi munkáját a csinos, fekete­hajú lány. Szeretik az időse­ket tisztelő pénztárost, s most könyvelő tanfolyamra akarja őt küldeni a szövetkezet ve­zetősége. Szabad idejében a kiszis- ták között van Ivanics Rózsi. Szívesen hallgatnak rá és kö­vetik őt a fiatalok, táncról, vagy munkáról legyen is szó; Mert az is akad bőven a kö­zös gazdaságban, ahol ke­resik az újat, a haladót. S az új módszerek terjesztésénél kire támaszkodhatnának leg­jobban, hanem a fiatalokra. Tavasszal öt hold négyzete­sed vetett kukorica ápolását bízta rájuk a szövetkezet ve­zetősége. A kísérleti parcella minden holdján más-más tőszámú növény volt. Arról akartak meggyőződni, melyik módszert lesz érdemes majd általánosítani. Most a beta­karítás előtt vannak, s a ki­szisták táblája jó termést ígér. Nem volt könnyű a kiszis- ták öszefogása, nem mintha a munkától húzódoztak volna, inkább csak a hajnali felke­lés ment nehezen. Hajnal 3 órakor csak a KISZ titkár volt a találka helyen és ő „fújt” ébresztőt a kényel- meskedőknek. Azután hu­szonnégyen együtt mentek a kis közösség táblájára, kapál­ni. — Később már könyebben ment, senkit sem kellett köl­teni, mindenki tudja a köte­lességét, —- meséli Ivanics Rózsi. A VASÁRNAPI törést már jobban szervezték. Három kiszistát a fiatalok ébreszté­sével bíztak meg, mert most is hajnalban — fél négykor indulnak a határba. Maguké­nak érzik a termést, mert a szövetkezet vezetősége a jó munkáért televíziós készülé­ket ígért cserébe. Meg aztán táncruhát is akarnak venni a fiúknak, hogy külsőre is egy­ségesebb legyen táncegyütte­sük: Máskor is szerveztek társa­dalmi munkát a fiatalok. Rendbetették a 100 férőhe­lyes istálló kprnyékét, az ara­táskor kévét hordtak, a ta­vasszal gyümölcsfát ültettek a központi tanya környé­kén. —- Igaz nem sokat — mond­ja szerénykedve a titkár lány r-i csak 140-et ültettünk el. Esténként a Knytáncosok zsivajától hangos a szövetke­zeti elnök irodája. Itt tartják a kiszisták rendezvényeiket, próbáikat. Koppány Sándor, a fiatal pedagógus harmoni­kájának hangjára és Horváth Gizi ^vezényszavára” tanul­ják a népi táncokat. Giziké, a gimnazista lány a „koreog­ráfusuk.” Már át akarta őt igazolni az iskola KISZ szer­vezete, de a szövetkezetiek kérésére megengedték, hogy falun dolgozzon. Nagy hasz­nát veszik Jászteleken, a kö­zösségi munkához értő diák­lány tudásának. A KISZ közelgő kongresz- resszusára terelődik a sző. Készülnek a szövetkezeti fia­talok is. A napokban tartot­tak KISZ gyűlést, ahol a Köz­ponti Bizottság irányelveivel, a KISZ M- B. felhívásával is­merkedtek. — Megy itt a politikai mun­ka is — szól elgondolkodva a titkár, de hozzáteszi: sze­retném, ha még jobban men­ne ... Aztán a párttitkart, Varga István elvtársat dicséri, hogy sokat törődik a fiatalokkal. — Öt kérjük meg, hogy se­gítsen- most is a beszámoló elkészítésénél. Nem szeret­nénk a taggyűlésen szé­gyent vallani. A beszélgetésnél á tsz könyvelője is jelen van, aki tréfálkozik a fiatal pénztáros lánnyal: A LÁNY egy kicsit zavar­ba jön, kénytelen elismerni, hogy a naw „ő”, aki kőmű­ves, Jászberényben dolgozik és nem vállalja el a tsz-ben az építési brigád vezetését. Pedig helyben is megkeresne annyit és nem kellene na­ponként kerékpároznia. — Tehát gyakorolni kell még az „agitációs munkát” hisz a jövendőbelinek is a KISZ-ben lenne a helye. Tréfásan megfenyegeti a könyvelőt és hozzáteszi: — Ami késik, az nem mú­lik . •. És nem kételkedünk ebben, aki nehezebb feladatokkal is megbirkózott, a jövendőbelit is meggyőzheti. Máthé László nyésztő köteles befizetni. Ha a felvásárlási érték nem éri el a 4.800 forintot, a tenyész­tő csak az üsző tényleges értékével tartozik. — A hitel három évre szól, s azt a tenyésztő az üsző szaporulatával tartozik visz- szafizetni, amit a TEGI, il­letve az állatforgalmi válla­lat szerződéses áron vásárol meg. Az a tenyésztő, aki a visszafizetés alkalmával te­nyésztésre alkalmas szűz üszőt ad el, a minőségtől függően 11.50—13.00 forintos kilón­kénti, plusz 10 százalék te­nyésztési felárat kap a TEGI-től. Vemhes üsző le­adása esetén az átvételi ár 12—15 forint kilogrammon­ként, plusz 10 százalék te­nyésztési felár. Ha a szapo­rulat bikaborjú lesz, úgy azt az állatforgalmi vállalat szerződött bika (tinó) áron veszi át. Előfordulhat, hogy a leadott állat értéke maga­sabb, mint a hitel összege. Ezesetben a különbözetet a tenyésztő készpénzben meg­kapja, ellenkező esetben a különbözetet a tenyésztő tartozik befizetni a TEGI számlájára. — Amennyiben az akció során kihelyezett üsző vala­milyen oknál fogva tenyész­tésre alkalmatlanná válik, úgy a tenyésztő meghízlal- hatja és szerződéses áron adhatja át az állatforgalmi vállalatnak. Átvételkor a tsz-tag köteles az üszőt a vételár 80 százalékáig bizto­sítani, s ha netán elpusztul­na, a hitel 80 százalékát az Állami Biztosító, 20 száza­lékát pedig a termelőszövet­kezeti tag téríti meg. • Az itt ismertetett rendel­kezés arról tanúskodik, hogy államunk nemcsak a közös gazdaságokat, hanem azok tagjait külön-külön is támo­gatja. Szövetkezeteink gaz­dái igényeiket a szövetkezet vezetőségéhez nyújtsák be, s azt megerősítés után a vezetőség küldi tovább a já­rási tanács mezőgazdasági osztályához. A tsz-ek veze­tősége tegye lehetővé» hogy ebben az újabb kedvezmény­ben minél több tsz-tag részesülhessen. pm — A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság 19 öntödében, valamint hat, az öntvényeket megmunkáló vállalatnál meg­vizsgálta a selejt alakulását. Megállapították, hogy az el­lenőrzött vállalatoknál a ter­melés növekedésével párhu­zamosan csökkent a selejt. Az elért eredmények azon­ban még mindig nem kielégí- tőek. A vizsgálat során aztjs megállapították, hogy a seJejt túlnyomó többsége ugyanar­ra a hibára vezethető vissza. A selejtes öntvények gázhó­lyagosak, homokosak, salako­sak, illetve repedtek, a for­máról lefőttek, vagy tolódot- tak. A selejt további csök­kentését akadályozza a mű­szaki fejlesztés elmaradottsá­ga, illetve a kisgépesítés el­hanyagoltsága. A kisgépesí­tési egyébként nemcsak a se- lejt-csökkentés, hanem az öntödei termelés korszerűsí­tése, illetve gazdaságossága is indokolja. Hiányosság tapasz­talható az öntödék munkájá­nak irányításában is. Az ön­tödéken belül nagyobb elma­radottság tapasztalható a ho­mokkészítés, a magkészítés, az öntvény tisztítás és ,az anyagmozgatás terén. A népi ellenőrök azt is megállapították, hogy az ön­tödékben eléggé nagymérvű a munkaerő-vándorlás, ami ugyancsak kihat a selejt ala­kulására. A munkaerőván­dorlás okait vizsgálva a népi ellenőrök arra a következte­tésre jutottak, hogy azt dön­tő mértékben befolyásolják az öntödék más gépipari üze­mekhez képest lényegesen nehezebb munkakörülményei. Ezek megváltoztatására a távlati tervek tartalmaznak intézkedéseket» (MTI) A FORINTNAK télen, nyáron helye van. De mikor kell belőle legtöbb? SZEPTEMBERBEN! Amikor megjön az első ember. Miért? Mert pénzbe kerül a tü zelő, a csizma, a cipő, a me­legruha. KAPUT NYITHAT forintjainak. Kezdje el a libatömést! — A földművesszövetkezet a hízott baromfit máris átveszi. AZ ÜGYES TERMELŐ várakozás nélkül megkezdi a libatömést, majd 5 hét múlva az átadást, hogy még idejé­ben végezzen a téli bevásárlással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom