Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-14 / 165. szám

I960. Július 14» SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 NYÍLT LEVÉLFÉLE KAPJAK; KISS EMANUEL MEZŐGAZDÁSZ JASZKISÉR ~ CSEH MIHÁLY TSZ ELNÖK JASZLADANY HOLLÚ IGNÁC TSZ ELNÖK JASZLADANY £S MEG SOKAN MASOK Ä nyári talaj munkákról van szó. A legelemibb agro­technika, amihez még csak nagyüzemi gazdaság, terme­lőszövetkezet sem kell. Minden egyéni gazda azt tette, aki tehette igaerővel, aratás után ekét akasztott, tehene, ökre, lova igájába s megművelte vele kezdetleges mód­szerrel a tarlót. A konzervatív kisüzemben, primitív módon még az is használt s meg is csinálták, hogy ne száradjon ki a termőréteg, jobb legyen az őszi vetőágy, nagyobb termést adjon a talaj. Mi sem természetesebb, mint hogy a nagyüzem kézzel-lábbal, foggal, körömmel ragaszkodjék minden olyan munkához, amellyel fokozni tudja a termést, a szövetkezeti gazdák jövedelmét A jászladányi, a jász- kiséri termelőszövetkezeteknek eke, tárcsa, disztiller, kormos traktorok, nagyteljesítményű DT erőgépek áll­nak rendelkezésükre, a Jászkiséri Gépállomáson. S a gépek állnak a fa alatt. Állnak a gépek a drága do­logidőben Jászladányon a Kossuth, a Táncsics, az Út­törő termelőszövetkezetekben. A jászladányi Táncsics kirívó példa. Július 12-ig az ottani Bíró traktorosbrigád 13 géppel 12 hold nyári talaj munkát végzett el, a több mint 300 hold tarlón. Jászladányon a learatott terület két százalékát munkálták meg. Köztük a Kossuth Tsz- nek július 12-ig négy hold középmélyszántáson kívül egy karcolat tarlóhántása sem volt A Mező Imrében június 27-e óta szárad 110 hold őszi árpa tarló. A Tán­csics 350 hold learatásáig egy talpalatnyi földet sem művelt meg, s amikor már több felől szó érte a mara- diság, makacsság házának elejét, Polgár Gellért mező­gazdász dacolva mondta a traktorosoknak; — Bánom is én, menjenek, csinálják. A tarlóhántást gátoló jászladányi és jászkiséri ter­melőszövetkezeti vezetők elméleteket agyaltak ki. (Job­ban jártak volna az általuk vezetett termelőszövetkeze­tek gazdái, ha azt az időt, amit az álelméletek, hamis érvek megfogalmazására fordítottak, a tarlóhántás mi­nél gyorsabb megszervezésével töltötték volna.) Megcá­folni nem érdemes őket, hiszen önmagukban hordják a valótlanságot is. íme közülük néhány. Miért nem végzi a tarlóhántást a jászladányi Kossuth Tsz? Mert Ádám Mihály mezőgazdász keresztbe akar majd szántatni. (Noha a gabona-kereszteket mégsem így rakatta.) Az Úttörő Tsz? Mert Cseh Mihály elnöknek nem kellenek a gép­állomás gépei, van egy saját DT-jük, majd az két mű­szakban mindent elvégez. (Mégsem csinálta kezdetben még az az egy gép sem, arról nem is beszélve, mit vé­gezhet egy gép a tsz nagy kiterjedésű határában.) A Táncsics? Az elnök mindenben egyet ért, csak éppen nem csi­nálja. A mezőgazdász 600 sertést legeltet a tarlón, ^ s szerinte este már csak itatni kell a disznókat. (Szép munka lehetett az, ahol aratás után 600 sertés teljesen jól lakik a tarlón.) A jászkiséri Táncsics? Kis Emánuel mezőgazdász szerint libát legeltetnek. A jászkiséri Alkotmány? Azért nem megy a tarlóhántás, mert nincs elég ka­parás. Ha tarlóhántással, előrelátással nem is bővelked­nek! eme szövetkezeti vezetők, kifogásokból annál több van tarsolyukban. Csak hát ennek végülis megissza valaki a levét. A késlekedő termelőszövetkezeteket éri kár. Augusztus eleje után a jászladányi kötött talaj szétrepedezik a kipárolgástól a szárazságban. Akkor már csak arra jó, hogy összetörjenek benne a gépek, de becsületes munkát nemigen lehet végezni benne. Következik az ősz. A száraz, elvadult talajban lassan halad a vető-szántás, megkésik a vetés, kisebb lesz a termés. Jászladányon ebben az évben sem igen termel­nek többet holdanként! 8 mázsa búzánál. Jászapátin 12-re számítanak. A jászapáti Alkotmány és Velemi Endre Termelőszövetkezetekben úgy szervezték az ara­tást, hogy még tarlóhántás előtt műtrágyát is adtak a tarlónak. Beszélgettünk jászapáti szövetkezeti és községi ve­zetőkkel. El sem akarták hinni a jászladányi és jász­kiséri helyzetet. Elfogadható magyarázatot kértek, mi lehet az oka. Mi sem tudtunk váiaszt adni rá. Biztos, hogy az érintettek sem tudnak. Végülis mit ajánlunk a jászladányi, jászkiséri szö­vetkezeti vezetőknek? Nem szégyen a tanulás, elvtársak. Jászapáti nem is esik messze egyik községtől sem. Vegyék a fáradtsá­got, motorozzanak vagy kerékpározzanak át a jászapáti velemi Endre és Alkotmány termelőszövetkezetekbe, kérjenek felvilágosítást tőlük, miért kell tarlót hántani. Aztán felvetődik még egy kérdés. Minden termelő- szövetkezetben van pártszervezet. Mit tesznek a kom­munisták, azért, hogy a nyári talajmunkák elmulasztása miatt keletkező terméskieséstől megóvják szövetkezetük gazdáit? BORZÄK LAJOS c&ktatáika az akik, szamán Nem is olyan ré­gen az aktatáska, vasalt nadrág egyet jelentett tollatforgató hi­vatalnok ember­rel. A felszabadu­lás előtt, mi taga­dás, dolgozó em­berek előtt nem is igén akadt be­csülete az akta­táskának. S a fel- szabadulás után is afféle kispolgá­ri törekvésnek vették kezdetben az emberek, ha valaki aktatáskát vett kezébe. Az­tán egyre szapo­rodott. Traktoro­sok vállára kötve, a mezőn dolgozók elemózsiájának tárolására mind gyakrabban feltű­nik. A napokban Jász- árokszállásról jö­vet találkoztam vele. A határból ökröket hajtottak hazafelé. A hajtó mögöttük balla­gott, aktatáskáját az ökör szarvára akasztva. Nem tűnt fel senkinek. Nem olyan nagy dolog az már ma. tfh A POLITECHNIKAI KÉPZÉS C TAPASZTALATAI (IL) Ipari jellegű gyakorlat I foglalkozások megyénk általános iskoláiban Segítenek az asszonyok A tíszagyendai háziasszonyok közül ötvenen jártak ki a tsz-be, s 70 holdon hordták össze a ké­Az 1959/60. tanévben megyénkben 17 általános is­kolában, 38 osztályban, 64 munkacsoportban 1515 tanuló vett részt ipar jellegű gyakor­lati képzésben. Noha ez aránylag kicsi létszám, mégis elmondhatjuk, hogy megyénk iskolái most kezdenek átala­kulni olyanná, ahol a gyerme­kek a munkán keresztül sok­oldalúan fejlődhetnek. A munka tehát központi helyet kap oktató-nevelő munkánk folyamatában. A gyakorlati foglalkozás bevezetésénél a legelső és legnagyobb gond a műhelyte­rem kérdése. Megyénkben mind a 17 iskolánál műhely- teremben dolgoztak a tanulók, azonban ezen a téren még nagyo. sokat kell tenni. Ezek a műhelytermek ugyanis nem egyformán felelnek meg a kivánalmaknak. Vannak kifo­gástalan, tágas, jól berende­zett műhelyek; így Jászbe­rényben, Jászjákóhalmán. Jászak ntgyörgyön. Azon­ban akadnak olyan iskolák is, ahol a gyakorlati foglalkozás felfejlesztésével már nem lesz elegendő az eddig is szűknek bizonyult kicsi helyiség. Igen dicséretes azonban az a tö­rekvés és akarat, amivel ezen iskolák igazgatói az új tan­tárgy bevezetésével vagy fej­lesztésével kapcsolatos prob­lémákat igyekeztek megolda­ni. Örvendetes tény az is, hogy az anyag előkészítésé­hez, elődarabolásához szük­séges gépek, berendezések mind jobban szaporodnak. Előfordul olyan eset is, hogy a nevelők fittyet hányva a nehézségeiknek, a hiányzó gé­peket maguk pótolják. Tősér János Jászárokszálláson egy körfünészgépet és egy szalag- fűrészgépet gyártott a maga erejéből. Katona János Jász­jákóhalmán egy szalagfűrészt és egy gyalugépet állított össze társadalmi segítséggel. De nemcsak a nevelők, ha­nem maguk a szülők is szív­ügyüknek tekintik a politech­nikai oktatást. Többezer fo­rintra rúg az az összeg, ami­vel a ktsz-ekben, üzemekben dolgozó szülők hulladékanyag formájában megajándékozták a szolnoki iskolákat. Kézzel­fogható támogatásuk mellett szavakban is kinyilvánították tetszésüket a szülői értekezle­teken és az év végi kiállítás szemlélése közben. Jászárdk- szálláson például mikor a tanácselnök elvtárs meglátta a kiállítást, elismerését fejez­te ki és hozzátette, hogy a hasznos, háztartásoknál al­kalmazható készítményeket feltétlenül értékesíteni kell és ő ezeknek a piaci árusítását is szívesen engedélyezi. Ehhez hasonló megnyilatkozásokat még lehetne sorolni. Ez a társadalmi megbecsülésről és Szín tiszta jeles... ... Horváth István :jászapáti tsz-elnök bizo­nyítványa. Horváth Ist­vánt az ottani Velemi Endre termelőszövetkezet gazdái küldték el Zsám- békm a termelőszövetke­zeti vezetőképző iskolára tanulni. S Horváth István becsülettel tanult. Mind a hat tantárgyból jelesre vizs -á? ff, kitűnő bizo­nyítványt hozott haza. S anotrt a szülők legna­gyobb öröme a család tagjainak jó iskolai előmenetele, úgy örülnek elnökük szín tiszta jele­sének a Velemi Endre tsz gazdái. Jól tudják az elméletben otthonos el­nök, a gyakorlatban, a ve­zetésben is a közös gazda­ság javát szolgálja. az új tantárgy iránti szeretet­től tanúskodik Több iskolában nagy gondot fordítottak a közhasz­nú munkadarabok készítésére. Jászapátin például az iskola számára krétatartó táblákat és az óvoda részére játékokat készítettek. Jászalsószentgyör­gyön a fizika tanítását segí­tették szemléltető eszközökkel. Turkevén saját műhelyter­mük díszítésére, a készítmé­nyek és szerszámok tárolásá­ra csinos állványt készítettek. Megyénkben hat újabb is­kolában vezetik be az 1960— 61 tanévre az ipari jellegű gyakorlati foglalkozást. Ezek­nél az iskoláknál örömmel jelentkeztek a gyakorlati fog­lalkozás tanítására a nevelők és önként vállalták az új tan­tárggyal járó áldozatokat. Nyár elején két hetes tanfo­lyamon vettek részt, ami ép­pen most fejeződik be. Ezt a tanfolyamot a Központi Peda­gógus Továbbképző Intézet az első évesek számára Szol­nokon a Gépipari Techni­kumban rendezte meg. Thiel Miklós szakfelügyelő véket keresztbe. Teljesítményü­ket egy közös munkaegység könyvbe írták, «= amire majd együtt kapják meg a juttatást is. Tiszaburán negyven asszony se­gített. Kunhegyesen a répakapá­lásban, s az aratásban ugyancsak resztvettek. Szolnokon a Lenin Tsz-be jár ki hetente 10—12 asz- szony, zöldséget szednek, cso­móznak a piac előtti napokon. Mindezt egy-egy csoport, vagy a nőtanács elmére kiállított könyvbe írják be, s a teljesít­mények után részesednek a jö­vedelemből. „FORR A BOR“ f kadS«da f A karcagi gazdák tizenkét év előtti példáját hazánk valamennyi helységének pa­rasztjai követték: korunk kö­vetelményeinek megfelelően nagyüzemekben, közösen munkálkodnak... Az, ami a legutóbbi másfél év alatt tör­tént a tsz-városban, ismét feljegyzésre méltó — s nem csupán a múlandó .újságpa­pírra, de a történelem per­gamenlapjaira. EGÉSZSÉGES SZARVAS- MARHAÄLLOMANY A szarvasmarha érzékeny a tbc-fertőzésre; ez magya­rázza, hogy hazánk háztáji gazdaságaiban az állomány mintegy húsz, nagygazdasá­gaiban pedig még ennél na­gyobb százaléka is tüdőgümő- kórral fertőzött. Komoly köz­egészségügyi veszélyt rejt ez magában: a sorozatos vizsgá­latok adatai szerint a felnőtt tbc-betegek 12, a gyermek tbc-betegek 41—42 százalék­ban tejjel jutottak a ragály­anyaghoz. Karcagon a fertő­zési veszély gyakorlatilag nulla, mert a háztáji szarvas­marhaállomány 98, a közös állomány 82 százaléka tuber- kulin-negatív. Tavaly januárban még a háztáji szarvasmarhák 16.2, a közös jószág 28 százaléka volt fertőzött. Az azóta eltelt v- A-ff veire az ország élvonalbeli tbc-specia- listái is felfigyeltek. i TAPASZTALNI, SEGÍTENI JÖTT A KANDIDÁTUS Egésznapos látogatásra ér­kezett nemrég Karcagra dr. Kertay Nándor, az állator­vostudományok kandidátusa, az Országos Korányi TBC- Intézet tudományos osztály­vezetője, hogy a helyszínen tanulmányozza a városi ve­zetők, az orvosok és állator­vosok, a szövetkezeti gazdák összefogásának eredményes módszerét. Kíséretében meg­jelent Mészáros Ferenc, az MSZMP MB. munkatársa, dr. Suchy Dezső megyei főor­vos, dr. Ferenczi György, me­gyénk tbc-gondozó igazgató­ja, Zsigri István, megyénk főállatorvosa, Lévai István, a TIT Szolnok megyei titkára. Az eredményekről dr. Gergely Tibor városi főorvos és dr. Bellán Gyula városi főállatorvos szólott. Dr. Ker­tay Nándor kandidátus, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban szerzett tapasztalatai­ról beszélt. Többszörösen hangsúlyozta, hogy a tbc el­len vívott harc csak akkor lehet eredményes, ha egyide­jűleg terjed ki emberre, jó­szágra — úgy, mint az Kar­cagon történt. — Nem Igaz, hogy a tbc­vel fertőzött tehén több te­jet ad. E tévhit onnan ered, hogy a betegségre érzékeny jószágok a jobb tejelők. A beteg állat élettartama rö- videbb, mint az egészsége­sé; sőt a betegség végső stá­diumában tejhozama is csök­ken. A tuberkulin-pozitív állatok szaporítási aránya is kedvezőtlenebb az egészsé­gesekénél. Humanista és gaz­dasági szempontból egyedül helyes módszer: a tbc-mentes állomány kialakítása. Számtalanszor megírtuk, hogy egy-egy közös gazdaság istállójában patikai tiszta­ságot találtunk. Nos, a Le­nin Tsz-éiben a higiénia — megengedhető túlzással szól­va — műtői színvonalú. Mind a Lenin, mind a ké­sőbb meglátogatott Május 1. Tsz-ben részletesen kifejtet­te dr. Kertay Nándor, meny­nyire fontos az egészséges és beteg állatok tökéletes elkü­lönítése. MINDANNYIÜNK EGÉSZ­SÉGÉÉRT — AZ ERED­MÉNYESEBB GAZDÁLKO­DÁSÉRT Ä tbc-ellenes küzdelemben élenjáró tsz-ek meglátogatá­sa után a városi tanács kis­termében tanácskoztak a ta­nulmányút résztvevői. Dr. Suchy Dezső megyei főor­vos a legőszintébb elismerés­sel szólott a párt és tanácsi vezetők, az orvosok és állat­orvosok, valamint a szövet­kezetiek együttműködéséről. Dr. Kertay Nándor mél­tatta, hogy Karcagon sikerült megvalósítani a negatív-bor- junevelést. Elmondotta, hogy az NDK-ban tízéves tervet készítettek a bovin-tbc fel­számolására. Majd "munka­társunk kérdésére kijelentet­te: a Szovjetunió már úrrá lett ezen a problémán; a megvalósult szocializmus or­szágában a bovin-tbc-t 0.5 százalék alá szorították. A kimagasló helyi példák ta­nulmányozása mellett tehát megyénk tsz-ei szinte bárme­lyik szovjet kolhoztól érté­kes gyakorlati tanácsokat re­mélhetnek. Dr. Ferenczi György me- gj'ei tbc-gondozó igazgató kérte, hogy a jövőben a tbc- vel foglalkozó orvosok és ál­latorvosok megyeszerte még szorosabb kapcsolatot teremt­senek. Javasolta továbbá, hogy a párt és tanácsveze­tők, orvosok, állatorvosok és szövetkezeti vezetők bevoná­sával megyei színtű közös tervet készítsenek. NE FÉLJÜNK — CSELE­KEDJÜNK A tejben megbúvó Koch- bacillusok embernek, állat­nak egyaránt ellenségei; mind több, nagy ellenálló­képességük folytán igen ve­szedelmes ellenségei. Napja­inkban állandóan' növekszik a tejfogyasztás — s ez így helyes. A tejivás és tejter­melés módján kell változ­tatnunk ahhoz, hogy a tej- fogyasztás a legkedvezőbb hatást érje el. A negatív — nyerstej elő­állításának egyetlen módja — mint fentebb ismertettük — a negatív-szarvasmarha- állomány kialakítása. A fo­gyasztásnál minimális elővi- gyázattal elejét vehetjük a fertőzés veszélyének. E mód­szert minden háziasszony is­meri, legtöbbjük alkalmazza is: pár percen keresztül fel­forralja a tejet. Hasonló mó­don pusztítják a Koch-baeil- lusokat a pasztőrözésnél is. Ismerjük a reánk leselkedő veszélyt. Azt is tudjuk már, mint küzdjünk ellene. A le­hetőségek adottak — éljenek azokkal a szövetkezeti gaz­dák, de a fogyasztók is. borváró — T ermelőszö vetkezetek! Pajzstetűmentes szilváért exportra ebben az év­ben la 2.20 Ft/kg fizet a MÉK. A pajzstetű fer­tőzés megelőzésére az export áru minőségének érdekében el kell végezni a permetezést, nyári higítású méezkénlével, vagy Holló 10-el. MÉK KÖZPONT aeeeoaoaooaoaeaaaaoaeoeaegeaeoaaaaaaeer MŰSORRAL EGYBEKÖTÖTT nyári és őszi DIVATBEMUTATÓ EGY LEGENDA SZERTE­FOSZLIK Ä tejpiac, tejbolt, tejüzem délelőtti megtekintése után a vendégek s házigazdák gép­kocsikaravánja koradélután a f en in Tsz-be vonult. Az üzemegységben dr. Kertay kandidátus hosszasan beszél­getett Kozma Ferenc állatte­nyésztési brigádvezetővel. A tudomány európai hírű em­bere helyesléssel fogadta a napriudású szövetkezeti gaz- észrevételét; I960, július I7-ém (vasárnap) este 6 és 9 órakor az alföldi Állami áruház rendezésében a Ságvári Endre KULTt ROTTHONBAN Ságvári Endre ut 14—16 KÖZREMŰKÖDNEK: A Szigligeti Színház művészei (Pataki Ottilia, Balogh Rózsa, Mucsi Sándor, Varga D. József, Molnár Miklós, Barna István.) Zene: Ságvári Kultúrotthon esztrádzemekara. Műsorvezető: Kompóthy Gyula Jegyek: elővételben 5.— Ft-os árban kaphatók, az alföldi Állami áruházban. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom