Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-26 / 201. szám

I960, augusztus 26.

SZOLNOK MEGYE* NÉPLAP

3

A tudomány a mai emberiség tízszeresének az életfeltételeit is képes megteremteni a Földön

15 éves

az Úttörő Szövetség

Az Úttörő Szövetség 1961- ben lesz 15 éves. Az országos elnökség határozatot hozott a szövetség megalakulása 15. évfordulójának méltó megünneplésére. Az őrsök és csapatok már az oktatási év kezdetén megkezdik a felkészülést az évfordulóra.

A feladatok között szerepel: folytatni a forradalmi nyomolvasást, tovább ismerkedni a felszabadulás előtti időkkel. Tervük felkutatni, hogy kik voltak a 15 év előtt megalakult úttörőcsapatok vezetői, akiket felkérnek, hogy látogassák meg a csapatot, ismertessék a pajtásokkal jelenlegi munkájukat. (MTI).

Á tudomány — amint dr. Neugebauer Tibor Kossuth- díjas egyetemi tanár, a fiakai tudományok doktora elmondotta — elméletileg már felkészült arra, hogy Földünket képessé tegye az emberiség eltartására akkor is, ha az a jelenleginek többszörösére szaporodik.

Ehhez azonban nem lenne elégséges a mai sivatagok termővé tétele és az őstermelés korszerűsítése. Igen sokat segítene azonban a tengerek „műtrágyázása”. Érdekes ugyanis, ■ hogy a halállomány éppen a magas északon a legbőségesebb, ahol pedig a zord klíma a szárazföldem, csak a silány rénszarvas-zúz- mós vegetációt teszi lehetővé. Ennek oka az, hogy a Föld legnagyobb folyói zömmel a hideg tengerekbe torkollnak és oda szállítják a szárazföldről azokat a szervetlen anyagokat, amelyeket azután a felszínen lebegő egysejtű növények a napenergia felhasználásával szerves anyagokká alakítanak át. Ma a melegtengerek szervetlen anyagokban és így halban is lényegesen szegényebbek, de ha a nagy folyókat ide vezetnék át, vagy ha iparilag gyártott megfelelő és olcsó szervetlen anyagokkal „trágyáznák” a melegtengereket, ezeknek a halállománya a jelenleginek többszörösére emelkednék.

A legnagyobb eredményt azonban a szárazföldi mező- gazdasági termelés teljes átállítása ígéri. lassanként mindenütt át kell térni az üvegházi kultúrára. Ez mentesíti a termést az élősködők kártevéseitől az időjárási kilengésektől és rendkívüli mértékben meghosszabbítja a tenyészidőt is.

A tudomány mai álláspontja szerint ezekkel a módszerekkel Földünk a jelenlegi 2,3 milliárd helyett 20—30 milliárd embert is képes lenne eltartani. (MTI)

J/yuszik

a termelőszövetkezetben

mógombok ütemes, időbeni szállítása hárul. Mintegy százezer forintos beruházással teszik üzemképessé a nyomógombsajtoló üzemrészt.

De jelentős munkát végez a hazai gyárakkal való kooperációban is a műszerész ksz. A helyi Fémnyomó és Lemezárugyár részére a hűtőszekrénygyártáshoz a szög- emeltyűs reléket szintén itt gyártják. De megtalálhatók a herényiek készítményei a Ganz MÁVAG-ban is. A nemrég átépített ózdi martinmű átépítéséhez a hatalmas vasablakokat szintén a műszerész ksz vasasai csinálták, és augusztus 31-ig átadják az utolsó — kb. négyszázadik — vasajtót is. Szeptember elején hozzáfognak a tiszavas- vári hajózsiliphez készülő automatikus vízadagoló berendezés mintegy félmillió forint értékű munkálataihoz. A berendezést márciusban adják át rendeltetésének.

A helyi vasipari vállalat mellett ez a műszerész ksz gondoskodik Jászberény és a környék lakosságának szolgáltatási és javítási igényeinek kielégítéséről is. Hogyan kívánják ezt a munkát a jövőben még jobban végezni? — kérdeztük Kreiter Ferenc elnöktől.

— Mindenekelőtt a részlegek bővítésével, illetve azok munkájának jobb megszervezésével.

A 9 millió forintos évi termelési érték 30—35 százaléka a lakosság szükségletét elégíti ki — hangzott

a válasz.

A főtéren lévő fodrászrészlegeket fővárosi nívóra emeljük. Dolgozóink munkakedvét jelentős szociális beruházással is növeljük. A KISZÖV ugyanis támogat bennünket abban, hogy új üzemházunkban egy modem, 50 személyes mosdót és öltözőt építhessünk. Most már a 6 szervizen kívül mintegy 20 szolgáltató részleg elégíti ki a lakosság szükségletét. Főleg elektromos munkákat végzünk, de súlyponti tevékenységet jelent a tsz villamosítás, a szívattyúszerelés, az elektromos motortekercselés és javítás, az akkumulátor töltés, a háztartási kisgépek javítása, továbbá az expressz kútfúrások folytatása Jász- jákóhalmán, amellyel az öntözéses gazdálkodás további fejlődését segítjük, erőnkhöz mérten, — mondotta a ksz elnöke.

' B. Gv. —

INDULÁS ELŐTT A SZOLNOKI HAJÓÁLLOMÁSON- ■ ■■■ —— m B WÉ ■ I ■ ■=

0 L

átogatás Jászberény „háziműhelyében"

Önindító nyomógombok a Wartburg-gyár részére Emelik a javító-szolgáltató munka színvonalát

C

A visszaadott látogatás

1956 nyarán egy júniusi napon Ikarusz farmotoros autóbusz robogott a dunántúli országúton. Szolnok megye vezetői, és 30 tsz elnök, köztük Bozsó Sándor, a kőtelki Ezüstkalász elnöke indult útnak, hogy tapasztalatokat szerezzenek. A barcsi Vörös Csillag, ahová tartottak, akkor már országos hírű tsz volt, elnöke Kossuth- díjas, országgyűlési képviselő — Losonczi Pál.

— No, — mondogatták útközben — ott lesz mit tanulni.

Volt is. Bozsó Sándor nyitva tartotta a szemét, fülét, sűrűn jegyezgetett noteszébe. Számára a gépesítés volt a legérdekesebb. Nemhogy a vetést, aratást, de a silózást, sőt az istállókban a takarmányszállítást és a trágyakihordást is gépek végezték.

— Nálunk még a kombájntól is félnek az emberek — morfondírozott — No, majd teszünk róla — tette még hozzá csendesen, s aztán figyelte, jegyezte tovább mohó érdeklődéssel a többi látni és tudnivalókat

Ott volt a sertéstenyésztés. A barcsi Vörös Csillagnak nagyszámú fehérhús koca- és hízóállománya volt, méghozzá igen jó gondozók kezelésében, akik pontos takarmányszabvány szerint etették az állatokat. Fejcsóválva jegyezte az akkor hihetetlenül magasnak tűnő fialási átlag és a jövedelmezőség számadatait. Sok újat hallott az üzemszervezésről, a jövedelemelosztás módjairól is. Különösen meglepte, hogy természetbeni juttatás nincs. A tsz gabonát, állatot, állati terméket és gyümölcsöt csak közösen értékesít, a gazdákat pénzben fizeti, s kinek menynyire van szüksége, annyit vásárolhat a tsz-től.

— Ez nagyon okos dolog, — jegyezte meg akkor. — Nálunk mennyi munkanapot felemészt, amíg a tagok pi- acoznak terményeikkel.

Egyre erősödött benne az elhatározás: ezt megvalósítjuk otthon! Hát még, amikor megtudta; hogy ott már garantált munkaegységérték van! Azaz függetlenül az időjárástól, terméseredményektől, állandó értéket, 40 forintot fizetnek.

— Van olyan év, amikor ennél jóval többet is fizethetnénk egy munkaegységre, de tartalékoljuk. Jöhet valamilyen elemi csapás, s akkor van mihez nyúlni. — magyarázta Losonczi elvtárs. — Jelenleg kétmillió forint van az egyszámlánkon.

Ezt hallva a szolnoki tsz elnökök szinte elámultak a csodálkozástól. Többen kissé rezignáltan szemlélték a tsz saját kulturházát, bölcsődéjét is.

— Mikor lesz nekünk ilyen! — sóhajtottak.

— Lennie kell! Mi is tudunk úgy dolgozni, mint a barcsiak — vélte Bozsó Sándor. Ezzel fejezte be itthoni beszámolóját is.

Sajnos az ellenforradalom kicsit visszavetette a tsz fejlődését. Aztán meg jött az átszervezés nehéz munkája. Hatvanról 550-re növekedett a taglétszám, ilyen arányban a terület is. Mindez új beruházásokat kívánt. Volt hát tennivaló bőven.

Közben négy év telt el. Idén, egy júliusi napon gépkocsikaraván kanyarodott a kőtelki Ezüstkalász Tsz tanyaközpontjának udvarára. Egyikből Losonczi Pál, földművelésügyi miniszter elv- társ, az egykori barcsi tsz elnök szállt ki, a megyei vezetők kíséretében.

— Mindjárt megismertem, — mesélte később Bozsó elvtárs — és igen megörültem, hogy lám. a miniszter adia

vissza a látogatást. Ő is emlékezett a Szolnok megyeiek csoportjára, s így annál nagyobb érdeklődéssel nézett körül nálunk.

Idén a kőtelki Ezüstkalász öntözött legtöbbet a járásban, több mint 600 holdat. Losonczi elvtársat elsősorban ez érdekelte. Megkérdezte, mibe került egy hold öntözése, hány ember kell hozzá.

— Igen elégedett volt a lá- totakkal — emlékezik Bozsó elvtárs — majd azt mondta: keressük és alkalmazzuk mindig az olcsóbb módszereket, hogy minél többet öntözhessünk.

— Kár, hogy hamar tovább kellett mennie, s így nem mutathattuk meg mindazt, amit a négy év előtti tapasztalatok alapján megvalósítottunk. Pedig mi is csináltunk egyet-mást.

— Hogy mit ? Például

nagyot léptünk a gépesítés terén. Saját Zetorunk, teherautónk van, két daráló, fűrészüzem segíti az emberek munkáját. És villamosítottuk a tanyaközpontot

— Jelentős eredményeket értünk el az állattenyésztésben. Törzskönyvezett fehérhús kocaállományunk van. Takarmányozásban a tőlük tanult szabványt alkalmazzuk. Talán az sem érdektelen, hogy mind a két gondozó és az állattenyésztési brigád vehető is beiratkozott a technikumba.

Változás történt a munkaegységelszámolás tekintetében is. Mint ahogy Barcson csinálták, havonkénti mérés alapján a ráhizlalt súly, a kifejt tej mennyisége és az állatszaporulat után írjuk jóvá a gondozók munkaegységét.

Állattenyésztésünk fejlődését az is mutatja, hogy a hizlalás mellett egyre inkább „rámegyünk” a tenyészállatnevelésre. Négy évvel ezelőtt még szarvasmarhaállományunk sem volt, idén már 75 tenyészüszőt szállítunk a TEGI-nek. Ugyancsak eladunk 30 anyakocát is.

— Forintosítottuk a munkaegységet, idén már mindent pénzben számolunk és elértük azt, hogy ezt az évet 40 forint körüli munkaegységértékkel zárjuk. Szerettem volna elmondani azt is, hogy a gazdasági átszervezés után egyre többet teszünk a szocialista ember neveléséért, hogy a télen tanfolyamot szervezünk a gazdák széleskörű bevonásával.

Végső soron: a kőtelki

Ezüstkalász Tsz elnöke és vezetősége bebizonyította,

hogy a 4 év előtti látogatás nem maradt eredménytelen. A kőtelki Ezüstkalász Tsz gazdái ma már egyre többet s mind olcsóbban termelnek a maguk, s a népgazdaság javára.

' — P. M. ,

Érdekes kísérletbe, házinyúltenyésztésbe kezdtek a tiszaburai Petőfi Termelőszövetkezet gazdái. Igaz, jelenleg még csak 28 csincsillából áll a nyúlállomány, de jövőre már kétszáz, de az is lehet, hogy ötszáz nyuszi szaporítja a gazdaság közös állatállományát. A nyulakat Szabó József gondozza. Az 5 éves Kisházi Jancsi szokott segíteni neki.

Érdemes házinyúltenyésztéssel foglalkozni, mert az élelmes szövetkezetiek minden élősúlyban eladott nyuszi után kilogrammonként 18 forintot kapnak.

Koreai küldöttség érkezik megyénkbe

A Földművelésügyi Minisztérium vendégeként hazánkban tartózkodó koreai küldöttség szombaton megyénkbe látogat. Két napot töltenek a törökszentmiklósi Gépgyárban és Jászberény termelőszövetkezeti városban.

Az ország 2,5 millió hold rét és legelőterületén megfelelő műveléssel és fűfajtákkal a mostani hozamok többszörösét lehetne elérni — ezt bizonyítják az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet kísérletei. Egy elöregedett rizstelep helyén, teljesen kimerült talajon 11 fajta fűkeverék telepítésével, műtrágyázással, öntözéssel két holdas kísérleti legelőt létesítettek. Az itt tartott három tehén májustól októberig a legelő füvén kívül semmiféle táplálékot sem kap, s naponta 18 liter tejet ad, ugyanannyit, mint előzőleg, a szokásos takarmányozás mellett. A tavasz óta termelt több mint ötA Jászberényben lévő Általános Műszerész KSZ elnevezését már régen túlhalad- ta a fejlődés, maga az élet. A közel kétszáz dolgozó ugyanis több, mint húsz részlegben végzi korántsem kizárólagosan műszerész-jellegű munkáját. Dolgoznak itt a lakatosoktól, vízvezetékszerelőktől, rádió, írógép, varróezer liter tej literenkénti önköltsége — beleszámítva a műtrágyázás és az öntözés költségét — hetven fillér.

A kísérlet tapasztalatai alapján most négyszáz holdas öntözéses mintalegelőt alakítanak ki az intézet rózási gazdaságában, gyenge minőségű szikes talajon. A kétszáz tehenet eltartó „legelő- kombinát” bemutatóul is szolgál majd az öntözéses gazdálkodásukat fejleszteni kívánó állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek.

A kutatóintézet az öntözést jól megháláló legelők gyepesítésében is segíti a mezőgazdaságot.

gép, TV-javítóktól — a fog- technikusokig szinte minden szakmában, ahogy az igényes jászberényi lakosság elvárja „háziműhelyétől.”

Erről is beszélgettünk a ksz vezetőivel, dolgozóival, akik elmondották, hogy a szép eredmények mellett nagy terveik is vannak, — nemcsak az idei, hanem a további esztendőkre nézve is. Az 1960-as program maradéktalan megvalósítását leginkább az segíti elő, hogy a féléves termelési tervet 140 százalékra teljesítették, ami szép eredmény, hiszen az éves termelési érték előirányzat eléri a 9 millió forintot.

Azt is megtudtuk, hogy immár hónapok óta az NDK- beli Wartburg autógyár nevétől visszhangoznak a ksz műhelyei, irodái. Érthető:

mintegy ötéves exportmunkára vállalkoztak e gyár részére: a Wartburg gépkocsik önindító nyomógombját gyártják majd.

Az alapanyagot s a gépeket a „Wartburg” bocsátja rendelkezésükre, s a herényi ksz-re csak a gyártás megszervezése, a munkahelyek biztosítása, lényegében a nyoHetven filléres tej a mintalegelőről

Kísérletek az öntözéses legelőgazdálkodás fejlesztésére