Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-04 / 183. szám

1960- augusztus 4. SZOLNOK MERTE! KEPIAP s Kiváló szakembereket 1| 'J l az autóközlekedéshez C Bevált a kezdeményezésük CSENDESEN, szerényen, de annál eredményesebben dolgoznak a Tisza Cipő­gyár üzemfenntartói. Ritkán írnak róluk az újságok, keveset látogatják őket, pedig ez az üzemrész fontos láncszeme e nagy­üzem termelésének. Cipőipari kisgépeket gyártanak, a törött vagy elhasználódott gépalkatrészeket pótolják, hogy zavar- mentesebb legyen a cipőgyártás, kevesebb a gépállás. Ifj. Nagy Sándor elvtárs, a forgácsoló üzem esztergályosa mondta ek j,Van olyan új gép, melyet a gyártóüzem csak hosszadalmas határidővel szállítana le, mi 40 százalékkal olcsóbban és gyor­sabban elkészítjük.^ A 47 főt számoló forgácsoló műhely dolgozói ez év elején még két üzemrész­hez tartoztak. Külön volt az alkatrész- műhely és külön a lakatos üzem. Mind­kettőben voltak forgácsológépek, gyalu k, köszörűk, fúrók, marók és esztergák — és mindegyiket más művezető fogta össze. Aránytalan volt a munkások elosztása, és a kettős irányítás nehezítette a kisgép- és alkatrész gyártást. Enyhén szólva, kissé szervezetlen volt a vezetés s a gyártás. EKKOR a pártalapszervezet is fel­figyelt a gép és alkatrészgyártásra. A kommunisták részletesen kidolgozott ja­vaslatokkal mentek az üzemvezetőséghez. Lényege az volt, hogy egyesítsék a for­gácsoló üzemet, szüntessék meg a kettős vezetést és az órabér helyett vezessék be az ösztönzőerejű darabbérezést. Az üzem­vezetés örömmel fogadta a kommunis­ták javaslatát. AZ ALAPSZERVEZET a pártcso­portra támaszkodott. A kommunisták segítségét kértük — mondta Bíró András ' elvtárs, az üzem fenntartó párttitkára. — Velük beszéltük meg először az átszerve­zés szükségességét, számítottunk rájuk s nem is csalódtunk bennük.” A forgácsoló pártcsoportja a kezdeményezés élére állt. A kommunisták vállalták, hogy példásam becsületesen dolgoznak az átszervezés, s a darabbér bevezetésének sikeréért. De nemcsak a termelő munkában mutattak példát, hanem meggyőző szóval is az új mellé álltak. Nagy szükség volt erre, mert nem ment símán a dolog. A maradiság fékező erőnek bizonyult. Egyesek a több munká­tól, mások ’ a keresetcsökkenéstől féltek. Ezeknek a kommunista munkások — Bé­kési Ferenc formakészítő, Pap Károly és ifj. Nagy Sándor esztergályosok — ma­gyarázták meg: „Senki sem köveid, tőlük erőt meghaladó munkát, s attól se tartsa^ nak, hogy csökkenni fog a kereset”. A forgácsoló üzem munkásait meg­győzte a napi munka gyakorlata, meg a kommunista munkások felvilágosító szava. Láthatták, hogy a kommunisták is a ^piacról élnek” s nekik sem érdekük a keresetcsökkenés. Az is beigazolódott, hogy a párt és gazdasági vezetés a fel­emelkedésért küzd. Szűk félév telt el azóta, s az élet, a gyakorlat igazolta a kommunista kezde­ményezés helyességét. Még leírni is sok: 70—75 százalékkal nőtt a forgácsoló üzem termelékenysége. A kereset nem csökkent, hanem emelkedett az üzemrészben. Ha­vonta átlagosan 50 forinttal több jut a forgácsolók borítékjába. Csökkent az anyagfelhasználás is, mert a nyersanyag-raktár csak az igényelt méretű anyagmennyiséget adja ki. Nem hánykolódik, nem megy veszendőbe a fö­lösleges anyag. S ez is a kommunisták kezdeményezése nyomán valósult meg. Persze, vannak még kisebb zökkenőit, viták a forgácsolóban. Ugyanis az alkat­rész gyártásnál sok az egyedi darab, mely­nek elkészítéséhez a sürgősség miatt sem lehet előre meghatározott normaidőt szá­mítani. Ezek a hibák azonban mit sem vonnak le a forgácsoló üzem rövid idó alatt elért termelékenységi sikereinek ér­tékéből. összességében •— bár még nincs erről pontos kimutatásuk — többszázezer forint megtakarítást hozott a Tisza Cipő­gyár részére. Ez azt is jelenti, hogy ala­csonyabb önköltséggel készül az üzemben a végtermék — a cipő. A FORGÁCSOLD pártcsoportja, mely az asztalosüzemi kommunistákkal dolgo­zik együtt — rendszeres pártéletet él. Karai László elvtárs, a pártcsoport veze­tője havonta kétszer is összehívja a kom­munistákat. Előkészítik a taggyűlést s utána megbeszélik, hogyan tudatosítsák a kommunista kollektíva határozatát. Ha szükséges, ülésükre meghívják az üzem pártonkívüli vezetőjét is. Tájékozódnak az üzem termelési gondjairól és segítséget adnak azok megoldásához. A forgácsolóüzem előtt szépen parko­sított, fás, virágos terület fogadja a láto­gatókat. Az otthonosságra, a szépre való törekvés hozta létre. Kezdeményezői nem maradtak magukra, együtt alkották az üzem pártonkívüli dolgozóival, mert sze­retik a szépet, s maguk is alakítják kör­nyezetüket. M. L» Autóbusz és fegyelmi AZ ORSZÁG gazdasági életében igen jelentős szere­pe van a közlekedésnek. A vasút, gépkocsi, vizi és légi szállítási eszközök szerves részét alkotják az ország lük­tető életének azzal, hogy a tervek teljesítése érdekében szállítják a nyersanyagot, ter­mékeket, személyeket egy­aránt. Az elkövetkezendő terv időszakban igen jelentő­sen fejlődik a közlekedési iparunkon belül, a gépjármű­vel való szállítás. A terv célkitűzésének is­merete alapján nem nehéz megállapítani, hogy nagy je­lentőségű lesz az autóközle­kedési szakemberek képzése. A jelenlegi gépjármű felfutás mellett ebből adódóan fontos feladat a megfelelő szakká­derek kiképzése és tovább­képzése. Míg a gépjárműpark felfutása igen gyors, a kikép­zési és továbbképzési lehető­ségeink igen korlátozottak. A közlekedési ipar számá­ra szükséges szakembereket megfelelő számban csak ab­ban az esetben leszünk ké­nesek kiképezni, ha a meg­lövő adottságainkat maximá­lisan kihasználjuk. A közle­kedési társszervekre is ko­moly feladat hárul e feladat megoldásában. Ha a szakem­bereket képző szervek a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium, a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség, Földmű­velésügyi Minisztérium stb. helyesen kooperálnak, a meg­lévő erőt a közös cél végre­hajtásának érdekében fel­használják, akkor megoldha­tó a szakember képzés. Igen fontos, hogy megszüntessük az öncéluságot, a „nemes ver­sengésnek” nevezett riváli- tást AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI vállalatok, szállítási szervek, stb. megfelelő modern szállí­tó eszközökkel, korszerű mű­helyekkel, tansegédlettel és végül, de nem utolsósorban kitűnő szakoktatási appará­tussal rendelkeznek. Mind­ezt nem öncélúan, hanem a népgazdaság javára kell fél­ti asználniok, amely a közle­kedési ipar termelését előse­gíti. Fontos feladat» hogy a közlekedést megfelelő számú, jól kiképzett, hivatásos gép- játrművezetővel lássuk el. A NÉPGAZDASÁG érde­két, a gazdaságosságot azon­ban figyelembe kell venni. Jelenlegi helyzetünk nem en­gedi meg a ráfizetéses tanfo­lyamokat, amelyeket szűk vállalati érdek szemelőtt tar­tásával terveznek és szerve­zik egyes helyeken. Ezzel szemben sokkal helyesebb, ha a szállítási vállalatok, a KPM Autóközlekedési Tan­intézetét veszik igénybe, — amelynek megfelelő oktatási kara van, mely biztosítani tudja autóközlekedési szak­emberek minőségi képzését Az előrelépés másik fontos tényezője a szakemberek to­vábbképzése. Fontos célt szolgál a középfokú tanfolya­mok megszervezése, s ma már szükséges, hogy a gépko­csivezetők magasabb szinten képezzék magukat A felsőbb szakképzés sem maradhat el. Igen nagy mun­kaerő hiány mutatkozik ga­rázsmesteri beosztásban, amit a felsőfokú tanfolyamok el­végzésével lehetne pótolni. Ez a tanfolyam mesteri képesí­tést jelent a gépkocsivezetők számára. A tanfolyam nem könnyű, hiszen 7 hónapos ko­moly szakmai tanulást igé­nyek ugyanakkor gépkocsive­zetők részére magasabb szak­mai beosztás betöltését is biz­tosítja. Ezeknek a tanfolyamoknak látogatása mégis gyér, mert ielenleg a gépkocsivezetők részére a tanfolyam elvégzé- co nem jelent anyagi előnyt. S így nem sok értelmét lát­ják a továbbképzésnek. Akik elmennek a tanfolyamra, fel­áldozzák szabadidejük jelen­tős részét és emellett nem le­becsülendő anyagi áldozato­kat is hoznak továbbképzé­sük émtaltúham Az illetékes seknek Ösztönző anyagi ér­dekeltséget jelentő, új bér­rendszert kellene létrehozni. Ez nem jelentene újat, mert számos országban a bérezés a gépkocsivezetők képesítésé­hez ván kötve. Az autóközlekedési szak­emberek továbbképzésében a különböző típúsú szaktanfo­lyamoknak is nagy jelentősé­ge van: így az autóelektro­mosság, dieseladagoló, kar­burátor, gépkocsi előadói és üzemvezetői tanfolyamoknak SAJNOS A HELYZET az. hogy az illetékes vállalatok, szervek vezetői még mai napig sem ismerték ezek jelentőségét és így nem is részesítik megfelelő támo­gatásban, Ennek alapján a szaktanfolyamok eredményei, sikerei a legtöbb esetben az illetékes szakvezetők támoga­tása nélkül spontán jönnek létre.­A mezőgazdaság szocialista átszervezése nem kis felada­tot ró a KPM. Autóközleke­dési Tanintézetre. Ugyanis a falvak fiataljai közül sokan az autóközlekedési szakmát Megyénk kisipari szövetke­zetei 1960-ban a lakosság jobb ellátását, az áruválasz­ték bővítését, a lakosságnak végzett javítás, szolgáltatás növelését kapták feladatként. Az ez évi tervelőirányzat kö­zel 60 millió forinttal maga­sabb, mint a tavalyi volt. Ho­gyan teljesítették első félévi kötelezettségüket, mennyiben tettek eleget a terv előírásai­nak? A tervet összességében és az egyes iparágakban is túlteljesítették. Az előirány­zott 134 millió forint értékű munkával szemben a teljesí­tés 149 millió forint volt. Az 1959. év hasonló idősza­kához viszonyítva 37,6 száza­lékkal többet termeltek ez év első felében. A közvetlenül a lakosságnak végzett javítás és szolgáltatás mértéke 24 százalékkal volt magasabb, mint 1959. első felében. A legszámottevőbb a készáruter­melés. A javítás és szolgálta­tás 17 százalékkal, míg az építőipari termelés 26 száza­lékkal szerepel az első félévi mérlegben. Az előirányzott Javítási tervfeladatot 102 százalékra teljesítették a kisipari szö­vetkezetek. Ennek ellenére — különösen az iparilag nem kellően ellátott területeken — a javítási igények kielégí­tetlenül maradtak. További feladat a javítás és szolgálta­tás fokozása. A méret után végzett ter­melést 25 százalékkal növel­ték szövetkezeteink a bázis­hoz viszonyítva és a tervet 10 százalékkal teljesítették túl. Az első félév időszakában a lakosság részére végzett összes termelés — beleértve a javítási, a méretes munká­kat és az építőipari tevékeny­séget — a teljes termelési ér­ték 23,5 százaléka volt. Őszin­tén meg kell mondani, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata nem érvényesült e területen. A végrehajtó bizottság ugyanis javasolta, hogy a közvetlenül a lakosság részére végzett termelés érje el a szövetke­zeti ipar össztermelésének 30 —32 százalékát. A KISZÖV és a szövetkezetek vezetőinek elsőrendű feladata, hogy erre törekedjenek, a közületi és a belkereskedelmi készáru ter­melés visszaszorítása árán is. Szövetkezeteink termelői létszáma 3 százalékkal volt magasabb a tervezettnél, ehhez járult az is, hogy az év első felében 212 önálló kisiparos és velük együtt 85 alkalmazott szakmunkás lé­pett be a szövetkezetekbe, — majdnem annyi, mint tavaly egész évben. Számottevő a szövetkezeti ipar létszámfor­galmában az állami vállalat­tól i»tt szakmunkásak isivé­választják. Ezt a törekvést azonban úgy kell irányítani, hogy a mezőgazdaságban ne idézzen elő munkaerő hiányt. A KPM; Autóközlekedési Tanintézetéinek munkáját a tervgazdálkodás szabja meg, amelynek következésképpen nem minden esetben kell kielégíteni a spontanitás elve alapján létrejött igényeket. Jelenleg a közlekedési iparon belül az autóközlekedés áll az ugrásszerű fejlődés előtt. Ez azt jelenti, hogy a szak­emberek képzésének és to­vábbképzésének nagy terhét és felelősségét kell viselnie. Ezeknek a feladatoknak ob­jektív előfeltételeit biztosí­tani nem könnyű, mert sok öncélúságot, rosszul értelme­zett vállalati érdeket kell leküzdeni. Emellett létre kell hozni az egységes közlekedés elve alapján az egységes autóközlekedési kiképzést, mely az előbbieknél még ko­molyabb erőpróbára teszi az illetékeseket; Dr. Máté Mátyás KPM. Autóközlekedési Tan­intézet igazgatója tele. Ez abból következik, hogy a szövetkezetek mun­kaellátottsága jó és sokszor a kapacitásukat meghaladó feladatokat is elvállalják. A munka termelékenysége a tervezettnél nagyobb mér­tékben növekedett. A terv­előirányzat 2 százalékot ha­tározott meg, ezzel szemben a teljesítés 4,8 százalékos volt. A termelékenység növe­kedését elősegítette a szoci­alista munkaverseny. A szö­vetkezetek féléves szinten az egész évre tett vállalást telje­sítették. Ezért szükséges a felajánlások felülvizsgálata és ahol a munkaellátottság és a termelési feltételek biztosítva vannak, további vállalások megtétele az éves terv túlteljesítésére. A második félévi feladata­ink semmivel sem lesznek kisebbek, mint az első fél­éviek voltak. A megyei vá­lasztmány értékelve az első félévi eredményeket és a meglévő hibákat, meghatá­rozta a második félévi fel­adatokat. Változatlanul fon­tos helyet foglal el továbbra is a munka termelékenységé­nek fokozása, a tervek rész­leteikben való teljesítése, új javítószolgáltató részlegek életrehívása és a lakosság­nak végzett ipart szolgálta­tások fokozása; További feladat a szövet­kezeteken kívülálló kisipa­rosok átnevelése, átirányítá­sa a szövetkezeti szektorba. A szövetkezetbe lépett kis­iparosok elégedettek a szö­vetkezeti élettel és a ma már jóval több, mint 5 ezer főt számláló szövetkezeti tagsá­gunk szívesen fogadja sora­iba őket, Bordás László ***'" KISZÖV elnök A történet nem kitalált. Igaz az autóbusz és valóság a fegyelmi is. A buszt a köz­ség, a fegyelmit a tanácsel­nök kapta. Hogy mi ebben az érdekes? Majd meglátjuk? Történt, hogy a két falut összekötő útvonalra, hosszas kérincsélés után, autóbuszt állítottak be. Nem is volt semmi baj, amíg az első asz- szonycsoport le nem késte, a feltételes megállóhelynél. Mentek az elnökhöz panasz­kodni. *— Intézze. el — mondták kórusban —, hogy legalább egy percig tartózkodjon a megállóban. „ Az elnök már el is felej­tette az egészet. Ma sem jut­na eszébe, ha egy napon be nem állít két férfi. A titkárt keresték, mivel azonban őt dolgai elszólították, az elnök­kel tanácskoztak. “ Milyen a tapasztalat? — kérdezték. — Bevált-e az új járat? Van-e valami kíván­ság? Ekkor ötlött eszébe az el­nöknek az asszonyok pana­sza. Másik kívánsággal egye­temben tárta a látogatók elé. — Ezt nem lehet megcsi­nálni, kérem, mert Magyaror­szágon az útvonalak többsé­gén úgy közlekednek, hogy az utasok feltartják a kezüket és akkor megáll a jármű — vá­laszolt a fentről jöttek egyike. — Ez enyhén szólva, nevet­séges — jegyezte meg az elnök. — Maga a miniszter ren­delkezését tartja nevetséges­nek? — hangzott a kérdés. — Szó sincs erről — hárí­totta él az elnök. — Csupán azt szeretném tudni, hogy tel- jesíthetők-e a kívánságaink. A vendégek válaszoltak: —• Mindkettőt teljesítjük, de ne csodálkozzon, ha majd egy ledorongoló levelet kap... Az elnök előbb csodálko­zott, aztán napirendre tért a dolog felett. Lesz, ahogy lesz — vallotta, S lett is, mert egy hónap sem telt el, megkezdődött a fegyelmi vizsgálat, s meg is kapta a magáét, mindenki meghallgatása után.., Nem túl érdekes ez a tör­ténet, nem is tipikus. Tanul­ságát, misáíLVki vonja le ma- gr h Őt termelőszövet­kezet üzemeltet egy baromfikeltető állomást Karcag termelőszövetkeze­ti város öt közös gazdasága a Lenin, Béke, Dimitrov> Má­jus 1 és a November 7 Tsz. közösen üzemelteti a nemrégen elkészült baromfi- keltető állomást. Tekintettel arra, hogy a baromfi- keltető az öt tsz közös tulaj­dona, szükségessé vált az alapszabály módosítása. A megyei tanács vb. jó­váhagyta az alapszabály ki­egészítést, amely szerint a baromfi-keltetőállomás mint önelszámoló egység üzemel és annak működését a tsz-ékből választott közös bizottság ellenőrzi. A keltető­állomás az évi zárást és mérleget önállóan készíti el, s azt a közös gazdaságok együttes vezetőségi ülésen hagyják jóvá. Az üzemviteli alapot egyenlő arányban a tsz-ek biztosítják, közösen viselik a beruházással kapcsolatos költségeket is. A keltetőállo­máson minden munkát a tsz- ek tagjai végeznek munka­egységre. Értékét az öt tsz munkaegységének évi átla­ga határozza meg. A terme­lőszövetkezetek eredményes­ségi jutalomban is részesítik az otí dolgozókat Diákok nyári munkán Törökszentmiklóson 800 méter hosszúságban Utat javíta­nak. A munka könnyebb részét, sepregetést, a kockakö­vek közeinek tisztítását, a szurokkal tömítést a nyári va­kációt töltő diákok végzik- A debreceni Közúti Vállalat Patskovits brigádjának tagjai elégedettek a fiatalok taun­Szövetkezeti iparunk mérlege

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom