Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-20 / 222. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, szeptember 20. Kubát és kormányát nem ijesztik meg az amerikai agressziós lépések Havanna (MTI). Mint is­meretes, az amerikai kor­mány Manhattan szigetére korlátozta Fidel Castro moz­gásszabadságát, sőt New York-i tartózkodása idejére, egyéb nehézségeket is tá­maszt útja elé. Több New York-i szálló például nem vállalta a kubai küldöttség el­szállásolását. Fidel Castro a kubai hír- szolgálati iroda képviselőjé­nek kijelentette: „Ha szüksé­ges, hálózsákot és függőágyat viszek ínagammal és beren­dezkedem New York közpon­ti parkjában” —- mondotta. Castro hozzáfűzte, hogy a newyorki tartózkodásával szemben támasztott nehézsé­gek az amerikai agresszív és provokáló politika új ténye­zői. * Már hírt adtunk a kubai kormány céltudatos politiká­jának legújabb jelentős lépé­séről, az amerikai tulajdont képező bankok államosításá­ról. A bankok államosításáról kiadott rendelet, amelyet Dorticos elnök és Castro mi­niszterelnök írt alá, az álla­mosítás indokait így foglalja össze: Kuba gazdasági struk­túrájának átalakításánál a bankok eddig gátolták a nemzeti felszabadulást, mert a leghatékonyabb eszközei voltak az imperialista be­avatkozásnak Kuba gazdasá­gi életébe és elősegítették az amerikai cégek monopolista tevékenységét Kubában. Az amerikai külügyminisztérium korlátozni akarja Hruscsov beszédeinek televíziós közvetítéseit New York (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, a New York Times első oldalon közli Jack Goidnak, a rádió- és televí­ziós rovat szerkesztőjének cikkét, amely szerint az ame- ‘rikai külügyminisztérium hi­vatalos képviselői szeptember 14-én azzal a követeléssel for­dultak az American Broad­casting Company, a Colum­bia Broadcasting Systeme és a National Broadcasting Company vezetőihez, hogy „Hruscsov látogatásának te­levíziós közvetítése során a külügyminisztérium vélemé­nyét juttassák kifejezésre”. Megmagyarázták, hogy a külügyminisztérium vélemé­nye szerint nem felelne meg az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek, ha megengednék Hruscsovnak, hogy széles körben használhassa az ame­rikai hírközlési eszközöket. — A külügyminisztérium nemhivatalos úton közölte — folytatja a szerkesztő — a nagy televíziós társaságok­kal: „Reméli, hogy az ameri­kaiak házában a televíziós készülékek képernyői Hrus­csov amerikai tartózkodása idején nem válnak a szovjet miniszterelnök propagandájá­nak eszközévé”. Az Editor And Publisher című amerikai folyóirat szer­kesztőségi cikkében megálla­pítja, hogy az amerikai sajtó megszegné kötelességét, ha nem számolna be kellő fi­gyelemmel Hruscsov minisz­terelnök amerikai látogatásá­ról. — Az a gondolat, hogy egy­általán ne foglalkozzanak Hruscsowal a sajtóban — jelenti ki a folyóirat — „meg­valósíthatatlan és ésszerűt­len is”. Az amerikai sajtó nem teheti azt meg, hogy ne | érdeklődjenek olyan esemé­nyek iránt, amelyek az ENSZ-ben történnek, mert ezektől függenek az amerikai nép érdekei és az amerikai népnek tudnia kell minden­ről, ami az ENSZ-ben törté­nik — állapítja meg a folyó­irat. Fidel Castro New-Yorkba érkezett NEW YORK (UPI) Fidel Castro kubai miniszterelnök magyar idő szerint vasárnap este 21 óra 32 perckor repü­lőgépen Havannából New Yorkba érkezett, hogy részt- vegyen az ENSZ 15. közgyű­lésén. A szovjet küldött nagyjelentőségű beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) nácsnak a kongói kérdésben hozott határozatait, hanem mesterségesen feltámasztott zavar segítségével arra törek­szik, hogy nagysietve jóváha­gyassa kongói aknamunkáját. A szovjet küldöttség úgy véli — hangsúlyozta Zorin —, hogy a rendkívüli ülés­szak még mai összetételében is köteles mindenképpen tá­mogatni az afrikai, ázsiai és más békeszerető népek ama követelését, hogy vessenek véget Kongóban a külföldi fegyveres beavatkozásnak, szüntessék meg az ENSZ be­avatkozását az ország bel­ügyeibe és ajánljanak olyan intézkedéseket, amelyek elő­mozdítják a kongói nép nem­zeti újjászületését a szabad­ság és a függetlenség útján. A szovjet politika — Kongó függetlenségének politikája Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió nem törekszik semmiféle előnyre, semmiféle előjogokra az afrikai orszá­gokban, nem akar támasz­A szovjet kormány ideiglenesen visszahívta kongói nagykövetét Lumumba újabb tiltakozása az EI\SZ-hatóságok beavatkozása miatt MOSZKVA (TASZSZ). A szovjet kormány elhatá­rozta, hogy ideiglenesen visz- szahívja Kongóból a szovjet nagykövetség személyzetét. Ebből az alkalomból a szov­jet kormány nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsú­lyozza: Ezt az elhatározást az tette szükségessé, hogy a Kongói Köztársaságban rendkívül feszült helyzet alakult ki a gyarmatosítók és ügynökeik cselszövényei miatt, valamint az ENSZ- csapatok parancsnoksága leplezetlenül beavatkozott a kongói belügyekbe, tét­lenségre kárhoztatva a köztársaság törvényes kor­mányát és parlamentjét. Ilyen körülmények között lehetetlenné vált a szovjet nagykövetség normális mű­ködése, mert veszélybe került a nagykövetség sérthetetlen­sége és személyzetének biz­tonsága. A szovjet kormány ugyan­akkor kijelenti, hogy a Szovjetunió viszonya a fiatal afrikai köztársaság­hoz változatlanul barátsá­gos marad. A Szovjetunió sokoldalú tá­mogatást nyújtott és nyújt ezután is a kongói népnek abban a harcban, amelyet a teljes és tényleges független­ség kivívásáért folytat * Mint a nyugati hírügynök­ségek jelentik, Lumumba kongói minisz- niszterelnök újabb üzenetet juttatott el a leopoldville-i sajtóhoz és a kongói ENSZ hatóságokhoz. Lumumba az üzenetben til­takozik a kongói ENSZ-ható- ságok újabb beavatkozása miatt. Hangsúlyozza, hogy miután katonatisztek egy lázadó csoportja lépett műkö­désbe Leopoldville térségé­ben, a kormány megpróbált Stanleyville-ből csapaterősí­téseket irányítani a főváros­ba a lázadás letörésére. A stanleyville-i ENSZ-had- erők azonban lezárták a repülőteret és ezzel meg­akadályozták. hogy a kor­mányhű csapatok Leopold- ville-be indulhassanak. Az üzenet a továbbiakban rámutat, hogy a lázadó kato­natisztek külföldi hatalmak szolgálatában állnak és hang­súlyozza: az ENSZ minden akciója, amellyel akadályoz­za a törvényes kormányt a lázadás leverésében, fokozza az anarchiát, S' Kongó egysé­gének aláásására irányul. A nyugati hírügynökségek jelentéseiből továbbra sem lehet tiszta képet alkotni Lu­mumba miniszterelnök hollé­téről. Egy legújabb AFP-je- lentés szerint, Thomas Kanza, a kongói kormány ENSZ-küldötte New Yorkban bejelentette, hogy Lumumba jól van» A leopoldville-i rádió szom­baton a késő esti órákban rö­vid közleményt ismertetett, amely szerint összehívták a kongói parlament két házá­nak együttes ülését. Az AFP Brazzaville-ből keltezett leg­újabb jelentései szerint azon­ban ’’továbbra is érvényben van Mobutu ezredesnek a tör­vényhozás semlegesítésére ho­zott intézkedése és a parla­ment két házának együttes ülésére ezért nem kerül sor.” Nyugati hírügynökségek New Yorkból keletkezett je­lentései beszámolnak róla, hogy Kanza, kongói küldött javasolja, hogy Mobutu ezre­des hívja össze kerekasztal- értekezletre az egymással vetélkedő kongói politikai ve­zetőket A kongói küldött egyben sürgette az ENSZ-t. hogy ha kell, katonai erővel pacifikái ja Katanga és Ka­szai tartományokat. (MTI). Modern méregkeverők Washingonban, a Potomac folyótól nem messze a 2430 E Street NW szám alatti ház második emeletén van egy egyszerű iroda. A háttérben sokcsillagos lobogó. Az íróasztalon három telefon. Az egyik közülük hó­fehér — közvetlen vonal a Fehér Házba, az elnökhöz. A másik falon egy világtérkép. Odébb egy asztal, rajta egy atomtengeralattjáró modell. Fölötte színes keretnélküli fénykép. A fényképpel szem­ben egy zöld bőrrel bevont hintaszék. A boss szobája. A boss most éppen pihen. Köszvényes keze elfáradt a mindennapos teniszezésben. Hiába, múlik az idő, s a fő­nők már elmúlt 67 éves. Belső értékeit a „Spiegel” c. nyugatnémet folyóiratból ismerhetjük meg. Nagyon rendes ember — így a „Spiegel” —, „az íróasztalá­ba nincsenek automata fegy­verek beépítve, mint Schel- lenbergnél, Himmler kémfő­nökénél. — Fellépése nem olyan marcona, mint Sir Percy Sillitoe-é, a brit Intel­ligence Service M. I. 15. osz­tályának elnökéé... inkább Harward-professzorhoz ha­sonlíts kopott tweed zakója nem készült szalonban ...” Nem csigázzuk tovább az olvasó érdeklődését. Úgyis kitalálta már mindenki, hogy ez az „egyszerű, sze­rény, jóindulatú, kopott ka- bátú idős bácsi” — tulajdon­képpen milliomos és az em­beriség egyik elsőszámú köz­ellensége, Allen Welsh Dul­lesnak hívják és ő a Cent­ral Intelligence Agency fő­nöke. i Ez a világszerte gyűlölt alak 44 éve kémkedik. Mint egyszerű kém kezdte 1916- ban és most a legnagyobb kémügynökség vezetője. Ügynökségek paradicsoma Dulles a CIA igazgatója. A CIA a legjelentősebb ügy­nökség az USÁ-ban. Emel­lett vannak az USÁ-ban más, speciális feladattal megbízott ügynökségek is. Ezeket az egyéb „hírszerző” szerveket az IAC (Intelli­gence Advisory Committee) fogja össze. Ennek a csúcs- kémszervezetenek az elnöke szintén Allen Welsh Dulles. A kémek létszámára és a kémkedésre fordított összeg­re vonatkozóan nincsenek hivatalos adatok. Mérték­tartó nyugati becslés szerint azonban az USA titkosszol­gálatának létszáma megha­ladja a 30 ezer főt. (Ebben persze csak az amerikai ál­lampolgársággal rendelkezők, a kémkedés irányítói van­nak benne. A beszervezet­tek száma ettől lényegesen magasabb, hisz egyedül az FBI-nak több mint 150 ezer ezer ügynöke van.) A kém­kedésre elköltött összeg pe­dig több mint kétmilliárd dollár évente. A hírszerzés főleg a szo­cialista tábor országai és elsősorban a Szovjetunió el­len irányul. Persze emellett a világ valamennyi országá­ban vannak ügynökségeik és kémeik. Nem sajnálják a pénzt ha bármilyen jelentékte­lennek látszó értesülés meg­szerzéséről van szó. Az ijgy- nöknek az útra bocsájtó or­szágban, az USÁ-ban és más kémtámaszpontokon, paradi­csomi életet bitzosítanak. Paradicsomi életet addig, amíg ott vannak. Mert ha al­jas feladataik végrehajtásá­ra a szocialista országokba indulnak, már egyik biztosí­tó társaság sem köt velük életbiztosítást. A kém élete fabatkát sem ér. A legfontosabb amerikai kémszervezefek A kémközpontok közül a CIA a legnagyobb. Az ösz- szes alkalmazott ügynökök­nek kb. a fele ehhez a szer­vezethez tartozik. Ez az ügy­nökség szervezte és hajtotta végre a Szovjetunió feletti kémrepüléseket. A CIA-nak jelentős szerepe volt 1954- ben a guatemalai felszaba­dító mozgalom leverésében. 1953-ban Iránban, Moszadik megbuktatásánál, a nemzeti felszabadító mozgalom csírá­jában való elfojtásánál a CIA é9 személyesen Allen Welsh Dulles segédkezett. A CIA-n kívül a jelentő­sebb kémszervezetek a kö­vetkezők: ­1. Joint Intelligence Co- mitte (Vezérkari főnök Egye­sített Hírszolgálata), 2. G.—2. (A hadsereg hír- szolgálata. Ennek egyik osz­tálya a Counter Intelligence Corps, a CICI 3. ONI (A haditengerészet kémügynöksége), 4. AFI (A légierő titkos szolgálata), 5. Az „Atomenergia-Bizott­ság hírszerző szolgálata”, 6. BÍR (Burean of Intelli­gence and Research, a kül­ügyminisztérium hírszerző szolgálata), 7. FBI (Federal Burean of Investigation.) Ez az USA-n belüli elhárítás és kémkedés szerve. Az FBI ügynökei jut­tatták villamosszékben pél­dául az ártatlan Rosenberg házaspárt Hírforrások Ismét a „SpiegeP’-ből idé­zünk, mely egy őszinte pil­lanatában érdekes dolgokat kottyantott ki az amerikai hírszerzésről. „Vajon honnan származ­nak a titkosszolgálatok anya­gai? Harminc százalékát a katonai attasék és a tenge­rentúli hadgyakorlatok szál­lítják, 25 százalékát a kül­földön élő diplomáciai testü­letek és más kormányhiva­talok jelentéseiből, 25 száza­lék sajtójelentésekből, rádió­adásokból, túristák elbeszé­léseiből, külföldi kiadvá­nyokból (a regénytől a tudo­mányos atlaszig) és 20 szá­zalék titkos ügynökök, ké­mek és földalatti akciók je­lentéseiből származik. (Ide tartozik az „Operation U-2” légifelderítés is.)” Diplomaták vannak itt egysorban kémekkel. S most érthetjük meg, miért vált már annyiszor szükségessé hazánkból is amerikai dip­lomaták kiutasítása. Ez az idézet derít világos­ságot az amerikai „hadgya-J korlatok” szerepére is. — ♦ „Kémgyakorlatok” ezek, a } hideg- és melegháború cél-} jait egyaránt szolgálják. —} Most értjük meg az ameri-« kai támaszpontok fenntartá-| sának okait: közvetlen há-| borús célok szolgálata mel-| lett a szocialista tábor orszá-í gai elleni kémkedés. A kémkedés alkonyai Napjainkban — s ez azt imperializmus gyengülésének« egyik látható, felszíni jele —* a kém szervezetek bomlásé-J nak szimptómáit láthatjuk.} Nemcsak arról van szó, hogy a szocialista tábor or­szágai mind több nyugati és elsősorban merikai kémet tesznek ártalmatlanná. Ez: már elég régen így van. Nem leányálom ma már a szo­cialista országokban kémte­vékenységet folytatni. A bel­ső bomlás jelei is mindin­kább mutatkoznak. Egyre több, eddig kémfeladatokat végző ember döbben rá ar­ra, hogy veszedelmes játékot űz a tűzzel. Hogy halott ügyért teszi kockára életét. Erre döbbent rá legutóbb két amerikai matematikus Ber- non F. Mitchell és William H. Martin is. Az amerikai titkosszolgá­lat sötét üzelmeire a törtér nelem becsületes emberek által irányított fényszórója könyörtelenül világosságot derít A népek elítélik az USA békeellenes és szocia- listatáborellenes tevékenysé­gét. Gyűlölik a „modern méregkeverőket”. A süllye­dő hajóról pedig menekülnek a patkányok, . V. L. pontokat szerezni Afrikában. A szovjet kormány többször kijelentette, hogy hajlandó lojálisán együttműködni az ENSZ keretén belül azzal a céllal, hogy segítsék elérni a Biztonsági Tanácsnak a Kon­gói Köztársaságra vonatkozó határozataiban meghirdetett célokat. A szovjet kormány gyakorlatban is bebizonyítot­ta, hogy hajlandó támogatni az ilyen lépéseket, viszont nem segíthet sem most, sem a jövőben olyan intézkedése­ket, amelyek károsak Kongó­ra és ellenkeznek a Bizton­sági Tanács határozataival. Amikor a Szovjetunió támo­gatni igyekezett a törvényes kongói kormányt, akkor a Biztonsági Tanácsban hozott határozatokat betűjének és szellemének megfelelően járt el. Hammarskjóid lemondással fenyegetődzik Zarin beszéde után Ham­marskjöld főtitkár kijelentet­te, hogy nem hajlandó tovább az ENSZ főtitkári székében maradni, ha úgy találják, hogy működése nem hasznos és nem felel meg az ENSZ alapokmányának. Ortona olasz küldött beszé­de után a rendkívüli közgyű­lés folytatását magyar idő szerint vasárnap estére tűz­ték ki. Az USA várta aknamunkája eredményét Az Egyesült Államok és szövetségesei az utóbbi idő­ben leplezetlenül szabotál­ták a kongói helyzet megvi- - tatását a Biztonsági Tanács-' nál. Őszintén megmondták, azért teszik ezt, mert a kon­gói helyzet még nem fejlő­dött ki eléggé, meg kell j várni, míg világosabban ; megmutatkoznak egyes ; irányzatok Kongó politikai ; fejlődésében. ; — Az Egyesült. Államok —' ; jelentett ki Zorin —, a fiatal ; afrikai állam ellen irányuló ! összeesküvés vezetője, meg- ! várta azt a pillanatot, amíg ■ aknamunkájának következ- ; tében megbukott az a kor- ; mány, amellyel szemben az ; amerikai kormány és a töb- ; bi gyarmatosító hatalom he- I vés gyűlöletet táplált. Ennek ' a gyűlöletnek az volt az oka, i hogy a Lumumba-kormány ; olyan irányt merészelt ven- ; ni, amelynek célja hazája ; függetlenségének megszilár- I dítása és felszabadítása volt I nemcsak a belga, hanem bár- ' mely más gyarmatosító, köz- ; tűk az amerikaiak elnyomá- : sa alól. A szovjet megbízott ez­után leleplezte az ENSZ-fő- titkámak és a kongói külön- megbízottainak kongói te- ; vékenységét. A főtitkár — ; mondotta —, részesévé vált ; egy bohózatnak, amely egye- ! nesen bűntett jellegét öltöt- ; te. Most szívesen egy rejtek- ’ helyre vonulna és kegyes ábrázattal nézné, hogyan játszódik le annak a színjá­téknak az utolsó felvonása, amelyet az Egyesült Álla­mok és más NATO-tagálla- mok eszeltek ki és amely­ben a főtitkárnak meghatá­rozott — és nem utolsó — szerep jutott. A szovjet kor­mánynak változatlanul az a véleménye, hogy Hammar­skjöld úr nem teljesítette a | kongói eseményekkel kap- - csolatban rá rótt feladato­kat és főtitkári működése lényegében azonosult azok­nak az országoknak a poli­tikájával, amelyek a gyar- | matosító rendszer alapján álltak és állnak ma i&.

Next

/
Oldalképek
Tartalom