Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960. JÚB-OB ti MOZGALMAS HÉT a világpolitikában imperialista külpolitika. — Belgium ugyanis szavakban függetlenséget adott volt „mintagyarmatának”, de a belga gyarmatosítók tovább­ra is urak akartak maradni ebben a gazdag afrikai or­szágban. Ennek édekében már jó előre világgá kiál­tották, hogy Kongó népei a függetlenség megszerzése után „egymásnak esnek” és az ország „zűrzavarba sűly- lyed”. Minden eszközzel be kellett bizonyítaniok, hogy igazat jósoltak. Éppen ezért az ország függetlenségének kikiáltása után nyomban so­rozatos provokációkat kezd­tek a fiatal állam ellen. Jú­lius 5-én lázongások kezdőd­tek. a kongói hadseregben, amelynek tisztjei tuldvalevő- leg belgák voltak. A belga parancsnok ugyanis Kongó függetlenségének kikiáltása után közölte a katonákkal, hogy a függetlenség csak a polgári lakosságra vonatko­zik, a hadseregben minden marad a régiben. Ez a kije­lentés nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy a kor­KUBAI HÍREK N E W Y O R K A Prensa Latina Santiagói tudósítójának jelentése sze­rint chiliéi politikai szerve­zetek és közéleti személyisé­gek nyilatkozatokban foglal­nak állást a kubai nép és forradalmi kormánya mellett. Salvador Allende a Chiliéi Népi Akciófront elnöke úgy nyilatkozott, hogy Kuba pél­dát mutatott a gazdaságilag gyengén fejlett latinameri­kai országoknak és bebizonyí­totta, hogy saját erejéből is ki tudja vívni szebb jövőjét. A Worker című new york-i lap „El a kezekkel Kubától!” címmel megjelent cikkében elitéli a Kuba ellen irányuló amerikai imperialista és mo­nopolista mesterkedéseket. Az ipar területi elhelyezéséről A kongói kormány határidőt szabott a belga csapatok távozásának Ha csupán néhány szóval akarjuk jellemezni a pilla­natnyi világpolitikai helyze­tet. legjobb, ha az idei rend­kívül változékony, viharok­kal teljes nyárhoz fordulunk hasonlatért. — Aszály és víz­bőség egyazon tájon szinte egyidőben - jelentkezett az idén, júliusban is hideg sze­lek rémisztgetnek, de vég­eredményben mégis nyár van, búza és gyümölcsérlelő nyár. így van ez a világpoli­tikában is. Az imperialisták a világ csaknem valamennyi tájén kétségbeesett igyeke­zettel vihart provokálnak, de bármilyen aggasztóak is az e viharokról szóló jelentések, a békeszerető emberiség meg­nyugodva látja, hogy a jég­eső azok fejére hullik vissza, akik a zivatart előidézték. Az elmúlt hét különösen gazdag volt az ilyen zivata­rokban és éppen ezek a na­pok bizonyítják legjobban, hogy a háborús körök ismét saját csapdájukba estek. A világ közvéleménye elítéli a háborús provokációkat és az agresszió apostolai egyre in­kább magukra maradnak. Az amerikaiak nem akartak be­lenyugodni az XJ—2-es kém­repülés kudarcába, újabb provokációhoz folyamodtak. De törvényszerűen ezek a provokációk is kudarcba ful­ladtak. Az RB—47-es kémre­pülőgép behatolása szovjet terület fölé az Egyesült Ál­lamok háborús köreinek el- vakultságát tanúsítja, a gép lelövése viszont újabb bizo­nyíték arra, hogy a Szovjet­unió és szövetségesei képe­sek visszavágni bármikor, — bármilyen agresszomak. És ez ma már nemcsak a világ békeszerető népei előtt nyil­vánvaló, hanem kénytelenek tudomásul venni az imperia­lista körök is. A támaszpont-országok né­pei az újabb amerikai provo­káció nyomán egyre világo­sabban látják, milyen veszé­lyeket rejt magában a hábo­rús körök kalandorpolitikája és éppen ezért világszerte erősödik a tiltakozás az em­beriséget atomháborúval fe­nyegető Pentagon és a Fehér Ház urai ellen. Ezzel párhu­zamosan növekedik a Szov­jetunió békepolitikájának népszerűsége, hiszen a té­nyek megszámlálhatatlan so­kasága bizonyítja, hogy a Szovjetunió nem akar be­avatkozni más országok bel- ügyeibe, továbbra is a fe­szültség enyhítésére törek­szik, kitart a békés együtt élés politikája mellett. Hrus­csov ausztriai útja során be­bizonyosodott, hogy ez a po­litika eredménnyel valósít­ható meg, és ez a tény rá­mutat a jövő kedvező pers­pektíváira is. A kapitalista országok im- perialita barát körei azon­ban mindent elkövetnek, hogy eltereljék a figyelmet az enyhülés lehetőségének je­leiről. Ez történt Olaszor­szágban is. Az egye jobbra tolodó fasiszták támogatását élvező Tambroni-kormány, — megijedve az olasz antifa­siszta erők kialakuló egysé­gétől, az erőszak eszközéhez nyúlt. Az első sortűz Reg­gio-Emilia városában dör­dült. öt halálos áldozat, va­lamint többszáz sebesült vé­re festette pirosra a köve­zetét. Ez a gyilkosság meg­rázta egész Olaszországot. A munkásság, a nyomorgó la-, kosság tiltakozó sztrájkok­kal felelt a kormány terror intézkedéseire és a Tamb­roni-kormány egye inkább elszigetelődik. Róma utcáin csendőrökkel megrakott te­herautó karavánok táboroz­nak, a kormány a fasiszták­ra támaszkodva a demokrá­cia, az olasz nép ellen tá­mad, de a nép megvédi ma­gát .... Feszült és egyre drá­maibb a helyzet az új Kon­gói Köztársaságban is. A fe­szültség forrása a kétszínű Manapság, a II. ötéves terv részleteinek végleges kidol­gozása előtt gyakran esik szó az Ipar arányos területi el­helyezéséről. S ez érthető is, hiszen az ipari üzemek zömé­nek a fővárosban való kon­centrálása káros a népgazda­ság fejlődésére. Kedvezőtlen volta — a kevesebb munka- alkalomban, a társadalmi és gazdasági fejlődés lassúbb ütemében — elsősorban vi­déken, főleg az Alföldön je­lentkezik. Ezért fogadták megyénk dolgozói osztatlan örömmel a Központi Bizottság irány­elveit, melyek kimondják: „A beruházásoknak a II. öt­éves tervben elő kell segíte­niük a termelőerők, ezen be­lül pedig elsősorban az ipar arányosabb területi elhelye­zését. A II. ötéves tervben növelni kell a vidéken lévő ipar részarányát. Az ipar te­rületi elhelyezésénél célul kell tűzni, hogy vegyipari, gépipari, könnyűipari, és élelmiszeripari üzemek léte­sítésével növekedjék a terv­időszak alatt az iparilag el­maradottabb vidéken, első­sorban az Alföldön foglal­koztatott munkások részará­nya.” Milyen tények Indokolják ezt az elhatározást? A kapitalista társadalmi rendben nem az ország bol­dogulása, hanem a konkur- rencia harc alakulása, a mi­nél magasabb profit meg­szerzése. volt a mérvadó az új üzemek létesítésénél. Nem tervszerűen fejlődött az ipar. Ennek következménye, hogy mány ellen hangolja a kato­nákat. A provokátorok azon­ban elszámították magukat. A katonák nem a kormány, hanem a belga tisztek, a bel­ga parancsnokság ellen for­dultak, követelve annak le­váltását. A helyzetet látva a belga ismperialista körök kü­lönféle rémhírek terjesztésé­vel pánikot idéztek elő az ország fővárosában és ugyan­akkor merényletet szervez­tek Lumumba miniszterelnök ellen. A merénylet nem si­került, a tetteseket letartóz­tatták. A vizsgálat során ki­derült, hogy egy leopoldviilei fasiszta csoport nagyszabású összeesküvést szőtt a. kongói kormány ellen. A köztársa­ság kormánya elbocsátotta a belga főparancsnokot és be­jelentette, hogy a hadsereg­ben ezentúl kizárólag kongói tisztek lesznek. Belgium er­re csapatokat küldött Kongó­ba. Az üggyel a Biztonsági Tanács is foglalkozott és mint ismeretes, elrendelte a belga csapatok kivonását és ENSZ-erőket küldött az or­szágba. HAVANNA A forradalmi kormány ren­delésére március 4-én lőszer­szállítmánnyal Havannába érkezett és ott rejtélyes kö­rülmények között felrobbant la Coubre nevű francia te­herhajó esetével kapcsolatos vizsgálatnál csütörtökön je­lentést tettek. A jelentés sze­rint a hajót ismeretlen külföl­di összeesküvők robbantották fel. MOSZKVA A Pravda havannai tudósí­tója interjút közöl Jimenez- től; a Kubai Földreform-In­tézet nemrég Európában és a Szovjetunióban járt igazga­tójától. Jimnez hangsúlyozza nyilatkozatában, hogy a Szov­jetunió hatalmas sikerei a az iparban foglalkoztatottak több, mint 40 százaléka dol­gozik Budapesten, ugyanak­kor az ország lakosságának csak 19.3 százalék él ott. Az ipar fővárosi központo­sítása a lakásviszonyok rom­lását, víz-, gáz-, energiaszol­gáltatási problémákat, helyi közlekedési nehézségeket okoz. Ugyanakkor a főváros­ban bizonyos fokú munka­erőhiány is jelentkezik. A vi­déki városokban viszont sok vonatkozásban fordított a helyzet. Többezren járnak — néha száz kilométerekről — Budapestre dolgozni. Ezek a munkások lakás után sza­ladgálnak a fővárosban, pe­dig lakóhelyükön van laká­suk, de képzettségüknek megfelelő munkaalkalom sokszor nincs. Megyénkben is tapasztalható ilyen hely­zet. S még csak súlyosbod­hat ez a mezőgazdaság jövő­beni növekvő magasabb fo­kú gépesítésével. A vidéki munkaerő foglal­koztatása csak az egyik — talán nem is a legfontosabb — indok az ipar arányos te­rületi elhelyezésére. Ha csak ezt néznénk nyakra-főre kér­hetnénk különböző üzemek megyénkbe való telepítését illetve építését. Más szem­pontokat is figyelembe kell vennünk. Nézzük például a gépipart. Ilyen jellegű üzem telepítése sok munkaerő fog­lalkoztatását jelentené ná- 'unk, országos érdekeket te­kintve mégsem kívánatos. — Van ugyanis néhány gépipari üzem a meevénkben, s igen alacsony — alig 1,2—1.3 mű­| A gyarmatosító hatalmak fel akarják osztani Kongót, meg akarják akadályozni a kongói állam létrejöttét. — Kongó kormánya és népe azonban szembeszáll ezekkel a törekvésekkel és e harcban Kongó mellett áll minden im­perialista-ellenes állajn. Az elmúlt hét eseményeit tárgyalva, ha dióhéjban is, de feltétlenül meg kell még emlékeznünk a kubai nép eredményes imperialista-elle­nes harcáról. Az Egyesült Államok kíméletlen gazda­sági háborút kezdeményezett Kuba ellen. Az elnyomók el­leni harcokban edzett ku­baiak azonban nem hajlan­dók fejet hajtani az Egyesült Államok akarata előtt. Kuba népe egységesen áll kormá­nya mögött, igazságos harcát a népek együttérzéssel fi­gyelik és a Szovjetunió egész sor konkrét intézkedéssel — (cukorvásárlás, olajszállítás) ismét példát adott, hogyan lehet a kölcsönös érdekeknek megfelelően kiépíteni kis és nagy országok között a gaz­dasági kapcsolatokat. népek szabadságának és füg­getlenségének biztos zálogát jelentik. Hangsúlyozta, hogy a kubai nép szívből köszönti majd Hruscsovot, amikor Fi­del Castro meghívására el­látogat Kubába. Moszkvában és több más városban a szovjet emberek gyűléseken fejezik ki mély rokonszenvüket a bátor és szabadságszerető kubai nép iránt. (MTI). PEKING (Uj Kína). A Kí­nai Országos Szakszervezeti Szövetség és a Kubai Mun- kásszövetéég szombaton közös nyilatkozatot adott ki. Ebben a két ország szervezett mun­kássága élesen állást foglal az amerikai imperialista ag­resszióval szemben. szakszámmal dolgoznak. — Ezért a gépiparban nem új üzemek telepítése, hanem a meglévők kapacitásának jobb kihasználása • az elsődleges megyénkben. Felvetődik a kérdés: vég­ső soron mi határozza meg a szocialista ipartelepítést? Mindenek előtt a szocializ­mus gazdasági alaptörvénye, s a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése törvényé­nek követelményei. Ezeket fi- gyelembevéve tűzte célul pár­tunk, hogy iparosítási politi­kánk eredményeként meg­szűnjenek a város és a falu között lévő lényeges különb­ségek. A nyersanyag, energia-for­rás és fűtőanyagbázisok, to­vábbá fogyasztási körzetek közelében fejlesszük iparun­kat; ipari gócpontokat hoz­zunk létre a korábban dön­tő mértékben mezőgazdaság­gal foglalkozó területeken is, csökkentsük a szállítási tá­volságokat és így tovább. Népi államunk már eddig is sokat tett a kapitaliz­mustól örökölt áldatlan hely­zet megszüntetése érdekében. Sok új üzem épült megyénk­ben is. így például a Tisza- menti Vegyiművek, a Mező- gazdasági Gépjavító Válla­lat, a Tisza Bútorgyár, a Szál- macellulpz-gyár, tejipari üzemek, a jászberényi Aprí- tőgépgvár, a Fémnyomó és Lemezárugyár. Milliókat for­dított államunk a régi üze­mek rekonstrukciójára, bőví­tésére. A Törökszentmiklósi Gépgvár például új öntődét kapott LEOPOLDVILLE Lumumba kongói minisz­terelnök a kongói parlament ülésén ismertette a legújabb fejleményeket. Hírügynöksé­gi jelentések a beszéd továb­bi részleteit közölték. A kongói miniszterelnök a kongói-belga diplomáciai kapcsolatok megszakításával összefüggésben hangoztatta, „Kongó és Belgium között olyan helyzet alakult ki, amely hasonló a háborús ál­lapothoz”. Kijelentette, hogy Kongó területén tartózkodó belga csapatoknak 12 órán belül távozniok kell és a belga diplomaták is kötele­sek elhagyni az országot. Fi­gyelmeztette az országba ér­kező ENSZ rendfenntartó csapatokat, amennyiben az a szándékuk, hogy együtt­működnek a belga csapatok­kal, szintén felkérik majd őket a távozásra. Lumumba végül engedélyt kért a parlamenttől, hogy körülbelül egy heti tartózko­dásra Stenleyvillebe utaz­hassák, ahol — mint mondot­ta — az európaiak súlyos helyzetet teremtettek. Beje­lentette még, hogy az utat ghanai repülőgépen, ghanai és kongói katonaság védelme mellett kívánja megtenni. — Ismeretes, hogy a miniszter- elnököt csütörtökön a bel­ga katonaság ellenőrzése alatt álló leopoldviilei repülőté­ren inzultus érte, NEW YORK Jeruzsálemből érkezett je­lentés szerint Karl van Horn tábornok, a kongói ENSZ rendfenntartó csapatok főpa­rancsnoka repülőgépének mo­torhibája miatt kénytelen volt elutazását elhalasztani. Hammarskjöld ENSZ főtit­kár a hír vétele után táv­iratot küldött Alp j. Bunche- nak, az ENSZ LeoDoldville- ben tartózkodó főtitkárhe­lyettesének. amelyben a Kon­góba az ENSZ rendfenntar­tó erő részeként érkező csa­patok ideiglenes főparancs­nokává nevezte ki van Horn megérkezéséig. Mint ismeretes, hetven tu­néziai katona repülőgépen már megérkezett Leopoldvil- lebe, hogy az ENSZ felkéré­A szocialista ipartelepítés elveinek megfelelően a II. ötéves tervben rohamléptek­kel fejlődik tovább megyénk ipara. Az előzetes elképze­lések szerint a tervidőszak alatt kétszerannyit ruházunk be, mint az előző 10 év alatt összesen. Mi kívánatos és mi vár­ható e munka során? Mindenekelőtt a megye kedvező területi fekvéséből, természeti és munkaerő for­rásaiból adódó lehetőségek minél jobb kihasználása. A műtrágyagyártáshoz például kénsavat használnak. A szu­perfoszfát nyersanyagát, az apatitot, jórészt a Szovjet­unióból hozzuk be. Ésszerű tehát, hogy az új szuperfosz­fát üzemet kénsavgyár mel­lett, a Szolnokon lévő Tisza- menti Vegyiművekben épít­jük fel. A gyár termékeit el­sősorban Szolnok körzetében, az Alföldön használják majd fel. így mind a nyersanyag, mind a késztermék szállítá­si távolsága a lehető legrövi­debb. — tehát a leggazdasá­gosabb. A helyben kinevelődött szakember gárda, az ipari víz, az energiaforrás, a va­sútvonal, a Szovjetunióból, Bulgáriából vizi úton is le­hetséges pirít szállítás és egyéb okok miatt indokolt a tervekben szereplő, két új kénsavgyár Szolnokon való felépítése is. Ugyanígy a Nagytétényi Gumigyár Mart­fűre tervezett telepítése, hi­szen a nagytétényi üzem ter­mékeit úgyis a Tisza Cipő­gyár dolgozza fel. Helyben jobban lehetne kooperálni a munkát, s a szállítási költsé­gek sem emésztenének fel horribilis összegeket. Illetékes kormány-szervek foglalkoznak az említett üze­mek mellett újabbak me­gyénkbe való telepítésével. sére részt vegyen S rend fenntartásában. Rabatban v. Mohammed marokkói király szemlét tar­tott egy gyalogsági zászlóalj felett, amelyet Marokkó ajánlott fel az ENSZ-nek. Dakarból jelentik, hogy Mali Köztársaság kormánya egy zászlóaljat, monroviai je­lentés szerint pedig a libéri­ái kormány egy ezred kato­naságot ajánlott fel az ENSZ- nek. BRÜSSZEL A brüsszeli rádió közlése szerint pénteken este belga ejtőernyősök szállták meg a kongói Coquilhatville repülő­terét. A kongói parlament pénte­ki ülésén elvetette a Kongó és Belgium barátsági szerző­désének ratifikálását kérő törvényjavaslatot. A parlament szenátusa pénteken ülést tartott és ezen határozatot hozott, amely kö­veteli a Kongóban tartózko­dó belga csapatok haladék­talan kivonását A határozat külön kiemeli, hogy a leo- poldvillei repülőteret őrző belga katonaság felháborító­an viselkedett Kaszavubu kongói elnök és Lumumba miniszterelnökkel szemben. A szenátus egyúttal elhatá­rozta, külön bizottságra bízza a Kongó és Belgium diplomáciai kapcsolatainak megszakításával összefüg­gésben előálló helyzet tanul­mányozását Mint ismeretes, a szovjet kormány jegyzékben tiltako­zott a belga kormánynál az ellen, hogy Belgium nem vet­te tudomásul Kongó függet­lenné válását és továbbra is beavatkozik az ország bel- ügyeibe. A Szórnál! DK elnökének távirata Dobi Istvánhoz Aden Abdullah Oszmán. —■ a Szomáli Demokratikus Köztársaság elnöke távirat­ban köszönte meg Dobi Ist­vánnak, az Elnöki Tanács elnökének a föggetlenség ki- kiálltása alkalmából küldött jókívánságait így például mint tervek szóbakerültek a Ganz Kap­csolók és Készülékek Gyára egy részlegének, egy száraz- tészta- és egy rostlemezüzem- nek megyénkbe való telepí­tése, illetve építése. A ked­vező lehetőségek megvannak ezekhez, csupán az szüksé­ges, hogy az ipartelepítést irányító minisztériumi szer­vek megtegyenek minden le­hetőt az Alföld iparosítása érdekében. Joggal várják ezt tőlük megyénk dolgozói. S ami még ezen felül jó lenne. A tervidőszak során a jelenlegi elképzeléseknél job­ban ki kellene aknázni az Alföldön feltárt hatalmas gázmezőket. Ezek ugyanis egyrészt jól éghető, tízezer ka- lóriás gázt szolgáltatnak, — másrészt a megyében — el­sősorban a Szolnok körzeté­ben — feltárt szénsavra szá­razjéggyárat lehetne építeni. Szükséges volna ez többek között azért is, mert tervünk szerint a következő években jelentősen növeljük az áru- hús termelését, s ugyanak­kor a hűtőtér kapacitás mi­nimális a megyében. Eseten­ként már most sem fedezi a szükségletet. A tervjavaslatok aprólékos gonddal való elbírálása még hátra van. Annyi azonban bizonyos, hogy a párt ipar- telepítési elveinek megfelelő­en megyénk ipara soha nem tapasztalt mértékben fejlő­dik a következő évek során. A tervjavaslatok szerint 1965- ben a megye szocialista ipa­rának termelése 82 százalék­kal lesz magasabb az 1959. évinél. Az iparban foglalkoz­tatottak száma öt és félezer fővel nő megyénkben a terv­időszak végére. Olyan célok ezek, melyekért érdemes erő­inket megfeszíteni, munkál- kodnL Simon Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom