Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-27 / 202. szám

0 1960. augusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közös növényfajta-kísérletek indulnak a KGST-államokban Ä nemzetközi tudományos együttműködés új formája alakul ki az idén a KGST- ben részvevő államok között: megkezdődnek a közös nö­vényfajta-kísérletek. A nem­zetköd kooperációnak ez a magas foka elősegíti majd valamennyi KGST-ország nö­vénytermesztési kultúrájának fejlődését. Ä közös kísérlete­ket tízféle növénnyel — bú­zával, kukoricával, burgonyá­val, cukorrépával, naprafor­góval, lucernával, vörösheré­vel, paprikával, paradicsom­mal és babbal — folytatják; minden növényféléből az egyes országok 2—3 legjobb fajtáját, összesen tehát mint­egy kétszáz növényfajtát ha­sonlítanak össze minden KGST-államban. Az' Országos Növényfajta Minősítő Tanácsnál már el­döntötték, hogy búzából a Bánkúti 1201-es és a Fertődi 293-ast ajánlják a nemzetközi fajtakísérletre. A többi növé­nyek fajtáit most választják ki. (MTI) Ahol egy hold föld SO ezer forintot „terem66 Sűrű, kékeszöld szőlőhajtá­sokat lenget a szél a jászfelső- szentgyörgyi határ szélén. A tö^ak nincsenek kikarózva, nem is olyan nagyok, termés si s rajtuk, mégis nagy pénzt keres vele az Űj Élet Termelőszövetkezet. — Itt ugyanis nem a szőlőt nem is a mustot vagy a bort, hanem magát a szőlővesszőt értéke­sítik. Idén már nem először fog­lalkozik vele a termelőszö­vetkezet, így hát van némi tapasztalatuk. — Ebben az évben hat hol­dat telepítettünk — meséli Szabó Pál munkacsapatveze­tő, :JU harmadmagával gon­dozza az ültetvényt. — Tizenöt fillérért kapjuk a vessző darabját a Szőlőolt­vány és Facsemete Forgalmi Vállalattól és az első osztá­lyú gyökereztetett vesszőért 1,15 forintot fizetnek. — Hat holdon 457 800 vesszőt ültet­tünk el — vágja ki kapásból a számokat Majd így folytat­ja: — Jól jövedelmezne ez, csakhát sok baj van vele. — Már vagy tizedszer permetez­zük. Jó mélyen, 70 centire megfordítottuk a talajt, ala­pos trágyázást kapott és egy csőkútból öntöztük is. A vesz- szők eredése átlag 90, néhol 95 százalékos. Lássuk csak! Négyszázöt- v nhétezer szőlővesszőt ültet­tek, 90 százalékos eredéssel maradt 412 ezer, ami ugyan­ennyi forintot jelent. Munka­bér-e kifizet a tsz mondjuk 80 ezer forintot, talaj forga­tásra, az öntözés, permetezés költségeire számítsunk 32 ezer forintot, még mindig 300 ezpr forint tiszta jövedelem marad. Egy hold föld legke­vesebb 50 ezer forintot ho­zott. Érdemes tehát szőlő gyöke- reztetéssel foglalkozni, már csak azért is, mert a rövide­sen meginduló nagyüzemi szőlőtelepítés igen sok szőlő­oltványt igényel. P. M. Tovább fejlesztik a jászsági csőkutas öntözést Az Idén még 700 kutat fúrnak a termelőszövetkezetek A jászsági termelőszövet­kezetek, de elsősorban a jász­berényi és a jászapáti járás közös gazdaságai ez év tava­szán nagyszabású öntözéses programot dolgoztak ki. A régebbi tapasztalatok alapján a vízben szegény jászsági föl­deket csőkutak vizével tették termékenyebbé. Alig néhány hónap leforgása alatt 235 ku­tat fúrtak és a víz termésfo- kozzó hatása a kertészeti és a szántóföldi növényeknél je­lentős mennyiségű többletet eredményezett. A jászárokszállási körzet­ben 3—400 forintos költség­gel olyan kutakat alakítottak ki, amelyek percenként 800— 1000 liter vizet adnak. A helybeli Táncsics Tsz-ben a konyhakerti növények mel­lett 130 hold cukorrépát is öntöztek. A terméskilátások nagyon jók. A tervezett 150— 160 mázsa helyett 300—320 mázsás termésre számítanak a szövetkezeti gazdák. így cu­korrépából 700 ezer forint többletbevételt várnak, amely egy munkaegység értékét 3— 4 forinttal emeli. Jászfény- szarun például 10—12 méte­res mélységben találtak vizet. A jászberényi járás terme­lőszövetkezetei az eredmé­nyek láttán úgy határoztak, hogy az idei 1200 hold he­lyett jövőre már háromezer hold földet öntöznek a kutak vizével. A Közép-Tiszai Víz­ügyi Igazgatóság ötletes gé­pének a segítségével már az idén hozzálátnak a jövő évi tervek megvalósításához. Az év végéig még újabb 700 ku tat fúrnak és Pusztamonos­tort, Jászágót, de a járás va­lamennyi községét bekapcsol­ják a csőkutas öntözésbe. A közös gazdaságokban 39 kút­fúró brigád alakult. Dolgozik a csőszigetelő brigád A szajoli üzemanyagtároló telep építkezésénél dolgozik a Jeszmás csőszigetelő brigád. A föld mélyébe kerülő, üzemanyagot szállító csöveket először megtisztítják, utána forró bitumenpel bekenik, majd kátránypapírral szigete­lik a munkások. A rozsdásoöástól védik ezzel a csöveket. „Száraz“ beszélgetés az „olcsóbbodó“ vízről Magyarország is részt vesz a lipcsei őszi árumintayásáron A hagyományos őszi lip­csei árumintavásáron, melyet szeptember 4. és 11. között rendeznek meg, Magyaror­szág az idén is részt vesz. A magyar exportvállalatok 142 négyzetméter területen élelmiszeripari cikkeket, 117 négyzetméter területen tex­tilárut és konfekcióipari cik­keket mutatnak be. Az élel­miszeripari kiállítás a tsz- mozgalom fejlődését is szem­lélteti, a textilipari kiállítás pedig azt tükrözi, hogyan korszerűsítették és fejlesztet­ték textiliparunkat az utóbbi években. Az Élelmezésügyi Miniszté­rium. Jkoi.-giuma és az Élel­mezési ’ Dolgozók Szakszerve­zetének elnöksége megvizs­gálta' az élelmiszeripar bal­eseti helyzetét. Megállapítot­ták hogy a balesetek elhárí­tására az élelmiszeripari vál­lalatoknál is egyre több ne­héz fizikai munkát gépesíte­nek. A minisztérium kollégiu­ma és az ÉDOSZ elnöksége további intézkedéseket hozott a balesetelhárítási munka ja­vítására. Elhatározták többek között, hogy ezentúl rendsze­resen beszámoltatják az egyes iparigazgatóságokat a baleset­Szerencsénk volt: Kiss Jó­zsefet, a Vízgépészeti Válla­lat I. sz. üzemének vezetőjét Kunhegyesen találtuk. Ritka­ságszámba megy az ilyesmi, hiszen Tiszabőn, Tilalmason, Kiskörén meg a többi szivaty- tyútelepen épp elég dolog akad ilyenkor. Tévedés azt hinni, hogy kizárólag öntözési és belvíz­védekezési „profillal” rendel­kezik a vállalat. Nem kevés­bé fontos és jelentős az az ipari termelő munka, aminek során az öntözéshez, a víz­elhárítási munkáról, s ahol hanyagságot találnak, ptt csökkentik, egyes esetekben megvonják a prémiumot. Éh­hez hasonlóan kell eljámiok a vállalatok "ezetőinek is. A szakszervezetek bevonásával minden vállalatnál megszigo­rítják a balesetelhárítási el­lenőrzést. Intézkedtek, hogy az élelmiszeripari technikumok­ban és az ipari tanuló isko­lákban az 11 ,—6l-es tanév­től kezdődően az elméleti és gyakorlati órákon külön fog­lalkozzanak a tanárok és ne­velők a baleseti források és az elhárítás ismertetésével (MTI) kiemeléshez, a belvízvéde­lemhez szükséges gépeket ké­szítik el Jónéhámyszor megírtuk már, hogy a hatalmas körzet­ben Óballától — Kisköréig — mekkora vízmennyiséggel te­szik termőbbé az egykori szi­kes nagvkúnsági földeket, s a körzet egyéb területeit, könnyebb, jobb élethez segít­ve ezzel a föld nagyüzemi mó­don gazdálkodó új tulajdono­sait. És a beszélgetés, ha nem is szószerint, de lényegében mégis e kérdés körül forgott. Legérdekesebb talán éppen az, amit a közeljövő éveire terveznek a vízgépészek. — Hasznos elgondolásaikról márcsak azért is érdemes hírt adni, mert ezek a második öt­éves terv során hozzájárul­nak megyénk öntözési prog­ramjának végrehajtásához. Egy fontos része a tervnek; megszervezik az öntöző be­rendezések szervizét. — Jövőre pedig hozzákez­dünk a körzetünkhöz tartozó öntöző művek korszerűsítésé­hez — magyarázta Kiss Jó­zsef üzemvezető. — Mit jelent ez? — Azt, hogy a makkosi, kőtelki, kiskörei, tiszabői, ti- szasülyi szivattyútelepeket elektromosítjuk — hangzottá válasz. Továbbá: gépészeti, hidraulikai és mélyépítési szempontból is korszetrűsít- jük a berendezéseket. Ez ter­mészetesen nagy beruházáso­kat igényel, ám a nagyobb hatásfok és üzembiztonság megvalósulásával, néhány év alatt megtérülnek a költsé­gek. UJ távvezetékeket is építtetünk az elektromosítás- hoz. A második ötéves terv során az öntözőgéppark 30 százalékát felújítjuk és kor­szerűsítjük. Szorosan összefügg az előbbiekkel az ipari termelés fokozatos növekedése, ezen- belül az export munka, ami 1961 első negyedében a gyár­tási tevékenységnek már fe­lét teszi ki. Ez azt jelenti, hogy Albániába, Jugoszlávi­ába. Vietnamba és még számos országba jutnak el a vállalatnál készülő szivattyú­telepi berendezések. E sorok írója szerint talán a legnagyobb érdeklődést még is egy olyan szivattyú vált­ja majd ki, amelynek kísér­leti típúsát most készítik. Milyen szivattyú ez? — Vállalatunk megkapta annak a szivattyú típúsnak — egyelőre kísérlett — gyár­tását, amely belvízvédekezés­re és öntözésre egyaránt al­kalmas. A „kétlaki” szivattyú jelentőségéhez nem férhet kétség és hasznának, jövőjé­nek illusztrálására elég egy adat is — így Kiss József. — Eddig egy szivattyú má­sodpercenként 500 liter telje­sítménnyel dolgozott —, míg az új szivattyú 600 litertől 2 köbméterig terjedő másod- percenkénti kapacitást is el­érhet. Ez azt jelenti, hogy például a makkosi 41 szivaty- tyú-agregát helyett elegendő lesz hat ilyen elektromos szivattyú is az öntözéshez. — Milyen elgondolásaik vannak a széria gyártás meg­szervezésére? — Jövő márciusig 8 dara­bot készítünk el az új szi­vattyú típúsból. A későbbi gyártási program megvalósí­tásához korszerű szerszám­gépeket kapunk, amelyekkel már gyári szinten végezzük a gyártást. Ezenkívül 5 méter magas, 20x60 méteres kétha- jós (részes) szerelőcsarnokot építünk, másfél millió forin­tos költségen. — Milyen fontosabb beru­házásokat terveznek ezenkí­vül? — Az idén és jövőre fel­építjük korszerű irodaházun­kat, 1962—63-ban háromhajós szereidét építünk. Ugyancsak 1962—63-ban építjük meg az uszóművek kivételére és tá­rolására szolgáló sólya-tért, ezenkívül transzformátorhá­zat szivattyú-nróba állomást, gépraktárt, gépkocsi garázst, munkásszállót, kulturhelyisé- get. öltözőt, mosdót létesí­tünk. A műhelyek központi fűtést kannak —, hogy csak a fontosabb beruházási ter­veket említsem — így az üzemvezető. • Ezt hallottuk hát a víz­gépészektől e „száraz” beszél­getés során. S hogy miért hasznos bepillantást nyer­nünk további terveikbe, bi­zonyára könnyen kitalálja az olvasó is. Kiss József ezt így foglalta össze: — Célunk az, hogy még okosabban hasznosítjuk a megye, illetve körzetünk „fe­hér szénbánváit”, minél több. minél olcsóbb vizet adjunk az öntözéshez, annyit, hogv mind kevésbé legyünk kiszol­gáltatva a természet és az időjárás szeszélyeinek. — bubor — Megkezdődött a kender aratása Megyeszerte termelőszövetkezeteink megkezdték a kender aratását. Képünkön a kender esi Haladás Termelőszövetke­zet 100 holdján Rácz Imre traktoros és V. Kovács Jó­zsef speciális kenderváo-ó aénpei végzi az aratást; Intézkedések a balesetelhárítás jayítására az élelmiszeriparban c Asszony-arckép Három héttel ezelőtt talál­koztunk. Azóta mégis ha asz- szonyhűségről, ha önfeláldozó munkáról hallok, ha gyerme­két kézenfogva vezető anyát látok, nőt, aki a többi asz- szony jobb sorsáért fáradozik — rá gondolok. Arra az egy­szerű asszonyra, aki sötétkék kosztümjében, barna szemé­nek és hajának tompa csillo­gásával ott ült velem szem­ben szerkesztőségi szobám­ban. Az ablakon át csengő gyermekkacagás szűrődött be hozzánk, s így természetesen az első szavak a gyermekek­ről szóltak. — Milyen sok gond van egy gyermekkel, míg felneve­lődik — így én. — Sok — bólint —, s még­is milyen szörnyű, amikor nem veri fel a ház csendjét az apróságok lármája. — Nincs gyermekük? — Nincs, azaz hogy van. Kettő is. Tudja, nagyon ne­héz dolog az, amikor egy asszony tudja, hogy neki már nem lehet gyereke. Én éve­ken át vergődtem ezzel a nyomasztó érzéssel. Aztán az élet hozta a megoldást. Ke­resztlányomat vettem ma­gamhoz és felneveltem. Jut­ka már asszony, sőt neki is van egy kicsi gyermeke. Ami­kor menyasszony lett, mond­tam az uramnak: Apu, most már megint nagyon üres lesz a ház... s akkor felmentünk Pestre és magunkhoz vettünk egy kis állami gondozottat. örökbe fogadtuk. Akkor volt három és féléves Attila ... — És most már nagy fiú, ugy-e? — Hét éves. Nagyon okos kisgyerek. Igaz, rém pajkos, dehát nem is gyerek az, ame­lyik nem szeret játszani. 1— A gyerek tudja, hogy nem maguk az édesszülei? — Még nem. Eddig nem le­hetett neki megmondani. Bár már voltak olyanok a kör­nyéken, akik mondogatták a gyereknek, de az én fiam nem hitte él. — Igen. Sokszor kíméletle­nek a felnőttek, de segítenek is ha látják, hogy szükség van rá. S mintha csak ezt a kije­lentésemet akarná igazolni, így válaszolt. — Hogy segítenek a fel­nőttek? Igen! Erre az én éle­temben is akadt példa elég. 1940 tavaszán volt az eskü­vőm, s a férjemet már más­nap behívták katonának. Ki­vitték a frontra. Hetek, hó­napok, évek múltak el anél­kül, hogy csak egy sor írást kaptam volna.' őrlődtem a kétségbeejtő hírek — a nehéz évek alatt. Csak hét év múl­va találkozhattunk ismét. Ad­dig én teljesen egyedül él­tem. Közben 1945-ben párt­tag lettem, szerveztem Kar­cagon az MNDSZ-t, az állo­máson főztünk a hazatérő katonáknak. Mindenkitől ér­deklődtem az uram felől, de senki nem tudott semmit. Tudja, milyen jólesett akkor egy kis biztatás? — és az em­bereknek mindig volt egy­két jószavuk hozzám. És em­lékszem, milyen szívesen jöt­tek akkor főzni az asszonyok. Amikor megtudták, hogy né­hány rászoruló pesti gyereket el kellene vállalni ugarolta­tásra — mert ott nagyon ne­héz az élet —, nem tudtunk annyi gyereket lehozni, amennyit kértek. Egy kicsit elhomályosult a szeme az emlékektől. Talán eszébe jutottak a felszabadu­lás utáni első napok, talán a viszontlátás sírás, boldog pil­lanatai ... — A férje hol dolgozik? — szakítottam meg a ránkboru- 16 csendet. — A vasútnál. Mozdonyve­zető. Nekünk nagyon sokat adott a felszabadulás. A fér­jem valamikor pályamunkás volt. Én cseléd itt a város­ban. Most a Május 1. Ter­melőszövetkezet tagja vagyok már hét esztendeje. Egyben igazgatósági tag és a szövet­kezet társadalmi bíróságának elnöke. ''’ T — Tehát van társadalmi munkája bőven? — Hát akad — nevet most már felszabadultan. — S amit eddig elmondtam, még nem minden. Tagja vagyok a vá­rosi pártbizottságnak, a Ha­zafias Népfront megyei el­nökségének és a karcagi nő­tanácsnak. Résztvettem a népfront második kongresz- szusán is. Igen! Hosszú utat tett meg Fehér Imréné, amíg az egy­szerű Jcis cselédlányból párt- bizottsági tag, a társadalmi bíróság elnöke lett. A Sántha utca 8. szám alatti lakásban ma már nem is a régi idők­ről beszélgetnek. Minden nap újabb és újabb tervek születnek. — Most veszünk egy Pan­nóniát 20 ezer forintért. Ké­sőbb megvesszük részletre azt a házat, amiben most lakunk, mert a KIK eladja. S ezzel teljesül minden vágyunk — mondja míg búcsúzásra nyújtja kezét. Aztán sokáig néztem utá­na. És még azután is ott áll­tam az ablaknál, amikor a vaskapu hangos csapódással becsukódott mögötte. Olyas- formán voltam, hogy életéről nem egy rövid riportot, ha­nem regényt kellene írni. Mert magában hordja száza­dunk asszonyainak életét, s mert magáénak mondhatja mindazt, ami egy nő ékessé­ge lehet: Asszony, anya, feleség — egyenrangú ember. " ' VARGA VIKTÓRIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom