Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-05 / 184. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m ientau A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL évfolyam, J584. szám. Célkitűzéseink a m asodik »téves terv időszakéra Termelőszövetkezeti élet SO éves a Szolnoki MÁV Sportegyesület Ara 50 fillér I960, augusztus 5. péntek. Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Tegnap délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszakának tanácskozása. Az ülésszakon résztvett dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a kormány több tagja: Az ülést Rónai Sándor nyitotta meg. Javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak napirendjét. L A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. A Minisztertanács beszámolója. 3. Az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. 4. Interpellációk. Majd Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára számolt be a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkájáról. Ezután dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, emelkedett szólásra. Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde az országgyűlésen Tisztelt Országgyűlési Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlésünk olyan időszakban tartja ezt az ülésszakát, amikor nagy történelmi események játszódnak a világban. Erősödik és mind újabb és nagyobb sikereket ér el a gazdasági építő munkában és a békéért vívott harcban egyaránt a szocialista világrendszer. Ugyanakkor tanúi vagyunk annak, hogy mind nagyobb csapások érik az imperializmus világrend- szerét. Megmozdult és kicsúszik a föld az imperialisták lába alól, széthullik az imperializmus gyarmati rendszere. Nemzetközi méretekben folyik az osztályharc. A szocialista .világrendszer azért küzd, hogy a békés egymásmelleit élés elvei alapjár békés gazdasági versenyben vívja ki a szocialista-kommunista gazdasági társadalmi rendszer győzelmét. Hazánk a szocialista világrendszer \ré- szé, éppen ezért kormányzatunknak és egész népünknek alapvető feladata, egyben legfőbb érdeke is, bogy a lehetőségeinkhez mérten mégjobban hozzájáruljunk a béke megőrzéséhez, a szocializmus és a béke erőinek világméretű győzelméhez. Mit tettünk és mit teszünk ezért? — Erről kívánok a kormány nevében beszámolni a tisztelt országgyűlésnek. A jelentés elsősorban a népgazdaságunk fejlesztésében elért eredményekkel, a hároméves tervidőszak hátralevő idejében még megoldást sürgető feladatokkal foglalkozik, ezenkívül tartalmazza kormányunk álláspontját néhány nemzetközi kérdésben. Július közepén az újságok részletesen ismertették a KözIparunk csaknem minden fontos cikkből többet termelt mint a tavalyi év első félévében. 1960 első félévében a lakosság pénzbevétele 11—12 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel előbb, azért is, mert egy év alatt több mint hetvenezerrel nőtt az állami iparban és 13 000-rel az építőiparban foglalkoztatott dolgozók száma, s azért is, mert a nyereségrészesedés 350 millió forinttal több volt. mint tavaly. Majdnem pontosan 32 milliárd forint volt a kiskereskedelem forgalma, 14 százalékkal nagyobb, mint tavaly az első félévben. Száponti Statisztikai Hivatal jelentését, amely számadatokkal mutatta be, hogyan fejlődött népgazdaságunk, hogyan javult az ország lakosságának anyagi és kulturális ellátottsága 1960 első félévében. Természetesen nem kívánom . az ott ismertetett számadatokat újból felsorolni, szükséges azonban, hogy a jelentés egyik-másik részletére kitérjek. Az állami Ipar 1960. első félévében körülbelül 15 százalékkal termelt többet, mint a megelőző év azonos időszakában, ezzel mintegy négy százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét. Az elmúlt félév során üzembehelyezett beruházások tovább növelték iparunk termelési kapacitását Többek között üzembehelyeztük a Pécsi Hőerőmű első 32 megawattos gépegységét, megkezdte működését a rudabányai vasércdúsító pörkölő üzeme. Folyik a munka a Fűzfői Papírgyár forgácslemez üzemében. Megkezdődött a próbaüzem a Dunai Vasmű negyedik Martin- kemencéjében, termel már a vasmű kokszolóművének kátrányüzeme és felavattuk a Dunai Vasmű meleghengerművét. Ez az utóbbi nagyjelentőségű esemény egybeesett a Dunai Vasmű és első szocialista városunk, Sztálin- város tízéves jubileumi ünnepségeivel. Méltán emlékeztek meg erről a magyar dolgozók, mert a Dunai Vasmű és Sztálinváros szocializmust építő népünk alkotó erejének jelképe, pártunk és kormányunk következetes politikájának hirdetője, egyben méltó kifejezője és megtestesülése a magyar—szovjet barátságnak. munkra, a kormány számára — és természetesen önök is valamennyien ugyanígy éreznek — nincs örvendetesebb, mint amikor látjuk, hogy az emberek mennyivel több bútort, mosógépet, televíziót, cipőt, textilt, élelmiszert vásárolnak, mint akárcsak egy fél évvel ezelőtt. Bizonyos értelemben még annak is örülünk, ha olyan panaszokat hallunk, hogy nincs elég bútor, másfajta iparcikk, építőanyag, vagy azt kérdezik a boltokban a vásárlók: jobb drágább nincs? Annak világos bizonysága ez, hogy neg- nőttek az igények és a dolgozóknak van pénzük is ahhoz, hogy vásároljanak. Ma már sok családban az a gond, hogy jó lenne minél előbb sokszobás, nagyablakos házat építeni, j' lenne új szőnyeg, függ my, szebb bútor. E probléma egyetlen megoldása az, hogy növeljük a termelést, iparban és mező- gazdaságban egyaránt, hogy több fogyasztási cikkel jobban lehessen kielégíteni az igényeket. Teljesen világosan látnia kell mindenkinek, csak akkor lehet többet, jobbat és olcsóbban vásárolni, ha többet és gazdaságosabban termelünk. Iparunk irányítói, a gazda-' sági vezetők, és rajtuk kívül igen sok más dolgozó Is szinte szószerint idézni tudja, mit tanított Lenin a munka ter- melékenységérőL Útmutatást adott nekünk a proletariátus harcának halhatatlan vezetője, hogy végeredményben az új társadalmi rend győzelme szempontjából a munka termelékenysége a legfontosabb, legfőbb dolog. Érvényesül-e ez a lenini tanítás már teljes mértékben a mi munkánkban? Ez év első felében a minisztériumokhoz tartozó ipar- vállalatoknál a foglalkoztatottak száma hét százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egy munkásra jutó termelés a tavalyi első félévhez képest ■ nyolc százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a termelés növekedésének, illetve a terv túltelj esitésének forrása az állami iparban a félév folyamán 52 százalékban a termelékenység, 48 százalékban viszont a munkások számának növekedése volt Kétségtelen, hogy a termelékenységnek ez a növekedése igen értékes eredmény, javulást jelent a múlt évihez viszonyítva. Amikor azonban azt mondjuk, hogy még ezzel sem lehetünk megelégedve, erre több okunk is van. ,t Az első és legfontosabb ok az, hogy a termelékenység emelése sem öncélú valami, banem eszköz, amelyet arra kell felhasználnunk, hogy a dolgozók minél olcsóbb, többi szebb és jobb termékhez juthassanak, gazdagabban és kulturáltabban éli essenek és ezzel együtt biztosítani tudjuk a további előrehaladás szilárd előfeltételeit és alapjait A másik ok amiért ezt a kérdést előtérbe állítjuk az, hogy tapasztalataink szerint üzemeinkben ma még igen sok nem kellően, vagy egyáltalán nem hasznosított olyan lehetőség, tartalék van, amelyeknek feltárása lehetővé tette volna a termelékenység feltétlenül kívánatos na- gyobbarányú emelkedését Ha a tartalékok hasznosítását továbbra is elhanyagolják, ez károkat okoz a népgazdaságnak, de egészen közvetlenül az üzemi kollektíváknak, hiszen érthetően kihat a nyereség- részesedés alakulására, ha az üzem nem teljesíti termelékenységi előírásait Az ipar anyagellátásáról Tisztelt Országgyűlés! A Központi Statisztikai Hivatal jelentése rámutatott hogy az ipar anyagellátás ez év első felében általában kielégítő volt. De néhány fontosabb anyagból időlegesen hiányok mutatkoztak. Ez általában érthető is, hiszen a nagyobb termeléshez, a termelési terv túlteljesítéséhez tavaly is, az idén is több anyagot kellett felhasználni, mivel azonban még többet akarunk termelni, gondolkodni kell azon, hogy a növekvő termeléshez szükséges nagyobb anyag- mennyiséget milyen forrásokból fedezhetjük. Közismert, hogy az iparban felhasznált anyagok túlnyomó nagy többségét külföldön kell megvásárolnunk, s ez akkor lehetséges, ha e vásárlás ellentételét exportálható termékekkel fizetjük meg. Különösen nagy jelentősége van tehát annak, hogy ipari minisztériumaink és üzemeink vezetői rendkívül nagy gondot fordítsanak- az exporttervek feltétlen teljesítésére. Mindenütt következetesen szerezzenek érvényt kormányunk ama határozatáTisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk fejlődése és szocialista építésünk szempontjából rendkívül megnövekedett jelentőségére tekintettel — ha röviden is — külön kívánok szólni építőiparunkról. E terület dolgozói is elismerést érdemeltek ki sok nagy feladat sikeres megoldásával Ezek közül most csak azt emelem ki, hogy termelési tervüket túlteljesítették, csökkentették — átlagosan tíz százalékkal —; az építkezések úgynevezett átfutási idejét, az építőanyagipar nemcsak a mennyiségi termelésben, de az önköltség csökkentésében is a tervezettnél jobb eredményeket ért el. Mindeme fejlődés ellenére e területet illetően is azt kell mondanom: gyorsabb ,és erőteljesebb előrehaladásra van szükség. Beruházásainknál csökkenteni akarjuk ugyan az építkezési hányadot, de építőiparunknak még így is nagyon sokat kell tennie. A termelőszövetkezetek — saját erőből és munkával végzett építkezéseik mellett is — sokat várnak az építőipartól. A lakások építése és tatarozása szintén az iparág dolgozóinak feladata. A pártunk VII. kongresszusán elfogadott irányelvek feladatainak teljesítéséhez mintegy százötven milliárd forintárnak, hogy a termelési terv mennyiségi túlteljesítése csak akkor engedhető meg, ha az ilyenformán előállított termékek gazdaságosan exportálhatók, növelik a rendelkezésre álló export árualapot, illetve hozzájárulnak keresett cikkekben a belföldi szükséglet jobb kielégítéséhez. Ipari minisztériumaink vezetőinek igen fontos kötelessége, hogy kormányunknak ezt a határozatát is keményen végrehajtsák, megvalósulását ellenőrizzék. Az anyagellátással kapcsolatos gondjaink csökkentésének másik igen hatékony módszere a takarékosság. Kormányunk még 1958 márciusában határozatot hozott, amelyben megjelölte a takarékossági mozgalom irányelveit és konkrét feladatait. E határozatunk megjelenése óta eltelt több, mint két esztendő bebizonyította, hogy a dolgozók nagy része megértette a takarékossághoz fűződő nagy népgazdasági érdekeket, magáévá tette a mozgalom célkitűzéseit. Annakidején értékes vállalásokat tettek, s e vállalások nagy részét becsülettel teljesítették Is. Helyes lenné, ha szakszer- vfezeti szerveink, s velük szorosan együttműködve, az üzemi gazdasági vezetők a szocialista munkaversenyben hangsúlyozottan ráirányítanák erre ismét a dolgozók figyelmét. 4 takarékosságnak szocialista gazdálkodási rendünk alapvető módszerévé kell válnia, mert népgazdaságunk fejlődése, a dolgozók életszínvonalának alakulása a termelés gazdaságosságától, ezen belül a takarékosság minden területén történő fokozott érvényesülésétől függ. tékű építési munkát kell elvégezni. E nagy feladat elvégzésére csak akkor készülhetnek fel jól, ha kritikusan vizsgálják munkájukat és kutatják az okokat, amelyeknek folytán ma építkezéseinkre általában még mindig az jellemző, hogy drágán és hosszú idő alatt készülnek el, holott ennek megváltoztatására bőven vannak lehetőségek. Nagy segítséget nyújt ehhez, hogy pártunk Központi Bizottsága június 29-én tartott ülésén határozatot hozott az építőipar feladatairól. Kormányzatunk azt kéri és várja az építőipar valameny- nyi dolgozójától, hogy — a feladatokat hosszabb időszakra részletekbemenően megjelölő — iránymutató határozatbői adódó tennivalóikat gondos vitában alakítsák ki és az intézkedéseket következetesen hajtsák végre. Vezesse és lelkesítse őket az a meggyőződés, hogy kulcs- fontosságú területen dolgoznak és jó munkájuk eredménye értékes hozzájárulást je- ’ent egész népünk fejlődéséhez, második ötéves tervünk sikeres megvalósításához. Tisztelt Országgyűlés! Mezőgazdaságunkban — mint ’smeretes — ez év első felében tovább folytatódott a szocialista átalakulás: a termelőszövetkezetek tagjainak száma hároms2áztízezerrel, szántóterülete egyegészhatti- zed millió katasztrális holddal nőtt. Június 30-i adatok szerint több mint 4.400 termelőszövetkezet működött ötegésznégytized millió katasztrális hold szántóterületen. A félév végén az ország szántóterületének háromnegyede tartozott a szocialista szektorhoz. Mi mindig hirdettük, hogy a szocializmus felépítéséhez meg kell valósítanunk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, mert kis üzemekkel. egyéni kis parcellákon folyó szétaprózott termeléssel nem biztosíthatjuk egész népünk jólétét. A megoldás csak a dolgozó parasztság önkéntes szövetkezésével létrehozott közős nagyüzemi gazdaságokban található meg. Azt is tudtuk, hogy ez az átszervezés jó politikai munkán kívül sok beruházást is igényel, a mezőgazdaság forradalmi jellegű és jelentőségű átalakulása nehézségeket Is okoz. De amikor ez utóbbival számoltunk, arra gondoltunk, hogy az anyagi fedezetet hosszabb időszak alatt, a majd több éven keresztül folyó átszervezés ütemében igyekszünk előteremteni. Nos, az történt, hogy dolgozó parasztságunk, megfogadva a párt és a kormánv bíztató szavát, tömegesen választotta a szövetkezeti gazdálkodást. A mezőgazdasági^ termelés fejlesztésére fordított milliárd forintok a termékbő* ségben visszatérülnek A mezőgazdaság szocialista átalakulása dolgozó parasztságunk, munkásosztályunk, értelmiségünk, az egész nép érdekét szolgálja, élete további fellendülésének biztosítékát jelenti Ezért kormányzatunk a termelőszövetkezeti mozgalom örvendetes fejlődését még azon a2 áron is segítette, hogy részben már 1958-ban is> de különösen 1959-ben és 1960-ban lényegesen nagyobb mértékben támogatta a termelőszövetkezeteket, mint ahogyan ezt a hároméves tervben előirányoztuk. A hároméves tervben az anyagi eszközök elosztására kidolgozott eredeti arányokat megváltoztattuk és a népgazdaságban felhalmozott tartalékokat, sőt még a többi népgazdaság számára tervezett anyagi eszközök egy részét is a mezőgazdaság fejlesztésére csoportosítottuk át a terv fő célkitűzéseinek módosítása nélkül. Amikor kormányzatunk úgy döntött, hogy vállalni kell és meg kell oldani az eredetjleg tervezett hosszabb idő helyett rövidebb időszakra ősszegyülemlett feladatokat. a következőkből Indultunk ki. Népünk általában jól él. Az életszínvonalat is valahogy úgy kell tekintenünk, ahogyan a termelőszövetkezeti mozgalomról szoktunk beszélni: eme' lük az életszínvonalat. azután megszilárdítjuk és megteremtjük a további emelés alapjait. Most arra van szükség, hogy a megtermelt értékek egy részét a már most tőrtéCFoíytatás a 1 oldalon Biztosítani kell népgazdaságunk további lendületes fejlődését Äz építőipar feladatai jelentősen megnövekedtek
