Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-03 / 182. szám

i960, augusztus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 mm Neveljük gyermekeinket sokoldalúan művelt, hazaszerető emberekké — A Szolnok Városi Pártbizottság üléséről — Mint már Jelentettük* a Szolnok Városi Pártbizottság szombati ülésén a város köz­oktatási és köznevelési hely­zetét tárgyalta és a közneve­lési munka mindén ágára kiterjedő határozatot hozott. A pártbizottság abból az alapvető követelményből in­dult ki, hogy az ifjúságot, — a kommunizmus leendő épí­tőjét — ideológiailag kép­zett, sokoldalúan művelt, szocialista hazájáért minden áldozatra kész emberekké kell nevetni. A pártbizottság megállapí­totta, hogy" az 1959/60. évi oktatási évben a szolnoki ál­talános és középiskolákban emelkedett a nevelői munka színvonala, javult a tanulmá­nyi eredmény, csökkent a bu­kások száma; Az általános iskolákban ?,6, a középisko­lákban 3,2 volt a tanulmá­nyi er- dmény átlaga Mind Ennek új lehetősége a po­litechnikai oktatás és az úgynevezett 5+1-es képzés. A 1 „utóbbi tanévben öt szolnoki általános iskolában volt politechnikai képzés és 5+1 -es oktatás folyt a fiú és a leánygimnáziumban. A munkáranevelés jelentős eredményeket hozott, s ked­vez" i alakította a fiatalok erkölcsi felfogását, kollektív érzésé'. Ezért a pártbizottság határozata javasolja a poli- tet-anikai és az 5+1-es okta­tási módszer továbbfejleszté­sét, azt, hogy ehhez teremt­sék meg a megfelelő feltétele­ket, Az iskolák politechnikai szakos tanáraiból alakítsanak munkaközösséget a tapasztalt szakmunkások bevonásával, s részleteiben is dolgozzák ki egy-egy munkafolyamat el­sajátítási módját. Az iskolaigazgatók a vita során elmondták, hogy sok A pártbizottsági ülés hang­súlyozta: a pedagógusok ideo­lógiai és szakmai továbbkép­zése az alapja az oktató-ne­velő munka színvonala eme­lésének. A városi pártbizottság az új oktatási évben hatéko­nyabban segíti a pedagógu­sok ideológiai és szakmai to­vábbképzését. A párt és a ta­nács vezetői időnként az ak­tuális bel- és külpolitikai kér­désekről tájékoztatták a ne­velőket. A pártbizottság határozata felhívja az igazgatók figyel­mét a nagyobb igényességre. Kritikusan, segítőszándékkal irányítsák az oktató-nevelő munkát. Törekedjenek a tan­testületek egységének szilár­dítására, s az idősebb, tapasz­taltabb nevelők több segítsé­get adjanak a fiatal pedagó­gusok szakmai ismereteinek bővítéséhez. A pártbizottság a jó mód­szerek elterjesztését is java­solja a tanulmányi színvonal emeléséért. Az iskolákban különös gonddal foglalkoz­nak a munkás- és paraszt- származású tanulók nevelésé­vel. Ugyanakkor elítéli az olyan jelenségeket, hogy egyesek liberális osztályzás­sal akarják a munkás-paraszt tanulók tanulmányi átlagát emelni. A tanácskozáson sok szó esett a pedagógus pártalap- szervezet és a tömegszerve­zetek: szakszervezet, KISZ, úttörőszövetség munkájáról, feladatairól. Munkájuk közös célja: az oktató-nevelő mun­ka segítése, a színvonal eme­lése. A szolnoki pedagógus pártszervezet csaknem száz tagja eredményesen segítette a nevelői kar eszmei, politi­kai és szakmai továbbképzé­sét. Az iskolánként kiépült pártcsoportok behatóan fog­iakolálkban magasabb a jó- rendű munkás-származású tanulók száma és százalék- aránya. A tanulmányi eredmények javításáért — a régi korrepe­tálási módszer mellett — a nevelők új módszereket is igyekezték alkalmazni. A materialista világnézet­re, a dialektikus gondolko­dásmódra való nevelésre a tanórák szolgálnak, A peda­gógusok többsége — különö­sen a természettudományos anyagoknál — él ezzel a le­hetőséggel A tudományos alapon biztosítják a vallásos felfogás tarthatatlanságát. A haladé világnézetre való ne­velést azonban több tényező gátolja; A tanulók otthoni környezete a kettős nevelés és az egyes pedagógusok szemlélete, azoké, akik még nem képviselik eléggé a segítséget kaptak az üzemek vezetőitől a gyakorlati okta­táshoz. Helyenként azonban tehertételnek tartják az ifjú­ság gyakorlati képzését. A pártbizottság határozata hangsúlyozza* hogy az üze­mek vezetői alakítsák ki a gyakorlati képzés feltételeit, s a legjobb szakembereket bízzák meg oktatással. A pedagógusok továbbkép­zésének nagy szerepe van ab­ban, hogy az oktató-nevelő munka színvonala tovább emelkedjék. Tavaly mintegy kétszáz pedagógus, párt és állami tanfolyamokon tanul­mányozta a marxizmust— leninizmust. Feldolgozták a VII. pártkongresszus anya­gát ankétokon vitattak meg több politikai és pedagógiai problémát. A továbbképzés jótékonyan hatott a nevelői munkára. Nem szabad azon­ban félúton megállni. lalkoztak a kommunista er­kölcsi felfogás terjesztésével, az ifjúsági mozgalmakkal. Az iskolák igazgatóival együtt­működve az új követelmé­nyeknek megfelelően a párt- szervezetnek ezen az úton kell haladnia a jövőben is. A középiskolákban csaknem ezer KISZ-tag tevékenykedik az ifjúsági szervezetben. A kiszisták példamutatóak a ta­nulásban, s tanulmányi eredményeik magasabbak az iskola átlagánál. Hiba azon­ban, hogy a meglévő polgári szellem, a vallásos és nacio­nalista felfogás ellen nem harcolnak megfelelően, s sze­met hunynak az ilyen jelen­ségek felett. Kevéssé hatnak az iskola többi tanulóira. He­lyes lenne, ha az iskolákban a városi KISZ bizottság irá­nyításával időnként elméleti vitákat rendeznének az ifjú­ságot érintő kérdésekről. Vonzóbb lett az Úttörő Szövetség Szolnokon tizennyolc úttö­rőcsapat működik több mint háromezer taggal. Az Úttörő Szövetség vonzóbb lett, a foglalkozások színesebbekké, érdekesebbekké váltak, job­ban lekötik a gyermekek fi­gyelmét. A pártbizottság a tanács és a tömegszervezetek támogatásával elkészítette az úttörőváros építésének tervét s javasolja, hogy a tervet tár­sadalmi munkával valósítsák meg. Az úttörőváros felépü­lésével megfelelő színes prog­ram alapján új otthont, mű­velődési és szórakozási lehe­tőséget kapnak a szolnoki gyermekek. A vita során több elvtárs beszélt a felnőttek esti, illet­ve levelező oktatásáról. A szocialista építés feladatai megkövetelik, hogy a dolgo­zók esti és levelező oktatása tovább szélesedjék. Sajnos, a vállalatok kevés segítséget adnak dolgozóik továbbtanu­lásához. Az eredményes oktató-ne­velő munkát gátolja az isko­lák túlzsúfoltsága. Szeptem­ber 1-én 5590 diák 244 peda­gógus irányításával kezdi meg a tanulást. A tanulók száma nyolc év alatt ezerhá- roihszázzal növekedett. A kö­zépiskolákban a múltban egy, esetleg kettő, most négy pár­huzamos osztály működik. Bár jónéhány új tanterem épült, de mégis kevés. A zsú­foltság megszüntetésére a má­sodik ötéves tervben —> fo­lyamatosan — 36 új tanterem és szakgimnázium épül Szol­nokon. A pártbizottság ülésén a napközi otthonok helyzetéről is szóesett. Az általános is­kolák napközi otthonai 1953- ban kétszáznegyven tanuló­val kezdték meg működésü­ket. Azóta a gyermekek szá­ma ezerhetvennégyre duz­zadt fel. . Á pártbizottsági határozat javasolja, hogy az illetékes szervek vizsgálják felül a napközi otthonok helyzetét, s biztosítsák, hogy ott a leg­képzettebb pedagógusok fog­lalkozzanak a gyermekek ne­velésével. A szülői munka* közösségek az Iskolák segítői Az iskolai oktató-nevelő munka tevékeny részeseivé váltak a szülői munkaközös­ségek — állapította meg a pártbizottság. A család és az iskola szoros kapcsolata elen­gedhetetlen feltétele a neve­lés eredményességének. A szülők sokat segítenek a pedagógusoknak, gyakran társadalmi munkával is kive­szik, részüket az iskolaépítés­ből, csinosításából. Az egységesebb nevelés ér­dekében helyes lenne, ha a szülők részére időnként ideo­lógiai és pedagógiai előadáso­kat tartanának, s megbeszél­nék az iskola és a szülői ház közös feladatát. A pártbizottsági ülés hasz­nos volt, mert érdemben fog­lalkozott a közoktatás és ne­velés társadalmi problémái­val. Segítséget és útmutatást adott az illetékes szerveknek, hogy féltett kincsünk — az ifjúság — szocialista nevelé­sében miként tevékenykedje­nek. M. L. Legalább 30 fok van kint a határban. Az izzasztó hő­ségben asszonyok dolgoznak, hajladoznak a zagyvarékasi Haladás Termelőszövetkezet földjén. A színes, rózsás, tar­ka szoknyák mellett sima fe­keték is villannak a napsü­tésben. Szinte megszokottá vált, hogy a fiatalok mellett minden nap munkába indul­nak az öregek is. Idős Geitz Jánosné, Dóra Boldizsárné, Kiss Miklósné, özv. Szabó Istvánná és özv. Horváth Fe­rencié. Tavasszal a növény- ápolásban, nyáron pedig az aratásban segítettek. Csomóz­tak, kereszteket hordtak, —■ mikor mi adódott. Mindany- nyian túl vannak már a hat­vanötödik esztendőn, sőt egy- kettő közülük már a hetvene­dik évet tapossa. S hogy mégis dolgoznak? — Igen. Ök már nem tudnak meglenni munka nélkül. Pedig már nem kellene naphosszat a határ­ba lenniök. — Szükség van most min­den munkáskézre — mondja Julis néni, mindannyiok kö­zött a legidősebb. — Azért vagyunk itt. Megaztán — mondja és szemében egy huncut fény csillan — így legalább elfelejtjük, hogy megöregedtünk. Pedig az o fiatalság, amit a közép, s mind az általános materialista szemléletet. A fiatalok munkápanerelése nagy* jelentőségű a társadalom szempontjából Az oktató-nevelő munka színronalának emeléséről Tizenhét szocialista brigád Vasárnap délelőtt 8 órakor kezdődött meg a jászberényi 54-es Autóközlekedési Válla­lat szocialista brigádjait ér­tékelő és avató ünnepség. Az ünnepségen a városi pártbi­zottság képviseletében meg­jelent Oláh János elvtárs. Az elnökségben helyet foglalt Hidasi György, az AKÖV fő­osztálya képviseletében, Kar­dos Zoltán a debreceni AKIG igazgatója. Jelen vol­tak a közlekedési és szállí­tási dolgozók országos és megyei küldöttei, s természe­tesen a vállalatnál dolgozó szocialista birgédok, vagy az e címért harcoló brigádok ve­zetői, azok helyettesei, a vál­lalat, mintegy 420, szocialista brigád címért harcoló dolgo­zójának képviseletében. Az ünnepséget Pemyész Lajos elvtárs, alapszervezeti párttitkár nyitotta meg, utá­na mintegy 150 főnyi hallga­tóság előtt Kerekes Ferenc igazgató tartotta meg beszá­molóját. Előszpr arról szólt, hogy a szocialista ember típús kiala­kításának új módszere a szo­cialista brigád mozgalom, melynek tartalma és lénye­ge: szocialista módon dol­gozni. tanulni, tanítani és él­ni. Ez azt jelenti, hogy az il­lető dolgozó többet tesz a kö­zösségért, mint amennyit a törvények, a törvényes kö­telesség előír. . Minden nap többet vállalni és többet ten­ni, minél többen — ez a jel­szava, a lényege az igazi szo­cialista munkának, — mon­dotta. Az igazgatói beszámoló után Pemyész elvtárs ismer­tette a brigádok neveit, ame­lyek eredményeikkel kiérde­melték a szocialista brigád címet. A szocialista brigád címért harcolók közül 17 brigád már elnyerte a büszke címet, hu­szonhét pedig még folytatja a küzdelmet, A legjobbak kö­zött is ki kell emelni Mfzsei KáVnán teherfuvarozó cso­portját, ahol az egy tonnára eső állásidő, a jármű kihasz­nálás és az önköltségcsök­kentés terén egyaránt szép eredmény született. A MÁVAUT vezetőknél Kiss Dénes brigádja a leg­jobb, amely 13.8 százalékkal csökkentette az 1 kilométerre eső „guruló” költségeket. Az autószerelők versenyében Zsótér Kálmán 9 tagú bri­gádjának eredménye emelke­dik ki. De beszélhetnénk a többiek nagyszerű teljesítmé­nyeiről: Pozsonyi Dezső, — Keszthelyi János, Nagy La­jos, Légvári Pál, Ács István, Kulcsár István, Kerek Ist­ván, Kovács Lajos TEFU gépkocsivezető brigádjairól, avagy Halgat László és Ha­lász Ernő autóbuszvezető, to­vábbá Váradi Béla taxivezető brigádjairól. És beszélhet­nénk a legjobb műszakiak­ról: Szebenyi István. Ézsiás Ferenc és Darázs László mű­szaki brigádjairól, amelyek kivétel nélkül túlteljesítették a termelékenységi szintet, — résztvettek a szakrriai és po­litikai oktatásokban, előadá­sokon, nem merült fel elle­nük fegyelmi kifogás, és ma­gánéletükben i3 példamutató magatartást tanúsítottak. Sokát dicsértünlk már für­gekezű lányokat, asszonyokat kivételesen most férfiakról szóljon a dicséret Engedel­mesen hajlik kezükben a fűzvessző, formálódik a gyermekfotel — örül majd Pistike, meg Zsuzsika, ha beleül De még a kis belga Ingrid és az angol Joe is, hiszen őhozzájuk is eljutnak a vezsenyi Kosárfonó Házi­ipari Szövetkezet kisszékei. A kis munkateremben, ahol ezek az apró ülőalkal­matosságok „születnek’“, se­rényen folyik a munka; — Száz darab is kikerül innét napjában — dicsekszik Bárándi Imre, a szövetkezet egyik legrégibb tagja. Ott volt az alapítók között 1951- beru — Bizony, kezdetben sok nehézséggel küzdöttünk — emlékezik, de gyorsan hozzá­teszi — hol van az már! Másfélezer forintot keres havonta. Elégedett ember. A felesége is itt dolgozik, an­nak is megvan a havi ezer­kétszáz. Családi házat épí­tettek már az itt szerzett pénzen, most teljesült Bá­rándi vágya: meglett a mo­tor is. — Most megyek vizsgázni — mondja. A szeme csupa öröm. Keze pillanatra sem pihen, fonja a vesszőt, rá­illeszti a pántot a kisszék peremére... Az asszony te­kintete körülsimogatja... Ecseki István négy éve 4 kungyalui ZőldMezo befejezte a cséplést Tegnap, telefonon kaptuk a hírt a kungyalui községi ta­nács YB elnökétől; A Zöld Mező Tsz augusztus elsején befejezte a cséplést. Tavaly ebben a községben Is a dolgozó parasztok zö­me a közös utat választotta, s most a terméseredmények bizonyítják, hogy helyesen cselekedtek. Már az első kö­zös esztendőben gazdagabb termést takarítottak be. Bú­zából IX, őszi árpából 15.5, tavaszi árpából II, zabból 11.5 cukorborsóból pedig 12 mázsát adott egy hold, Az a néhány egyéni gazda« aki még a községben található jó ha eléri a 6 mázsás búza­termést. dolgozik a szövetkezetben. Vajon szereti-e est a mun­kát? — Türelem kell hozzá — s nekem van. Szép munka ez s akinek ügyes a keze, jól keres vele. 0 sem panaszkodik. Ezer- négyszázrezerötszáz összejön havonta. Bosszankodik jné- ha, mikor az anyag nem a legjobb — de ez mással is előfordul. A szövetkezet sem jár vele rosszul, mint az elnök Kerti Ferenc mondat­ta, igen jó munkás, minősé' gileg, mennyiségileg is kifo­gástalan a munkája; Az idén nősült, feleségét is behozta a szövetkezetbe. Bedolgozó az asszonyka, az előmunkálatokat végzi, mint a többi családtag — otthon« És a fűzvesszőből Ecseki István keze alatt csinos bé­kési fotel válik. Naponta húsz-huszonöt... persze töb­ben dolgoznak rajta, szalag- rendszerben készülnek' a fo­telek. Ez a részleg csupa férfiakból áll. Elviccelődnek itt egész nap, tréfálkoznak, s közben ég a kezük alatt a munka. Sietni kell, mert a szállítási határidő sürget; Várják az üdülőkben a Ba­latonnál, s a Mátrában a fo­telt Egy kicsit a szivüket is vele küldik Ecseki István és a többiek, s talán ha az idén nem is kerül rá sor, jövőre ők is benne nyújtóznak na­gyot Füreden, vagy Kékes­tetőn. írsz- _ Ahol a békés! fotel „születik” ( ASSZONYSORS Julis néni mondhatott magá­énak, nem sok jót adott. Több mint hét évtized múlt el azóta, hogy Pócs gátőr házában megszületett a tizenhatodik csemete. Egy kislány — Juliska. Nem vár­ták nagy örömmel, mert hát kicsi volt a kereset, sok a gyerek. Dehát jött... s mit le­hetett ellene tenni? Hogy milyen volt Pócs Ju­liska gyermekkora? Olyan mint a többi falusi gyereké. Naphosszat játszottak a gát­oldalban, s aztán 11 éves ko­rában dolgozni ment az ura­sághoz. Kapált, aratott kora hajnaltól késő éjszakáig. Egy­szer megpróbálta és többed- magával fölment Pestre — gyalogosan — munkát kies­ni. Kőművesek mellé álltak segédmunkásnak. Dehát azt is csakhamar ott kellett hagyni, mert a csekélyke óra­bérből nem tellett lakásra, jóformán még kenyérre sem. S az esztendők olyan gyor­san követték egymást, mint az óra monoton, egyhangú ketyegése. Voltak esztendők, melyeket jó vagy rossz oldala miatt örökre emlékezetébe vésett. Ilyen volt az az év, amikor férjhezment. Azután az 1918- as esztendő amikor meghalt az ura a fronton, s ő ott ma­radt a négy gyerekkel egye­dül. 1944 nyarát sem tudja elfelejteni soha. Ezen a napon bombatámadást kapott a falu s mig ő kint a határban dol­gozott, a gyilkos pusztítás maga alá temette mind a négy gyermekét, vejét. Csak fcicsi unokáját tudta meg­menteni a romok alól. S az­tán mégjobban egyedül ma­radt — egy öregasszony az unokájával. Honnét volt az erő, hogy mindezt kibírta összeroppanás nélkül? Hon­nét a hit? — hogy még fel­nevelhet egy kicsi gyermeket. Azt hiszem erre a kérdésre csak az édesanyák tudnának válaszolni. Aztán a tavalyi évet sem fogja soha elfelejteni, ez hoz­ta eddig a legnagyobb válto­zást életében. Társadalmi el­lenőr lett. öreg fejjel beirat­kozott egy tanfolyamra, s je­lesre vizsgázott. Jelesre, A tanfolyam vezető meg is di­csérte szorgalmáért. Pedig a tanulás mellett de sok dolga van még! Az uno­kája már megnőtt, villany­szerelő lett. Nemrég asszonyt is hozott a házhoz, i most Julis“ néni vezeti a háztar­tást. A termelőszövetkezet­ben is/van mit tenni, mert fiatat a gazdaságuk és azt akarják, minél jövedelme­zőbb legyen. Ezenkívül a Vö­röskeresztben is tevékenyke­dik, a nőtanácsnál is számot tartanak munkájára. Miért dolgozik ilyen sokat? Hogy is mondta csak? — Így legalább elfelejtjük, hogy megöregedtünk. S ebben a mondatban bérv ne van az érzés; most sze­retne fiatal lenni. Valami megérthetetlen tetterő feszül benne, két kis eres, öreg ke­zében, barna szemeiben, még az apró ráncokban is a sze­me körüli Délidőben legalább 30 fok meleg van a határban. Az izzasztó hőség ellenére asszo­nyok dolgoznak a zagyvaré- kasi Haladás Termelőszövet­kezet földjén. A színes rózsás tarka szoknyák mellett, sima feketék is villannak a napsü­tésben. Az öregekkel együtt ott dolgozik nap mint nap Julis néni, azaz özvegy Hor­váth Ferencné. Történetében benne van sok-sok parasztasszony sorsa. Egyformán morzsolgatták el életüket: születtek-, szerettek- férjhezmentek-, dolgoztak- s megöregedtek. Varga Viktória

Next

/
Oldalképek
Tartalom