Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-29 / 178. szám

1960. Július 29. SZOLNOK MEG YEI NÉPLAP 3 =**= Növekvő felelősséggel.. Az ügyes gazdák kezében fiadsik a forint Manapság gyakran elő­kerül a papír és ceruza. A szövetkezeti vezetők, gazdák azt számolgatják, mennyit adott a föld, hogyan alakul a jövedelem. S ahol koráb­ban ügyesen „ spekuláltak”, ott most elmondhatják: fiad- zik a forint. Az abádszalóki Aranyka­lász Tsz-ben már a tervké­szítésnél kiszámították, job­ban járnak, jelentős többlet- bevételre számíthatnak, ha az értékesítésre szánt termé­nyeikre szerződést kötnek. Eltek is ezzel a lehetőséggel. Leszerződtek 700 mázsa bú­zára és 400 mázsa sörárpa átadására. Az utóbbiból 440, a búzából pedig kedd estig több mint 800 mázsát szál­lítottak be a terményforgal­mi raktárába. A közösen át­adott gabona minden mázsá­jáért megkapják a 20 forin­tos nagyüzemi felárat. Hatvan holdon borsót ter­meltek. A Kerti mag Válla­lattal, a Magtermeltető Vál­laltai álltak szerződéses­viszonyban. Kötelezettségü­ket túlteljesítették. Elcsépel­ték, beszállították az 580 mázsa borsót, ami 50 ezer forint többletjövedelmet hozott. Jól sikerült az ex­portra kerülő új burgonya termesztése is. Ebből 10 holdra kötöttek szerződést. Mintegy 100 mázsát igen ko­rán adtak át, s ezért kilog­rammonként 3,30 forintot kaptak. Százharminc mázsát A magyar szakemberek át­adták és Szembe helyezték az első két export mészművet Csehszlovákiában. A terve­ket a kohó- és gépipari mi­nisztérium tervezőirodáinak mész-szakosztáíya készítette el más szaktervezők bevoná­sával, s a berendezéseket a fővállalkozó Gábor Áron vasöntöde és gépgyár szállí­totta. A Zirányban és Tise- vecben felépült új mészmfl- nek négy-négy gáztüzelésű aknakemencéje nemcsak Csehszlovákia legkorszerűbb mészégető berendezései, ha­nem világviszonylatban is messze megelőzik az alacsony Az alábbi történetet Csernisk^v Valerij Nyi- feolaje vies tői, a néhány napja városunkban járt szovjet turistacsoport egy tagjától hallottam. Igaz történet. Híven példázza azokat a ha­talmas erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjet­unió a szibériai terüle­tek természeti kincsei­nek kiaknázására tesz. Bemutatja az egymás után születő új városok első lakóinak néha kis­sé hétköznapinak tűnő, de gyakran küzdelmes munkáját. OLGA LEZUHAN..; Szemcsés szerencsétlenség. Ezzel a talán közhelynek tűnő kifejezéssel jel’emez- hetném azt a balesetet, amelynek Magadan, vagy ahogy lakói becézik: az aranyváros” születését kö­szönheti. Geológus expedíció lovagol a hegyi ösvényen, valahol Kelet-Szibériában. Az Ohot- szki tenger felé igyekeznek. Rossz a hangulata a kis csa­patnak, mert kutatóútjuk ed­dig eredménytelennek bizo­nyult. Nem sikerült számot­tevő nemesfém-lelőhelyre bukkanniuk. Hirtelen vész­kiáltás töri meg a csendet. Olga, a fiatal geológusnő lova megbotlott és lovasával az ösvény mellett tátongó — szerencsére csupán néhány méter mély — szakadékba zuhant. Segítségére siető kollégája — nagy meglepeté­sére — Olgát a szakadék fenekén csörgedező patak partján ülve találta. Néhány horzsoláson kívül a lánynak semmi baja nem történi 2,80, a 40 mázsa másodosztá­lyú burgonyát pedig 2 forin­tos áron értékesítettek. Csu­pán ez a növényféleség 12 ezer forinttal több bevételt biztosított a szövetkezetnek a korábban tervezett összeg­nél. Az Aranykalász gazdái annak is értik a módját, hogy az állattenyésztésből származó forintokat „meg­fialtassák”. A szerződéskö­tés és az állatgondozók lel­kiismeretes munkája megte­remti ennek lehetőségét. Csak elismeréssel szólhatunk id. Nagy János juhászról, akinek hozzáértése és szor­galma azt eredményezte, hogy gyapjúból 11 ezer fo­rinttal túlteljesítette bevé­teli tervét a közös gazdaság. Jó summa üti majd a szö­vetkezeti gazdák markát az ötven leszerződött ürü átadá­sakor is. Csak néhány példát emlí­tettünk, de ez is érzékelte­ti, hogy ebben a tsz-ben már nem azon vitatkoznak, érde­mes-e szerződést kötni ter­ményre vagy állatra, hanem azon törik a fejüket, hogy minél jobban kihasználják ezt a lehetőséget. A jelentős többletbevétel, az egyre sza­porodó forintok minden érv­nél jobban, hatásosabban meggyőzték a tsz gazdáit a szerződéskötések hasznossá­ffitőértékű szenet használó mészüzemek műszaki színvo­nalát. Az automata felszere­lésekkel ellátott kemencéket új magyar szabadalom sze­rint kétszáz fokos forró ge­nerátorgázzal fűtik. Nyugat-német és olasz gyá­rak ajánlatait visszaadva — Jugoszlávia Is a korszerű ma­gyar mészégető aknakemen­céket rendelte meg. Ennek megfelelően három mészmű tervezése máris megkezdő­dött és most újabb mészége­tő berendezések megvásárlá­sáról tárgyal Jugoszlávia a hazai külkereskedelmi szer­vekkel. (MTI). Mikor Olga feléje nyújtot­ta a kezében lévő — sárgás erezetű szikladarabot — az izgalomtól szólni sem tudott. Egy perc is beletelt, mire felocsúdtak a meglepetéstől, és Olga felkiáltott társainak: „Aranyat találtam!” Az ex­pedíció letáborozott a lelő­hely közelében és egy óra múlva a rádiós újjai közt szinte életre kelt a Morse- billentyű. „Aranyra bukkantunk a tengerparttól nyugatra, az öböl körzetében. Megkezd­jük a felmérést.” Néhány nap múlva megjelent az első helikopter a tábor felett: munkásokat és gépeket ho­zott — 1200 kilométer távol­ságból. A kis arany kiter­melő üzem megkezdte a mű­ködését. A munkások felépí­tették az első házakat. Ter­mészetes építőanyag bőven akad a közelben. Az ércki­termelés eleinte kézierővel folyt. Télen gyakran előfor­dult, hogy csak heroszi küz­delem árán sikerült az ér­téke. aranymosó berendezést megmenteni a szétfagyástól. Ilyenkor tüzet raktak az egész csőrendszer alá. MINDENKI A HELYÉN MARAD 1941 telén a hetekig tartó tomboló vihar miatt lehe­tetlenné vált a munka foly­tatása. eszélybe került a telep. Élelmiszer és tüzelő Szép és nemes feladat megoldásán munkálkodnak termelőszövetkezetéink párt- szervezetei. Előrelátó, meg­fontolt terveket készítenek a terméshozamok emelésére. — Előkészítik és mindennapi munkával biztosítják az egy­re több gabona, hús, állati termék, zöldfőzelék, gyümölcs és ipari nyersanyag termelé­sét. Ez a cél, erre kell moz- gósítaniok a szövetkezeti pa­rasztok tízezeréit. Nem könnyű és nem zök­kenőmentes a fejlődés. Akad még visszahúzó erő, tunyaság és értetlenség, melyek gátol­ják a munkát. Itt-ott még kí­sért a múlt. Az emberek gon­dolatvilága — bár sokat vál­tozott — még nem alakult át, nem vált teljesen szocia­listává. A szövetkezeti parasztok nevelése, a falusi és terme­lőszövetkezeti pártszerveze­tekre vár. — Az itt dolgozó kommunisták sokat tehetnek azért, hogy közös gazdaságuk fejlődése zökkenőmentesebb legyen, s gyorsabban változ­zon az emberek gondolkozá­sa. A sok apró, egyéni tet­tekből születnek a közösség nagy eredményei. S részt vál­lalni a nagy, közös feladatok­ból, segíteni a haladást, min­den kommunistának megtisz­telő kötelessége. Ez ma a leg­fontosabb pártmunka min­den termelőszövetkezetben. Az emberek felvilágosítása sem szűkülhet le az alapszer­vezetek vezetőségeire, vagy a pártcsoport bizalmiakra. A fcöbbezer holdas közös gazda­ságokban többszáz ember dolgozik. Nyilvánvaló, hogy a pártvezetőség tagjai fizikai­lag is képtelenek arra, hogy a hatalmas gazdaság minden tagjával rendszeresen foglal­kozzanak. Ezt azonban jól meg tudják oldani a pártta­gok, akik a különböző brigá­dokban és munkacsapatok­ban, a növénytermelésben és az állattenyésztésben, nap, mint nap érintkeznek, s kö­zösen dolgoznak a szövetke­zet többi tagjaival. Tehát szükségszerű követelmény minden alapszervezetben, — hogy a veztőség gondoskod­jon á munka elosztásáról, s arra törekedjen, hogy min­den kommunistának képes­ségeinek megfelelően legyen pártmegbízatása. fogytán volt. A közeli erdő­be vezető utat több méter magas hótorlhsz zárta el. Leleményességben azonban nem szenvedtek hiányt. Fel­szedték a padló deszkáit, és néhány napig ez biztosította az életet jelentő meleget. A hóvihar miatt elvesztették rádió-összeköttetésüket a leg­közelebb fekvő városokkal is. Három hétig a külvilág­tól elzárva éltek. Élelmiszer­adagjukat is a minimálisra csökkentették, mikor a hóvi­har lecsendesedett és a ja- kutszki repülőtér rádiósa je­lentkezett: „Két helikoptert útnak indítottunk élelmi­szerrel”. Ez csak néhány epizód abból a küzdelmes életből, amelyben Magadan első la­kóinak része volt De kitar­tottak! Senki sem akart a vitathatatlan kényelmet és biztonságot jelentő városba visszaköltözni. MAGADAN VÁROSSÁ NŐTT Az emlékezetes tél óta kö­zel húsz év telt el. Magadan ezalatt az idő alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ipari létesítményei mellett felépült két szélesvásznú mo­zi is. A 60 ezer lakos főleg az aranykitermelőüzemben vagy a halászszövetkezetben talál munkát. Korszerű kot­rógépekkel végzik az értékes kőzet kitermelését, s a hely­Helyeselni lehet azt a kialakult módszert, hogy a vezetőség javaslatai alapján taggyűléseken kapják a kom­munisták a különböző jellegű pártmegbízatásokat. Célrave­zető ez, mert a kollektíva előtt hangzanak el, az alap- szervezet legfelsőbb fóruma előtt felelősek a párttagok a megbízatás végrehajtásáért. Az alapszervezetek nagy többsége él ezzel a lehető­séggel, melyet a taggyűlés kollektív nevelő ereje képvi­sel. A példák sokaságát lehet­ne felsorolni a helyes kez­deményezésekről, a kommu­nisták pártmegbízatásairól. Mindegyiknek az a közös vo­nása, hogy a szövetkezet meg­szilárdítását, további fejlődé­sét segítik elő. A fegyverneki Vörös Csillag Tsz-t súlyos elemi csapás — jégverés érte, mely rendkívül nagy elkese­redést váltott ki a szövetke­zetben. A kommunisták vál­lalták, hogy hitet, önbizalmat öntenek az emberekbe: „pó­toljuk a kiesést, öntözzünk rendszeresebben és az újra- vetéssel csökkentsük a ter­méskiesést”. A fegyverneki elvtársak felvilágosító szava nem is maradt hatástalanul. A tiszapüspöki Haladás ta­valy a rosszul gazdálkodó tsz-ek közé tartozott. Most a járás élenjáró gazdaságai kö­zött emlegetik. A kommunis­ták mozgósítására saját erő­ből 105 holdas rizstelepet épí­tettek, viziszámyasok te­nyésztésével foglalkoznak, s időben végeznek a soronlévő munkákkaL A kuncsorbai Haladás-ban sokrétű pártmegbízatást ad­tak a kommunistáknak. Ga- lántai István elvtársat a ko­vácsműhely korszerűsítéséért tették felelőssé, Erdős István­ná elvtársnőt az asszonyok és a fiatalkorú családtagok moz­gósításával bízták meg. Hogy ez milyen eredményes volt — bizonyítja az a tény: 25 asz- szony és 20—25 fiatalkorú családtag vesz részt rendsze­resen a közös munkában. Má­sokat a tejhozam emelésé­vel, a hízók súlygyarapodásá­nak ellenőrzésével bíztak meg. Megint másokat tömeg­szervezetekbe irányítottak. Azzal is törődnek, hogy a taggyűléseken beszámoltat­ják az elvtársakat: hogyan tettek eleget megbízatásaik­nak. színen vonják ki belőle a nemesfémet. A magadani dolgozók ked­velt szórakozóhelye a szín­ház, ahol minden este zsú­folt a nézőtér. A művészeti hajlamúak a különféle klu­bokban alakult öntevékeny szakkörökben képezhetik magukat. Jelenleg hatalmas lakásépítkezési akció folyik. A néhány kilométerre lé­vő tengerparton hajóépítő- és javító üzem működik. a vá­ros határában már lerakták a fémtömegcikk-gyár alap­jait, amely a környéket lát­ja mad el — főleg háztartá­si jellegű — iparcikkekkeL Az ifjú szibériai város, Magadan tehát egy pillanat­ra sem szűnik meg fejlődni. K. L Jó ütemben halad terme­lőszövetkezeteinkben az ál­lattenyésztési terv, ezen belül a tenyészállat fejlesztési terv teljesítése. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának felmérése szerint fél év alatt több mint kétszeresére növe­kedett a kocaállomány. 1959. december 31-én 74.783 sertést és 8.530 kocát tartottak nyil­ván termelőszövetkezeteink­ben. Július 31-én a sertésál­lomány 124.184, a koealét­Kunmadaras szövetkezetei­nek pártszervezetei helyesen látták a pártmunka, a párt- megbízatás lényegét, amikor olyan ellenterv elkészítéséhez nyújtottak segítséget, hogy 20—25 százalékkal teljesítik túl a termelési terveket. — Névszerint kapták meg a kommunisták azt a pártépíté­si megbízatást is, kit nevel­jenek tagjelöltté. Számos tsz-ben a KISZ- ben dolgozó kommunisták felhívására a fiatalok véd­nökséget vállaltak a 30 má­zsás kukoricatermés eléré­séért. A termelőszövetkezetekben dolgozó kommunisták közös munkája, a pártmegbízatások ügye egészében véve jó úton halad. Menetközben is segí­tik, majd visszatérnek a meg­bízatások teljesítésére. A kollektív munka erőt, lendületet ad a pártszerveze­teknek, mert szilárdítja párt- egységét és növeli a kommu­nisták tekintélyét a pártonkí- vüliek előtt. A közös erőfeszí­tés, a kommunisták és a pár- tonkívüliek összefogása, vég­eredményben a gazdaság erő­södéséhez és a hozamok nö­vekedéséhez vezet. JÁSZBERÉNY VÁROS ter­melőszövetkezeti július 20-ra 8 ezer holdon befejezték a kalászosok aratását. Ez időre a hordást 56 százalékra, a cséplést 36 százalékra telje­sítették. Előrehaladtak a tar­lóhántással és a nyári mély­szántással is. Eddig több mint 100 vagon gabonát ad­tak át a Terményforgalmi Vállalatnak. Jelentős eredmény ez, ha emlékezünk arra: a város ter­melőszövetkezetei többsé­gükben alig egy éves múltra tekintenek vissza. Egy évvel ezelőtt a termelőszövetkeze­tek területe a város területé­nek csak 7.8 százalékát tet­te ki. Ma 95.6 százalékát. Nyolc termelőszövetkezetnek ez volt az első aratása. A GABONA BETAKARÍ­TÁSA rendkívül nehéz fel­adatot jelentett. Hiszen a vetésnek mindössze alig 50 százalékára volt gép. Mi tette lehetővé mégis, hogy a város termelőszövet­kezetei ilyen előzmények és nehézségek mellett a kun­szentmártoni járás és Szol­nok város után az elsők kö­zött végeztek az aratással? Először is; a párt és a ta­nács végrehajtó bizottsága minden lehetőséget számba vett. Sikerült az aratás, a betakarítás ügyét nemcsak a tsz gazdák, a vezetők, hanem a város minden lakójának ügyévé tenni. Legfontosabb a gépek mun­kája volt. Egyetlen kombájn és aratógép se állt, minden percet, sőt az éjszakát is ki­használták. A dolgozókat, a gépkezelőket, a kezdeti mun­kai endiilet magával ragadta. Í A szakképzettek segítették a fiatal kombájnosokat, gépke­zelőket. szám pedig 17.284 volt. Az utóbbi számmal a tsz-ek ke­vés híján éves tervüket is teljesítették. Jelentős növekedést mu­tat a tehénállomány is. Az első félévben a termelőszö­vetkezetek 2980 tenyész szarvasmarhát vásároltak, a tehén és vemhesüszők szá­ma viszont 7000-el növeke­dett. A különbség saját sza­porulat tenyésztésbe állítás­ból származik. ^öeqnap tétlent Az elmúlt napok esőzései után* több mellékutca laposain megre­kedt a víz. A tekintélyes víztö­meget pocsolyává változtatták a® autók. Két gyerek tipegett a kátyú szélén és élvezettel rug­dosták, frecskelték a sarat, úgy* ahogy a lovaktól látták. — Autó tülkölt, ők kissé lejebb húzód­tak, ugyanakkor nem vették ész­re, hogy a sarkon is befordult egy autó. öcsi, a kisebbik a két jármű közé szorult. A járókelők­nek még a lélegzetük is elállt, kővé meredve várták a követ­kező percek eseményeit. A két autó elhaladt egymás mellett és a személygépkocsi vezetője azon­nal fékezett. A sofőr kiugrott és a kocsi mögé szaladt, ahonnan pár pillanat múlva a felismer- hetetlenségig összefröccskölt öcsit vezette elő. A sofőr mérgesen a gyerekre kiabált. — Mért mászkálsz az ut közepén, ha elgázoltalak volna, most engem vonnának felelős­ségre. öcsi csak állt és sírt, — könnyei szép tiszta barázákat szántottak maszatos arcán. A so­főr a gyerek ijedtségét látva megenyhült. —4 no szaladj hazáig, men megfázol! öcs» állt és nem moz­dult. Végre a sírástól fuldokol­va kinyögte: nem merek. — Mért nem mersz? — Mert anyu meg­ver. Az autó vezetője elmosolyo­dott. — Na gyere, ülj be, haza­viszlek. Öcsi szeme felcsillant. A sofőr, már éppen indulni akart, amikor öcsi megfogta a karját. — Tessék megengedni, hogy a testvérem is velünk jöjjön. A vezető ekkor vette észre az út- szélén áldogáló másik gyereket. Na nem bánom! — Erre mind­ketten kényelmesen elhelyezked­tek és az autó elindult. — Afig ment pár métert, amikor öcsi hátrafordult a nagyobbikhoz és csillogó szemekkel ezt mondta: — Na látod, ezt az nekem köszönheted. AZ ÜZEMEK, VÁLLALA­TOK mintegy 300 pár ka­szást tudtak volna kiállíta­ni, (mert kézi aratással 3073 hold gabona levágását ter­veztük), erre a segítségre nem volt szükség. A tsz-ek 2544 hold kézi aratást kisebb kül­ső segítséggel, saját erők moz­gósításával elvégeztek. Nagy segítséget adtak vi­szont a gyárak, üzemek, iil-. tézmények, hivatalok dolgo­zói azzal, hogy munkaidő után résztvettek a hordás, keresztezés, takarmánygyűj­tés és kazlazás munkájában, így vált lehetővé, hogy a? aratás befejezésével egyide jüleg a takarmány betakarí­tást és kazlazást is elvégez­hettük. Az aratás a tsz-eknél for­dulópontot jelentett. Az el- %ő napok nehézségei után mind a tsz tagság, mind a vezetés magára talált és rendkívüli nagy lendülettel dolgozott. Még olyan tsz-nél is, mint a 6000 holdas Le­nin. ahol előzőén a munka vontatottan ment — és nem egy esetben volt szükség külső segítségre. — az aratás lendülete magával ragadta a tsz gazdákat. Azok is, akik addig alig néhány munka­egységet teljesítettek, igye­keztek kivenni részüket az aratásbóL A VAROS TSZ-EI az Cj Sz—3-as szovjet kombájnok­ból mindössze kettőt kaptak. Ezeket is az aratás megkez­dése után két héttel lehetett csak munkábaállítanl, mégis mindkét szovjet kombájn tel­jesítménye az aratás befeje­zésére elérte a 350 holdat. Ezeken a gépeken dolgozó Tóth és Szabó elvtársak, va­lamint a régi típúsú szovjet kombájnokon dolgozó Pintér és Sárközi elvtársak jártak élen az aratásban. Tóth Bé­la 384 holdat aratott. Bár az eddig elért eredmé­nyek számottevőek, nem le­hetünk elégedettek és nem bizakodhatunk el, mert még sok nehéz feladat van hátra. De az anyagiakon túl is nagy eredményt jelent, hogy a tsz tagok és vezetők felis­merik az erejüket és bíznak magukban. Rájöttek, hogy közös erőfeszítéssel a legne­hezebb feladatot is végre le­het hajtani. Muhari Sándor, tanács vb. elnökhelyettes, Jászberény, gáróL N. K. Üzemhehelyezték az első két magyar tervezésű mészművet Csehszlovákiában Az aranyváros Fél év alatt kétszeresére nőtt termelőszövetkezeteink kocaállománya Máthé László T-cs. Az első közös aratás I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom