Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-13 / 191. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i960. 8UgUS2tUS IS. Hruscsov válasza egy nyugatnémet munkás levelére Leopoldville. — A Reuter jelentése szerint Dag Ham­marskjöld, ENSZ főtitkár csütörtökön este megérkezett Leopoldvillebé. Hammar­skjöld 300 svéd katonával együtt Katangába szándéko­zik menni. A UPI közlése szerint a svéd csapatok már megkapták a parancsot a be­vonulásra. Ügy hírlik, hogy a svéd katonák után marokkói csapatok is mennek Ellsa- bethvillebe. Jelenleg tizenkétezer ENSZ- katona állomásozik Kongó­ban, de a közeli hetekben újabb csapaterősítések ér­keznek. Mint a Reuter közli, Ab- bud szudáni elnök egy zászló­aljat küld Kongóba. Az AFP arról tájékoztat, hogy több afrikai állam el­fogadta azt a szudáni indít­ványt, hogy a független afri­kai országok külügyminiszte­rei tartsanak értekezletet Leopold vjlleben, a kongói helyzet tanulmányozására. Egyes afrikai országok he­lyesnek tartanák, ha a kül­ügyminiszteri értekezleten előkészítenék az afrikai kor­mányfők csúcsértekezletét. Már közöltük, hogy Leo- poldvilleben bezárták a bel­Szovjet orvosok utaztak Kongóba Moszkva (MT). Húsztagú szovjet orvoscsoport utazott a Kongói Köztársaságba, hogy segítséget nyújtson a fiatal köztársaság egészségügyének. A csoport tagjai között több olyan neves szovjet orvos van, aki nagy tapasztalatok­kal rendelkezik a trópusi és járványbetegségek gyógyítá­sában. Közüle^ek, figyelem! Építő- és faanyagokra birtokukban lévő köt­béréé utalványaikat sürgősen adják le a Szolnoki TÜZÉP Vállalat fiókjainál, hogy az anyagok mielőbbi kiszolgáláséról gondos­kodhassunk. Moszkva (TASZSZ) Mihail Grodszkij és Balentyin Cse­ren ko szovjet mérnökök az Ekonomicseszkaja Gazeta pénteki számában azt java­solják, hogy a Föld klímáját egy eredeti elgondolású „tü­körrendszer” segítségével kel­lene megváltoztatni, amely bolygónkon kívül felfogná és a Földre verné vissza a Nap sugárenergiáját. A mérnökök szerint ilyen tükörként szolgálhatna egy rendkívül apró részecskék­ből álló öv-szerű felhő, ame­lyet rakéta-technikával léte­sítenének a Föld körül, mintegy 1000—1500 kilomé­teres magasságban. Ez a fel- hő-öv a Szaturnusz gyűrűjé­re emlékeztetne, Hírek Kubából Havanna (Uj Kína). A ku­bai cukornád-termelőszövet­kezetek vezetői értekezletet tátották Havannában. Az ér­tekezlet főtémája volt a szö­vetkezetek áttérése a cukor­nádon kívül más növények termesztésére és az állatte­nyésztés fejlesztésére. Az ér­tekezlet záróülésén beszédet mondott Castro miniszterel­nök és kijelentette, Kubának képesnek kell lennie arra, hogy sikeresen legyőzze az ellene szervezett gazdasági blokádot. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek meg­alakítása bevált, s a cukor­nádtermelés növekedett. * A Kubai Ifjúsági Szövet­ség meghívására Kubába ér­kezett fiatalok 169 főnyi cso­portja önkéntes munkára Las Mercedesbe utazott, ahol részt vesz egy diákváros fel­építésében. * Caracasból érkezett hírek szerint venezuelai politikai és gazdasági körökben kedve­zően fogadták azt a hírt, hogy a kubai kormány államosí­totta az amerikai vállalato­kat. A Tribune Popular című lap megállapítja, hogy Vene­zuelának követnie kellene Kuba példáját és olyan ren­delkezéseket kellene hoznia, amelyek előmozdítják gazda­sági fejlődését. (MTI) A két szovjet mérnök szá­mítása szerint az általuk ja­vasolt száz kilométer széles „gyűrű” amely az északi szé­lesség 70. és 90. foka között helyezkednék el, főként a Föld északi térségeit világí­taná és melegítené, a trópu­sokra nem lenne különösebb hatása. Az északi szélesség 70. fokáig eltűnnék a fagy. Az Északi-tengeri úton és a szibériai folyókon legalább tíz hónapon át lehetne hajóz­ni. Erdőket telepíthetnének északon, egészen a Jeges-ten­ger partjáig. Az ismertetett „gyűrű” fényenergiája 2,4 millió kilo­wattnak felelne meg, tehát több lenne, mint a volgai Le­nin vízierőműé. Moszkva (TASZSZ). — Hermann Schmidt nyugatné­met munkás levelet írt Hrus­csovmak, a szovjet Miniszter- tanács elnökének és a levél­hez csatolta a Nürnberg- Fürth kerület nyolcszázhúsz lakosának a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország kor­mányfőihez intézett emlék­iratát a leszerelés, a német békeszerződés és az európai atommentes övezet kérdésé­ről. Csütörtökön Moszkvában közzétették a levelet, az em­lékiratot és Hruscsov vála­szát. A Szovjet Minisztertanács elnöke válaszában kijelenti, hogy a Szovjetunió hajlandó bármely pillanatban felosz­latni fegyveres erőit és meg­semmisíteni fegyvereit azzal a feltétellel, hogy ugyanezt tegye a többi hatalom is. A Szovjetunió kívánja, hogy tiltsák meg és iktassák ki a fegyverek közül a tömegpusz­tító fegyvereket, vonják ki a külföldi csapatokat az idegen területekről, köztük Német­országból és mindenütt szün­tessék meg az idegen katonai támaszpontokat. Hruscsov egyetért a levél­író nyugatnémet munkással abban, hogy egy európai atommentes övezet megteremtése — a két német állam részvéte­lével fontos lépés lenne a háborús veszély csökken­tése felé. A leszerelésre vonatkozó erőfeszítéseink azonban ez- ideig nem találtak kellő meg­értésre a nyugati vezetőknél — mutat rá válaszában Hrus­csov. — Ügy látszik, a kapi­talista világ nem bízik erejé­ben, nem tartja magát ké­pesnek a szocializmussal való békés versenyre és ezért ijesztően hat rá a leszerelés lehetősége. Hruscsov kijelenti, hogy manapság, amikor Németor­szág területén két szuverén állam van, csak a két német állammal kötendő békeszer­ződés verhet hidat az ország egységének helyreállításához. A békeszerződés biztosítéko­kat teremtene arra vonatko­zólag, hogy Németország bé­kés úton fejlődik, útját állná a német militarizmusnak, — amely a múltban többször is véres háborúba sodorta á né­met népet és egész Európát. A szovjet kormányfő hang­súlyozza, hogy az Egyesült Államok ma­gatartása, amely a párizsi csúcsértekezlet meghiúsu­lását okozta „szervesen összefüggött azzal a politi­kával, amelynek célja a nemzetközi feszültség ki­élezése”. Az Egyesült Államok ká­tyúba vitte a tízhatalmi le­szerelési bizottság munkáját. Az RB—47 mintájú amerikai •• Ünnepi program a A X. vasutas nap ünnepsé­gei már szombaton megkez­dődnek Szolnokon. Ma este fél 8-tól 9 óráig, a Kossuth téren, a vasutas fúvószenekar és énekkar térzenét ad. A szombat esti bevezető után, másnap reggel, 6 órakor foly­tatódnak az ünnepségek, ami­kor zenés ébresztőre kerül sor a város különböző pont­jain. A Hősök téri szovjet emlékművet, F. Bede László emlékművét és a szolnoki Járműjavító emléktábláját megkoszorúzó küldöttség há­romnegyed 8-kor gyülekezik az állomási új épület előtt. A rendezőbizottság gondos­kodott arról is, hogy a zsúfolt reggeli program idején vas­utasok gyermekei is szóra­kozhassanak. Éppen ezért a Milléneum-moziban délelőtt fél 9-től 10 óráig folyamato­san ingyenes gyermekműsor lesz. 10 órakor azonban már a gyermekek is részt vesznek a Járműjavító szabadtéri színpadán és nézőterén meg­rendezett vasutas napi ünne­pi nagygyűlésen, amelyet Ka­pás Rezső elvtárs, a Szolnok városi tanács VB elnöke nyit meg. Ünnepi beszédet mond Kökény István elvtárs, az SZMT elnöke. A nagygyűlés repülőgép légiprovokációt hajtott végre a Szovjetunió ellen, az amerikai kormány újra meg akarja indítani a nukleáris fegyverkísérleteket, agresszív lépéseket követett el Kongó ellen. Mindez azt bizonyítja — írja Hruscsov —, hogy az Egyesült Álla­mok imperialista körei csö­könyösen az államok közötti feszültség és gyanakvás fenn­tartására, a fegyverkezési verseny folytatására törek­szenek és új háborúra ké­szülődnek. Hruscsov kijelenti, hogy a Szovjetunió továbbra is áll­hatatosan síkraszáll a bé­kéért és minden nép, a nagy és a kis népek érdekeinek megvédéséért. (MTI). X. vasutas napon után adják át a négy szolgá­lati ág: a forgalom, járműja­vító, pályafenntartás és a fűtőház legjobb dolgozóinak a jutalmakat. A vasutasok mellett meghí­vott vendégek is részt vesz­nek a Járműjavító étkezdéjé­ben rendezendő ünnepi ebé­den és a meghívottak között ott lesznek majd a szolgálati ágak dolgozói által patronált termelőszövetkezetek, a tár­sadalmi és politikai szerveze­tek, a szovjet hadsereg kép­viselői is. A délutáni programot — eltérően a délelőttitől — már külön rendezik meg a szol­gálati ágak. A Járműjavító­ban teke-, futball- és atléti­kai mérkőzés vezeti be a dél­utáni ünnepi eseményeket, a kultúrotthon szabadtéri szín­padán (rossz idő esetén a kultúrteremben) az üzemi színjátszók, táncosok, éneke­sek és a zenekar szórakoz­tatja majd a közönséget. ,Utána tánc következik. Az állomás nőtanácsa va­sárnap virágcsokorral ked­veskedik azoknak a moz­donyvezetőknek, fűtőknek és forgalmi dolgozóknak, akik a X. vasutas napon is szolgá­latban lesznek. Megnyílt a moszkvai magyar ipari kiállítás (Folytatás az első oldalról.) sen elvágta a kiállítás bejá­ratát elzáró nemzeti színű szalagot. A megjelent vendégek ez­után megtekintették a kiállí­tás anyagát. A szovjet vendé­gek a magyar kormánykül­döttség tagjainak kíséreté­ben elsőnek a magyar szer- számgérxwártás és nehézipar pavilonjában megtekintették a világhírű magyar találmányt, a Hel- Ier-Forgó-féle légkonden­zátor berendezés makettjét és a berendezés egy rész­letének eredeti példányát. Ezután a könnyűipari pa­vilonba mentek át a vendé­gek. Greiner Sándor, külke­reskedelmi főtanácsos, a moszkvai Magyar Külkeres­kedelmi Kirendeltség veze­tőjének kalauzolásával meg­tekintették a magyarországi lakásénítkezést ismertető be­mutatót. Nagy elismeréssel szóltak a szovjet vezetők a magyar bútorokról. A. I. Mikoján és L. I. Brezs- nyev ki is próbálták, milyen ruganyosak a magyar fote­lek. M. A. Szuszlov igen nagy elismeréssel szólt a mar gyár stílbútorokról. A könnyűipari pavilon emeletén a magyar népmű­vészet és iparművészet be­mutatójával ismerkedtek meg a szovjet vendégek. Nagy érdeklődéssel tekintették meg Tamási Andrásné, kalocsai pingálóasszony, Apagyi Vera herendi porcelánfestő ésVá- radi Margit kunmadarasi csipkeverő munkáját. A köny- nyűipari pavilon textil-be­mutatója után a vendégek megtekintették a magyar konfekcióipar kiállított ter­mékeit, a bőrkonfekció gyárt­mányait. Ezután az élelmi- szeripari pavilonban műkö­dés közben nézték meg a ma­gyar baromfifeldolgozó gép­sort, megismerkedtek a pa­radicsom pürégyártó beren­dezés munkájával, megtekin­tették a magyar húsipari, zöldborsó konzervipari gé­peket. Nagy érdeklődéssel szemlélték meg a pavilon­ban a Rajkai-féle gabonasze­letelő gép munkáját A szerszámgépgyártás pa­vilonjában a vendégek el­beszélgettek Pál József, Kossuth-díjas munkásújí­tóval, a légpárnás köszö­rűgép feltalálójávaL Nagy érdeklődéssel szem­lélték meg a megjelentek a magyar járműipar, a kohá­szat és a mezőgazdasági gép' gyártás bemutatóját. Ezt kö­vetően a magyar híradás- technikai pavilonba veze­tett a szovjet küldöttség út­ja. A látogatás befejeztével a szovjet vezetők a magyar kor­mányküldöttség tagjainak kí­séretében felkeresték a ma­gyar Mackó büfét. Lakatos Sándor, a népművészet mes­terének népizenekara ma­gyar népdalokkal szórakoz­tatta a kedves vendégeket. (MTI). Hammarskjöld Kongóban Újabb ENSZ csapatok érkeznek az országba ga hírügynökségek irodáját. A kongói tájékoztatásügyi mi­niszter az ADN-nek és az Uniténak adott nyilatkozatá­ban jelezte, hogy valószínű­leg sor kerül az AFP francia hírügynökség kongói irodájá­nak bezáratására is. A mi­niszter hozzátette, kiutasít­ják az országból mindazokat a külföldi újságírókat, akik hamis képet adnak Kongóról. Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke táviratot küldött Csombénak, a katan- gai bábkormány vezetőjének. Táviratában felszólította, te­gye túl magát a személyi és pártpolitikai nézeteltéréseken és működjék közre Kongó egységének megteremtésében. Nasszer utalt a polgárháború veszélyére és felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a belső viszálykodások csak az impe­rialisták, malmára hajtják a vizet. A tuniszi rádió jelentése szerint Leopoldvilleben meg­nyílt az új tunéziai nagykö­vetség. Nagykövetté Habib Burgiba fiát, az eddigi pári­zsi nagykövetet nevezték ki. A DPA és az AFP szerint Ruanda Urundiban is feszült a helyzet. A Ruandái Nemzeti Unió csütörtökön táviratban fordult a Biztonsági Tanács­hoz és kérte, hogy Kongóhoz hasonlóan ebből az országból is vonják ki a belga csapato­kat, s küldjenek helyettük ENSZ-haderöket. A Ruandái Nemzeti Unió táviratot küldött Brüsszelbe is, s ebben tiltakozott a belga gyarmati hatóságok elnyomá­sa miatt. A párt ezenkívül kérte az afrikai és az ázsiai országokat, a világ valameny- nyi gyarmatosítás ellenes ere­jét, segítsen Ruanda Urundi népének. IBUSZ közlemény A szolnoki IBUSZ iroda kétnapos autóbusz társasuta­zást indít 1960. augusztus 20- án Eger—Szilvásvárad—Agg­telek—Lillafüredre. Indulás: reggel fét 6 órakor. Vissza­érkezés 21-én körülbelül 23 órakor. A részvételi díj, szál­lásdíjjal együtt 134 forint. — Jelentkezés, a kötött létszám miatt mielőbb, de legkésőbb augusztus 16-ig, a szolnoki IBUSZ-nál, ahol bővebb fel­világosítást is nyújtanak, Szovjet mérnökök javaslata a Föld klímájának megváltoztatására HORVÁTH JÁNOS: NAPLEMENTE It,Aintha csak parancsszóra "■* történt volna, egyszer­re meghasadt az ég és szi­porkázó sugarak öntötték el a tájat. A felhő-bolyhok ma­gukba szitták a színeket és absztrakt képpé változott minden. A kertben hószag áradt és a nyirkos csaliton lomha csend nyújtózkodott. Az öregember megkoppin- totta botjával a ház tövét. Mintha repedt • bőrdarabot ütött volna meg, tompa han­gok gördültek le a bot végé­ről az odaragadt sárral. Cél­talanul tette mindezt. Aki­nek nincs már dolga a világ­ban, ugyan mit törődik a céltudatossággal. Tudta, hogy él — és ez elég volt. Noha fölhördült benne valami ma­kacs elégedetlenség: hát csak ennyit ér az élet? Más­kor meg azon bánkódott, hogy nem adhatta még át sétabotját az enyészetnek, amely mindent elfogad. Kip-kop — rezegtette a sé­tabotot az öregedő hárs mo­hos tövén. Talán a bilincs­ként szorító csendet akarta elrémíszteni a kertből, talán azt remélte, hogy megszólal a hárs. Hiszen a fák tudnak be­szélni. Nyári estéken végte­lenül sokat beszélnek- Csak érteni kell a lombok susogd- sát. Valaki becsapta a kijárati ajtót. Az elvénült kastély fa­lai visszarezegték a csatta- nást. De ebben a rezgésben is érezni lehetett az elmúlást. Hát minden elmúlik itt? Min­den megöregedett, mindennek lejár az ideje? Arra gondolt, hogy tulajdonképpen gyűlöli ezt az egész épületet. Valami megmagyarázhatatlan érzés­sel viseltetik a házirenddel szemben. Bosszantja. Az is, hogy vigyáznak rá, féltik életét, gondoskodnak róla, az evéséről, ivásáról — minden­ről. Mert ebből azt kell meg­tudniaj hogy tehetetlen önma­gával. A többiek, akikkel együtt élvezi az emberi gon­doskodást, a jóságot, tán so­hasem gondoltak erre. Ahogy ütögette botjával a fát, eszé­be jutott minden. — János, maga jár itt? — hessentette el a csendet egy vékonyka hang. Egyedül van János? A hangra megrettent. Nem nézett hátra, tudta, hogy Betti csoszog a sárga ka­vicson. öregesen rakosgatja a lábait, amelyek egyre véko­nyabbak, mégis nehezebbek. Fonnyadt kezefejét kéken futják be az erek, amelyek­ben egyre lassúbb a vér áramlása, s csak a szemében csillog valami megmagyaráz­hatatlanul fiatalos pajkosság. Egy pici fényesség, amely nem az ellobbanást idézi, ha­nem visszahozza a múltat, kiröppenti az elfelejtett évek sűrű hálójából a fiatalság tarka pillangóját. Z“' sak akkor pillantott hát- ra, amikor közvetlenül mögötte elhalkult a csoszo- gás. Megfordult és belenézett Betti szemébe. — Köszönöm, hogy eljött — suttogta, és megszorította kezét. — Milyen szép — áradozott a fogatlan száj. — Milyen szép a naplemente, János. — Nagyon szép — hagyta helyben az öregember, s el­nézett a távoli hegyek tete­jéig, Szeme berepülte a távol­ságokat. A lebukó nap vörös­re csókolta a dombok kék csúcsait. Egy darabig csak álltak, s nem jutottak szóhoz. Valóban szép volt a naplemente. S egváltalár nem érezték, hogy a kései januári délutánnak foga is van. — Elcsitultak? “ kérdezte az öregember, s a kastély felé bökött. — A kis Csótiné sírvafa- kadt. Azt mondta, itthagyja az otthont. Van egy távoli rokona, s az elviszi innen. A pipások, Wentráb Miska, Soltéz Feri meg Bódog Imre egy szobába kérezkedtek. Meg is engedte nekik a gond­nok. Legalább nem bosszant­ják a többieket pipaszaguk­kal. Álltak a nagy hárs tövé­ben. Mint két ittfelejtett szür­ke tárgy. A felhők is kezdtek színtelenedni fölöttük. Az öregemberből bugyogni kez­dett a szó. — Köszönök mindent ma­gának. Azt is, hogy eljött, azt is, hogy megismerhettem az életét... Az asszony csak mosoly­gott. S egy picivel közelebb lépett az öregemberhez, aki folytatta a beszédet. — Akkor most én is el­mondom magának, amit még nem tud rólam. Sóhajtott és belehunyorgott a messzeségbe. — Nekem nem volt gyer­mekkorom. Tizenkét éves vol­tam amikor az apámat el­ragadta a halál. Ne botrán- kozzék meg, örültem rieki. Nem szerettem az apámat. Az italnak élt, meg a nők­nek. Az anyámat verte. En­gem is. Százszor is megesett, hogy dideregve bújtunk ösz- sze anyámmal, amikor az éjfél hazavetette valahonnan. Olyankot bejött hozzánk, »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom