Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-23 / 173. szám

YTLÁQ PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEJ& ™WBBKEik^jt^gzijS3Ha»i^CT«3HKW^MyMT.WyiBISiywWHHatfcM Xi. évfolyam, 173. szám. Xra 50 fillér I960, július 23. szombat. LOPJAK A VIZET Kisújszálláson arra éb­redtek egy reggel az otta­ni szakaszmérnökség dol­gozói: éjjel két csatornából kilopták a vizet. Ezt pana­szolták a Tiszaszentimrei Állami Gazdaságra, ez bizo­nyult a Kunszentmártoni Állami Gazdaságra is. ön- magábavéve elmarasztal­ható tett. Tervszerűtlenség- re, anarchiára vezet. Azt jelenti, a vízügyi hatósá­gok nem tudják utána töl­teni a csatornákat, a holt­ágakban megsinyli a hal­állomány a víznélküliséget és még más káros követ­kezményt von maga után. ■Mégis örömmel tölt el ben­nünket, hogy végre idáig jutottunk. Végre olyan kö­zös gazdaságaink is van­nak már, amelyek még szabálytalanság árán is ön­töznek. Sokkal könnyebb már rendbetennl az ilyen ter­mészetű ügyet, mint afelett kétségbeesni, elviszi-e a termést az aszály. Megér­tettük hát, az időjárás rá- kényszerített bennünket: ha nincs eső, mesterséges csapadékot adunk a nö­vényzetnek. Erőfeszítése­ikkel kivívtuk az ország elismerését. Hazánk 150 ezer hold öntözött terüle­téből 70 ezer holdon ná­lunk folyik a víz ebben az évben. Igaz, mégcsak az 50 ezer holdig jutottunk el, 20 ezer hold kukorica, cu­korrépa, takarmánynövény locsolását a napokban kell elvégeznünk. A példa adott. Kisújszál­lás határában terven felül is öntöznek. A jászberényi iérásban folyók és víztáro­lók, természetesen vízgyűj­tők hiányában, csőkutak- ból juttatják a szomjazó növényzetre az életadó vi­zet. A Tiszaszentimrei Ál­lami Gazdaságban van olyan kukoricatábla, amely­ről 50 mázsás holdankénti átlagtermés Ígérkezik öntö­zéssel. A kisújszállási, a jászbe­rényi szövetkezeti gazdák útját kell tovább járnunk. A második ötéves tervben 160 ezer hold öntözése vár ránk. Államunk sokat áldoz a vízügyi létesítményekre. Csak annyi kell hozzá, él­jünk a lehetőséggel. Nem régen repülőgéppel jártuk be Szolnok megye egyré- szét. A magasból jól látha­tó, milyen könnyen tud­hatnánk a többszörösét termelni egy egyszerű csa­torna meghúzással, egy-két barázda nyitással. S nem is kell ehhez diákírás. Ott a víz, nyissuk meg, vezessük folyását veteményeinkre. A mezőtúriak mintája bi­zonyság arra, a legtöbb esetben csak a jó akara­ton múlik az öntözés, ök azt csinálták: megkeresték a kukoricás legmagasabban fekvő részét. Odavezették a vizet. Onnan aztán az alacsonyabb helyekre ma­gától áramlik, s útját a nö­vényzet megújulása köve­ti. Mert végsősoron erről van szó. Miért ne termel­jük meg a kétszeresét, ■>— háromszorosát is egy hold kukoricán, cukorrépán, ha tehetjük. S ha azzal az or­szág népe is, az öntözést végző termelőszövetkezet is csak jól jár. B. L. 197 fonna kénsav — pluszként A Tiszamenti Vegyimű­vek is túlszárnyalta első fél­évi termelési előirányzatát, — 197 tonna kénsavat gyár­tottak terven felüL A teljes termelési tervet 104.8 száza­lékra teljesítették. Eredményes munkájuk szépséghibája, hogy az első félévben romlott a fajlagos anyagfelhasználás. Kénsav- tonnánként 12 kiló ként használtak fel az előirányza­ton felül Ha ebből is ként gyártottak volna, 1.2 millió forinttal növelték volna a termelési értéket. Sokminden közrejátszott ennek az ösz- szegnek „elengedésében”, — elsősorban az, hogy a terme­lés növelését biztosító beru­házások szerelése az első félévre esett és sok üzem­állást okozott. A második félév során azonban ezek egyrésze már termelésbe lép, s így jobban mód lesz az eredményesebb munkára. örvendetes, hogy a fajlagos anyagfelhasználás romlása mellett az önköltséget a ter­vezett alá szorították, s kö­rülbelül egy százalék megta­karítást értek eL Ohai t&átnunkían: Üzletrontás nélkül ▼ Szökés a táborból ▼ Rádióműsor Farkas Antal 685 hold gabonát vágott le, rendrakő-arató- gépével a néki Táncsics termelőszövetkezet földjén. Ezt a mennyiséget 15 munkanap alatt nyújtott műszakban vé­gezte el, s már napokkal ezelőtt befejezte az aratást. A Biztonsági Tanács határozatot hozott Kongó kérdésében: Belgiumnak „gyors ütemben'’ ki kell vonnia csapatait New York (MTI). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a dél­utáni ülés után helyi idő sze­rint csütörtökön 20,36 órakor Százötvenezer forint értékű társadalmi munka A korábbi évektől eltérő­en az idén Szolnokon is je­lentősen fellendült a város- fejlesztési munka társadalmi támogatása. Az első félévben a lakosság 150 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végzett különböző létesítmé­nyek kivitelezésénél. Külö­nösen figyelemre méltó az a ©báliétól ­ÓK A TISZA URAI... C Kisköréi! KUNHEGYESEN, a Szol­nok megyei Vízgépészeti Vál­lalat 1. sz. üzemében talál­koztam velük. Nem voltak mindahányan az „uralko­dásuk” székhelyén, mert mint Baráth Lajos mérnök mon­dotta: — Ilyenkor, nyár idején so­kan kinn vannak a „biroda- lom”-ban, a Tiszán. Hogy mit csinálnak, és mekkora a tulajdonképpeni területe e birodalomnak s szőke folyón, Óballától Kisköréig és a part­tól benyúló földeken, — bi­zony még Baráth mérnök sem tudta. Azt még kevésbé, hogy mennyi vizet emelnek ki műveikkel, szivattyúikkal ezen a tekintélyes hosszúsá­gú Tisza-szakaszon. Annyit viszont elárulha­tunk, hogy a vállalat Karcag és Túrkeve határára eső kör­zetében összesen 180 vízki­emelő mű gondoskodik az éltető vízről — április 1-től szeptember közepetájáig. 150 millió köbméter vizet emel­nek ki az idén a tervek sze­rint, s e hatalmas víztömeg­ből 70 millió köbmétert már át is emeltek.... Nem többet, csupán eny- nvit sikerült megtudnunk a vállalat „kinti” munkájáról. .Benn” a telepen viszont orrnál többet. Igaz, a 130 ipa­ri termelést végző dolgozó közül nem láttunk minden­kit, mert amint mondottuk esvrészük a területen lévő ^nvattyúk, vízkiemelő mű­vek mellett van elfoglalva. A KOVÁCSMÜHELY mes­terei épp egy csőperemet „agyusztáltak”, purgatóriumi hőségben emelgetve a nagy­kalapácsot. Meleg volt itt, bár eléggé modern a mű­hely, nincs fújtató — edző­kemencékben Izzik a vas. Kinézve a műhelyből látha­tók a CSK-típusű szivaty- tyúk — útrakészen Jugoszlá­viába, A szomszédban dolgozó la­katosok óriási vaslemezeken lépkednek — nyomó és szí­vócsővezetékek készülnek a lemezekből. Nemcsak hazai szükségletre, 1 millió érték­ben Albániának is készítenek ilyen csöveket a kúnhegyesi „vízgépészek” az idén. A me­gye permetezéses öntözését 3 millió forint értékű szJvó- nvomó csővel segítik úgy­szintén ezesztendőben. 55-en dolgoznak a lakatosműhely­ben — 5 brigádban. Közü­lük is legjobb Simon Pál és a szintén lakatos munkát végző Faragó László brigád: ók is azok közé tartoznak, akik leghatékonyabban vet­ték ki részüket abból, hogv üzemi szinten körülbelül 110 százalékra téliesítetté inar! és üzemelési tervét a válla­lat. de sétáljunk tovább. Jól esik a szemnek a nyitott raktárban tárolt különféle vaslemezek, szivattyúk és a különféle egyéb anyagok praktikus rendbe t rakott képe. — Sajnos, nekünk sincs mindenféle anyaghoz raktár- helyiségünk — jegyzi meg Baráth mérnök —, de az or­szágban is kevés fedett rak­tár van. Azt viszont nyugod­tan állítom, hogy ilyen szak­szerűen kezelt anyag és ilyen raktári rend kevés telepün­kön vau. Az 1-es számú telep az el­ső félévben 45 tételben gyár­tott gépeket, csöveket, alkat­részeket, erőművi berendezé­seket és még sokmindent. Hogy milyen sokoldalú mun­kát végeznek, bizonyság rá az erőművekhez készített nagymennyiségű szivattyú­csővezeték, a különböző mé­retű csatorna-átjáró hidak, a szivattyú és belvízlevezető csövek, zsilipkapuk, talajgya­lugépek. De legfőképpen nyo­mó-szívó vezetékeket készí­tettek és figyelmet érdemel a házi használatra gyártott ti­szai úszómű is, amely mo­dem vízkiemelő eljárást biz­tosít. A HARMADIK NEGYED­ÉVBEN az ipari termelési terv termelési értékben 3 millió 200 ezer forintot irá­nyoz elő. Legfontosabb a per­metező szerelvények készítése lesz a bajai Deák Ferenc zsi­liphez, a káposztásmegyeri felszíni vízkivételí műhöz, csővezetékeket adnak a kun­hegyes! vízgépészek, ami a főváros zökkenőmentesebb vízellátását segíti elő, N bgy 10 ezer forintot érő munka, amit a Vörös Csillag úti parképítésnél végeztek Rácz József tanácstag vezetésvei a környék lakói. Kiemelkedik a kerületek teljesítménye közül a VI. és a X. kerület dolgozóinak teljesítése. Az elsőnél, ahol óvoda épül társadalmi össze­fogásból, Bartos Imre ta­nácstag vezetésével 66 ezer forintnál ' magasabb értékű társadalmi munkával támo­gatta a lakosság az építke­zést. A X. kerület lakói az iskola építkezésénél végez­tek derekas munkát. Az első félév végéig Császár István tanácstag lelkes szervező munkája nyomán a kerület lakossága, valamint a Gép­ipari Technikum Diákottho­nának lakói több mint 58 ezer forint értékű munkával támogatták az iskola építé­sét. folytatta Kongó problémájá­nak megvitatását. Az esti ülés első felszólaló­ja Egidio Ortona olasz ENSZ- küldött volt, aki azt kívánta, hogy adjanak hitelt a belga kormány ama állításainak, hogy csupán „emberséges okokból“ tartja csapatait to­vábbra is Kongóban. Anglia nevében Harold Beeley ENSZ-küldött szólalt fel. Mentségeket igyekezett találni a belga agresszióra, s különös logikával azt állítot­ta, a Szovjetunió az oka an­nak, hogy a kongóiak elvesz­tették bizalmukat a belga kormány iránt. A csangkajsekista küldött rövid felszólalása után Ar­mand Berard, Franciaország ENSZ-képviselője védelmébe vette a belga gyarmatosító­kat és azt állította, hogy „Belgium szándékaihoz még a leghalványabb gyanú ár­nyéka sem fér”. A kongói eseményekért a kongóiakat tette felelőssé és „fenyegetés­nek” minősítette a Szovjet­uniónak azt az álláspontját, Az Elnöki Tanács ülése A Tájékoztatási Hivatal közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A Külügyminisztérium előterjesztésére Ghana Köz­társaságot és Mali Államszö­vetséget önálló és független államként elismerte. Az El­nöki Tanács megerősítette a Magyar Népköztársaság kor­mánya és Francia Köztársa­ság kormánya között a légi­közlekedés tárgyában Párizs­ban, 1960. május 2-án aláírt egyezményt. Az Elnöki Tanács elfogadta Philibert Tsirananaának, a Malgas Köztársaság elnöké­nek meghívását és úgy hatá­rozott, hogy képviselteti ma­gát Malgas Köztársaság füg­getlensége alkalmából 1960. július 29 és 31. között Tana- narivóban megrendezésre ke­rülő ünnepségeken. Az Elnöki Tanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) hogy kész az agresszió áldo­zatává lett Kongói Köztársa­ság segítségére sietni. Jósé A. Correa, a Biztonsá­gi Tanács e havi elnöke, mint Ecuador ENSZ-küldötte szó­lalt fel. Kifejezte reményét, hogy hamarosan kivonják a belga csapatokat Kongóból. Ezután Kuznyecov, a szov­jet küldöttség vezetője be­szélt Cabot Lodgenak, az Egyesült Államok ENSZ-kép- viselőjének szerdai felszólalá­sára utalva hangsúlyozta: az amerikai kormány mélysége­sen téved, ha úgy véli, hogy megfélemlítheti a Szovjet­uniót és ezzel megakadályoz­hatja, hogy segítséget nyújt­son Kongónak. Az Egyesült Államok ugyanis — hangoz­tatta —• szeretné megszabni, hogy Kongó milyenfajta se­gítséget kaphat. „A Szovjet­unió azonban figyelembevesz minden hozzáintézett kérdést, ha egy szabadságáért küzdő népnek nyújtandó segítségről van szó” — emelte ki Kuz­nyecov, majd ismertette Hruscsovnak a kongói kor­mány kérésére adott válaszá­nak egyes részleteit. Végezetül megállapította, mindezek alapján szükséges, hogy a Biztonsági Tanács megtegye a kérdés megoldá­sához szükséges alapvető in­tézkedést: mondja ki határo­zatban, hogy haladéktalanul vonják ki a belga csapatokat Kongóból. Cabot Lodge amerikai kül­dött válaszában igyekezett megmagyarázni szerdán el­hangzott kijelentéseit. A Biztonsági Tanács elnö­ke ezután elrendelte a szava­zást Tunézia és Ceylon hatá­rozati javaslata felett. A ja­vaslatot a Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadta. A határozatra emelt javas­lat szerint az ENSZ Bizton­sági Tanácsa felhívja a belga kormányt, hogy „gyors ütem­ben” hajtsa végre a Biztonsá­gi Tanács 1960. július 14-én hozott határozatát, amely fel­hívta Belgiumot csapatai ki­vonására és felhatalmazta az ENSZ főtitkárát, hogy az ez­zel összefüggő összes szüksé­ges intézkedéseket megtegye. A határozat ezután felhív­ja az összes országokat, tar­tózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely gátolná a rend és törvényesség hely­reállását Kongóban, valamint a kongói kormányt tevékeny­ségének gyakorlásában, nem­különben csorbítaná Kongó területi épségét és politikai függetlenségét. Számos kiállítás, sokfajta szórakozási lehetőség vár ja Szegeden a szabadtéri játékok vendégeit Szombaton Erkel Hunyadi László című operájával ismét megkezdődnek a szegedi sza­badtéri játékok. Ezt követően minden nap jelentős művészi produkciókra kerül sor a Be­loiannisz téri szabadtéri szín­padon. Az augusztus 21-ig tartó ünnepi hetek alatt a szabadtéri előadásokon kívül sok más egyéb szórakozási lehetőség is várja a városba érkező látogatókat. — Az ugyancsak ma nyíló szegedi ipari vásárt kilenc napig te­kinthetik még az érdeklődők. — Ez még be sem fejeződik, máris megnyitja kapuit a délalföldi mezőgazdasági ki­állítás. Az ünnepi események ide­jén számos más kiállítást is megtekinthetnek a Szegedre érkező látogatók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom