Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-13 / 164. szám

I960. Július 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az autóközlekedés eredményei és tervei Nagyot fejlődött ebben az esztendőben is az autóközle- kedéa. Országszerte több utast szállítanak a MÁVAUT-autó- b úszók és több árut a teher­autók. A MÁVAUT ebben az esz­tendőben 300 autóbuszt és 70 autóbuszpótkocsit kap. Ebből 150 autóbuszt és 55 pótkocsit már forgalomba is állítottak. Ez azt eredményezte, hogy lényegesen megjavult a távol­sági személyszállítás; sokkal kevesebb a néhány évvel ez­előtt még igen gyakori utasle­maradás. Sikerült 70 községet, illetve települést bekapcsolni a MÁVAUT autóbusz-háló­zatba. Kedvezően fejlődött a vidéki taxiközlekedés is. A régi, sokszor már múzeumba illő kocsikat teljesen kivon­tuk a forgalomból, s ma már a vidéki városokban több mint ezer Moszkvics, Warsza­wa és Pobjeda gyártmányú taxi jár. A tervek szerint eb­ben az esztendőben további 400 új taxit állítanak forga­lomba vidéken, ebből az első félévben már 210 autót meg­kaptak a vidéki városok. — Lényegesen fejlődött a teherautóközlekedés is, az idén 1415 tehergépkocsival több közlekedik, mint a múlt év december végén. Nemcsak több teherautó szállítja az árut, hanem gazdaságosabb és szervezettebb is az áruto­vábbítás. Az autóközlekedés arra törekszik, hogy a kocsik lehetőleg oda-vissza áruval megrakva haladjanak. Ezt a törekvést 108 menetirányító kirendeltség segíti az ország különböző részén. (MTI). Jászberényi valóság Júliust írunk. Az év felén túljutottunk. — Hogy mire mentünk ennyi idő alatt? Mit valósítottunk meg esz­tendőre szóló terveinkből? Nézzük meg Jászberényt, ahol annyi ambícióval láttak munkához az emberek a kez­det kezdetén. 5,A jászberényiek szeretik városukat” —, írtuk róluk áp­rilisban, mikor egymást túl­licitálva jelentkeztek, hogy Röjtökmuzsájon és Kőszegen nyaralnak a Szolnok megyei gyerekek A Szakszervezetek Megyei Tanácsa augusztus 3-án kezdi meg a Szolnok megyei gyer­mekek üdültetését. Röjtökmu- szájra fiúk, Kőszegre pedig lányok utaznak. Az üdülőbe induló gyermekek részére a szülők csak Szolnokig válta­nak vasúti jegyet. Az utazás többi költségét a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa fe­dezi. A beutalójegyen fel kell tűntetn az iskola igazgató bé­lyegzőjét és aláírását s csatol­ni kell hozzá az orvos által kitöltött egészségügyi lapot, melyen szerepel az indulás előtt legalább két nappal megejtett orvosi vizsgálat eredménye. 'A szülők csak a korábban kia lőtt tájékoztató szerint lássák el gyermekeiket tan­szerekkel, ruhaneművel, amit bőröndbe, vagy hátizsákba vi­gyenek magukkal. A gyerme­keket csak egy napi élelemmel kell' ellátni. munkájukkal, saját erejük­kel toldják meg a községfej­lesztési alapot. Lássuk a községfejlesztési munka eddigi, idei eredmé­nyeit — Egy kutat fúrtunk az idén, s lefektettünk 3,5 kilo­méter főnyomóvezetéket a vízműhöz. Felújítottuk a kórház sebészeti osztályán a berendezési tárgyak egy ré­szét; az Asztalosipari Válla­lat részére gépeket vásárol­tunk. Pórtelken is be­fejeződött az autóbuszváró építése. Ki miről tud, arról számol be. “ Elkészült a városrende­zői tervünk, a fürdő és a szülészeti pavilon műszaki terve. Megkezdtük egy négy­száz fős modem strandöltöző építését. Beszereztük a köz- világítási lámpákat, fel is szereltük. Vásároltunk negy­ven fénycsőarmatúrát, azok is helyükre kerülnek még ebben a hónapban. Megvet­tük helyszínre szállítottuk a járdaépítéshez szükséges anyagokat. A héten itt is munkához látunk. Augusz­tusban a villanyhálózat bőví­tése és a csatornázás szerepel a programunkban. Tavasszal sző esett a böl­csőde bővítéséről is. Község­fejlesztési alapból, terven fe­lül építik az új bölcsődét, őszre beköltözhető lesz ... Nos, hát így haladnak a községfejlesztéssel, Jászbe­rényben. Ennyit valósítottak meg. S most újabb tervet ér­lelnek. A gyermekkórház előtti romos házakat kisajá­títják s helyükön parkot lé­tesítenek. — rónai — BaWi Az újságíró akkor sem füg getlenítheti magát az élettől, ha azzal utazik a Balaton­ra, hogy kikapcsolódik. Pél­dául megérkezik az üdülőbe azzal a feltett szándékkal, „most pedig pihenve lesz” és egy óra múlva nyakig bonyo­lódik a beszélgetésbe a Hruscsov-látogatás jelentősé­géről. Franz Messinggel, a Neues Deutschland munka­társával. Ezután kimegy a mólóra sétálni és felháboro­dik azon, miért csak két kis motomélküli csónak játssza a mentő szerepét Lellén., írni kellene ezügyben a somogyi lapnak — merül fel benne a szándék. Aztán ez is hamvá- bahal, mint a többi, ahogy ez már egy nyaralóhelyen történni szokott. De az élmé­nyek eleven erővel élnek, s ezért született meg ez a kis moziak. A legérdekesebb jelenség a Balaton mellett az időérzék eltompulása. Négy öt napos ot tartózkodás után senkisem tudja kapásból megmondani, milyen nap is van. Az idő múlását az időjárás alakulá­iegyzetek sával mérik. „Tudod aznap, amikor a Balaton olyan fe­hér tajtékot vetett.” Aznap, mikor olyan bürüs volt az idő. így mérik itt a napok múlását. A beszélgetés témá­ja — megint csak az időjá­rás. Akárcsak Angliában lennénk a „high society” fi­nom köreiben, ahol az idő­járás szinte az egyetlen be­szédtéma. Ismerősök ezen so­pánkodnak, ismeretlenek ez alapon ismerkednek. Egy ta­láló mondat a borús égről felér egy jólsikerült — le- szólítássaL é Lelle divatos fürdőhely és nem is túldrága. így azután sokan keresik fel és sajnos a búza közé konkoly is kerül. Itt is, ott is feltűnik egy-egy fekete pullover, fekete nad­rággal és azzal a jellegzetes s,hülyekisfiús”-frizurával. Ezt még elviselnénk, elvégre túl­éltünk már egynéhány divat­hóbortot A nagyobbik baj az, hogy viselőik magatartása elég rossz szinben tünteti fel a fiatalság egy részét. Egyik német turista meg is jegyez­te, mennyi itt a „halbstarke”, POLITIC NI KAI KÉPZÉS TAPASZTALATAI A SZOCIALISTA ember­típus formálására irányuló oktató-nevelőmunka, az el­mélet és a gyakorlat, az isko­la és az élet közötti kapcso­lat megszilárdítását és ki- szélesítését egyre sürgetőb­ben követeli meg. Az életre készülő tanulóifjúságot elő kell készítenünk jövendő hi­vatására, meg kell taníta­nunk a termelőmunka alap­jainak ismeretére és megbe­csülésére, ki kell alakítanunk ifjúságunkban a munkakész­séget, hogy a szocializmus öntudatos építőjévé váljék. Hruscsov elvtársnak, a Pravda 1958. szeptember 21-i számában megjelent nagyje­lentőségű javaslatai irányí­tották figyelmünket a gya­korlati oktató-nevelőmunka új területeinek feltárására, az iskola és az élet új kapcso­latainak felderítésére. Azóta, mind többen és többen lát­ják be, hogy iskoláink nem állhatnak elszigetelten a tár­sadalmi és gazdasági élette­rületén. Ma már nevetségessé vál­nak azok, akik még mindig szeretnék az idő történelem­forgatta kerekét megállítani, és a régi iskolapolitika mel­lett szállnak sikra. Dr. Bu- csányi Gyula, volt egészség- ügyi főtanácsos így emléke­zett vissza a gimnáziumban töltött éveire: „Annak, amit az ember a középiskolában megtanul, kétharmadrészét elfelejti, egyhatmadának pe­dig nem veszi semmi hasz­nát!” A kapitalista társada­lom is tudta, érezte tehát, hogy az egyoldalú értelmi képzés mennyire hátrányos, de nem tudott ellene semmit sem tenni, mert a gyakorla­ti munka megvetett és meg­alázó volt. így nem vették, de nem is vehették tudomá­sul a tanuló-ifjúságnak ele­ven igényét az alkotó mun­kára. AZOK A PEDAGÓGU­akik azon fáradoznak, hogy mind szélesebbre tárják az iskola kapuját a társadalmi és gyakorlati élet előtt. A tanulók munkakedve és munkaszeretete természete­sen nem maradt hatástalanul a szülőkre sem. Ennek tud­ható be, hogy ma már szinte kivételnek számít az olyan szülő, aki még mindig ellen­zője a politechnikai oktatás­nak. A tanulók közösen végzett munkájuk során sokoldalúan ismerik meg egymást. Közös­ségükben megbecsülést kap­nak azok, akik az egyoldalú elméleti képzés idején — gyengébb szellemi képessége­ik miatt nem tudtak boldo­gulni. Az ilyeneknek eddig csak lenézés volt az osztály­része Most öntudatukra éb­redve, ügyességükkel, szor­galmasan végzett munkájuk­kal társaik és tanáraik meg­becsülését és szeretetét vív­ják ki maguknak. Felemelt fővel járó fiatalokká válnak, akik érdemjegyeiket más tan­tárgyakban is javítják. MUNKATÁRSAIM— a gyakorlati oktatást vezető tanárok — egyre nagyobb lelkesedéssel veszik ki részü­ket e fontos munkából. Tu­datában vannak annak, hogy úttörőmunkát végeznek, — amelynek célja a szocialista munkaiskolák alapjainak le­rakása. Ezzel természetesen az iskolareform egyik legfon­tosabb célkitűzését valósítják meg. Az iskolareform ugyan­is az élet támasztotta igé­nyeknek megefelelően, közös erőfeszítéseinek révén alakul ki. Munkatársaim érzik annak a nagy felelősségnek súlyát is. hogy megyénk termelő- szövetkezeteiből jelenleg még sokhelyütt hiányoznak a fia­tal szakmunkaerők. Ezen a helyzeten nekünk feltétlenül változtatnunk kell! Megyénk parasztsága élenjárt a mező­gazdaság szocializálásának megindítása és kibontakozta­tásának utján. Mi pedig sze­retnénk a szakmunkaerők biztosításában nyomukban járni. A TANULÓK nagy több­sége, megyénk tájjellegének és a népgazdaság igényeinek megfelelően, elsősorban a me­zőgazdasági gyakorlati fog­lalkozásokon vesz részt. Az elmélet-gyakorlat egységé­nek biztosítása céljából olyan falitáblát készítettünk, amely tömören ismerteti az egyes növények termesztésének lé­nyegét. Sikerét az a tény is igazolja, hogy más megyék termelőszövetkezetei is e falitáblát szívesen vásárolták. A többi megyék szakfel­ügyelőinek és tanárainak ké­résére k-'adását a Művelődés- ügyi Minisztérium is fontoló­ra vette, munkánk hatékony­ságának emelése céljából ez év május 19-én továbbképzési napot rendeztünk Pusztamo­nostoron. Győr, Sopron és Tolna megyékkel közösen a törökszentmiklósi Mezőgazda­sági Technikumban kéthetes nyári továbbképzésben vettek részt a Szolnok megyében működő mezőgazdasági gya­korlatokat vezető tanárok. Mivel még a kezdet kezde­tén állunk — hiszen sok is­kolánkban a gyakorlati kép­zés még csak szeptemberben indul meg — sok gonddal és problé-nával kell megküzde- nünk. Munkatársaim igyeke­zete és lelkesedése a legfőbb biztosítéka annak, hogy a kezdet tnézségeit hamarosan, eredményesen fogjuk leküz­deni. Reméljük, a termelő­üzemek ezeknek a feladatok­nak s célkitűzéseknek megva­lósításában bennünket a jövő­ben rrég fokozottabb mérték­ben támogatnak majd. Kelemen László mg. mérnöktanár, szak- felügyelő. Tizennyolcezren jelentkeztek egyetemre, főiskolára Hazánk egyetemein, felső­iskoláin végéhez közeledik az idei tanév és ugyanakkor megkezdődtek a felvételi vizsgák. Tizennyolcezren je­lentkeztek az idén a felsőok­tatási intézmények nappali tagozataira: ezek közül het­venkét százalék kitűnő, jeles vagy jó eredménnyel érettsé­gizett. Ötezernyolcszáz olyan fiatal van a pályázók között, aki még tavaly vagy még en­nél is korábban végezte a kö­zépiskolát és azóta dolgozott. Feltűnő a nők arányszáma a jelentkezők között: csaknem a fele, 42 százalék nő. Az egyetemeken és főisko­lákon július 15-én befejeződ­nek a felvételi vizsgák. Az egyetemek az eredményt jú­lius 25-ig írásban közlik az érdekeltekkel. Egyes egyete­mi karokon, főiskolákon az aránytalan jelentkezések miatt még nem töltötték be a helyeket, itt pót jelentkezé­seket, illetve pótfelvételit tartanak majd. (MTI) Táboroznak a falusi ifjúsági szövetkezetek tagjai A MÉSZÖV mezőgazdasági osztálya, a megyei tanács VB, mezőgazdasági osztálya, a me­gyei KISZ bizottság, s több tanácsi és társadalmi szierv összefogásával július 25-től augusztus 3-ig táborozást ren­deznek a Falusi Ifjúsági Szö­vetkezetek úttörő tagjai ré­szére; A karcagi Mezőgazdasági Technikumban megnyíló tá­borban 60 fő vesz résizt. A ta­nulók a 10 napra csak mind­össze 60 forintot fizetnek sze­mélyi hozzájárulásként. A táborozás- ideje alatt szakértők és tanárok vezeté­sével a gyermekek elméleti és gyakorlati oktatás kereté­ben ismerkednek a kertészet, a baromfitenyésztés, nyúlle- nyésztés és méhészet kérdé­seivel. S3K ,akik a gyakorlati oktatást közvetlenül irányítják, meg­figyelhették és meggyőződ­hettek róla, hogy ifjúságunk milyen nagy megelégedéssel és örömmel fogadta a poli­technikai képzés bevezetését. Gyönyörködhettek a tanulók lelkesedéstől fűtött, szorgal­mas munkájában. Világossá vált előttük, hogy az elméle­ti oktatásnak a gyakorlati élettel szerves kapcsolatban kell állniai és dialektikus egységet kell képeznie, mert csak az ilyen formában ki­alakított ismeret és készség maradandó. Ezeket ugyanis maga az élet formálja és ala­kítja ki. Helyesen tehát csak azok a nevelők járnak el, o Harminchat év az üzemben Valahogy másnak képzel­tem el Morvay József bog­nárt, idestova harminchat éve dolgozik a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban... öregebbnek gondoltam, szá­raz, szikár, csontos embernek. S a mester, Morvay József vasalt munkaruhában dolgo­zik munkapadjánál, vonásai lágyak, szeméből még fiata­los derű sugárzik... A kezében szerszám, azzal gyalulja tükörsimára a mel­lette halomszámra heverő rostakereteket... S közben megfeledkezik arról, hogy kint zajos forgatagával pe­zseg az élet... ö most csak a munkájának él... Szíwel- lélekkel itt van az üzemben, ahol harsogó fűrész-, eszter­ga-, gyalugépek, munkahe­lyének megszokott zsivaja, te­szi vonzóvá második ottho­nát ... Nincs különös története éle­tének. Egyszerű mint ő ma­ga, mint munkája... “ 1924-ben kerültem az üzembe. Akkor még nehe­zebb volt az élet... napi tíz órát dolgoztunk — mondja csendesen. A mester gépen nagyolt, s mi — 15—20 se­géd kézi erővel dolgoztuk fel a féligkész munkát. Jól em­lékszem: szekereket készítet­tünk, kubikos-kocsit meg ta­ligát ... Elgondolkozva maga elé néz, mintha onnan idézné a múl­tat... akárcsak Berlinben. Meg kell mondanom, nem túlságosan örültem. Pedig nincsenek so­kan, csak feltűnőek. Bizonyí­ték erre a Vörös Csillag gyö­nyörű modern étterme egy szombat estén. Legalább négyszázan ülnek és szóra­koznak itt. Ezek közül hat tizenöt-tizenhat a feltűnési viszketegségben szenvedő, zömmel húsz éven aluli fia­tal. De ezek aztán mindenütt ott vannak. Tapolca álmos kis város. Nincs is közvetlenül a Ba- latonparton, mégsem mu­lasztják el a kirándulók meg­tekinteni a híres tavas barlan­got. Jómagam is ezért utaz­tam oda, de ennél jóval töb­bet találtam. Egy forradalmi költő emlékének áhitatos tiszteletét. Batsányi János emléke elevenen él a város­ka ódon falai között. Az ide­genforgalmi hivatal kiraka­tában album, amelyet a köl­tő műveinek címlapjaiból, képekből, verskéziratok fa­csimiléiből állították össze. S a tavasbarlang öreg őre, szí­vélyes szavakkal ismerteti a költő életét is idegenvezetés közben és büszkén mutat, a márványtáblára, az egyik bolthajtásos barlang-részben: Batsányi terem A temetőben, ahová a költő sírjához lá­togattunk, öreg imádkozó nénike kisért el jókora távol- cágra saját hozzátartozója sírjától, ahogy mondta, a „mi költőnk”. S amíg a fel­iratot böngészte, gyors fo­hászt mondott el érte. A pi- rosnyakkendős úttörő, akivel a cukrászda előtt beszélget­tem büszkén recitálta a zen­gő sorokat. „Mint az égő fáklya, mely setétben lángol, S magát megemésztve, másoknak világol.” * Kár, hogy nem vittem ma­gammal magnetofont. így megörökíthettem volna a ti­hanyi gyerekek által jelleg­zetes népi recitativo stílus­ban elmondott kecskeköröm- legendát. Egy vállalkozószel­lemű külföldi turista lefordí­totta magának a szöveget, majd öt gyerekkel egyszerre mondatta el, bőséges baksist osztogatva. A baksis szót szándékosan használom. Eny­hén szólva furcsa, hogy ezen az idegenforgalmi góc­ponton megtűrik a szervezett koldulásnak ilyen formáit. Nem sokkal különbek a ma­gyar irodalom egykori sze­génylegényének, Koós Hutás Gergelynek a táblái, ame­lyekben festőművész-műter­mét javasolja meglátogatás­ra öt nyelven, hozzátéve, hogy a látogatás díjtalan. A baj csak az, hogy Koós Hu­tás mester festményei se kü­lönbek mint regényei. Vi­szont egy bedientes szerint kitűnő halat lehet nála kap­ni... « Ha már a művészetnél tar­tunk néhány mondat a giccs- ről. Végig a Balaton partján kis bódék tömegei, amelyek­ben túlpirosra és kénsárgá­ra festett kagyló-doboz ször­nyűségek, ízléstelen faragvá- nyok kaphatók tömegmére­tetekben. A közízlés ekkora rongálása már központi be­avatkozást kívánna. Hadd hívjam rá fel e helyt a Bala­toni Intéző Bizottság figyel­mét. • Két hét nem nagy idő. És a Balaton se volt túlságosan kedves ebben a borongós, hűvös júniusban. Mégis, na­gyon jól éreztem magam. Nemcsak az álomszép kör­nyezet, hanem az a tudat is okozta ezt a jóérzést, hogy magunk között voltunk ml dolgozó emberek sok-sokez- ren. Barátságos, udvarias volt mindenki, akivel csak beszélgettem. Az lenne a jó, ezt a baráti hangulatot kiki haza vinné az év többi öt­ven hetére is... Hernádi — így kezdődött. =■ Fiaim meglett emberek. Feleségem 15 éve halott Egyedül élde­gélek özvegy édesanyámmal. Nekem már második ottho­nom az üzem. Szeretem a fiatalokat, szívesen beszélge­tek velük a munkáról és ha segítségre szorulnak azt is megkapják tőlem. Nincs an­nál nagyobb öröm, mint ha valami problémát közösen oldunk meg... így szövődött a ^barátság, a kölcsönös bizalom, Morvay József és a fiatalok között. A mester mindig atyaian meg­értő, aki tudásából szívesen osztogat. Előítéletek szürkül­nek el az-„öreg szaki” egy- egy meleg szavára... — A minap végződött a műhelyek közötti verseny — újságolja —, mindig mi jár­tunk az élen: kovácsok meg bognárok — nem is tudom, hogy történhetett: a győze­lem egy másik brigádé lett. Mondtam is a fiúknak: ezt nem hagyjuk annyiba ... megmutatjuk még, hogy mi is létezünk. Ismét kezébe veszi a szer­számot ... S a gyalu görgő forgácsot hasít £ gyantaszagú fenyő húsából... Arnóth —

Next

/
Oldalképek
Tartalom