Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

1960. július 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Költözik a vállalat Napok óta zajos a szolnoki Irodaház első emelete... Kékmunkaruhás rakodók irodaasztalokat, szekrényeket cipelnek. — Költözik az Alföldi Kő­olajfúrási Üzem — világosít fel Hollandai József mérnök, a műszaki osztály vezetője, aki hóna alatt vaskos aktá­kat, ielgöngyölgetett műszaki rajzokat szorongat. Az épület előtt megrakott teherautó áll. Hollandai József felrakja az utolsó szállítmányt. Köz­ben beszélgetünk. — Befejeződött az új iro­daházunk építkezése... oda költözünk — mondja. Uj ott­honunk nagyon szép, csak­nem nyolcmillió forintos be­ruházással épült... Ha nem restell, tartson velünk. Néz­ze meg ön is — és már tes­sékel is a megrakott teher­autóra. íróasztalon ülve, a műsza­ki osztály holmijai között, megérkezünk az olajbányá­szok Sj központjába. Az emeletes épület való­ban tetszetős. A világítás ne­oncsöves. A műszakiaknál, a költözködés áruló nyoma: irodai bútorok* műszakiraj­zok nagy össze-visszasága fo­gad. Az ablakon kinézve az új étkezde épftezését láthatjuk. Előreláthatólag ezt is hama­rosan befejezik és december 31-én adják át a dolgozók­nak. Hegyi Károlyné beruházási el 3" dótól távolabbi terveikről érdeklődtünk. — Tervezés alatt áll egy kétszáz személyes munkás- szálló, amelynek építését va­lószínűleg még ebben az évben elkezdik és 1961 végén fejezik be. A munkások új otthona* modern, minden igénvt kielégítő lesz. Megtudtuk még: — Az új irodaház átadásá­val* lehetőség nyilt arra, hogy beköltözzék a karcagi geofizikai részleg. — A. J. — Európa legnagyobb beton hídja Július első napjaiban adták át a forgalomnak Norvégia és egyúttal az egész Észak-Euró- pa legnagyobb betonhídját. Az 1040 méter hosszú és 8 méter széles híd, amely 43 méterrel emelkedik a víz szí­ne fölé. a szigeten épült Tromsö városát, „a Jeges-ten­ger királynőjét” köti össze a norvég szárazfölddel. (Az „Arbeiter Zeitung”-ból.) Tudományos szenzáeió Lengyelországban Fényt ad a% első atomlámpa Varsó (MTI) A varsói nuk­leáris kísérletek intézete a naplókban szenzációs bemuta­tó színhelye volt. Két fiatal tudós, Adam Kazimierski és Edmund Strychalski, a len­gyel atomtudomány kimagas­ló képviselői elé tárta kö­zös alkotását, az atom-, job­ban mondva az izotoplámpát. A lámpa legfontosabb része az a kis tartály, amely kryp­ton—85 elnevezésű radióaktív gázt tartalmaz. A tartály bel­ső falát úgynevezett himino- for világítótestecskék borít­ják, amelyek a gáz sugárzá­sából származó energia hatá­sára fénylenek. A kísérleti lámpa fénye — minden nagyí­tó vagy tükör nélkül — 300 méterre is ellátszik. Megfelelő berendezésekkel ez a távolság természetesen növelhető. Az atomlámpa minden töltés nél­kül évekig világít. A bemuta­tott lámpa tíz évig megőrzi mai fényerejét, majd újabb évtizedig fele erővel ég. A második évtizeden túl egyne­gyedére csökken a fénye, de még sokáig világít. Egy építkezés megállt • • Az Alföldi Kőolajfúrási üzem többmilliós építkezést tervezett ez év őszére a Ti- sza-híd szolnoki oldalán — a révkapitányság mai helyén. A népgazdaság érdekeit szem előtt tartó vízirendőrök hasznos javaslata folytán majdnem félmillió forint vált M0S2KÜÄ- munkásszemmel JUNIUS MÁSODIK AN, kü­lönjárat repítette Moszkvá­ba a jászberényi turistákat. Indulás előtt néhányukat fel­kerestük, s elmondták: mit szeretnének látni, mi az, ami legjobban érdekli őket a szov­jet fővárosban. Munkatár­sunk újból meglátogatta őket s moszkvai élményeik felől érdeklődött. — Felejthetetlen napok — kezdi Csordás Erzsi, az Ap­rítógépgyár villanyhegesztő­je — Már az utazás is nagy­szerű volt. Észre sem vet­tük, hogy repülőn ülünk. És az érkezés ... Moszkva... Aki nem látta személyesen, hiába olvas, hall róla, hiába nézi a képeket — nem tud­ja elképzelni: milyen szép. A széles sugárutak, a rengeteg park, a felhőkarcolók... fe­lejthetetlen szép: mikor a Moszkva folyóra leszáll az este... Talán mondanom sem kell: ez tetszett a leg­jobban ... Mikor a sok-sok fény a víz tükréről vissza­verődik ... Az emberek szolidan, de Jól öltözködnek, nem követik a divat hóbortjait. Szórako­zás közben is megnéztük őket. Nagyon szépen táncol­nak, simán* nem szeretik az ugrálást. — CSODASZÉP A METRO, márványból kiképzett állo­másaival, sziporkázó mozaik­jaival ... érdekes a mozgó­lépcső ... Ilyet láttunk a gyermekáruházban is. S a nagyáruház? Reggel, nyitás­kor mentünk oda, rengete­gen álltak a bejáratnál, s pil­lanatok alatt elnyelte a tö­ménytelen sok embert, mesé­li Nagy György, a Fémnyo- rr.ó és Lemezárugyár MEO- sa. A másik, ami bámulatos Moszkvában: a hatalmas ará­nyú építkezés. Egymás után szinte a földből nőnek ki a tízemeletes lakóházak. Félig kész az épület már hozzák és CMik a fákat, mire elké­szül a lakóház, park és ár­nyas fák veszik körül. NAGY ISTVÁN veszi át a szót. C is a Fémnyomóban dolgozik. — Moszkva központjában laktunk, a Nagyszínház mel­lett, tízpercnyi járásra a Kremltől. Többször is be­mentünk, de nem ez a hat nap, hat hét is kevés volna ahhoz, hogy a Kremlét végig­nézzük. .. Láttuk Lenint... Kilométer hosszú sorban áll­nak az emberek a Mauzóle­um előtt, némán, türelme­sen. Mindenki látni akarja Lenint, Sztálint. Van, aki rendszeresen eljár ide, a sor végére áll, s kivárja, míg is­mét odakerül... Gyönyörű ez a város ... S milyen barát­ságos a szovjet nép! Megszó­lított egy fiatalember, moszk­vai, de Pesten végezte az egyetemet. Kérdezte, honnét jöttünk. Aztán mellénk sze­gődött. Sok kedves történe­tet mesélt a városról, az em­berekről és megígérte, ha legközelebb Magyarországra jön* megnézi Jászberényt is..* — Jellemző Moszkvára — szól közbe Muhari János, a Fémnyomó hűtőszekrény részlegének vezetője, hogy a városban nincsenek gyárak A külterületen települtek, itt találtuk meg a Hűtőszekrény gyárat is. Hatalmas terüle­ten fekszik, itt is nagy épít­kezés folyik. Belül korszerű, futószalagrendszerrel dolgoz­nak, minden munkás kesz­tyűben. Mutattak különböző angol, német, francia gyárt­mányú gépeket, s láttuk azt a falra akasztható kismére­tű hűtőszekrényt is, amin je­lenleg kísérleteznek. Mindent készségesen megmagyaráz­tak, ha valami problémánk lesz, csak írjunk nekik, szí­vesen segítenek. Moszkva — munkásszem­mel ... Ki ezt látta, ki azt. Egyik­nek az építkezés ragadta meg a figyelmét, másiknak az em­berek ... Kit a Kreml szép­sége nyűgözött le, kit a Moszkva folyó varázsa... De valamennyiük egyöntetű vé­leménye* Moszkvát látni kell! *= rónai megtakaríthatóvá azzal, hogy a kapitányság mai épületét felvonulási épületnek felkí­náltak. Az új révkapitány­ság felépítéséhez lendülete­sen látott hozzá az É. M. Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. A munkások meglepetéssel vegyes bosszúsággal konsta­tálták: az egyik terem he­lyének közepén négy oszlop mered az égnek, rajta há­romezer Voltos transzformá­tor. A trafó csak akkor ke­rülhetett volna le onnan, ha a Vasipari Vállalat a július 2-ára Ígért új kapcsolótáblát idejében leszállította volna. A vasipariak részéről — mondhatni hosszas könyör­gésre — az Ígéret megszüle­tett; a tábla kevésbé.. * Szombaton délben illetékes helyről nyert értesülésünk szerint az építő vállalat a be­ruházó Kőolajipari Tröszt­nek akadályközlést jelentett, egyben megírta, hogy a kése­delem miatt az építkezés be­fejezésének határideje tizen­négy nappal eltolódik. Miért? „Csak” annyi történt, hogy valaki Ígért — de, mint mon­dani szokták — a levegőbe igért. Érdeklődéssel várjuk a Vasipari Vállalat válaszát: — Mi módon ütik helyre a hi­bát? 1— b. z. — Versf élék - sok jószándékkal — 3200 MÁZSA export zöldbabot és 650 mázsa üveg­meggyet szállítottak eddig be a szolnoki MÉK telepére ter­melőszövetkezeteink. A jász- fényszarui telepre főzőtök­ből 110, a csépaira export üvegmeggyböl 400 mázsa ér­kezett. /) költészet az ember ^ emelkedett pillanatai­nak terméke. Van, aki ötven éves koráig egyszer sem írt verset, aztán válami történik az életében és ceruzát fog. Valakit nagy-nagy öröm ér, s azt szeretné, hogy a szálló idő ne temesse nyomtalanná ezt az örömöt. * Egy vidéki lap szerkesztő­sége különösen sok érdekes verset kap. Mert az értelmi­ség fiatalember, aki már esetleg az érettségin is túl­jutott és verseiben van némi „irodalmi tapasztalat”, egyből a Parnasszusra tör, és szer­zeményeit országos lapoknak küldi. (Ott aztán arat a MÉH!) Az egyszerűbb ember, aki földművelésből, jószágneve­lésből él, versét ünnepélyes alkalmakkor inkább önmagá­nak írja. Pedig sok esetben több van irományaiban, mint holmi rutinos verselőében. Több érzés, hazaszeretet, őszinteség és gyakran több eredetiség is. Amit ír, több­nyire gyönge vers, döcögős, de a sok gyönge sor között ki­villan egy-kettő, ami szíven- üti az embert. 'hónapokkal ezelőtt levelet kaptam, benne néhány verset. Az írója egy gazdaság idős juhásza volt és a verse arról szólt, hogy a fia 1956- ban „világgá ment”. A sok közül kivillan két sors „Itt hagyott aktot, pulit kampót, Harmatos estéli kolomp- szót* E két sorban bizony költé­szet van. A versírók zömmel két kor- osztályból kerülnek ki, a húsz év körüliekből és a hatvan év körüliekből. A húsz év körü­liek versei zömmel olyan ér- zelgősek, hogy egy multseá- zadi társaságbeli hölgy elol­vadna tőlük. Idézünk egy ilyen versből: „Hol jár az a tavasz, hol jár, Emlék ma csupán, hogy te is ilyen voltál: Szemed ily ragyogó, Ajkad ily csacsogó, Mint a kis patak, Amely itt szalad, Rügyező fák alatt.’* így a húszéves költő jelöl­tek, akik a népdal helyett már slágeren nevelkedtek. Az ő „verseikben” nem sok örö­me telik az olvasóknak. A hatvan év körüliek, általában idős parasztok, vernein vi­szont érződik, hogy fiatal ko­rukban még virágzott a nép- költészet, a rigmusköltés. ßliről szólnak ezek a ver- w//t. gek? Az életről, ami elszállt, a régi béres-sorsról és — Hruscsov párizsi útjáról. A középkori krónikás éne­kekre emlékeztető stílusban így kezdi a ma „öreg króni­kása” a verset« „Párizsba utazott. Hruscsov s kísérete, A világbéke felé a lépést megtette. Tárgyalni készen a szebb jövendőért, Az egész világnak békés életéért „Tegnap asszony, ma menyasszony” Elsőízben fordul elő a pó- dium-könnyűműfaj törtépe­tében, hogy egy nyári, sza­badtéri műsor megírására a magyar irodalom élvonalbeli képviselői társulnak. Ezért „határkődnek lehet tekinteni a „Tegnap asszony, ma meny­asszony” című kétrészes ze­nés játékot. írói: Ignácz Ró­zsa, Simon István Kossuth- díjas költő, Szabó Pál és Tamási Áron Kossuth-díjas írók. Az új műsor kedves-, de­rűs és ugyanakkor lírai alap- gondolata: amikor az első vi­lágháború végén Gergely és Mari egy bekeltek, nem tart­hatták meg lakodalmukat, mert az ifjú vőlegényt kivit­ték a frontra. Több, mint negyven éven át hiányzott a parasztpár életéből a falusi embereknek ez a legszebb, egész életre szóló élménye és most házassági évforduló­jukon, a tsz tagjai elhatároz­zák, megrendezik számukra a kései lakodalmat. » Ez az alapcselekmény, — amelyet azonban átszőnek a különböző tréfás jelenetek, kabarék és zenés táncos szá­mok. Az újszerű műsort július 17-én Szolnokon is bemutat­ják. Ez hát a mai kor népkölté­szete, amely csak azért nem virágzik, merthiszen színvo­nalasabb, érdekesebb szórako­zás is akad már a mai falu­ban: a mozi, a televízió, s a faluszínház képében. így az­tán az öreg versfaragó ma- gáramarad, csak a komáknak olvassa fel irományait, vagy azoknak se. Megható és elgondolkoztató a versíró öregek szándéka. Nem tartanak igényt halha­tatlanságra, hiszen sok eset­ben még a nevüket sem írják a vers alá. De a sok öröm mellett, amit az új életben találnak, nem tudnak közö­nyösen elmenni. Megírják hát versben, rigmusban. S ha ez a vers nem is válik halhatat­lanná, a holnap embere szá­mára élvezetessé, bennünket örömmel tölt el, hogy az öre­gek úgy szeretik ezt a világot, hogy még verset is írnak hoz­zá. L. M. Filmegyveleg TALÁN NEKI SIKERÜLINGOVÁNY Mármint Don Jüannak, a javíthatatlan nőcsábásznak, akit azzal a feltétellel enged­nek fel a pokolból, hogy egy olyan becsületes leányt kell elcsábítania, aki ellenáll az ördög kísértésének. Ezt a té­máit dolgozza fel az ördög szeme cimü svéd filmvig- játék. Rendezője Ingner Bergmann. Sötét, mocsaras táj a ha­tár mente. Es Zeman őrmes­ter itt teljesíti egész embert, bátor férfit megkövetelő szolgálatát. Kalandos film, amely az őrmester harcait és szerelmét festi költői eszkö­zökkel és pszichológiai reali­tással. 5 A FRANCIÁKAT NEM ÉRDEKLI. „ A Centre National de la Cinematographie közli: a francia mozilátogatók száma 1959-re olyan erősen csök­kent, hogy a háború óta elő­ször a háború befejezése utá­ni év színvonalára esett. 1958-ig a mozilátogatók szá­mának állandó csökkenése miatt jelentkező bevételkie­sését a helyárak emelésével £ pótolni lehetett. 1959-ben már a bevételek is erősen csök­kentek. KÉT EMELET BOLDOGSÁG Sok helyütt játsszák a fia­tal házasokról, anyósról és kikapós menyecskéről szóló új magyar filmet. Több szei replő nevével most találko­zunk először, akik a régiek­kel együtt hasznos közremű* ködői a mai élet derűjét tűk* röző filmnélc. m HARSÁNY KIÁLTÁS zavarta meg a nagy szol­noki bérház délutáni csend­jét. — Kombinálok — kiáltot­ta bőszen egy mutáló ka­maszhang. — Én is kombinálok — lel­kesedett egy csilingelő leány- kiáltás. A ház lakói utána­néztek a nagy kombinációs kedvnek. Kiderült, hogy a Mesterdetektív című film aj- zotta fel a ház fiatal lakói­nak kalandra éhes képzele­tét. És mint az egyik remény- teljes ifjú detektív-önjelölt elárulta, a nyomozói karri­erhez már csak egy rövid* pisa hiányzik,_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom