Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-06 / 185. szám
VTtAO PROLETÁRJAIEG YESOUETEXf ^ienlau A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA Xi, évfolyam, 185, szám. Ára 50 fillér I960, augusztus 6. szombat. AZ ORSZÁGGYŰLÉS PÉNTEKI ÜLÉSÉ Az országgyűlés pénteki ülését• Diny- nyés Lajos, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az ülésen ott volt dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor ét Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, valamint a kormány több tagja. Dinnyés Lajos bejelentette, ■ hogy a minisztertanács beszámolója feletti vitában több felszólaló nem jelentkezett. Az elhangzott felszólalásokra dr, Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Dr. Münnich Ferenc elvtárs válaszai Tisztelt Országgyűlés! Röviden válaszolni kívánok a kormány beszámolója fölötti vitában elhangzott felszólalásokra. — Ami a vita egészét illeti, megállapíthatjuk, hogy az helyes, építő és egészséges volt. Kormányunk arra törekedett, hogy beszámolójában ismertesse a dolgozó nép jó munkájával elért értékes eredményeket, ugyanakkor hangsúlyozottan felhívja a figyelmet a legsürgősebb teendőkre. A vitában részt vett képviselőtársaim hasonló felelősségérzettel mutattak rá azokra az átmeneti hibákra és fogyatékosságokra, amelyek akadályozzák gyorsabb előrehaladásunkat. Elmondták észrevételeiket, bíráltak, olyan javaslatokat is tettek, amelyeknek megvalósítása második ötéves tervünk feladatai közé tartozik. Köszönetét mondok ezért kormányunk nevében. A bírálatokat megszívleljük, a javaslatokkal foglalkozunk, megtesz- szük a szükséges intézkedéseket a helyes javaslatok megvalósítására. örömmel látjuk, hogy országgyűlésünk képviselői nagy figyelemmel kísérik, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban kormányzatunk különböző intézkedései. Kérem, folytassák tovább ezt az értékes tevékenységüket, működjenek közre kormányzatunk intézkedéseinek végrehajtásában, s ha valahol megnemértést, bürokratikus huzavonát, késlekedést és mulasztást tapasztalnak, ezek feltárásával folyamatosan és rendszeresen segítsék kormányunk munkáját. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a vitában szóbakerült néhány kérdéssel külön foglalkozzam. — Kiss Dezső képviselőtársunk beszélt a tervezés gyengeségeiről és rámutatott, hogy a tervek mennyiségi túlteljesítéséből — a többi között például az anyagfelhasználás juk exportálni, illetve olyan keresett cikkek, amelyeket a belső fogyasztás rendelkezésére tudunk bocsátani. Amikor egyes területeken anyag- ellátási problémák vannak, kifejezetten káros az, ha terven felül olyan termékek készülnek, amelyek azután raktárban hevernek, mert sem a bel-, sem a külkereskedelem nem tart rájuk igényt. Felszólaló képviselőtársaim megerősítették a beszámolónak azt a megállapítását, hogy igen sok belső tartalékot mozgósíthatunk. Többen kiemelték a jó munka- szervezés fontosságát. Teljesen egyetértünk azzal, hogy a gazdaság felső vezetésétől kezdve az üzemig a jelenleginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a termelés helyes megszervezésére. Amikor ezt hangsúlyozom, nemcsak ipari, hanem mező- gazdasági üzemeinkre Is gondolok. Feladataink sikeres megoldásában — mint felszólaló képviselőtársaim kidomborították — alapvető fontosságú, hogy tovább emeljük a vezetés színvonalát, tovább fáradozzanak mindenütt a vezetés és a dolgozók közötti kapcsolatok szorosabbra fűzesén. A vezetők igényeljék a dolgozók segítségét, bátorítsák őket, hogy mondják el javaslataikat, bírálatukat, s ezt is azzal mozdítsák elő, hogy a jó javaslatokat meg is valósítják. A vezetés mindenütt támaszkodjék a munkások, a dolgozó tömegek alkotó készségére, a szocialista mun ka versenyben rejlő hatalmas erőforrásokra. Kormányzatunk nevében köszönetét mondok a dolgozóknak a szocialista munkaversenyben elért eredményeikért. Arra kérjük őket, hogy a versenyben elsősorban a termelékenység emelésére, a takarékosságra, a minőség javítására, az önköltség csökkentésére törekedjenek. Igen fontos, hogy műszaki területén — megoldatlan kérdések adódnak. Észrevételeit figyelembe kell venni második ötéves tervünk és ezen belül az egyes évek terveinek kidolgozásában. Arra kell törekednünk, hogy terveink reálisan mérjék fel a lehetőségeket, megfeleljenek azoknak. A tervek túlteljesítésénél el kell kerülni a spontaneitást, a rögtönzést, s ehelyett azt kell biztosítani, hogy a túlteljesítés a népgazdaságunk egészé előtt álló legfőbb célok elérését szolgálja. Most is szükségesnek tartom hangsúlyozni: vannak területek, ahol a tervek mennyiségi túlteljesítése szükséges és hasznos, de ezt az összes körülmények figyelembevételével az illetékes minisztériumok vezetőinek kell megálla- pítaniok. A terv mennyiségi túlteljesítése csak akkor hasznos — tehát csak akkor engedhető meg —, ha a több terméket gazdaságosan tud16 magyar ipari kiállítás, amelynek megnyitásán kormányunk küldöttséggel vesz részt. Ezen a kiállításon bemutatjuk azt a fejlődést, amelyet a magyar ipar a felszabadulás óta elért munkásosztályunk és értelmiségünk jó munkája eredményeképpen, a Szovjetunió és a többi baráti ország segítségévek Egyben dokumentálni kívánjuk azt is, hogyan vesz részt hazánk a KGST keretében kialakudt nemzetközi munkamegosztásban. A kiállításhoz azt a reményt fűzzük, hogy exporttermékeink bemutatásával tovább bővíthetjük gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Cseterki Lajos képviselő- társunk kulturális forradalmunk eredményeiről beszélt. Ez kiegészítette a kormány beszámolóját, amely ezzel a témakörrel nem kívánt ezúttal részletesen foglalkozni. Felszólalásából éppen ezért most csak egy kérdést emelek. ki. Helyesen hangsúlyozta a műszaki propaganda fontosságát és bírálta azt a tényt, hogy műszaki könyvkiadásunk nem kapcsolódik eléggé a népgazdasági tervhez, az üzemek műszaki fejlesztési terveinek feladataihoz, Kormányzatunk megvizsgálja, mit kell tennünk e hiányosság megszüntetéséért. Egyetértünk Brutyó János képviselőtársunknak az építőiparral és az építőanyagiparral kapcsolatos megállapításaival. Mi is úgy véljük, hogy ár. építkezési idő rövidítésében eddig elért eredmények még csak a kezdet kezdetének tekinthetők. E terület dolgozói, mozgalmi szerve; összpontosítsák erőfeszítéseiket arra, hogy gyorsabban, olcsóbban és gazdaságosabban építkezhessünk! Felhívom az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium figyelmét: mindent meg kell tenniök. hogy meggyorsuljon az építőanyagot gyártó üzemek építése és üzembehelyezése. Ezzel kell biztosítanunk az állami építkezések és a lakosság saját erőből történő építkezéseinek zavartalan anyagellátását. Hallottuk a vita során, hogy Budapest dolgozói számára különösen nagy öröm a mezőgazdaság nagyarányú szocialista fejlődése. Elmondhatjuk, hogy többi városunk dolgozóinak nagy többsége is így érez. Egyre kevesebb az olyan t ’ rosi ember, aki úgy vélekedne. hogy fi csupán a mezőgazdaság dolgozóinak ügye és dolga. Egyre kevesebben vannak olyanok, akiket csak a strandolás szempontjából érdekel, — hogy süt-e a nap, hűvös-e az időjárás, esik-e az eső, s mind többet hallani városokban is azt, hogy kedvez-e az időjárás a mezőgazdaságnak. Nagyon fontosnak tartom, amire Németh Károly képviselőtársunk hívta fel figyelmünket. A mezőgazdaságban is sok a belső tartalék, központi támogatás és beruházás nélkül is sokat lehet tenni a termelés fejlesztéséért. Egyetértünk azzal, hogy a gépek jobb kihasználása, a jobb szakmai propaganda, a haladó új termelési módszerek gyorsabb és szélesebb- körű elterjesztése, a vezetés javítása eredményesen segíti elő a termelőszövetkezetek megszilárdítását, s az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetekben egyaránt elősegíti a termelékenyebb munkát, a hozamok emelését, az önköltség csökkentését. — Teljesen egyetértünk mindazzal, amit Sik Endre és Nógrádi Sándor képviselő- társaink népköztársaságunk külpolitikájáról elmondtak. Továbbra is azt tekintjük elsőrendű feladatunknak, hogy ápoljuk és szüntelenül erősítsük a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor valameny- nyi országhoz fűződő kapcsolatainkat, s emellett arra törekszünk, hogy — a békés egymás mellett élés elve alapján — bővüljenek kapcsolataink a világ többi országával is. A kormány elnöke ezután számos szellemes példával jellemezte a béke és a haladás ellenségeinek módszereit. Tisztelt Országgyűlés! A nép választott képviselői vagyunk. felelősek vagvunk választóinknak, az egész népnek. Ez a felelősségérzet vezeti a kormányt, amikor további munkáiéban szemelőtt +artia a vitában elhangzott bírálatokat, javaslatokat. Arra kell törekednünk, hogy az egészséges bírálatnak és javaslattevő kezdeményezésnek ez a szelleme mindenütt tovább erősödjék. Ez mozgósítsa Iparunk és mezőgazdasági üzemeink, hivatalaink dolgozóit az ottani fogyatékosságok és a megszüntetésükre rendelkezésre álló lehetőségek türelmetlen kutatására, a munka állandó javítására, az eredmények növelésére. A beszámoló megállapította és a felszólalók is ezt igazolták: jó úton járunk, helyes célokat akarunk elérni. Eredményeink számottevőek, s látni kell, hogy a további még nagyobb eredmények elérésének lehetőségei is igen nagyok. A mi társadalmunkban a közösségért végzett fáradhatatlan, öntudatos, lelkes munka szolgálja az egyes ember legsajátságosabb érdekeit és egyúttal a közösségét; országos terveink megvalósítása biztosítja az egyéni — családi tervek megvalósítását is. Ezért hívunk fel minden állampolgárt: pártunk és kormányunk szavát követve ebben a szellemben munkálkodjék továbbra is a béke védelmezésén, szocialista hazánk építésén. Kérem az Országgyűlést, hogy fogadja el a kormány beszámolóját. (Nagy taps). Az országgyűlés a Minisztertanács beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette, majd napirend szerint következett az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Elsőnek Nyers Rezső pénzügyminiszter szólalt fel. Az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalása Nyer» Rezső elvtára felazólaláaa dolgozóink vegyenek részt í munkaversenyben, nagy tudásukkal és felkészültségükkel segítsék a mun kínokat — általában a dolgozókat — az említett célok elérésében. Nagyon sokat tehetnek a munka jobb megszervezéséért is és a műszaki színvonal emeléséért. Beszéltem exportunk fontosságáról. A magyar áru a világnak szinte minden piacára eljut, de a világpiacon nagy a verseny és csak azt az árút értékesíthetjük megfelelően, amely megüti, sőt meghaladja m nemzetközi színvonalat Ezért műszaki dolgozók is a munkások is mindig ügyellenek arra, hogy öregbíthessük a magyar márka, a magyar áru, a magyar dolgozók munkájának jő hírnevét védjük becsületét. Eddigi eredményeink bemutatására hivatott az aug 12-én Moszkvában mesmyíBevezetőben »megállapította, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés kedvező fejlődésről tanúskolik. A költségvetési előirányzatot kielégítően teljesítettük, siker koronázta a szocializmus építésének meggyorsítására irányuló erőfeszítéseinket. A tervet meghaladó mértékben növekedett a termelés és bővült az áruforgalom. A nagyobb nemzeti jövedelemből terven felüli beruházásokra is telt és a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett a lakosság fogyasztása is. Az előirányzottnál kedvezőbben alakult az ország fizetési mérlege. A gazdasági fejlődésünk gyorsuló ütemét bizonyító adatok felsorolása során megállapította azt is, hogy a munkások és alkalmazottak egy keresőre számított reálbére az előirányzott két százalékkal szemben négy és fél százalékkal emelkedett. A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma a múlt év végén 132 000-rel volt nagyobb, mint az év elején és meghaladta a 2,5 millió főt. A lakosság másfélmilliárd forint értékűvel több árat vásárolt a tervezettnél, a takarékbetétek állománya pedig további 1,6 milliárd forinttal emelkedett. Mindez azt bizonyítja, hogy az elmúlt évben eredményes volt a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek becsületes munkája, helyesnek bizonyult gazdaságpolitikánk irányvonala. Az ipari termelés, a közlekedés és az áruforgalom az idén tovább fejlődött, az első félévben a tavalyihoz viszonyítva 12—13 százalékkal növekedett a beruházások színvonala, bővült a mező- gazdaság szocialista szektora. Az elmúlt félévben a lakosság pénzbevétele nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. A munkabérek növekedése másfélmilliárd forinttal, a táppénz, családi pótlékok és a nyugdíjak 490 millió forinttal, a nyereségrészesedés pedig 420 millió forinttal növelte az év első felében a lakosság pénzbevételeit. — Fejlődő gazdasági életünknek megfelelően — állapította meg a pénzügyminiszter — országunk pénzügyi helyzete szilárd. A forint értéke egészséges, biztos alapokon nyugszik. Állami vállalataink összességükben évről évre jövedelmezőbben gazdálkodnak. > ennek megfelelően nemcsak a munkabérek, hanem a központi költségvetési bevételek is növekszenek. Emelkednek a vállalatok rendelkezésére bocsátott pénzösszegek, a vállalatfejlesztési alapok, az Igazgatói alapok és a tanácsok kezelésében levő alapok is. Pénzügyi gazdálkodásunk mai rendszerében tehát a vállalatok és a tanácsok gazdasági érdeke szorosan összefügg a központi államhatalom érdekeivel, mert gyengébb gazdálkodás esetén nemcsak az államnak jut kevesebb bevétel, hanem az üzemeknek, illetve a helyi tanácsoknak is, a jobb eredményekből viszont több jut a helyi szerveknek is. A tavalyi hét és félmilliárdnyi terven felüli többlet- nyereségből 46.5 százalék jutott a vállalatoknak és tanácsoknak. A múlt évi költségvetés bevételeinek 68.9 százaléka az állami vállalatok befizetéseiből eredt. A szövetkezetek által fizetett adók a bevétel 3.3 százalékát képezik. Bevételeink 72.2 százalékát tehát a szocialista vállalatok adják. A kiadásoknál több területen megtakarítást értünk el, három területen viszont túlléptük a költségvetési előirányzatot. A legnagyobb túllépés a termelőszövetkezetek részére folyósított hosszú- és középlejáratú hiteleknél mutatkozik: az előirányzott 2.1 milliárd forinttal szemben 3.5 milliárd. Ezek a hitelek zömmel beruházási célokat szolgálnak, s fgv az egész népgazdaságnak gyümölcsöző befektetést amely a következő években a mezőgazdasági termelés növekedését eredményezi. Túlteljesítettük a szociális és egészségügyi, valamint a kul- túrális kiadások előirányzatát is. Szociális és egészség- ügyi célokra tavaly 11.7 milliárd forintot fordítottunk az állami költségvetésből, vagyis minden lakosra — a csecsemőket is számítva — 1170 forint jutott. A tavalyi költségvetésben egyébként a beruházások után a szociális és egészségügyi célokra fordított összeg a legnagyobb kiadási tétel Kulturális jellegű kiadásaink öt és félmilliárd forintot tettek ki. A szociális egészségügyi és kulturális kiadások együttes összege tehát 17.2 milliárd forint volt tavaly, a költségvetés leg- (Folytatás a 2. oldalon} »Ha egyszer mi szegecselhetnénk a eowboy-nadrágot^ Tabáni mozaik Rádióműsor
