Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-02 / 207. szám
i960, szeptember 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A liszapiispöki szalmakazal Üj dolog? Igen. Nem. Annyiban új, hogy alig csinálják még a tiszapüspö- kieken kívül a megyében néhány helyen. Jászapátin, Jászdózsán, aztán be is zárhatjuk a sort. Miről van szó? Arról, hogy a szérűn rakott szalmakazal úgy is megér egykét évet, ha almozáson kívül semmire nem hasznosítjuk. S úgyis, ha a szalmakazal alatt sertések híznak gömbölyűre, csibék tollasodnak, tehén kérődzik. Valahogy így: szerfás építményhez termeltek fát, faanyagot a tiszapüspöki Győzelem Termelőszövetkezetben. Cséplés előtt nagy gyorsasággal négy nap alatt az építőbrigád felállította az oszlopokat, az épület elejét berakta vályoggal, s lapostető gyanánt napraforgó kórót terített a gerendákra. A cséplőcsapat- nak nem került sokbr, hogy új kazalba hordja-e a szalmát, vagy a fa vázra. Annyira egyszerű, hogy nincs is mit írni róla. Közönséges szalmakazal, alatta az épület, s elfér benne 1200 csirke. Az egész nem kerül — munkaegység ráfordítást, faanyagot, vályogot, mindent beleszámítva — 10 000 forintba. Megjegyzendő, hogy sertések, szarvasmarhák számára sokkal előnyösebb, mint baromfit tartani benne. A tiszapüs- pökiek így is akarják továbbfejleszteni, ezt az egyszerű építkezési módot. Jó lenne, ha megyénk többi termelőszövetkezetei is átvennék tőlük ezt a 1 :z- deményezést. Mi kell hozzá? Leleményesség, semmi más, mert fában Tiszapüspöki sem gazdagabb, mint akármelyik község, vályogot mindenhol tudnak verni, szalma is csak-csak akad minden szövetkezeti gazdaságban. B. L. Az öntözés kifizető a kunszentmártoni járásban is A kunszentmártoni járás termelőszövetkezetei az 1960. gazdasági évre 2700 hold öntözését tervezték, aug. 20-ig még 500 hold hiányzott a terv teljesítéséhez. Ezek a számok a megyei öntözött területhez hasonlítva elenyészőnek látszanak, de nézzük meg kissé közelebbről a járás öntözésének helyzetét, vajon mi az oka az eddigi lemaradásnak, s milyen lehetőségeik vannak a jövőt illetően? Az öntözés szükségességét igazolják a járás kedvezőtlen csapadékviszonyai, 30 éves átlagban az évi csapadék mennyisége 552 mm, s ebből a tenyészidőben (áprilistól szeptemberig) lehulló 324 mm eső még a kevésbé vízigényes növények jó terméséhez sem elegendő. Nem beszélve arról, hogy az idei május-június-július hónapokban összesen 75 mm eső esett egyenlőtlen elosztásban. A járás területét a Tisza, a Körös és azok holtágai hálózzák be. Az egyik alapvető tényező, a víz tehát adott. Termelőszövetkezeteink vezetői azonban figyelmen kívül hagyták az öntözés szervezési előfeltételét, azaz nem biztosítottak kellő számú, megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező dogozót az öntözésekhez. Feltétlenül szükséges, hogy a nagyüzemi öntözést folytató gazdaságokban a földterülethez arányított létszámú öntöző munkacsapatot szervezzenek, akik felelős és függetlenített személy irányítása mellett állandó jelleggel az öntözött területen dolgoznának. Erre annál is inkább szükség van, mert az öntözési idény munkacsúcsa az aratás idejével egybeesik. Bizonyíték erre a mesterszállási Úttörő Tsz példája, ahol a függetlenített brigádvezető — miután egyhónapos öntözési A traktoros verseny hírei Az augusztus 30-i teljesítményeket figyelembevéve Szolnok megyében az Sz. 80- as. Sz. 100-as traktorok csoportjában Boldog Zsigmond a Mesterszállási Gépállomás dolgozója 1253 normálholdat művelt már meg. Szoros versenytársa Fülöp Zoltán alattyáni traktoros 1015 normálholddal. Az MTZ gépesek közül Baráth István, jászberényi traktoros vezet 480 normálholddal, őt követi Kertész Péter 340 normálholddal Jászkiséren. Kisújszálláson Gönczi Lajos 317 holddal a megyei harmadik. A G. normál és G. Hurkos traktorokkal Márkus László, Jászberényi Gépállomás, Papp László, Fegy- neki Gépállomás, Kui Kálmán Kisújszállási Gépállomás, az utóbbiban Kiss Ferenc Jászberényi Gépállomás, Sávai Gábor, Fegyvernek! Gépállomás, Babucs József, Alattyáni Gépállomás traktorosok a legjobbak. DT. traktorral B. Tóth András 962 normálholdat végzett eL öt Ménkű István Jászberény és Major Sándor, Jászkisér követik gépcsoportjában. TERMELŐSZÖVETKEZETEK! ÁLLAMI GAZDASÁGOK! GÉPÁLLOMÁSOK! A Cibakháxi Gépállomás az alábbi elfekvő anyagokat felkínálja megvételre s db db VL— 8394 kipufogó 2 SzTN—106 fogaskerék 9 VL—i 150 sebességváltó SzVD—201-A beakasztó fogaskerék 1 öntvény 80 'T-— 3491 záró bütyök 1 NV— 295 görgős csapágy 2 Tíi— 2542 könyök 6 NV— 319 görgős csapágy 1 VL—11714 leszorító csavar 10 NV— 310 görgős csapágy 5 VU—11306 ventillátor tengely 5 Rep. belső gumi 800x260 5 rL—12528 gyűrű 3 Ganz Jendraslk hengerfej 1 .'1-—11950 anya 15 Ganz Jendraslk vezér5— 3116 fogaskerék 3 tengely 1 rv— 103 fogaskerék 3 H— 138 bordás agyú kettős SzTN—107 fogaskerék 5 ékszíjtárcsa 2 Az elfekvő anyagok a gépállomás raktárában megtekinthetők tanfolyamon vett részt — a nyár második felében munkatársaival 230 hold szántóföldi növény öntözését végezte el, s így tervüket teljesítették. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz közismerten szép eredményeit is nagyrészt azért tudja elérni, mert állandóan azonos létszámú, ugyanazon személyekből álló munkacsapatot foglákoztat az öntözésnél. A kungyalui Zöld Mező Tsz tavasszal példa nélkül álló lelkesedéssel fogott az öntözőtelep építéséhez. A nyár folyamán minden rendelkezésre álló munkaerőt az ara- tás-cséplésre fordították, az elnök és agronómus egyéb többirányú elfoglaltsága miatt nem tudott kellő eréllyel foglalkozni az öntözés ügyével, s ennek következtében a kukorica öntözését csak részben végezték el, a vöröshere öntözését pedig még nem fejezték be. Nagyobb gonddá! és jobb munkaszervezéssel ezek a hiányosságok kétség telenül elkerülhetők lettek volna. A járás területén 13 000 hold rét-legelő terület van, melynek nagyrésze vízfolyás mellett fekszik. Többszáz holdat lehetett volna öntözni, csupán szivattyút kellett volna felszerelni. Ezt a lehetőséget csak az öcsödi Szabadság Tsz használta ki. Öntözött legelőjük az aszályos nyár ellenére is" bőséges fűterméssel fizet. Azonban az aratás idején bekövetkező szervezetlenség és kellő szakvezetés hiánya náluk is éreztette hatását. Ennek tudható be, hogy a kukorica öntözése részben elmaradt Itt az előkészületek megtörténtek, csupán néhány öntözőmunkás beállítására lett volna szükség. Az idén még a tervezettnél is többet lehetet és kellett volna öntözni, de több helyen a meglévő, nagy költséggel készült berendezéseket sem hasznosítják. A járásban mintegy 1000 hold öntözőtelep hever kihasználatlanul. A cibakházi Vörös Csillagnak 800 hold berendezett öntözőtelepe van. A Vízügyi Igazgatóság évente súlyos ezreket fizet ki a tsz érdekében a csatornák karbantartásáért A tsz vezetői viszont érdektelenül viselkednek az öntözéssel szemben, esetenként 1—2 főt osztanak be az öntözéshez. A 90 hold kertészeten kívül mindössze 40 hold vörösherét és 40 hold cukorrépát öntöztek, holott csupán vöröshere és lucernavetésükből 200 hold az öntözött területre esik és annak egyszeri meg- öntözése is 200 000 forint értékű szénatermést eredményezett volna, de korszerű hasznosítás esetén a többletVásár naptár Országos állat- és kirakodóvásárt rendeznek: szeptember 3-án Csépán, 4-én Jászberényben és Kisújszálláson, 6-án Jászfényszarun, 10-én Tószegen. A vásárokra vészmentes helyűi, szabályos járlatlevél- lel mindennemű álját telbajt- l Uatós , jövedelem a 2 millió íorkitot is elérhetnék Államunk a szocializmust építő tervek sprán komoly erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági termények hozamának növeléséért. A kunszentmártoni járás területén a második ötéves terv végére 13 000 holdra növeljük öntő zött területeinket. Ez a szám nem túlzott, teljesítésére reális lehetőségeink vannak. Ahhoz, hogy ilyen nagyarányú beruházást megvalósíthassunk és annak legnagyobbfo- kú kihasználását elérjük, a termelőszövetkezetek vezetőinek is merészebben kell támaszkodnak saját erőforrásaikra, a helyi adottságok olcsó és egyszerű kihasználására. Szakítaniuk kell az eddigi felfogással és gyakorlattal, ezzel is hozzá kell járulniuk az új mezőgazdasági kultúra alapjainak lerakásához. Tamás Ödön bt* a talajt, trágyalé vei permetezték meg a cukorrépát az abádszalóki Ezüstkalász Tsz-ben A Nagykunság egyik fiatal közös gazdasága, az abádsza- lóki Ezüstkalász Termelőszövetkezet most éri meg fennállásának első esztendejét Az ifjú korban lévő gazdaság azonban olyan igényeket támaszt magával szemben, hogy sok idősebb gazdaságnak is dicséretére válnék. Munkájuk értékét többek között az adja meg, hogy törekednek az új módszerek megismerésére. A múlt év őszén vetett rozsra például a tavasszal zöldtrágyának somkórót vetettek. A huszonnyolc ka- tasztrális hold kísérleti parcelláról a rozsot learatták, a somkórót pedig az ősszel, novemberben alászántják. Jövőre ezen a táblán már nem gabonát, hanem borsót termelnek. A somkóróval történő trágyázással szinte egyedülállóan kísérleteznek a Tisza mentén, mert a mészben szegény homoktalajok általában nem kedvelik ezt a növényfajtát. Aki mer, az nyer jelszóval megpróbálkoztak és az eddigi eredmény azt mutatja, hogy kísérletük eredményes lesz. Tekintettel arra* hogy a termelőszövetkezetnek még kevés a szervestrágyája, zöld- trágyázással holdanként mintegy százhúsz mázsa istállótrágyát pótolhatnak, ugyanakkor 2—3 mázsával nagyobb' borsótermésro te számíthatnak. A kísérletek Weí eredményeiből kiindulva jövőire már újabb lépéseket szándékoznak tenni a zöldtrágyázás fejlesztésére. Terveik szerint a jövő év tavaszán már mintegy százötven-kétszáz holdon vetnek somkórót, és mivél ez a növény a pillangósok családjába tartozik, eddig nem alkalmazott módszerei serkentik fejlődésre. A talajt ri- zonit porral *,oltják” be. Vetéskor a maggal együtt baktériumokat juttatnak a talajba és mesterséges fertőzést idéznek elő. Ezzel az eljárással a növények további eredményes fejlődését segítik elő. Az Ezüstkalász Termelőszövetkezetben az idén száz holdon termelnek cukorrépát és itt is próbálkoztak egy újnak ugyan nem mondható, de mégis hasznos termésfokozó eljárással. Az istállókból összegyűlt trágyalevet vizezel keverték, úgy, hogy egy rész trágyalevet két rész vizet adtak. Az így nyert tápanyagot a növényvédő gépállomás gépeivel júliusban a répaföldre permetezték. A permetezésre kijelölt negyven holdas terület egy-egy holdjára százötven liter tápanyagot juttattak ki, amelynek hatása legalább nyolcvan kiló pétisó hatásával vetekszik. A mezőtúri Bercsényi Tsz javasolja Csatári Ferenc, a mezőtúri Bercsényi Termelőszövetkezet főagronómusa írta meg, hogyan érték el gazdaságukban a 14—13 mázsás átlagtermést búzaból. Cikkét két részletben közöljük. L A MEZŐTÚRI Bercsényi Termelőszövetkezet ez évi 14—13 mázsás búza átlagtermése az utóbbi 10 év mintegy 8 mázsás átlagához mérten biztató eredménynek számít. Jónak mondható ez a terméseredmény: ha figyelembe vesszük a tsz szikes és kötött réti anyag, nagyrészt javított talajait. A tervkészítés Idején az őszi búza holdanként hozamtervét 12.63 mázsára tervez- tűk, amit akkor igen feszítettnek tartottunk, részben azér, mert magasabb volt a múlt évi (12.42 mázsa holdanként!) átlagtermésnél, melyet jobb földön, kisebb területen és kedvező időjá rás mellett értünk el. Másrészt azért, mert 1959 őszén mintegy 900 hold, főként alárendelt minőségű és termő- képességű szántófölddel bővült termelőszövetkezetünk területe, melyből 495 holdat őszi búzával vetettünk be a tervkészítőét megelőző időben. Feszítettnek tartottuk a tervet, de reményünk mé gis meg volt annak teljesítésére, mert ismertük a magasabb terméseredményeket biztosító tényezőket és a lehetőséghez mérten alkalmaztuk is azokat. Az eredmény nem Is maradt el, mert a tervünket nemcsak teljesítettük, hanem holdanként 150 kilogrammal túlteljesítettük. A búza terméseredményének ilyen mértékű növekedését egyes tényezők, amelyet alkalmaztunk, döntően befolyásolták, és más tényezők jól belesegítettek, így az elő- vetemény, a talajmunka, a műtrágyázás, a vetőmag fajtája és mennyisége, a vetési idő, a növényvédelem és a megfelelő időben történő gyors betakarítás. AZ ELŐVETEMÉNY Általában a pillangósokat és a korán lekerülő szálas takarmányokat tartjuk jó elő- veteménynek a búza esetében, de mi szerintünk sokkal tágabb teret adhatunk az elővetemény fogalmának. Az előbb érintetteken kívül jó elóveteménynek számít a legtöbb mezőgazdasági kultúra, maivet tervszerűen term»' tünk Ss megfelelő Időben takarítunk be, hogy utána a búzavetés optimális időszakáig tökéletesen tudjuk a talajt a: vetésre előkészíteni. A korai leszállításra szerződött cukorrépa után kifogástalan búzatermést érünk el, továbbá a korán lekerülő silókukorica, a rövid tenyészidejű kukorica, de az M. V. 5-ös középkorai érésű, idejében letakarított kukorica után is tudtunk jó talajmunkát végezni. A terméseredmények ezeken is jók voltak, például 50 hold augusztus 28 és szeptember 15 között betakarított cukorrépa után termelt búza 16.20 mázsa holdanként! hozamot adott A TALAJMUNKA EUőször" arra a területre gondolunk, amelyeken az előző évben kalászos volt, de újra kalászos kerül bele. E területeken a tarlóhántást ekével, vagy disztillerrel a lehetőség szerint azonnal elvégeztük, mindenkor kapcsolt fogas alkalmazásával, utána hengerezés, vagy újabb fogas következett. A szántást megelőzően és egyes esetekben a tarlóhántást megelőzően szórtuk ki az alapműtrágyát. A szántást tervszerűen végeztük el, aszerint, hogy melyik területnek milyen szántást tartottunk célszerűnek. Voltak táblák, melyeket csak középmélyen szántottunk és voltak táblák, különösképpen az új területeken, melyeket mélyen szántottunk meg — aszerint, hogy megelőző évben azok milyen művelésben és tápanyag-visszapótlásban részesültek. A szántásokat rövidesen lezártuk, legtöbb esetben gyűrűshengerrel. A gyűrűshengerezés után 20— 30 nap eltelte után fogassal, tárcsával, vagy disztillerrel művelés alá vettük és a vetésig további művelést nem adtunk. E területeken mindenkor jó vetőágyat tudtunk készíteni. Á kukörka és egyéb kapás tarlója legtöbb esetben közép-mélyszántást kapott, a szántást itt is megelőzte az alapműtrágya kiszórása. A MŰTRÁGYÁZÁS A termelőszövetkezet gazdái az utóbbi években mind több figyelemmel kisérik a műtrágya termésfokozó hatását és valóságos harc folyik a brigádok között a műtrágyáért Tavaly termelőszövetkezetünkben 1 hold szántóra 245 kg vegyes műtrágya jutott. Az őszi búza vetések területére átlagban 350 kg vegyes műtrágyát használtunk fel. Az egy holdra jutó 200 kg foszfor és 150 kg nitrogén műtrágyából 80 —100 kilogrammot fejtrágyaként alkalmaztunk. Á fejtrágyázás gyakorlati alkalmazásánál lehetnek a mienktől eltérő vélemények, de a gyakorlatban láttunk jó eredményeket a téli időben, fagyos talajon alkalmazott fejtrágyázásnál és láttunk kevesebb eredményt az április eleji fejtrágyázásnál, így* — ha szabályt nem is állíthatunk fel — mégis azt állítjuk, hogy a téli fejtrágyázás eredményesebb, mint a tavaszi. Talán azért is, hogy a búza télen is él a fagymentes napokon* a talaj- baktériumok munkája ezidő- ben viszont szünetel és ehhez az életfunkcióhoz segítséget nyújthat a nitrogéntrágya. De igen jó eredményt biztosít a télen kiszórt kevésmennyiségű istállótrágya is. (Folytatjuk a jövő pénteki „Termelőszövetkezeti élet”- J című rovatunkban). Állami gazdasagok: TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELEM! 9 db működőképes, kitűnő állapotban lévő Gergely- féle asztali keltetőgép átszervezés miatt eladó. Azonnal átvehető a következő címen: TISZASZENTIMREI ÁLLAMI GAZDASÁG, TI- SZASZENTIMRE.
