Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-12 / 190. szám

/ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, augusztus 12. Hányán olyasnak újságot Szolnokon? Beszél a régi lap s mai emberek A kora reggeli utca csend­jét felveri a rikkancsok ki­áltozása, akik a különböző eseményeket hangosan be­mondva, sietve rohannak vé­gig a városon az újságokat kínálva. Táskájukban és hó­nuk alatt rengeteg a friss új­ságlap, amelyet az éjjel on­tottak ki magukból a rotációs gépek. Elgondoljuk, vajon mennyi újságot adhatnak el Szolno­kon, a több mint negyvenezer lakosú városban, hány száza­lékát érdeklik az emberek­nek az események? Többen vannak-e az olvasók, vagy csökkent-e az újságvásárlók száma? Roppant érdekes ez és egy kicsit rávilágít a vá­ros fogékonyságára a kultú­rával szemben. Mert azok számára, akik nem jutnak anyagiak miatt könyvhöz —, a lapban szépirodalom is van, és sok érdekes tudományos cikk is. Azaz: a modern új­ság kondenzálva kell, hogy adja az egész életet a rész­letekbe menni nem tudó, mai ideges, siető embernek; min­den változatában, irodalom­mal és tudománnyal körít­ve. Kíváncsiságunkra ponto­san megfelel a Gura és Wi­gand Hírlapiroda, ahol pon­tos statisztika is készül auto­matikusan Szolnok szellemi életének újságolvasási részé­ről és ahol a következőket tudjuk meg: Szolnok újságfogyasztása naponta körülbelül ezerötszáz példány. Ennyi volt egy év­vel ezelőtt is. Csak az a kü­lönbség, hogy akkor az em­berek a 16 filléres nagy la­pokat olvasták, míg ma a 4— 6—8 filléres újságokkal be­érik túlnyomórészt. Ez az elárúsító számára is siralmas, mert a munka ugyanannyi az újságok eladásával, de a kis lapok jutaléka kevesebb ... Ugyanez a helyzet a köny­veknél is. ahol szintén a 10 —20 filléres selejtes kalan­dos-irodalmat vásárolják, — ami hem nevezhető iroda­lomnak ... A gondolkozó embereknek ez a vázlatosan megrajzolt kép is elég ahhoz, hogy meg­állapíthassák Szolnok érdek­lődését a világ iránt az új­ságolvasók számának tükré­ben. * A „Szolnok és Vidéke” cí­mű lan 1934 évi augusztus 5-i számából idéztünk. A közölt számok hitelességéhez annál kevésbé fér kétség, mert a Gura és Wigand Hírlapirodá­nak semmi esetre sem lehe­tett érdeke, hogy a rossz üz­letmenetről a valóságosnál is szomorúbb képet fessen (A tájékoztatót ugyanis nem az adóhivatalnak adta...) Az idézett cikk utolsó be­kezdéséhez csak ennyit: Az nem a város érdeklődését, sokkal inkább — nyomorát tükrözi.., A posta hírlaposztályának vezetője pontosan tudja, hány lapot vásároltak meg Szolnokon — csak Szolnokon! július hónapban. — 381 ezret, Népszabadsá­got, Népszavát, Magyar Nem­zetet, Néplapot, Fülest. Lu­dast, Nők Lapját, Ezermes­tert és a többit. A példányok közül 230 ezer előfizetés ut­ján kerül az olvasókhoz. — Éves átlaghan naponta 13 ezer 270 különféle lap kerül a szolnokiak kezébe — mon­dotta. A belterületi újságárusok egyikét is megkérdeztük a forgalomról, keresetről. — Mi, belterületiek havon­ta 13Ö0—1500 forintot kere­sünk, — említette. — Jöve­delmünk még nagyobb lenne, ha egves lapokból, fev a Lu­dasból. Nők Lapjából többet kapnánk. Panaszra mégsines okunk, hiszen a mondott jö­vedelemhez járul a teljes SZTK-jogosultság, fizetett szabadság, nyugdíj. A felsza­ * 221 badulás előtt eféle kedvez­ményről nem is álmodtunk. A régi ,,Szolnok és Vidé­ke” nem foglalkozik részle­tesen a könyvforgalommal. Mi is beértük annyival, hogy csupán az Állami Könyvter­jesztő Vállalat 458. számú boltjának vezetőjénél tuda­kozódtunk. — Július havi forgalmunk kereken hetvenötezer forin­tot tett ki, — szólott. — Ha példányonként 20 forintos át­lagárat számolunk, ez 375 kö­tet. Tudnivaló, hogy a mi bol­tunkon kívül még három foglalkozik a megyeszékhe­lyen könyveladással, mi több: a vasútállomáson három IBUSZ-pavilon is. Most másodszor idézünk teljes egészében egy monda­tot a régi újság ismertetett cikkéből: i,Roppant érdekes ez és egy kicsit rávilágít a város fogékonyságára a kultúrával szemben.” (Sőt arra is enged következtetni, hogy az em­bereknek ma van miből ál- dozniok a kultúrára...) — borváró — Regruta ünnepély Jászkíséren Az idei sorozások alkalmá­val kedves ünnepségen kö­szönti a jászkiséri fiatalokat a kiegészítő parancsnokság és a Hazafias Népfront bi­zottság. Augusztus 17-én már a kora reggeli órákban gyü­lekeznek a sorozásra induló húszévesek, a községi tanács székházánál, ahonnan teher­gépkocsival vonulnak a soro­zás színhelyére Jászapátiba. A járási székhely határá­ból zeneszó mellett érnek be a község főutcájára s a soro- zóhelyre. Jászküsérre vissza­érkezve „faluünnepséget” tar­tanak, majd este a regruták részére társasvacsorát ren­deznek, s tánccal zárják a szépnek Ígérkező regruta ün­nepélyt. Soron kívül fizetik a kártérítést a tsz-tagoknak Egyre népszerűbb szövetkezeteinkben a biztosítás Az Állami Biztosító Me­gyei Igazgatósága a közel­múltban értékelte az első félév eredményeit. Az érté­kelés szerint a legsikeresebb munkát a megyében a szol­noki járási fiók végezte. Ál­talános díjbevételi tervét 176, a szocialista szektorral kötött biztosítási tervét pedig 221 százalékra teljesítette. A figyelemre méltó ered­mény elérésében jelentős sze­rep jutott annak, hogy a fiók dolgozói megkülönböztetett gonddal foglalkoztak a ter­melőszövetkezeti gazdaságok és a tsz tagok biztosításával. Az igen előnyös, 130 forint évi díjtétellel egyre népsze­rűbbé váló háztáji biztósítás- ból a félév végére már mint­egy ezerötszázat kötöttek a termelőszövetkezeti gazdák­kal. A jégkár, tűzkár, állat­kár, baleset és szavatosságra is kiterjedő kedvező biztosí­tási forma különösen a be- senyszögi Lenin Tsz ben ta­lált jó fogadtatásra. A gaz­dák többsége megkötötte s így most megtérül az a mint­egy 25 százalékos jégkár, ami a közelmúltban érte gazda­ságukat. S ami nagyon fon­tos; a károk értékét soron- kívül fizetik ki a szövetkeze­teknek. A másik biztosítási forma a tsz tagok biztosítási és ön- segélyezési csoportja. A me­gyében megközelítően pontos adatok szerint már mintegy 15 ezer szövetkezeti tag vál­lalta magára ezt. Évi 120 fo­rintos díjtételért, halálozási és más szociális segélyt ad a biztosító. Ugyanakkor a cso­port tartalékot is képez, — amelyből a tsz tagok egy ré­szét Balatonboglárra vagy Hajdúszoboszlóra utalják be kéthetes Ingyenes üdülésre. Ipari területen is biztató a helyzet a szolnoki járás­ban. A nagy létszámmal dol­gozó martfűi Tisza Cipőgyár­ban például a munkások mintegy 95 százaléka kötött balesetbiztosítást. Havi négy forinért egy körömleválás esetén is 200 forint segélyt fi­zet a biztosító. Ilyen eset egyébként már 121 alkalom­mal fordult elő. Az üzemben történt, nem munkából ere­dő tragikus végű balesetek kártérítéseként 75 ezer fo­rintot fizettek a biztosított dolgozó hozzátartozóinak. Lánc, lánc, a A nevet tapintatból elhall­gatom. Az eset egy jászsági községben történt. Akkor, amikor a lánc, az antal-lánc úgy elburjánzott, hogy ritka kivétel volt, aki nem kapott a faluban. Hogy a szél hon­nan fújt, máig sem tudja senki. Azt viszont igen, hogy a hiszékenyebbek között nagy riadalmat keltett. Halálok halála igértetett azoknak, akik nem adják tovább, meg­szakítják a láncot. A piacon arról Suttogtak, hogy valaki­nél már be is következett a kritikus állapot: csupán na­pok kérdése, s megkondulhat a harang, lehet kisémi a te­metőbe azt, aki minden bi­zonnyal nem részesül a me­nyország gyönyöreiben, ha­nem elkárhozik... Ilyen légkörben kapott egy láncot — sorrendben talán a nyolcadikat — az én ismerő­söm is. Nem gyáva ember, meg­birkózott már sokmindennel, de a pusztulás gondolatával nem mert újat húzni. „Kutya se tudja” — ez a szavajárá- sa — „hátha valami igazság van a dologban’“. Töprengett, hogy kinek is adja tovább, A láncban a korábbiakból már részesült az első és hátsó szomszéd is, sőt az utca vé­gén lakó sógorhoz is eljutott. Idegennek meg csak úgy a kezébe nyomni, nem a leg­könnyebb. Nem volt mit ten­ni, elő a briftasnit, s bele a sokszorosított papírdarabot. Majd csak akad valaki járás kelés közben, akinek tovább lehet adni. Arra még gondolni sem gondolt, hogy a papír — mindössze egy félíves volt — el is veszhet. S mégis, amikor tán másnap keresgélte, hogy majd odaadja, csak hült he­lyét találta. Megrémült. „No, nekem alighanem befelleg­zett” — ijesztgette magát. S mivel a papír tizenhárom napban szabta meg a meg­szakítás utáni életet, nyugta­lanul sűrített jobbra balra. Az asszony faggatta: monda­ná meg komorságának okát. Hímelt-hámolt, hogy a feje fáj, hogy a gyomra táján érez valami nyomást. Máskor meg a reumájára hivatkozott. Három napnál azonban nem bírta tovább, bevallotta az asszonynak a történteket. Az is megrémült. Elkezdték keresni, Még a régi kocsiszínt is felhányták, a rőzsét is odább rakták, hátha, hátha... De bizony sem innen, sem onnan nem került elő. Vala­milyen úton, módon híre sza­ladt a faluban, hogy mi tör­tént. Az öregebbek a bölcsek biztonságával bólogattak, s arról beszélgettek, hogy bi­zony itt nincs mentség. Már ő is kezdett belenyu­godni a változhatatlanba, amikor vagy tíz nap múlva fény derült a láncrejtélyre. Hazajött a járási székhely gimnáziumába járó diáklány. Látta a csendet, a búskomor­ságot, s persze, hogy nem áll­ta meg szó nélkül. —Mi történt, hogy min­denki lógatja az orrát — próbálta tréfásan tudakolni az anyjától. — Hagyd el lányom, nagy a mi bajunk — sóhajtott az, s röptiben elsorolta mi tör­tént. A lány meg hallgatott, hall­gatott, kínos ráncokba futott az arca, aztán elkezdett ka­cagni, kacagni, úgy, ahogy csak tizennyolcévesek tudnak. S mikor egy kicsit csitult, anyja csodálkozására, meg a Pályázati hirdetmény A Szolnok Megyei Tanács az 1960/61. iskolai évben egy jogász, egy mezőgazdász, egy közgaz­dász és egy építészmérnök-hall­gatói társadalmi tanulmányi ösz­töndíjban részesít. A tanulmányi eredménytől függő, havi 450—650 forintot kitevő tanulmányi ösz­töndíjra pályázhatnak azok a Szolnok megyében lakó munkás, paraszt, vagy dolgozó kisember szülőktől származó, 30. életévü­ket még be nem töltött, közép­iskolai tanulmányaikat legalább közepes eredménnyel végzett, — vagy egyetemi tanulmányaikat ugyanilyen eredménnyel folytató egyének, akik valamely hazai tudományegyetem állam- és jog- tudományi karának, — az Ag­rártudományi Egyetem mezögaz- daságtudományi karának, — a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem általános köz- gazdasági kara pénzügyi szaká­nak és az — Építőipari és Köz­lekedési Műszaki Egyetem épí­tészmérnöki karának nappali tagozatán tanulmányokat foly­tatnak, vagy tanulmányokat folytatni kívánnak, s írásbeli szerződésben kötelezettséget vál­lalnak arra, hogy a Szolnok me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­ságának titkárságán és szakosz­tályain, vagy a végrehajtó bizott­ság által kijelölt Járási, városi vagy községi tanács végrehajtó bizottságánál, Illetve a megyei tanács felügyelete alá tartozó In­tézményeknél vagy vállalatoknál képzettségüknek megfelelő mun­kakörben meghatározott Időre mutiUavis/orívt létesítenek. A pályázati kérvényeket 1960. évi augusztus hó 17-ig kell a Szolnok Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának Titkárságá­hoz (Szolnok, Kossuth Lajos ut­ca 8. sz.) benyújtani. A pályázati kérvényhez mellé­kelni kell: Részletes önéletrajzot, közép­iskolai érettségi bizonyítványt, és az egyetemi felvételről szóló értesítést, Illetve másod- és to­vábbi éveseknél az ntolsó vizs­gáról szóló bizonyítványt, a pá­lyázónak és szüleinek kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyait tanúsító hatósági bizonyítványt. komolytalanságon hirtelen ki-', robbant haragjára beszélni', kezdett: ! — Anyu — szorította vissza magába a minduntalan feltö­rő nevethetnéket — azt a pa­pírt amit keresnek én vittem el. Amikor itthon voltam leg­utóbb, én tettem el apu ka­bátját, s bizony belenéztem a tárcájába. Akkor vettem ki, s azóta is jókat nevetünk minden este azokon az osto­baságokon, amit írtak arra a lapra... Az asszony nem tudta mit csináljon. Először dúlt-fúlt, az is megfordult a fejében, hogy nagylány ide, nagylány amoda, ő most istenigazából kiporolja ezt a fruskát. Az­tán meggondolta, kerékpárra ült, s meg sem állt amig az urát meg nem találta a ter­melőszövetkezetben. Éppen takarmányt hordott a jószá­goknak, s nem tudta mire vélni, miért integet már messziről a felesége, és miért kiabál. Már bajra gondolt, amikor meghallotta: — Apja, megvan, megke­rült, a lány vitte el... — No a fene egye meg —1 szakadt fel belőle egy retle-i netes sóhajtás, meg egy ke-1 rek káromkodás — jól rám-i hozták az ijedelmet. N. I. ] m~mmma Nap leél: 4.35 h-kor, nyugszik: 12 1902 h-kor. A Ptn’pk Hold W1: 2152 r5",B* h-kor, nyugszik: "lafa 10.46 h-kot Időjárásjelentés Várható időjárás: meleg idő. Nappali felhőképződés, a nyugati megyékben néhány helyen délutáni záporral. Megélénkülő déli, délnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 27—30 fok között. Távolabbi kilátá­sok: a hét végére eső és lehű­lés valószínű, — TÍZ ÉVES FENNÁLLÁ­SÁT ünnepli augusztus 20' án a jászágói Kókai László és a jászjákóhalmai Alkot­mány Termelőszövetkezet. Az ünnepség során délben a pat­ronáló üzemek képviselőinek részvételével díszebéd, este kultúrműsorral egybekötött táncmulatság lesz. — BOTRÁNYOS RÉSZEG­SÉG miatt Szénási Ferenc és Kolompár Lajos tiszaföldvári lakosokat 400—400 forintra bírságolta a járási Rendőrka­pitányság szabálysértési elő­adója. — KÖZEL RAKTÁK az árpa kereszteket a vasúti sínhez és nem alkalmaztak védőszántást a szolnoki Lenin Tsz-ben. Az árpára mozdony­szikra pattant és a fellobbanó láng 12 keresztet elemésztett. A gondatlanság miatt Simon László üzemegységvezetőt 200 forin.ra bírságolták. — ITTAS SZEMÉLYEKET szolgált ki István Sándorné, szolnoki italboltvezető he­lyettes. Száznyolcvan forint­ra bírságolták. — NEGYVEN GYERME- KEm -efogadó bölcsödé épí­tését k zdteh. meg Török- szent. iklóson vasárnap. A másfél milliós építkezéshez a lakosság félmillió forint érté­kű társadalmi munkával já­rul. — „VIDÁM SZÓVAL MU­ZSIKÁVAL“ címmel műsoros estet rendez a MSZBT, és Déryné Művelődési Ház au- gv-rtus 13-án szombaton este 7 órakor Karcagon. Az esten Házy Erzsébet az Állami Operahá- szólistája alamlnt öt neves fővárosi művész vendégszerepei. — LOVASBEMUTATÓ, — sport ünnepség szerepel a kis­újszállási termelőszövetkeze­tek augusztus 20-1 rendezvé­nyén. Az ünnepi műsort a négy termelőszövetkezet, az állami gazdaság segítségével állította össze. — NEM MŰKÖDÖTT a szikrafogó a Csák László ál­tal vezetett traktoron a rá- kóczifalva' Petőfi Tsz-ben. A kihulló szikra lángralobban- totta az összehúzott kombájn­szalmát. A hatvan mázsa szalma elégéséért Csák Lász­ló ellen eljárás indult. — HANGLEMEZES Chopin-est lesz ma este 8 óra­kor a Súgván Emire Művelő­dési Ház emeleti társalgójá­ban, Előadó: Budai Péten — TANÁCSRENDELETET hozott Ojszász községi taná­csa, a község közterületeinek tiszté—tartásáról, valamint a makadám-út és a betonjár­dák karbantartásáról. A két r- ’elet községi tanács hir­detőtábláján bármikor meg­tekinthető. — ÖTVEN GYERMEK ré­szére épül bölcsödé Jászbe­rényben még ebben az évben. Az építkezésnél a szakmun­kákat az üzemek és ktsz-ek dolgozói társadalmi munká­ban végzik. A 300 ezer forint értékű társadalmi munkában a lakosság is jelentékenyen, résztvesz. — SZÁZASRA BŐVÍTE­NÉK e 50 férőhelyes szar­vasmarha istállót, a karcagi Lenin Tsz 2. számú üzem­egységében. Az átalakítást sa­ját erőből 700 forintos költ­ség-jel végzik. Ugyanilyen összeget fordít a tsz egy 100 férőhelyes magtárpadlásos sertésfiaztató létesítésére ja. — AZ EGRI Gárdonyi Gé­za színház együttese -„Az anyósgenerólis” című darab-; bal vendégszerepei augusztus' 14-én, vasárnap este 8 óra­kor a jászberényi szabadtéri színpadon. — VANDORZÁSZLÓT és pénzjutalmat kapott ered­ményes munkájáért a me­gye öt élelmiszer kiske­reskedelmi egysége. A jutal- mazottak- között szerepel a szolnoki 51-es és 38-as, vala­mint a mezőtúri 422-es bolt is. Jelentkezett az egyik lottó családi ház tulajdonosa A lottó legutóbbi tárgy- nyei-eményhúzásán két csa­ládi házat is kisorsoltak. Az egyiket a 31. heti 6,294.367 számú szelvényével dr. Zele Ferenc nyugdíjas banktiszt­viselő nyerte, aki szerdán mutatta be szelvényét a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóságon. A szerencsés nyer­tes elmondotta, hogy a házat nemrégen férjhezment lá­nyának ajándékozza. (MTI). iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiminiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiifiiiiHtim cUgat még ntm aaLt! Hát tessék, tes­sék! Itt láthatók a szép férfiak min­denki örömére! A dzsessz andalító hangjai mellett kies városunk va­lahány szép fér­fiúja felvonul. Tessék nézni a muszklikat, ma­gyarul bicepseket Ez a jólszabott, szélesvállú zakó milyen nagy mér­tékben emeli en­nek a barna fia­talembernek a győzelmi esélyeit Ez is daliás, kár, hogy kissé kopa­szodik, ez hiba­pont lesz... Valahogy ilyen lenne egy rádió­közvetítés a Sport cukrászdában tar­tott szépségver­senyről. Ugyanis ez már nem a nők közötti vetélke­dést szolgálja, ha­nem azt volt hi­vatva eldönteni, ki a legszebb férfi a városban. A szép­ségversenyek női szereplőkkel, még- csak elfogadható­ak, bár nálunk egyáltalán ez nem indokolt, hiszen kapitalista ízű reklám és semmi egyéb. De a férfi­szépségverseny el­len határozottan tiltakozunk a jó­ízlés nevében. — Igaz, telefonér­deklődésre „meg­nyugtattak” a cukrászdában, nem fürdőnadrág- ban, hanem felöl­tözködve vesznek részt a férfiak e nemes vetélkedé­sen, a gyomrunk azért változatlanul háborog. Még ta­lán megértettük volna ezt az att­rakciót a huszas évek Berlinjében, ahol köztudomá­súlag igen elhara­pózott a homoge- xualizmus, de merjük remélni, hogy Szolnokon nincs erről sző. Egy szó, mint száz, azt már meg­szoktuk valaho­gyan, hogy a ven­déglátó üzemek így része Bumbur- ayák Ludmilla ma­gyarnóta énekes­nő és méltó tár­saik ízléstelen giccseivel „fogja" a közönséget, de azt hisszük, a fér- fiszépségyerseny túlmegy minden határon és felte­hetőleg a közön­ségnek azt a ré­szét vonzza csak, amelyiket amúgy- is szeretnénk a szórakozóhelyek kapuján kívül lát­ni. — ht — \

Next

/
Oldalképek
Tartalom