Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-05 / 184. szám
I960 agusctus 5 SZOLNOK MEGY® NÉPLAP • *> Öntözött füveshere nyári telepítése — A SZÁLASTAKARMÁNYNÖVÉNYEK öntözése azért különösen jelentős, — mert vízigényesek, s hazánk átlagos csapadéka a jó terméshez nem elegendő. Egy mázsa széna előállításához kb. 70 000 liter víz szükséges, tehát 70 mázsás szénatermés eléréséhez 714 mm csapadékra volna szükség, feltételezve, hogy abból semmi sem párologna, illetve nem folyna el, tehát a növény teljes egészében fel tudná használni. Ezt a csapadékmennyiséget Szolnok megye éghajlata nem biztosítja. A bőséges termés érdekében a hiányt tehát öntözéssel kell pótolni. Keverékben vetett szálastakarmánynövények öntözéses termelésének különösen megyénk rossz szerkezetű talajain jut fontos szerep, mert a füvesherék, ha öntözik a terméseredmények növelésén kívül elősegítik a morzsás talajszerkezet kialakítását. Öntözött füveshere telepítésére az augusztusi vetés előnyösebb, mint a tavaszi, mert így a következő évben teljesértékű termésre számíthatunk. Tereprendezett területen, ahol a túlöntözés veszélye ki van zárva, bevált füveshere keverék a szálkás- perjés-csomósebires lucerna (3 5—4 kg szálkásperje, 3,5— 4 kg csomósebir, 16 kg lucerna vetőmaggal vetve kh- ként). — Nyugtalanabb területen viszont szálkásperjés vöröshere keveréket vessünk (16 kg vöröshere, 3,5—4 kg szálkásperje), a mélyebb részeken 1,5—2 kg lódihere vagy szarvaskerep hozzáadásával. Az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet gazdaságában igen jó eredménnyel alkalmazott keverék: 8 kg lucerna, 8 kg vöröshere, 3.5 kg szálkásperje, 3,5 kg csomósebir. A viszonylag magasabb adagú vetőmag menyiségek használata a szükséges növénysűrűség elérése érdekében ajánlatos. A vetés az egyébként szokásos módon, vetőgéppel 1—2 cm mélyen, gabonasortávolságra keverten történjék. — Jobb eredményt ad a váltakozósorú vetés (amikor 1—2 sor pillangóst 1—2 sor fű követ), ebben az esetben azonban a magládát rekeszekre kell osztani. Tekintve, hogy Július és augusztus, eleje csapadékban szegény, és a száraz talajon nem tudjuk a szükséges vetéselőkészítési munkát jó minőségben elvégezni, biztosabb kelésre számíthatunk, ha vetés előtt előöntözünk, vagyis a vetendő területet árasztás- sal vagy esőztető berendezéssel megöntözzük, és a kellő szikkadás után idejében ap- rómorzsás magágyat készítünk. Ha kelés után sem kapunk kielégítő természetes csapadékot, esőszerűen egyszeri 20 mm csapadéknak megfelelő öntözéssel a füveshere jó beállottságát elérheti jük. Ha a következő évben a füvesherét sávos csörgedezte- tő módszerrel kívánjuk öntözni, közvetlenül a vetés előtt szükséges elkészíteni az öntözés végrehajtására szolgáló terelősávokat. A sávkészítés eszköze a ridzser, melyet házilag is elkészíthetünk. Két darab 4—5 cm vastag deszkát élére állítva vasalással merevítünk olyan helyzetben, hogy egymással 30—50 fokos szöget zárjanak be. így a két deszká V betű alakot képez, de a csúcsán nem ér össze, hanem 30—40 cm-re van egymástól. A szerszámot a traktor a szélesebb nyílásánál fogva vontatja, a csúcsa hátul marad. Vontatáskor a deszkaszálak a talaj felső 2—3 cm-es rétegét ösz- szeterelik a csúcsán lévő nyílás irányába, ahol így kis földtöltés marad vissza. A töltéseket egymással párhuzamosan készítsük, az általuk határolt sávok szélessége 8— 12 m legyen. Ezután a sávok Ötvenezerrel emelkedett fél év alatt a tsz-ek juh állománya Megyénk mintegy 60 ezer holdnyi legelőin sok ezer állatot legeltetnek. A hagyományos pásztorkodás elsősorban a Nagykunságban virágzik, ahol kora tavasztól késő . őszig, közel 100 ezer birkát terelgetnek a szövetkezeti juhászok. A gondos ápolás és jó takarmányozás eredményeként az idén .magas bárányszapo- rulatot értek el: fél év alatt a megye termelőszövetkezeteiben ötvenezerrel emelkedett a juhállomány száma, s ma már meghaladja a 120 ezret. örvendetes, hogy nemcsak létszámbeli, hanem minőségi fejlődés is tapasztalható: a túrkevei, karcagi, mezőtúri, kunhegyesi és kende- resi juhászatokban jelentősen emelkedett a gyapjúhozam. A nyári szárazság, s a legelők kisülése miatt azonban a tejhozam visszaesett. Silőtérépítés — ingyen A képen látható módszerrel, egy fillér befektetés nélkül készíthetünk silóteret, csak a gzalmakaziakat kell párhuzamosan, egymástól hat-nyolc méter távolságra rakni. A kazlak hossza bármennyi lehet, közéjük sokszáz köbméter silótakarmány tárolható. A későbbi átrakás költségeit megtakaríthatják a termelőszövetkezetek, ha már most, a ■sépiés idején gondolnak a silózásra és aszerint helyezik el a szalmakazlakat. irányára keresztben fogaso- lunk, majd vetés után tövisboronát, esetleg hengert járatunk. így a terelőtöltéseket is bevetjük, és a keresztirányú művelések hatására azok mintegy 5—8 cm magasságúvá válnak, ami elegendő a víznek a sávon való egyenletes elvezetésére, viszont nem akadályozza a későbbi gépi kaszálás, illetve szénabegyűjtés munkálatait. Következő évben, az első kaszálás után a lejtésviszonyoktól függően 50—100 méterenként a sávokra keresztben húzzuk ki az ideiglenes csatornákat, melyekből a sávokra bocsátjuk az öntöző vizet. Ha lehetőség van rá, az öntözött szálastakarmány növényeket mindig keverékben vessük, mert a fű a széna száradását elősegíti, ezenkívül az öntözött buja állományban a pillangósok megdőlését — és ami igen fontos, — levélpergését nagymértékben csökkenti. Tamás Ödön önt. agronómus Ezer vei on iémzM vetőmagot adial megyénk állami gazdaságai Az állami gazdaságok az idén 23.700 holdon termeltek kiváló tulajdonságú, nemesített árpa és búzafajtákat. A megyei átlag búzából meghaladja a 15.5, őszi árpából pedig a 17 mázsát. Egyes gazdaságok még ennél is magasabb hozamokat értek eL Az állami gazdaságok a tervezett 400 vagon helyett ezer vagon fémzárolt vetőmagot tudnak adni a társgazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek. A Bánkúti 1.201-es és az F. 481-es kiváló tulajdonságú, az Alföldön magas termést biztosít«^ búzákból Szolnokon 150, Mező- héken 160, Szenttamáson pedig 120 vagonnal fémzárolnak. Az állami gazdaságok a külföldi búzafajtákból, főként az olasz San Pastore és Autonómia fajtából mintegy háromezer holdra elegendő vetőmagot adnak át a termelőszövetkezeteknek. Silóetetés a szolnoki közlegelőn Tavaly alkalmazta először a Szolnoki Legeltetési Bizottság azt az igen hasznosnak nevezhető „újítást”, hogy a koratavaszi dús füvet lesilóztatta, s aztán a szárazabb időszakban, amikor már a legelő kevés volt, feletették a tehenekkel. Idén is így csinálták. Képünk a szolnoki közlegelőn készült, a tehenek jóízűen fogyasztják a fűbői készült silótakarmányt. A Bánkúti búza vetélytársai A nagyüzemi mezőgazdaságban állandó harc folyik a terméshozamok növeléséért. A cél: adott területen minél többet, s így minél olcsóbban termeljünk. A terméshozamok növelésének két útja van. Egyrészt a növények fejlődéséhez kedvezőbb feltételeket teremteni, másrészt a meglévő növényfajták tulajdonságait megjavítani (keresztezés), vagy új fajtákat meghonosítani. A különböző hibridkukorica fajták után most a búzán a sor. Pár év óta olasz és szovjet fajták meghonosításával foglalkoznak a kísérleti és egyéb nagyüzemi gazdaságok. Azért is vált szükségessé az új fajták kipróbálása, mert a magyar búzák termőképessége bizonyos szinten túl nem fokozható. Szalmájuk gyenge, megdőlnek, gépi aratásuk nehézkessé, sőt lehetetlenné válik. Mit mutatnak a fajta- kísérletek? Megyénkben az állami gazdaságok közül a Héki Állami Gazdaság végzett az idén különböző búzafajtákkal összehasonlító termelési kísérletet Ót holdas táblákon hat olasz és szovjet búzafajtát, s mellettük magyar fajtákat azonos talajadottságok mellett termesztettek. L Bezosztaja. Szovjet búzafajta. Az idei rendkívül kedvezőtlen, hó nélküli telet veszteségmentesen bírta. Szalmaszilárdsága jobb, mint bármely magyar fajtáé. Nem pereg, későn érő nagyszemű fajta. Terméseredménye 5 hold átlagban 32,75 mázsái hektó- liter súlya 81,2 kiló. 2. Szkoroszpelka Szovjet, fagyálló, jó szalmaszilárdságú búzafajta. Négy-hat nappal korábban érik, mint a hazai fajták. Terméseredménye 31,76 mázsa, kiváló, 82,6 kilós hektóid tersúilyal 3. San Pastore. Olasz, közepesen fagyálló búzafajta. A télen 20—30 százalékos fagykárt szenvedett. Szilárd, vastag szalmá- jú, kalásza vöröses. Éréskor kissé törik. Korai fajta. Csak igen jó termőképességű talajon célszerű termeszteni, ahol a hazai fajták már megdőlnek. Aszály- és sziktűrése ió. Terméseredménye, az elég nagy százalékú fagykár ellenére is 29,85 mázsa. Hektóliter súlya 80 kilón felül van. A fajtakísérleteken kívül megyénkben az állami gazdaságok 621 holdon termesztették, 22,04 mázsás termésátlaggá!. A Héki Állami Gazdaság 132 hold átlagában a San Pastore fajtával 25.85 mázsás termésátlagot ért eL Az új olasz büzafajíák között nem ritka a 16—17 centiméteres kalász sem, 4. Autonómia. Dőlésre hajlamos, nagy szalmája olasz búzafajta. A télen 40—50 százalékos fagykárt szenvedett. Nem pereg, aszály- és sziktűrése rendkívül jó. Ugyancsak nagyszemű fajta. Különösen gyengébb talajon ajánlatos. Az 5 holdas fajtakísérlet termésátlaga 26,85 mázsa. A Palotási Állami Gazdaság 19 holdon termelte 22,92 mázsás termésátlaggal. 5, Produttóre. Olasz búzafajta. A kifagyása 15—20 százalék volt. Közepesen bokrosodéi, igen jó szalmaszilárdságú. Pár nappal korábban érik, mint a hazai fajták, Ez a búza hozott legmagasabb terméseredményt a fajtakísérleten: 35,02 mázsát. De hektóliter- súlya csak 74,5 kiló. Emiatt valószínűleg mint takarmánynövény jön majd számításba. 6. Fortunáié. ÖszS vetésre — gyenge fagyállósága miatt — alkalmatlan, olasz búzafajta. Szalmaszilárdsága jó, de például a gabonarozsdára érzékeny. A 60—70 százalékos kifagyás ellenére is 17,56 mázsás termést hozott az ötholdas fajtakísérleten. Előnye, hogy tavasszal is vethető. Fajsúlya ennek a leggyengébb: mindössze 72 kilo- gramm/hL Összefoglalva: Az új búzafajták előnye elsősorban a terméshozamban mutatkozik. Még a rossz talajon is 5—6, de 8 mázsával is jobb termést adnak, mint a hazai fajták. Legjobban látszik ez a Fortunátó- nál, ahol a nagy fagykár ellenére elért 17,56 mázsás termésátlaggal még mindég „veri" a megyei termésátlagokat. Másik előnyük, hogy nagy szalmaszilárdságuk miatt nem dőlnek meg, géppel kitűnően arathatok. Példa rá a Héki Állami Gazdaság, ahol Oláh György kombájnos egy nap alatt 706 mázsát takarított be a San Pastore fajtából.. Harmadik előnyük, hogy érési idejük eltér a hazai fajtákétól. Vagy korábban, vagy későbben érnek. Ez az aratás szervezésénél nem elhanyagolható szempont. Természetesen hátrányuk is van. Bár a sikértartalom vizsgálati adatai nem állnak rendelkezésünkre, mégis bizonyosra vehető, hogy ezen a téren a nagy terméshozamú búzák gyengébbek. Azonban valószínű, hogy bizonyos meghonosodás (több év) után e tulajdonságaik is megjavíthatok. Megyénk állami gazdaságai jövőre már tízezer holdon termelik az új fajtákat, 2500 holdon a Be- zósztaja-t, ugyanennyin a Szkoroszpelka-t, 4000 holdon a San Pastore-t és 1000 holdon az Autonómia-t. Ezen kívül tovább folytatják — de most már 10 holdas táblákon — az összehasonlító fajtakísérleteket. A megyei tanács mezőgazdasági osztályától nyert tájékoztatás szerint termelőszövetkezeteink is kapnak jövőre ilyen vetőmagot, e, M. iff—nyolcszáz forintot kereshetnek havonta a mező- gazdasági tanulók Nyolc hónap gyakorlati négy hónap elméleti oktatás Az állami gazdaságok 14. évüket betöltött, általános iskola 8 osztályát végzett fiatalokat vesznek fel mezőgazda- sági tanulónak. A tanulóidő három év, melynek eredményes elvégzése után a tanulók szakmunkás- bizonyítványt kapnak. A gyakorlati oktatás a gazdaság területén évente 8—9 hónapig tart. A téli időszakban pedig 3—4 hónapos bentlakásos elméleti oktatáson vesznek részt. Havi keresetük* a munkakörtől, tanuló időtől, valamint a szakma elsajátításától függően 5—800 forint. A napi háromszori étkezésért az első évben 0,80, a második évben 1,40, a harmadilc*%vben pedig 2,— Ft térítést kell fizetni. A tanulók ezenfelül a munkakörnek megfelelően munkaruhát* védőruhát, valamint tankönyvet, tanszereket és egyensapkát kapnak. A jó tanulmányi eredményt elérő és eredményesen dolgozó mezőgazdasági tanulók középiskolai továbbtanulásáról intézményesen gondoskodnak. Kivételes eredményeket felmutató mező- gazdasági tanulókat még a tanulóidő félbeszakításával is javasolhatnak technikumi felvételre. Tanulónak Jelentkezni a következő szakmákban lehet: zöldség, gyümölcs, szőlőtermelés, öntözéses növénytermelés, szántóföldi növénytermelés, magtáros, halász, szarvasmarha-, sertés-, ’ juh-, baromfitenyésztő, tejgazdasági szakmunkás és növényvédő. Jelentkezési határidő: augusztus 15. Jelentkezni lehet az állami gazdaságokban. Időszerű mező- gazdasági munkákról tanácskoznak A Szolnok megyed Állami Gazdaságok Igazgatósága ma délelőtt 9 órára értekezletre hívta össze az állami gazdaságok Igazgatóit, főagronómusait. Az állami gazdasági vezetők, szakemberek az Időszerű mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatokról tanácskoznak. Az értekezlet helye: Szolnok, Mall- novszki át S8. szám alatti kui- túrbái
