Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-28 / 177. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. yshua Szovjet jegyzék az amerikai kormányhoz MOSZKVA (TASZSZ). — Hétfőn átnyújtották a szov­jet kormány válasz jegyzékét az amerikai nagykövetség jú­lius 2-i jegyzékére. A szovjet jegyzék megál­lapítja, hogy az újabb ame­rikai javaslatok nem céloz­zák a valódi leszerelést, s csupán arra valók, hogy meg­tévesszék a világközvélemé­nyét. Az új amerikai lesze­relési terv ugyanis kissé szé­pített és sietve összetákolt változata a régebbi nyugati tervnek, amelyet március 16- án terjesztettek elő a tízha­talmi bizottságban. Célja be­csapni a népeket és spanyol­falként leplezni az Egyesült Államok kormányának azt a törekvését, hogy folytatja a fegyverkezési versenyt és nukleáris fegyverek gyártá­sát. Az amerikai terv mindjárt az első szakasztól fogva át­fogó ellenőrzési intézkedése­ket irányoz elő leszerelés nélkül, a fegyveres erők sem­miféle csökkentését nem ja­vasolja az első szakaszra, de ugyanakkor külföldi ellenőr­zés alá igyekszik helyezni a Szovjetunió és más államok fegyveres erőit. Világos, hogy ezzel az amerikai vezető kö­rök az ellenőrzés leple alatt hírszerzésre törekszenek. Az amerikai terv — foly­tatódik a szovjet jegyzék — ezenkívül teljesen figyelmen kívül hagyja a külföldi ka­tonai támaszpontok meg­szüntetésének és az idegen csapatok kivonásának kérdé­sét. Szó sincs benne a nuk­leáris fegyverek szállítására alkalmas eszközöknek, vagy e fegyvereknek megtiltásáról. A szovjet jegyzék bírálja a katonai célú hasadóanyagok Események SOROKBAN BUENOS AIRES (APF). — Arieh Levavi, Izrael argen­tínai nagykövete, akit az ar­gentin kormány az Eichmann üggyel kápcsolatban nem kí­vánatos személynek nyilvá­nítottá és kiutasítottak az or­szágból , kedden elhagyta az argentin fővárost. BONN. (AP). Bhuniból, Thaiföld királya kedden Eonnba érkezett, LONDON (MTI). A fellebb- viteli bíróság jóváhagyta a lanchesteri esküdtbíróságnak Póczé Mihály 25 éves ma­gyar disszidens ügyében rab­lógyilkosság vádja miatt ho­zott halálos Ítéletét. Az íté­letet augusztus 12-én hajtják végre a liverpooli börtönben. HELSINKI (TASZSZ). — Finnország lakossága az el­múlt év végén 4,436.400 em­ber volt. RÓMA (TASZSZ). A Dél- olaszországi Apulia tarto­mányban többtízezer mező­gazdasági munkás sztrájkba lépett, hogy kivívja a kollek­tív szerződés feltételeinek megjavítását, az alacsony bé­rek felemelését. A sztráj kó­lók tömeggyűléseken terjesz­tik elő követeléseiket. MOSZKVA (TASZSZ). — Tolsztoj halálának 50. évfor­dulójára a Szovjetunióban kiadják az író összes műveit húsz kötetben. (MTI). termelésének megszüntetésé­re vonatkozó amerikai javas­latot. Már most is oly sok atom- és hidrogénbomba hal­mozódott fel, hogy a meglé­vő készlettel is egész orszá­gokat lehet megsemmisíteni. Ezért az amerikai javaslat megvalósítása semmivel sem csökkentené az agresszív atomháború kirobbantásá­nak veszedelmét. A leszerelés második és harmadik szakaszára elő­irányzott amerikai intézkedé­sekről a szovjet jegyzék meg­állapítja: az amerikai tervet úgy állították össze, hogy ezekre az intézkedésekre so­hasem kerülhet sor, mert konkrét határidőt sehol sem látunk, s az első szakaszról a második és harmadik sza­kaszra való átmenetet több feltételtől teszik függővé. — Ezek a feltételek lehetővé tennék a leszerelés ellenzői­nek, hogy a végtelenségig el­odázzák a leszerelés gyakor­lati megvalósítását. Az Egyesült Államok kor­mánya jobbnak látta, hogy hallgasson a június 27—i szov­jet jegyzékben felvetett fon­tos kérdések lényegéről — folytatódik a szovjet jegy' zék, — s az amerikai kor­mány mindössze azt javasol­ja, hogy folytassák a tízha talmi bizottságban a termé­ketlen vitát. Ha reálisan néz­zük a dolgokat, meg kell mondanunk, hogy az új ame­rikai javaslatok nem képez­hetnek tárgyalási alapot, nem szolgálhatják a bizottság si­keres munkáját. A szovjet kormány mindig a nemzetközi kérdések tár­gyalásos megoldása mellett foglalt állást — hangoztatja befejezésül a jegyzék. — To­vábbra is úgy véli, hogyha paritásos képviseleti elv elő­segíti a leszerelés kérdésé­nek kedvező megvizsgálását. Figyelembe véve azonban a tízhatalmi bizottság vitája során szerzett tapasztalato­kat, felmerül a kérdés, hogy további országokat is be kell vonni a tárgyalásokba. (MTI). Angol alsóházi vita a leszerelésről London (TASZSZ). Az angol alsóházban kedden a munkáspárti ellenzék szorgal­mazására vita folyt a lesze­relés kérdéséről. A hét végén kezdődik ugyanis a parla­ment háromhónapos nyári szünete, amely idő alatt a képviselők gyakorlatilag meg lesznek fosztva attól a lehe­tőségtől, hogy bármilyen el­lenőrzést gyakoroljanak a kormány tevékenysége fölött. A munkáspártiak azért szor­galmazták a vitát, hogy kon­krét magyarázatot kapjanak a kormány leszerelési politi­kájáról A vitát a munkáspárti Noel-Baker nyitotta meg, s aggodalmát, valamint elége­detlenségét fejezte ki afölött, hogy az Egyesült Államok — a vezető NATO-állam — kül­politikájában vezető szerepet tölt be a Pentagon. Ez nagy veszélyt jelent az ugyan­csak a NATO-hoz tartozó Anglia részére. í,Véleményem szerint a Pen­tagon vezetői egyáltalán nem alkalmasak a nyugati lesze­relési politika meghatározá­sára és úgy vélem, hogy túl sokáig töltöttek be vezető szerepet Genfben” — mondot- ta, majd követelte, hogy az angol kormány önálló kezde­ményezéseket tegyen a lesze­relés kérdésében. „A tízhatalmi bizottságban helyet foglaló angol küldött­ség miért nem tett olyan ja­vaslatot, hogy a bizottság üléseinek résztvevői térjenek vissza a hagyományos fegy­veres erők ama korlátáihoz, amelyeket a Nyugat javasolt és amelyeket az oroszok 1951- ben elfogadtak”. Noel-Baker azt a véleményét fejezte ki, hogy ha az angol küldöttség ezt megtenné, akkor a nem­zetközösség minden országa és több más állam is támo­gatná Angliát. Rámutatott ezután a fegy­verkezési verseny folytatásá­nak óriási veszélyére, s köve­telte az angol kormánytól hogy tegyen haladéktalan in­tézkedéseket, mert ha most elmulasztják a leszerelés ked­vező lehetőségeit, akkor ez örökre odaveszhet. Noel-Baker kijelentette, hogy a angol kormánynak haladéktalanul síkra kell szállnia a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek szállítási eszközeinek felszámolásáért. A kormány nevében felszó­lalt a vitában Ormsby-Gore külügyi államminiszter. Meg­ismételte azokat az alaptalan állításokat, mintha a tízha­talmi bizottság leszerelési tárgyalásain a Szovjetunió „stratégiai megfontolásokból ’ mondott volna le a megbe­szélések folytatásáról. (MTI) Huszonhét interkontinentális rakétakilövő támaszpont épül az Egyesüli Államokban Moszkva (MTI). — A Krasznaja Zvezda adatokat közöl az amerikai katonai klikk újabb háborús előké­születeiről — rakétakilövő tá­maszpontok létesítéséről az Egyesült Államokban. Mint a lap megállapítja, az Egyesült Államok területén 1962-ig 27 interkontinentális rakétakilövő támaszpontot akarnak kiépíteni Atlas és Titan típusú rakéták számá­ra, bár ezeknek a rakéták­nak a kipróbálása mindez- ideig nem fejeződött be, s az eddigi kísérletek nagy része sikertelenül végződött. Egy- egy kilövőhelyen tíz rakétát akarnak elhelyezni. Hruscsov üzenete De Gaulle elnökhöz MOSZKVA (TASZSZ). Nyi- kita Hruscsov szovjet minisz­terelnök üzenetet intézett De Gaulle francia köztársa­sági elnökhöz a leszerelés kérdéséről. A szovjet kormányfő rá­mutat: „Az Ön június 11-én és 30-án kelt, a nukleáris fegyverek szállítására alkal­mas eszközökkel foglalkozó leveleiben a hangsúly nem az eszközök megsemmisíté­sén, hanem az ellenőrzésen van. A háború kiiktatásának nagy célját, amelyről oly sok emberi nemzedék ábrándo­zott, csak úgy lehet elérni, ha megsemmisül minden fegyver, feloszlik minden hadsereg, másszóval megva­lósul az általános és teljes leszerelés’*. Hruscsov csodálkozását fe­Lodge komédiázása a Biztonsági Tanácsban Moszkva (TASZSZ) A Prav­da különtudósítója, aki részt vett a Biztonsági Tanács ülé­sén, arról a szégyenletes ko­médiáról ír, amelyet az ame­rikai diplomaták játszottak e napokban. A Biztonsági Ta­nács ülésére felvonultatták a július 1-p lelőtt kémrepülő­gép pilótáinak feleségét és anyját. Az amerikai tudósítók és fotóriporterek keselyűk mód­jára csaptak le a szerencsét­len, elgyötört asszonyokra. — Megindult a povokációs kér­dések pergőtüze. Arra számí­tottak, hogy a feleségek és anyák olajat öntenek a szov­jet-ellenes kampány- tüzére, amelyet ma oly buzgón szí­tanak az Egyesült Államok reakciós körei, de a számítá­sok nem váltak be. Az egyik asszony így vála­szolt: jobb lenne, ha az Egyesült Államok légierőinek parancsnokságát, vagy a külügyminisztériumot' kér­deznék meg a történtekről. A másik ingerülten ezt T ASZSZ-jelentés a Biztonsági Tanács keddi üléséről New York (TASZSZ). A Biztonsági Tanács kedd dél­utáni ülésén folytatták a vi­tát „az Egyesült Államok lé­gi erőinek a Szovjetunió ellen irányuló és az általános bé­két fenyegető újabb agresz- sziós lépésről”. Lewandowski lengyel küldött, aki elsőként szólalt fel emlékeztetett ar­Miről tárgyal szeptemberben az ENSZ közgyűlése? tg*# élei a pyeukekéet Százharminc éves a szolnoki, Ko­lozsvári úti óvo­da. S a régi épü­letben csaknem fél évszázadon ke­resztül nevelt, ta­nított Polónyi Jo­lán, a „kiváló óvó­jára tanítsa őket. S hogy jól csinál­ta, arra tanú a magas kitüntetés, no meg a munka­társak szeretete. Tegnap temették. nő” kitüntetés bir­tokosa. Negyvennégy esz­tendő. Az elsők, akiket nevelt, ma gyermekeiket, ta­lán egynéhányan már unokáikat vitték Jolán néni­hez. hoau szépre, j. cyiaí jj icmrcti civ. A sírnál sokan bú­csúztatták. El­mondtak róla sok jót, azt is, hogy halála napján is dolgozott még. Meg azt, hogy be­tegségére való te­kintettel már hat éve felajánlották neki a jólmegér- demelt nyugdíjat, de ő nem ment. — Én már csak a gyerekeim■ között tudok élni —» mondta határo­zottan. Halálával Szol­nok kultúrtörténe­tének egy darabjá­val lett szegé­nyebb, Hű volt hi­vatásához, városá­hoz, munkahelyé­hez. És hadd hir­dessék ezek a sze­rény sorok hűsé­gének emlékét, New York (Reuter). =- New Yorkban kedden közzé­tették az ENSZ-közgyűlés so- ronkövetkező — tizenötödik ülésszakának napirendterve­zetét. A tervezetben 73 napirendi pont szerepel köztük a le­szerelés, a nukleáris fegy­verkísérletek és a kozmikus térség kérdése. A jelenleg 82 országot tö­mörítő világszervezet tagjai­nak száma az utóbbi időben függetlenné vált afrikai or­szágok várható felvételével rövidesen növekszik és való­színűleg meghaladja majd a kilencvenet. Az új afrikai álamok ENSZ tagsága azt is jelenti azonban, hogy a jövő­ben mind a közgyűlés, mind annak bizottságai lényegesen nagyobb teret szentelnek majd a faji kérdéseknek és a még nem független területek jövőjének. Napirend-tervezeten szere­pel a délafrikai faji megkü­lönböztetés kérdése is. Az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszaka a tervek szerint szeptember 2í)-án nyílik meg és minteev három hónapig tart. CMTIL ra hogy mindössze két hó­nappal ezelőtt vitatta meg a Biztonsági Tanács az U—2 kémrepülőgép provokációs út­jának kérdését. Az az eset, amely most van a tanács előtt, még komolyabb. Meg­nyilvánulása és alátámasztá­sa ez a „cél szentesíti az esz­közt” politikájának, amelyet Herter külügyminiszter má­jus 11-én meghirdetett. Eb­ben a példátlan nyilatkozat­ban — mondotta Lewandow­ski Herter a hivatalos ameri­kai politika rangjára emel­te a kémrepülések gyakorla­tát. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok küldöttsége legutóbb megszavazott egy olyan határozati javaslatot, amely az államok szuveréni- tásának és területi sérthetet­lenségének tiszteletben tartá­sát követeli, az amerikai kor­mány semmibe vette a ma­gára vállalt kötelezettségeket —* mondotta Lengyelország képviselője. Lengyelország, Tunézia, — Ceylon és Ecuador küldöttei­nek felszólalása után V. V. KuznyecoVj a Szovjetunió képviselője, a Szovjetunió el­ső külügyminiszterhelyettese emelkedett szólásra. A Szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államok kormánya nyíl­tan provokációs politikát folytat a Szovjetunió irányá­ban, rendszeresen katonai re­pülőgépeket küld a Szovjet­unói légiterébe, megsérti ál­lami szuverénítását. Az ilyen cselekedetek kiélezik a nem­zetközi helyzetet, fokozzák az új háború veszélyét. Egy­szer s mindenkorra véget kell vetni az ilyesminek, — mondotta befejezésül Kuz- nyecov, (MTI) mondta: ide-oda hurcolnak bennünket, mikor hagynak már végre nyugtot nekünk? Cabot Lodge, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács ülésének elején felment a közönség számára fenntartott karzatra, ahol az asszonyok ültek és kezet szorított velük. A szé­gyenletes színjáték folytató­dott Lodge amikor beszélt, úgy viselkedett, mint egy hollywoodi melodráma leg­tehetségtelenebb színésze. Ezt a komédiázást nem le­hetett undor nélkül végignéz­ni jezi fiá amiatt, hogy a tízha­talmi bizottságban helyet foglaló francia megbízott nem arra irányította erőfe­szítéseit hogy építő módon felkutassa a szovjet és a francia álláspont hasonló ele­meit, hanem inkább a nézet- eltéréseket kutatta. Ezzel a francia megbízott gyakorlati­lag az amerikai képviselő, pontosabban a Pentagon irányvonalát támogatta. En­nek pedig az volt a célja, hogy a tízhatalmi bizottsá­got eltérítse feladatától: a kölcsönösen elfogadható le­szerelési megegyezés kutatá­sától A szovjet kormányfő emlé­kezteti De Gaulle tábornokot, hogy a szovjet leszerelési ja­vaslatok kidolgozásánál messzemenően figyelembe vették a francia kormány korábbi javaslatait. A nyu­gati hatalmak terméketlen szócséplésbe fullasztották a tízhatalmi bizottság munká­ját, s magát a bizottságot spanyolfalként használják fel a fegyverkezési hajsza leple­zésére. Érthető, hogy a Szov­jetunió ebbe nem nyugodha­tott bele — jelenti ki Hrus­csov. * A Szovjetunió az ügy érde­kében azt javasolta, hogy a leszerelés kérdését az ENSZ- közgyűlésén vitassák meg. A szovjet kormány, mint eddig is, a jövőben is kész minden eszközzel elősegíteni az álta­lános és teljes leszerelésről szóló egyezmény mielőbbi megkötését, s reméli, hogy a francia kormány építő mó­don hozzájárul a kérdés meg­oldásához — fejeződik be a szovjet kormányfő üzenete. Fidel Castro beszéde a kubai forradalom évfordulója alkalmából rendezett nagygyűlésen BAYAMÖ (MTI). A kubai forradalom évfordulójának megünneplésére kedden nagy­gyűlést rendeztek Bayamo- ban, ahonnan Fidel Castro hívei hét évvel ezelőtt táma­dásra indultak a Moncada- laktanya ellen. A gyűlésen Fidel Gastro beszédet mon­dott Hangoztatta* hogy a Ba- tista-kormány húszezer em­bert ölt meg a hétéves harc­ban, amelyet a nép a zsar­nokság ellen vívott. Azzal vádolta az amerikaiakat, hogy ők fegyverezték fel a gyilkos kezeket Kijelentette, az Egyesült Államokban uralkodó oli­garchák meg akarják vásá­rolni a latin-amerikai kormányokat, hogy csatla­kozzanak hozzájuk a Ku- ba-ellenes manőverekben. Fogadjuk meg, hogy ha­zánkat példaképpé tesszük a többi latin-amerikai ország számára, hogy az Andesek az amerikai kontinens Sierra Maestrojává (a kubai forra­dalom szülőföldje) válhassa­nak. Fidel Castro megemlítette a legutóbb kötött kínai-kubai kereskedelmi megállapodást és azt mondotta* ez új piac megnyitását'tet­te lehetővé, hogy Kuba si­keresen ki tudja védeni azt a csapást, amelyet az Egye­sült Államok kormánya akart mérni gazdasági éle­tére. A keddi nagygyűlés az első latin-amerikai ifjúsági kong­resszus jelképes megnyitása volt. Hivatalos megnyitásra csütörtökön kerül sor Havan­nában. CARACAS. A kubai forra­dalmi mozgalom évfordulóját Caracasban felvonulással ün­nepelték meg. Amikor a me­net a Eolivar-térre ért, Ba­tista ügynökei rálőttek a tün­tetőkre. A lövöldözőket ké­sőbb letartóztatták. LA PAZ. Bolíviai diákok tüntető menete La Pazban az amerikai nagykövetség fe­lé indult, de a rendőrség el­térítette őket a menetirány­tól A diákok az utcán eléget­tek két amerikai zászlót Egy La Paz-i banképületre, ahol az amerikai nagykövetség he­lyiségei vannak, plakátokat ragasztottak, amelyek éltet­ték Fidel Castro kubai mi­niszterelnököt és halált kö­veteltek az imperialista el­nyomókra. (MTI). Miről tárgyalt Norstad a török vezetőkkel? ISZTANBUL (TASZSZ). — Norstad amerikai tábornok, európai NATO-főparancsnok és Gürsel török államfő meg­beszéléseiről semmilyen köz­leményt nem adtak ld, s Norstad tábornok sem volt hajlandó nyilatkozni látoga­tásának céljairól. Isztanbuli újságírói kö­rökben azonban úgy vélik, hogy Norstad és a török ve­zetők a török hadsereg lét­számáról tárgyaltak. A had­sereg 85 százalék- NATO parancsnokság alatt áll Lap­jelentések szerint az ankarai tárgyalásokon a rakétaté- maszpontok és a közös úgy­nevezett -„védelmi’* támasz­pontok kérdése is szóba ke­rül. Ezzel kapcsolatban szem­beötlő, hogy Charles Palmer tábornok, az Európában állo­másozó amerika haderők he­lyettes parancsnoka* Török­országba érkezett Az ameri­kai tábornok tanulmányozni fogja az amerikai katonai se­gítség fokozásának lehetősé­geit (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom