Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-23 / 198. szám

I860, augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jászberényben augusztus 20-án az Aprítógépgyárban, a Fémnyomó- és Lemezárugyárban és az állami gazdaság­ban munkás-paraszt találkozót rendeztek. Képünkön: a Fémnyomó- és Lemezárugyár kultúrterme előtt az üzem munkásai fogadják a Március 15 és a Dózsa Termelő­szövetkezet gazdáit. A jászberényi méntelep lovasai jólsikerült lovasbemutatót tartottak a város melletti réten. A bemutató egyik érdekes és látványos műsorszáma a fogatbemutató volt. Képünkön Gál Ferenc az egyik fogatot hajtja. £ Hatalmas káposzta látható az augusztus 19-én nyílt jász­berényi mezőgazdasági kiállításon. Ez a szép példány a Dózsa Termelőszövetkezetben termett, tf> Miniatűr gyermekparadicsom a Szolnoki Tisza Mozi újon- nan nyílott gyerpififefoglaüMztaíójfr ÜNNEPI MOZAIK Nem. voltam egy hivatalos, ünnepségen sem. Nem hal­lottam a beszédeket, amelyek levonták 11 év tanulságait. Amit én láttam Szolnokon, az inkább aláfestés a zené­hez, apró epizódok, amelyek azonban a légsúlymérő pon­tosságával mutatják meg, mennyit változott a világ, mit is jelent a gyakorlat ap­rópénzre váltva, az alkot­mány magasztos fogalma. * Péntek, 19-én este. Egy­éves fennállását ünnepli egy intézmény, a szervezett dol­gozók művelődési háza. ‘Többmillió forintba került és büszkén írhattuk meg róla ezelőtt egy évvel: meszeföl- dön nem találni nála szebb hajlékát a kultúrának. Egy­éves intézmény és ez alka­lomból kis ünnepségen, jól­eső emlékezéssel tekintettek vissza a ház dolgozói, meg a vendégek is erre a tizenkét hónapra. Alkotmányunk ünnepén már kora reggel legalább két­ezer érdeklődő sereglett össze a felavatásra váró fürdő te­rületén. Tizenegy órára — az ünnepélyes átadás idejére — számuk megközelítette a nyolcezret. Jelen volt a für­dő avatásán Oláh György, a megyei tanács VB elnöke. A megjelentek örömmel láthat­ták, hogy a vártnál többet kapott Mezőtúr népe; nem­csak a nyolc startköves, 50 méteres sportuszoda készült el, de számos ízlésesen-tarka padot, sok villanylámpát állí­tottak fel a fürdő alkotói. Az avatóbeszédet Takács Sándor, a városi tanács VB elnöke mondotta. — Városunk népe élt a le­hetőséggel, melyet biztosít számára tizenegy éves alkot­mányunk — mondotta. — Ed­dig négymillió forintot hasz­Muhari Sándor, a városi nács VB elnökhelyettese lép a mikrofon elé. “ A párt és a tanács szer­vezte munkaverseny sikerrel járt — jelenti be indokolt örömmel. — S akik részesei a sikernek, megérdemlik a jutalmat. A kézikaszások ver­senyében a November 7. Tsz került az első helyre, ötezer forint jutalmat kapnak a szorgalmas gazdák. A máso­dik a Kossuth Tsz, bizonyára jól jön a 3 ezer forint nekik is, csakúgy, mint a harmadik helyet elért Dózsa Népe tag­jainak. Az elnökök nem kis meg- illetődéssel veszik át a jutal­mat. S jönnek a traktorosok. A rákócziújfalui Uj Élet Tsz gazdái és velük az egész falu már hetekkel az ünnep előtt készültejc az augusztus 20-i munkás-paraszt találko­zóra. Tatarozták az épülete­ket, sátort építettek, szinte égett a munka a szövetkezeti gazdák keze alatt. A rájcóczi- újfalusiak a patronáló Szol­noki Cukorgyár és a Tisza Cipőgyár munkásaival baráti találkozón és közös vacsorán SZOLNOK A fényképeket nézegetem. Sikeres előadások, sakktábla fölé hajló, elgondolkozó mun­kásarcok, szakkörben dolgoz­gató gyerekek. Az év mun­kásságának apró epizódjai, kis állomásai. S mögöttük a büszke gondolat: mi, szer­vezett dolgozók hoztuk lét­re, mi vagyunk a gazdái — haszonélvezői. Hatalmas táblán statiszti­kai adatok. Tizenhét világ­nézeti előadáson négyezer­kétszáz hallgató. Négyezer- kétszáz. Fiatalok és öregek, férfiak és asszonyok, hegesz­tők és matematikusok. Több mint négyezer ember, akik most már többet tudnak a világról, megismerték a Kí­nai Népköztársaság adatait, a nemzetközi helyzetet, vagy a munkások és parasztok szövetségének néhány fontos kérdését. Egy másik adat: 58 vitán néhány híján tíz­ezer ember. Ankétok, ame­lyeken a magyar film jövő­náltunk fel községfejlesztési alapunkból fürdőépítésre, eh­hez 230 ezer forint értékű társadalmi munka járult. A derekas összefogásért váro­sunk lakosságának mondok köszönetét, a szép és idejé­ben elvégzett szakmunkáért pedig a Szolnoki Útépítő Vál­lalat dolgozóinak. És most in­duljon meg a víz! A főcsapot Kara Sándor, a Vasipari Vállalat vízvezeték­szerelő részlegének vezetője nyitotta meg. A beömlő nyí­lásokon a megjelentek mennydörgő tapsa közepette zúdult a víz, mely 80 óra alatt tölti meg a kétezer köb­méteres sportuszodát. A hivatásos és társadalmi munkások folytatják a fürdő­építést; még ebben az évben befejezik a melegvizes ülő­medencét, a parkírozás java­részét (BZ) — Derekasan dolgoztak a versenyben, ők is méltók a jutalomra — jegyzi meg mö­göttünk valaki, S a hallgató­ság tapsa kíséri Oláh Osz­kárt, Fazekas Istvánt és Kiss Istvánt, miközben átveszik a legjobb brigádoknak járó 5— 3, illetve 2 ezer forint jutal­mat. * Hatalmas búzakoszorút és szalaggal átkötött kenyeret hoz három lány. A Kossuth Tsz tagjait. A megyei pártbi­zottság titkára elé lépnek. — Termésünkből hoztuk — nyújtja át az ajándékot. Csáki elvtárs válaszol: — Köszönöm, s kívánom, hogy legyen belőle nagyon sok. Nem koszorú, hanem bő termés, sok kenyér.. (NI) vettek részt. A községből több mint hatszázan voltak ott. Az ízletes közös vacsora elfo­gyasztása után vidám barát- kozás kezdődött a patronálok és a szövetkezeti gazdák kö­zött, A cukorgyári munkások meleg szavakkal üdvözölték a szövetkezeti gazdákat és biz­tosították őket, hogy a mun­kásokra minden időben szá­míthatnak. A jólsikerült ta­lálkozó vidám hangulatban ért véget. (AB) jérőil, vagy a mezőgazdaság távlatairól volt szó. Es bátran hozzászóltak olyan emberek, akik csak hírből ismerték azelőtt a szólás szabadságá­nak fogalmát, akiket arra ta­nított évszázadokon át egy kegyetlen rendszer: hallgass, hogy élhess! * Miniatűr mesebirodalom... Nagyszemű babák, melyek megbillentve csengő hangon muzsikálnak. Építőkockák, kiságy az egyéveseknek, mos­dó a földtől félméterre, Dör- mögő Dömötör kalandjai. Kék falak, kismadarakkal. És a kisasztaloknál gyerekek, apró lányok, kisfiúk, akiket szüleik hoztak a mesebiroda­lomba, hogy közben ők is szórakozhassanak a falon túl a moziteremben, Üj intézmény nyílt meg augusztus húszadikán dél­után három órakor, minden ünnepélyesség nélkül, de naszeretettel előkészítve, a Tisza Mozi egyik kis helyi­ségében. Kronberg Józsefné, egy vékony kis őszülő asz- szony, a gondozó vezetője fo­gadja az első vendégeket: Krán Gabikát, Kovács Évi­két, Baranyi Jutkát, Ambrus Jolit. Játszanak a gyerekek. Ne­kem meg a felszabadulás előtti bulvársajtó visszatérő szenzációja jut eszembe: Bennégett egy kisgyerek a lakásban, amíg az anya dol­gozott. Most pedig itt a gyer­mekmegőrző még a szórako­zás idejére is. Ez is az alkot­mány, a mi alkotmányunk. * Nem nyitották meg hivata­losan a Ságvári körutat sem. Valami szervezési hiba foly­tán nem 'jöttek el a zenészek, nem gyűlt össze az új lakó­negyed népe. Tasi József ta­nácstag zsebében maradt az erre az alkalomra írott be­széd szövege. Mondom, hiva­talos átadás nem volt, de... Két kisfiú vezet át a ját­szótereken, Lakatos Peti és Mészáros Feri, az „idegen- vezetők”. Lelkesen és fárad­hatatlanul magyaráznak a játszóterek során járva. Itt hajóhinta van, fel is ülünk. Itt meg a sergő, tessék fel­szállni. (Nem szálltam fel, el­végre a tekintélyt őrizni kell. Pedig szívesen pörögtem volna egyet...) Aztán meg­mutatták a homokozót, azok­ból is volt vagy hat. Meg a széles úttestet. — Ügy tessék elgondolni — meséli el a tanácstag felesé­ge —, amikor pénteken este kigyúltak az új neonok, ki­szaladt a házakból minden­ki. Hangosan ujjongtak, a gyerekek cigánykereket hány­tak és rögtönzött futball­meccset játszottak villany­fénynél. Az idősebbek meg csak sétáltak, fürdették az arcukat a fényben... Sötétedik. A széles aszfalt­szalagon lassan gördül végig egy Moszkvics. A sétálók a gyorsan emelkedő két új épü­letet becsülgetik, idehallaU szik a ház mögötti játszás terekről a vidám zsivaj. „Nemhivatalosan” birtokán ba vett a nép egy gyönyörűi új, vidám városnegyedet. * Fázósak az emberek. Ke* vesen jöttek el a szabadtéri színpadra, de ezek a kevesek felmelegedett szívvel tapsol­tak régenlátott színészeink­nek. És amíg Tyll Attila Hel- tai Jenő Szabadság-versének szívbemarkolóan fenséges szavait tolmácsolta, a kék égen pirosfényű rakéta ívelt át. Ünnepelt a város, ünne­pelte szabadságát, jókedvét, teremtő erejét, alkotmányát. (NT.) KARCAG Karcag is gyógyhatású für­dővel gazdagodott alkotmá­nyunk ünnepére. A kisvásár- tér környékét — ahol a fürdő épült — már a nagy nap haj­nalán vidám sátorverők fog­lalták eL Lacikonyhák, mé- zeskalácsosok. bazárosok sát­rai tarkállottak. Az ünnep­ség csak kilenc órakor kez­dődött, de már nyolc óra kö­rül megindult a karcagiak áradata, akiknek azóta szív­ügyük ez a fürdő, mióta az első melegvízsugár kibugy- gyant a földből. A fürdő jórészt társadalmi munkával készült. A tanács 180 ezer forintja mellett — melvet szinte csak anyagra költöttek — a város dolgo­zóinak kezemunkáia tette le­hetővé. hogy ezen a napon fürdő nyílion Karcagon. A délelőtti ünnenség szó­noka. Szentesi László elvtárs, a városi pártbizottság titká­ra is erről beszélt* mielőtt az új karcagi fürdőt megnyitot­ta. Az ünnepség után vidám lubickolókkal telt meg a tá­gas medence. Ezen a napon mindenki ingven fürödhe- tett. s ezt a kedvezményt fő­leg a gyerekek vették igény­be. De lehúzták a cipőt a fá- ióslábú anyókák is. s a me­dence Deremére ülve élvez­ték a vizet, ök máris es­küsznek rá. hogy a karcagi víz gyógyhatás szempontjá­ból vetekszik a berekfürdői­vel. Az öltözők felépítése, az úszómedence és parkosítás jö­vőre maradt. Ezek után bizo­nyára veszélyes vetélytársa lesz Karcag fürdőváros a •szomszédos Berekfürdőnek. A fürdő megtekintése után az ünneplők főként a Béke Tsz lacikonyháját keresték fel, ahol hatalmas üstökben ti­zennyolc birka főtt. A főző­kanalat Farkas Sándor köny­velő és Disznós Imre bácsi, nyugdíjas tsz-tag forgatta, akit erre a napra „behívtak”. A karcagi fürdő vize mellett a karcagi pörkölt íze is meg­érdemli az elismerést. Este a Lenin Tsz tanyáján nagy vacsorát rendeztek a szövetkezet tagsága részére. Késő éjszakáig szállt a nóta és járták a táncot fiatalok, öregek egyaránt. (LM) Így ünnepeltek Cserkeszöllőn A haleszi erdőben már fő az ínycsiklandó paprikás. Nagygyűlésre indulnak a szö­vetkezeti község lakói. Jelen­tős nap ez a mai a cserkeiek- nek. — Tsz-ük lass:.n már egy éve viseli a „Magyar- Román Barátság Tsz” nevet. Az erről szóló hivatalos okle­velet az alkotmány 11. évfor­dulójának napján adták át a szövetkezetnek. — Rászolgáltak e név vi­selésére — mondja az ünnepi beszédében Karsai elvtárs, a kunszentmártoni járási párt- bizottság titkára. — Az el­múlt egy esztendő termelési eredményei és a két nép ba­rátságának elmélyítése érde­kében kifejtett eredményes munka arra enged következ­tetni, hogy a cserkeszöllői szövetkezeti gazdák az elkö­vetkező években is méltók lesznek a kitüntető név vise­lésére. Csepesz elvtárs, a szövet­kezel elsők« fogadalmat lett a tagság nevében, hogy mun­kájukkal még szorosabbra fű­zik a két nép barátságát és üdvözletét küldte a Román Népköztársaság dolgozóinak hazájuk felszabadulásának 16. évfordulójára. A román nagykövetség ne­vében Gliga elvtárs, követségi titkár üdvözölte a szövetkezet dolgozóit. Üdvözlő beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a ba­rátság, mely a két nép között itt Cserkeszöllőn is szilárd alapokra támaszkodik, a pro­letár-nemzetköziség biztos bázisa. Az ünnepség keretében a legjobban dolgozó és a fej­lesztésben élenjáró gazdák között okleveleket osztottak ki. Majd a szövetkezet veze­tősége ajándékot nyújtott át a román nagykövetség titká­rának, a Külügyminisztérium és a Földművelésügyi Mi­nisztérium képviselőinek, va­lamint több megyei vezető­nek MEZŐTÚR JÁSZBERÉNY R ÁKOCZl ÚJFALU A PAPÍRGYÁRBAN müködö IPARITANULÓ ISKOLA ez év szeptemberében az 1962-ben induló sztalinvárosi Szalmacellulózgyár részére érettségizett fiatalok számára másféléves iparitanuló tanfolyamot szándékozik indítani megfelelő létszámú jelentkezés esetén. Érdeklődés és jelentkezés személyesen, írásban vagy telefonon a Papírgyárban, dr. Molnárnál. Te­lefon: 33—11-től 33—15-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom