Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-11 / 189. szám

I960, augusztus 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r A Földművelésügyi Minisztérium kollégiumának határozata a tsz-ek üzemszervezéséről Á Földművelésügyi Minisz­tériumban több tudományos intézet közreműködésével az eddigi tudományos eredmé­nyek és gyakorlati tapaszta­latok alapján most kerül sor az üzemszervezési feladatok szervezett és általános meg­oldására, valamint a legfon­tosabb távlati üzemgazdasági problémák kidolgozására. Az ezzel kapcsolatos teendőkről hozott határozatot a Földmű­velésügyi Minisztérium kollé­giuma. A kollégium megállapítot­ta, hogy a legjobb állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek, valamint a szocia­lista országok üzemszervezési tapasztalatainak hasznosítá­sával meg kell gyorsítani a szövetkezeti üzemek gazdál­kodásának megszervezését, s meghatározta azokat a leg­sürgősebb feladatokat, ame­lyek rövid idő alatt elősegí­tik a nagyüzemi gazdálkodás­ában rejlő lehetőségek és a helyi természeti és közgazda- sági adottságok legjobb ki­használását. A termelőszövetkezetek korszerű üzemrendezésének megindítására az idén elké­szítik a táblásítást és a ma­jorhelyek kijelölésének irányelveit. A szilárd munka- szervezet és a tervszerű mun­kaerőgazdálkodás kialakítá­sát további tudományos mun­kával alapozzák meg. A tudományos intézetek­ben már megkezdett kutató­munka folytatásával, a ter­mészeti és közgazdasági vi­szonyok) figyelembevételével a jövő év tavaszára kialakít­ják az ország termelési táj­körzeteit, s ennek alapján ki­dolgozzák a termelőszövetke­zeti gazdálkodás szakosításá­nak irányelveit. A Földművelésügyi Minisz­térium kollégiuma arról is döntött, hogy meg kell kezde­ni a termelőszövetkezetek tu­dományosan megalapozott, a fejlődés távolabbi perspektí­váit is szem előtt tartó nagy­üzemi gazdálkodásának meg­szervezését (MTI) A jászsági termelőszövetkezeti gazdák tiltakozásai az atomfegyverkezés ellen Tanácskozott a Szolnok megyei pártaktíva A, hirosimai bombázás 15. évfordulóján a jászsági ter­melőszövetkezeti helységek­ben tiltakozó kis- és röpgyű- lésekre jöttek össze a szö­vetkezeti gazdák. A 83 gyű­lésen mintegy háromezerkét­száz résztvevő hallatta til­takozó szavát a nyugati nagy­hatalmak atomfegyverkezései ellen, s hangoztatták, soha többé nem akarnak Hirosi­mát. IFciytat&s az első tádalrűL) — Azonban még előfordul olyasmi is, hogy a mezőgaz­dasági szakemberek nem lát­nak előre. Tiszaszentimrén azon vitatkoznak, hogy kifi­zető-e öntözni, vagy a kisúj­szállási Búzakalász Tsz szak­embere és a karcagi Dimitrov Tsz elnöke azt bizonyítja, ná­luk miért nem lehet tarlót hántani. Itt találkozik az em­ber azzal az elmélettel (mert itt valójában nem látják a szövetkezeti gazdák a szak­vezetés eredményét), nem ér­demes a szakvezetőket fi­zetni. Az aratást sikeresen befejeztük Nyíri elvtárs az aratásról szólva elmondotta: elégedet­tek lehetünk azzal, amilyen gyorsan sikerült az aratást befejeznünk. A tarlóhhántást is elvégeztük a terület majd 70 százalékán, több mint 60 ezer hold mélyszántásunk van már, jóval több, mint eddig bármikor volt Azon­ban ez nem megnyugtató s kevés ahhoz, hogy a jövő évi bő termés feltételeit megte­remtsük. Jó ütemben halad a behordás. A hordásban 80, a cséplésben 75 százaléknál tartunk. Hatvannégy terme­lőszövetkezet a behordást, huszonnyolc a cséplést befe­jezte, százötven tsz pedig az istállótrágya kihordását is megkezdte. A második ötéves terv eiső évé­nek feladatai Miután név szerint dicsér­te az aratás győzteseit, a má­sodik ötéves terv első évé­nek gazdasági feladatait is­mertette Nyíri Béla elvtárs. KARCAGI ÚJDONSÁG; Sertéstakarmány koncentrátum A karcagi Hántolóüzem április vége felé kezdte meg az azóta igen megkedvelt csibetáp gyártását. A gyárt­mány sikere, a termelőszö­vetkezetek részéről jelentke­ző hasonló jellegű igény egy­aránt új cikk előállítására késztette az üzem dolgozóit. Hétfőn megkezdték a sertés­takarmány koncentrátum ké­szítését. Egyelőre „kicsiben”, amint azt a hántolóbeliek mondják.., — Havonta harminc va­gonnal gyártunk sertésta­karmány koncentrátumot, — szolgál pontosabb adattal Fá­bián Márton, az állattenyész­tésben is járatos igazgató. — A koncentrátum nagyjelentő­ségű. Mint bel- és külföldi tapasztalatok bizonyítják, a hagyományos takarmányok­ból általában öt kilogramm feletetése szükséges egy ki­logrammos súlygyarapodás eléréséhez. A koncentrátum- mal dúsítottból négy, sőt megfelelő gyakorlat megszer­zése után 3.5 kilogramm is elég. Az állam támogatása lehetővé tette, hogy e kor­szerű takarmányt olcsón, métermázsánként 290 forin­tos áron forgalmazhassuk. Beruházás nélkül A koncentrátum gyártásá­hoz egy fillér befektetés sem vált szükségessé. A Hántolóüzem műszaki gárdá­ja megtalálta a módját, hogy a csibetápgyártáshoz hasz­nált berendezések üzemelte­tésével állítsa elő az új ser­tés-csemegét. Úgy látszik, az előkészületekre az üzem ve­zetői nem borították a titok­zatosság, ezalkalommal tel­jesen felesleges fátylát: rö­viddel ezelőtt Hajdú és Fe­jér megye szakemberei, sőt a Pest megyei pártbizottság munkatársai látogatták meg őket — okulásul. A szerzett tapasztalatok alapján Székes­Iíőzel 800 normálholdat szántott meg Juhász Sándor mesterszállási traktoros A Gépállomások Megyei Igazgatósága értékelte a trak­torosok nyári közép- és mély­szántásban elért eredmé­nyeit. Az értékelés szerint csaknem minden gépállomá­son akad kiugró teljesítmény. Mindegyik között legszebb a Mesterszállási Gépállomás traktorosának, Juhász Sán­dornak eredménye, aki Sz— 100-as gépével 793 holdat szántott meg. Az Sz—80— 100-as gépek kategóriájában csak S. Kovács Imre kun­szentmártoni és Szél János kisújszállási traktoros ered­ményei számottevőek (450, 446 normálhold) a többi trak­torosok átlaga 300 normál- holdon aluli. Ugyáncsak mesterszállási traktoros vezet a DT gépek kategóriájában is. D. Tóth András 568 normálhold nyá­ri mélysznátást végzett ebben az idényben. Második Kátai János, a Jászkiséri Gépállo­más traktorosa, 507 normál­holddal. Az MTZ, G és GS traktorok csoportjában — mivel ezek más munkát is végeznek és műszaknormá­juk is alacsonyabb — az előbbieknél alacsonyabbak a teljesítmények. De még így is figyelemreméltó Kertész Péter jászkiséri traktoros MTZ géppel elért 250 és Ba- ráth István jászberényi trak­toros 232 holdas eredménye. Donkó Lajos 160, Karkus Já­nos 150 normálholdat szán­tott meg GS traktorral. — Mindketten a Jászkiséri Gép­állomás dolgozói. fehérvárott karcagi módszer­rel indul meg a gyártás. A sertéstakarmány kon­centrátum métermázsánként mindössze 12 százalék vizet tartalmaz — ezzel szemben 29 kilogramm emészthető fe­hérjét és 56 kilogramm ke­ményítőértéket. Rendeltetése, hogy vele a sertés alapta- karmánynák (gazdasági ab­rakfélék, gyökgumós, széna­liszt, zöld-sziiázs, tejtermék, stb.) tápanyag-tartalmát a helyes emészthető fehérje és keményítő értékarányra ki­egészítsük. Önmagában nem etethető a koncentrátum! — int Szit- kovits Sándor főmérnök. — Még akkor sem. ha egyéb ab­raktakarmány nem áll a ser­téstenyésztő gazdák rendel­kezésére. Uj gyártmányúnk ugyanis nem tartalmaz ta­karmánysót, sem takarmány- meszet, de úgynevezett nyom­elemkészítményeket sem. Az antibiotikumok s vitaminok szakszerű adagolása szintén az állattenyésztési szakembe­rek feladata. — A sertéstakarmány kon­centrátumot azért állítottuk így -össze, — folytatta Szit- kovits elvtárs, — hogy mó­dot nyújtsunk a gazdáknak az egyes sertésfajták speci­ális igényeinek kielégítésé­re. Hasonló törekvések mu tatkoznak a Német Demok­ratikus Köztársaságban; hol rendelet intézkedik a kon- centrátumok minél nagyobb arányú alkalmazásáról. Azok felhasználása nélkül ott a nagyüzemekben ma már nem is szabad a klasszikus takar­mányokat etetni. A gyártási előkészületek megindulása óta gyakran cseng a telefon Fábián elv­társ asztalán. Érdeklődnek a szövetkezetiek — legsűrűb­ben a Május 1. Tsz gazdái, kik valósággal apostolai a korszerű kiegészítő tápanya­gok alkalmazásának az ál­lattenyésztésben. ** b. e. ■=• 1961-Jben kenyérgabonát T80 ezer holdon kell termeszte­nünk, a búza átlagtermését 10,9 mázsára kell növelni. A vetés-területet csak akkor tudjuk csökkenteni majd, ha az állami gazdaságok 16, a tsz-ek 14 vagy efölötti átlag­termésnél tartanak. Ez év őszén csak a tennelőszövet­fihüst, 125 míffió Éter tejét, 140 -millió tojást, 66 vagon gyapjút ad Szolnok megye a népgazdaságnak. A feladatok nagyszerűiét, s reálisak. Az kell hozzá, hogy minden állami gazda­ság, termelőszövetkezet is­merje a rója eső tervet. A sok-sok munka közül Nyíri Béla elvtárs beszámolóját tartja. kezetekben 40 ezer hold őszi árpát kell vetnünk 13,5 má­zsás megyei átlagtermésre tervezve. A jövő évben 104 ezer holdon öntözünk, ebből az állami gazdaságok 34, a tsz-ek 70 ezer holdat öntöz­nek, s 9 ezer holdon új te­lepet építünk. Már az ötéves terv első évében 123 ezerre növeljük a szarvasmarha állományt, eb­ből 'is a tehénnek 53 ezernek kell lennie. 431 ezer sertést tenyésztünk, 41.500 kocát, 178 ezer juhhot, több mint 2 millió törzs-baromfit nevelünk fel. 1961-ben 1.555 vagon marhahúst. 4.393 vagon ser­téshúst, 1067 vagon barom­kiemelte Nyíri elvtáis a ta­laj művelés javítását. — Ezen a területen már ez év őszén is ugrásszerű fejlő­dést kell elérni azért, mert ha a talaj művelésnél általá­nossá tudjuk tenni az alap­vető és fejlett módszerek al­kalmazását, mint az a Héki Állami Gazdaságban, Tán­csics Tsz-ben, a Tiszaszentim- rei Állami Gazdaságban és még egy sor helyen van, már akkor el tudjuk érni az át­lagtermések 20—30 százalé­kos emelését. — Alapvető kérdés a szük­séges növényállomány bizto­sítása most az őszi kalászo­soknál A fajtától függően h cédánként 120—150 kilo­grammot vessünk a földbe búzából Szólt még az őszi mély­szántás, az altalaj lazítás fon­tosságáról Nyíri elvtárs. Pél­daként említette a Cibakházi Gépállomást, amely jól felké­szült az őszre, 105 gépéből 95-re két műszakot szerve­zett. Méltatta a növényvédé- lem jelentőségét. Felhívta a figyelmet a takarmányalap biztosítására. Javasolta* al­kalmazzák a termelőszövet­kezetek a kuncsorbai Vörös Október Termelőszövetkezet és a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet silózási módszereit. Nyíri elvtárs végezetül a mezőgazdaság területén dol­gozó vezetők képzésének fon­tosságáról és a munkaver­senyről szólott. Nyíri Béla elvtárs beszá­molója utáni szünetben a me­gyei pártaktíva részvevői megízlelték a külföldi nagy­hozamú búzafajtákból sütött új kenyeret, majd Erdei Fe­renc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lépett a mikrofonhoz, s tartotta meg előadását a „Mezőgazdaság termelésének specializálása Szolnok megyében” címmel. Az előadás után vita követ­kezett. Elsőnek Bemáth Lajos* a kunhegyesi Lenin Termelő- szövetkezet elnöke kért szót. öt Tresser Pál, a Munka Vö­röszászló Érdemrenddel ki­tüntetett mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet gazdaság vezetője követte. Tresser Pál után Mátis Sándor, a tisza- derzsi Szabadság Tsz elnöke ismertette termelőszövetke­zetének szép eredményeit, majd Bajcsy Ede, a Földmű­velésügyi Minisztérium és Bőd János, a XIV. kerületi kommunisták nevében üdvö­zölte a pártaktívát. Rédei István mezőtúri tsz elnök után pedig Csáki Ist­ván elvtárs, a Szolnok me­gyei pártbizottság első titká­ra lépett a mikrofonhoz, A felszólalásokat Nyíri elvtárs foglalta össze, s Horváth elv­társ zárszavával véget ért a megyei pártaktíva. A hozzászólásokat folyama­tosan, Erdei Ferenc elvtárs előadását vasárnapi lapszá­munkban közöljük. A pártaktíva résztvevőinek egy csoportja IVyolcTanezer szarvasmarha és sertés részére készült már el az Idén új istálló a. tsz-ekben A magyar mezőgazdaság­ban az idén olyan méretű be­ruházási - program valósul meg, mint még egyetlen meg­előző évben sem: a termelő- szövetkezetek 1550 millió fo­rint értékű új épülettel és más objektumokkal gyara­podnak. A sertés- és baromfi-istál­lók, valamint az öntözőtele­pek építése a teljes beruhá­zási összegben 32 százalékkal nagyobb arányban szerepel, mint tavaly. Az épületeknek több, mint a fele favázas szerkezettel készül, ennek és más egyszerűsítésnek az eredménye, hogy egy állat­férőhely átlagos építési költ­sége az idén 20—30 százalék­kal alacsonyabb a tavalyinál. A termelőszövetkezetek eb­ben az évben összesen röbb mint hétezer új épületet kap­nak. A kivitelezői szerződést már 75 százalékban megkö­tötték, az épületeknek több mint felén dolgoznak. Mint­egy 1500 istálló már elké­szült

Next

/
Oldalképek
Tartalom