Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-11 / 189. szám

Y.ILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ^ienlau A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAP JA XL évfolyam, 189. szám. Ara 50 fillér 196®. augusztus 11. csütörtök. YssároKp őket ünnepeljük Gondosai készítsük elő az éj pártoktatási éret EGYMILLIÁRD DOLLÁR Újra Magyarországon A belga kormány megtorlással fenyegeti a NATOT A belgák katonai ügynökei nem adták fel a harcot BRÜSSZEL (MTI). Mint 1" anacskozott a Szolnok megyei pártaktíva Tegnap reggel Szolnokon, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának Székházában Jcüencszáz részvevő jelenlétében kezdő­dött meg a megyei pártaktíva tanácsko­zása. Az elnökségben helyet foglalt Sán­dor Kálmán elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Erdei Ferenc akadé­mikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Csáki István elvtárs, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Oláh György elvtárs, a megyei tanács VB el­nöke, Sassi István, a Gépállomások Me­gyei Igazgatóságának vezetője, Bártfai Sándor Kossuth-díjas tsz-elnöjc, dr. Stei- czinger László kandidátus, A Földműve­lésügyi Minisztériumot Bajcsy Ede elvtárs képviselte, a Szolnok megyét patronáló XIV. kerületi kommunisták, munkások pedig Bőd János elvtársat küldték él a tanácskozásra. Horváth Imre elvtárs, a Szolnok me­gyei pártbizottság titkára megnyitója után Nyíri Béla elvtárs, a megyei tanács MG osztályvezetője tartott előadást. Nyíri Béla elvtárs beszámolója Brüsszelből jelentik, a bel­ga kormány kedden este mi­nisztertanácsot tartott, ame­lyen megvitatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Kongóban állomásozó belga csapatok haladéktalan kivo­násáról hozott határozatát Később Eyskens miniszter- elnök tájékoztatta a sajtót a tanácskozásról Először is hangoztatta, hogy „Belgium neheztel”, mert a NATO-szövetségeseltől nem kapott elég támoga­tást a Biztonsági Tanács­ban. Ezután bejelentette, hogy Belgium csökkenti a NATO- ban vállalt kötelezettségei­nek teljesítését, elősorban a Nyugat-Németországban ,ál- lomásoztatott belga csapatok ellátásának fedezését. A belga miniszterelnök az Idézett kijelentéseket azzal a szemrehányással egészítette ki, hogy amikor hatvan mil­lió dollár költséggel meg­építette a kongói Kamina tá­maszpontot azt a biztatást kapta, hogy ez a támaszpont ..nélkülözhetetlen a Nyugat védelmében”. A támaszpont viszont — mondotta a mi­niszterelnök — létfontosságú a Ruanda-TJrundi belga gyámsági területen lévő LEOPOLDVILLE. Leo- poldvilleben — mint már je­lentettük — Lumumba mi­niszterelnök sajtóértekezletet tartott, majd kedden este a rádióban szólt az ország la­kosságához. Megállapította, volt értel­villeben, Katan ga-tartomány fővárosában Csőmbe „mi­niszterelnök” fegyvereket osztott szét a politikáját tá­mogató törzsfőnökök között. A Reuter jelentése szerint belga hivatalos személyisé­gek megtetézték az „ado­mányt” — régi belga egyen­ruhákkal. Az AP elisabethviliéi tu­dósítója szerint Nemrégen tért haza Berlin­ből, a KGST közlekedési ál­landó bizottsága hajózási munkacsoportjának tíznapos értekezletéről dr. Bélay Jó­zsef, a Közlekedés és Posta­ügyi Minisztérium hajózási főosztályának vezetője, aki az üíésről a következőkben tájé­koztatta az MTI munkatár­sát. A KGST hajózási munka- csoportja mindössze egy éve alakult, s rövid idő alatt szá­mos hasznos intézkedést, ja­vaslatot dolgozott ki a KGST országok vízi közlekedésének fejlesztésére. Munkája ered­ményeként sikerült jelentő­belga csapatok utánpótlásá­nak biztosításához. Mint az AP tudósítója Eyskens beszédével össze­függésben megjegyzi, a bel­ga kormány foglalkozik az­zal a gondolattal, hogy Ru- anda-Urundi felett gyakorolt gyámsági megbízását vissza­adja az ENSZ Gyámsági Ta­nácsának. Eyskens kijelentései félre­érthetetlenül jelzik, hogy a belga tőkés köröket képvise­lő belga . kormány elégedet­len a Biztonsági Tanácsban az Egyesült Államok részvé­telével hozott határozattal. Ugyanakkor a belga uralkodó réteg elégedetlen aa Eyskene- kormánnyaU Mint az AFP megjegyzi, bizonyos vezető körökben felmerül az Eyskens-kor- 'mány távozásának gondolata. Mint a GTK jelenti, a bel­ga tőkés köröknek kongói érdekeltsége megtartásáért folyó harcában a legújabb lépést a szenátorok egy cso­portjának keddi ülése jelenti, amelyen elhatározták, kérik a kormányt, ne vonja ki a belga csapatokat Katangá- ból. mégpedig azzal az ürügy- gyei, hogy ,.az ott élő bel­gák személyi biztonsága ve­sén javítani a folyami hajók kihasználását. A mostani 3. értekezleten megvizsgálták milyen szállí­tási feladatok hárulnak a ha­józásra, ebben az időszakban. A szakcsoport magyar részt­vevői javaslatot tettek a bel­vízi közlekedés fejlesztésére, az országok egymásközti áru­forgalmának jobb megszerve­zésére. Elhatározták többek között, hogy a KGST dunai országai elsősorban tömeg­árukból, ércből, szénből stb. télen nagy tartalékot halmoz­nak fel a kikötőkben, hogy tavasszal, már a hajózási idény kezdetén is jól ki tud­ják használni a hajóparkot» Bevezetőben arra emlékez­tetett Nyíri elvtárs: Szolnok megyében mindig nagyjelen- tőségűek a kommunisták me­gyei szintű tanácskozásai. Majd bejelentette: a pártak­tíva összehívására azért ke­rült sor; elemezzük, hogyan teljesítettük a megyei párt ér­tekezlet mezőgazdaságra vo­natkozó határozatát. Ismer­tessük a mezőgazdasági mun­kák jelenlegi helyzetét és azokat a feladatokat, amelye­ket a második ötéves terv során, annak első esztendejé­ben végre kell hajtanunk. Szóit az idei év eredmé­nyeiről: — Különösen állami gazda­ságaink tettek kezdeményező lépéseket a gazdaságok spe- cializálására. Termelőszövet­kezeteinknél elsősorban a ve­tésszerkezet kialakításánál ta­pasztalható változás. Például az őszi árpa vetésterülete az elmúlt évben megyei szinten 12 ezer 800 holddal emelke-, dett, a tavaszi árpa rovására. A tsz-ek közös szántóterüle­tének 11,7 százaléka évelő pillangósvirágú növény. Ti­zenegy százalékkal emelke­dett a megye cukorrépa ve­tésterülete. Szépen fejlődik a nagyüzemi zöldségtermesztés. Meg kell azonban monda­nunk őszintén, hogy a vetés- szerkezet kialakításánál sok probléma van. Téves néze­tek jelentkeznek a kenyérga­bona vetésterületét illetően. Néhány termelőszövetkezet­ben a minimumra akarják csökkenteni. Nem értik meg, hogy Szolnok megye az or­szág egyik legnagyobb ke­nyérgabonatermő megyéje. A terméseredmények elné­zésénél megállapította: Az állami gazdaságok és szövet­kezetek többségében minta­szerű talajművelést végez­nek. Javult a vetések előtti talajelőkészítés. Hibaként említhető, hogy a múlt év­ben 30 ezer hold területen nem végezték el a mélyszán­tást. A szervestrágyakezelés- ről szólva a mezőtúri Bercsé­nyi Termelőszövetkezetet di­csérte, ahoi olyan trágyake­zelés van, amely mintául szolgálhat még tudományos intézetek, egyetemi tangazda­ságok számára is. A kérdés csak az — mondotta —, miért nem csinálják így mindenhoL A műtrágya használat is kí­vánnivalót hagy maga után. Ennek oka abban keresendő, hogy a szállítások későn in­dulnak és a termelőszövetke­zetek egyrésze meg sem ren­deli időben a műtrágyát, A talajerőgazdálkodáshoz kap­csolva említette meg, hogy még a tél beállta előtt 10 ezer holdon végzünk ’ talaj ja­vítást a megyében. Az öntözésről mondta: — Az volt a cél, hogy mi­nél jobban kiszélesítsék a szántóföldi öntözést, elsősor­ban a takarmánynövények öntözését. Állami gazdasá­gainknak a párthatározat ér­telmében 23 800 holdat kellett öntözniük, amiből eddig 17 ezer 500 holdon öntöznek. A termelőszövetkezeteinknek 50 ezer 700 holdon kellene ön­tözniük, eddig 38 500 hóidat öntöznek. Elszomorító, hogy olyan helyen is súlyos lema­radás mutatkozik, ahol az öntözésre kitűnő lehetőség van. Például Túrkeve város­ban, vagy a tiszafüredi járés­látszik megszokták az elvtár­sak, hogy csak milliós beru­házásukkal lehet ilyen fel­adatokat megoldani. Mennyivel más a helyzet a jászberényi járásban, Jász­berény városban, ahol a pártbizottság éa a tanács a tsz gazdák erejére, kezdemé­nyező készségére támaszkod­va, szinte a semmiből, fillé­rekből a csőkutak százait létesített«. A Kunságban, is vannak azért elismerésre méltó eredmények. A mező­túri Sailai Tsz-ben, ahol 1200, vagy a kunhegyes! Vörös Október Tsz-ben, ahol ezer hold területet vontak be az öntözésbe. A lemaradás oka az is, hogy sokan a párt- határozat végrehajtásáért vajmi keveset tettek. Azt hitték, magától, megfelelő szervező, ellenőrző munka nélkül is menni fog a dolog. A Tiszaszentimrei, Nagykun­sági, a Bánhalmi Állami Gazdaságok első perctől fog­va nagy erőfeszítéseket tet­tek a terv teljesítése érde­kében. A gabonatermés átlagokról Nyíri Béla elvtárs tájékoz- tatta a hallgatóságot a me­gyei gabonatermés átlagok­ról Az állami gazdaságok bú­sából 16, a termelőszövetke­zetek mintegy 10,5 mázsát termeltek holdanként Szü­lettek egészen kiváló rekord- eredmények is. A Héki Álla­mi Gazdaság 1417 hold bú­zavetése 20, a • Szolnoki és a Csorbái Állami Gazdaság 2 ezer, illetve ezer holdján 17 iXy&frfiR ?! ET^Tlt. A termelőszövetkezetek kö­zül a mezőhéki Táncsics Tsz takarított fee jó gabonater­mést Az állattenyésztésben elő­rehaladást és lemaradást egyaránt magunkénak mond­hatunk. Évi tervünk 20 ezer anyakoca beállítását írja elő, S június 30-án több mint 17 ezer volt meg. Fél év alatt 9 ezer a növekedés. Március elseje óta nem egészen négy hónap alatt 50 százalékkal nőtt a kocaállomány. A ter­melőszövetkezetek az első félévben kétezer tenyész- szarvasmarhát vásároltak fel, s a szarvasmarhaállomány 18 ezerrel közel 7 ezer tehén­nel gyarapodott az első fél­évben. A sertéshizlalási terv teljesítése már nem mutat ilyen kedvező helyzetet, mert termelőszövetkezeteink 46 ezer süldőt vásárlásból terveztek hizlalásra beállíta­ni s mindössze 20 ezret tud­tak felvásárolni Ismertette a termelőszö­vetkezeti beruházások álla­potát. Ebben az évben 100 millió forintos beruházási ke­retet kapott a megye. Ebből saját erőből 16 millió forin­tot irányoztak elő. A termelő­szövetkezetek a tervezett 504 létesítménnyel szemben 1.102-t építenek meg. Az ön­erős hozzájárulás tehát több, mint az állami hitelből tör­ténő beruházás. Összér­tékben megközelíti a 170 millió forintot A várható zárszámadást rgy jellemezte Nyíri elvtárs: — Egyes tsz-eknél többlet- bevétel jelentkezik, másutt viszont 15—20 százalékos ki­esés is van. Ahol ilyen nagy a kiesés, annak okát elsősor­ban a gyenge vezetésben, az ebből fakadó laza munkafe­gyelemben, a hiányos terve­zésben és bizonyos főikig a kedvezőtlen időjárásban kell keresni Az áruértékesítéshez kap­csolta e mondatait: — Beszélni kell arról, hogy termelőszövetkezeteinknek többet kell tenni a helyi és Szolnok város zöldség-, gyü­mölcs és állati tennék ellá­tása érdekében. A mezőgazdasági nagyüze­mek vezetéséről a követ­kezőket mondotta az előadó: — Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink gaz­dálkodása nagyban függ at­tól, mennyire állnak helyt párt és gazdasági vezetőink, a szakemberek mennyiben tudják magukkal ragadni a dolgozókat egy-egy feladat megvalósítása során. — Pártunk Központi Bi­zottsága és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány éppen ezért rendkívül nagy jelentő­séget tulajdonít a tsz-ekben a vezetés megerősítésének. 1959-ben és 1960-ban 41 tsz- elnököt, 55 mezőgazdászt, könyvelőt csoportosítottunk át a tsz-ekbe. Ezenkívül egy évre 50 szakember ment ki a közős gazdaságok munkáját segíteni. Jelenleg az állami gazdaságokban és tsz-ekben a szakemberek száma 649 fő. A szakemberek felelősségé­ről jegyezte meg: — Szakembereink egyrésze többéves nagyüzemi gyakor­lattal rendelkezik, amelyeket a közösség javára kamatoz­tatnak. Erre számtalan pél­dát lehetne felsorolni. QFolytatása a 3. oldalon^ J lésére tett intézkedések ele®­paa- Ezeken a helyeken ügy­szélyben forog.” Lumumba: Kongó népének a végsókig kell küzdenie me a harcnak és ezért Kon­A kongói ENSZ ^megbízottak Csombeval tárgyalnak ELISABETHVILLE. Mint már jelentettük, Elisabeth­A hajózás ötéves szállítási feladatairól tárgyalt a KGST közlekedési állandó bizottságának hajózási csoportja gó népének a végsőkig kell küzdenie. Ismertette harcát a kongói nép jogainak és Kongó terü­leti épségének elismeréséért, továbbá az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának kedden ho­zott határozatál Csőmbe „meghajolt” a Biz­tonsági Tanács keddi hatá­rozata előtt, de harcol hatalmának meg­tartásáért, amikor feltétele­ket szab az ENSZ-csapatai katangai bevonulásának. A tudósító szerint „való­színűnek látszik, hogy az ENSZ eleget tesz ezeknek a feltételeknek és Csőmbe ké­pes lesz valamit megmenteni hatalmából”. Az elnökség: az első sorban jobbról balra Csáki István a Szolnok megyei Pártbi­zottság első titkára, Erdei Ferenc akadémikus, Oláh György a megyei tanács vb el­nöke és Horváth Imre elvtárs a megyei pártbizottság titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom