Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-22 / 172. szám

1980. Július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ~m&■ Termeljünk öntözéssel másodterményeket A NAGY TERMÉSERED­MÉNYEK elérésének egyik eszköze az öntözés. Szolnok megye, országunk legaszályo­sabb területe, a megyénk egy- részén fokozza a csapadék- hiány okozta aszálykárt a ta­laj sekély termőrétege, mert ez kevés vizet tud tárolni. Továbbá, egyes talajok rossz szerkezete, tömődöttsége, i rossz vízgazdálkodása. Tar­lóvetéseink terméséredmé- nye nagyrészt az időjárás függvénye. Öntözés beveze­tésével azonban bátran hoz­záfoghatunk a másodnövé­nyek vetéséhez és bízhatunk annak sikerében. Az öntözés társadalmi, műszaki és ag- rótechnikai feltételei meg­vannak megyénkben csupán élni kell velük. Szövetkezeti vezetőinknek a most következő napokban az aratás, cséplés munkála­tai mellett erre kell figyel­müket összpontosítaniok. Má­sodvetési növények öntözéses termelése biztosítja egyrészt termelőszövetkezeti gazdasá­gaink fejlődő állatállomá­nyának takarmánybázisát, másrészt öntözéssel a zöld- trágya növények nagy töme­gét tudjuk előállítani; ami a talajtermékenység fokozásá­nak legolcsóbb módja. Má­sodnövények vízpótlő öntö­zéssel száraz időjárásban is sikerrel vethetők, s a zöldta­karmányozást folyamatosan biztosítják. KALÁSZOSOK ÜTÄN vet­hető másodnövények közül jelentős a silókukorica; ku­korica csalamádé,- esetleg édes szirot és zöldtrágyázás céljára a napraforgó. Veté­sükre azokat a táblákat kell kijelölni; ahol a fő növény letakarításától a következő növény vetéséig leghosszabb idő áll rendelkezésre. Siló- kukorica vetését ikersorba 20—24 cm. sortávolságra és 70 cm. barázda sortávolságra, 40—50 kilogramm holdan­ként! vetőmag felhasználásá­val végezzük. A csalamádét 12—24 cm. sortávolságra 70 —120 kg vetőmaggal számol­va vessük, s sávos csörgedez- tetéssel vagy barázdásan ön­tözzük. IdejébeS vetett, -Öntözött és műtrágyázott csalamádé- ból 300 mázsás termés vár­ható. Silókukoricánál, ha le­hetséges kerüljük Mv. 5-ös hibrid alkalmazását, mert en­nek szárszilárdsága gyenge. Ha öntözik megdülésre haj­lamos és a silókombájn nem végez megfelelő minőségű munkát. Sikerrel termelhe­tünk búza és árpa után dug­ványrépát; ugyanis öntözés­sel még az augusztus elejei vetésből is 10 dekagrammos dugványok fejlődnek. Ha száraz talajba Vetet­tünk, kelesztő öntözéskor 8— 10 centiméternél mélyebben ne áztassuk be a talajt, mert a fiatal csiranövények a túl- öntözéssel szemben érzéke­nyebbek. Aprőmagvú nővé-; nyék (mustár) vetése gyak­ran sikertelen, mert az ap­ró csiranövény a tömődött, cserepes talajt nehezen tud­ja áttörni. ZÖLDTRÁGYÁZÁS céljá­ra megyénkben legalkalma­sabb a napraforgó. Tarlóba vetve öntözéssel 130—270 má­zsa zöldtömeget nyerhetünk holdanként. Alászántáskor a pentozán hatás elkerülése céljából 100 mázsánként 100 kgpétisőt szórjunk ki. Alá- szántás előtt lehengereljük, azonban ügyeljünk arra, hogy a henger fogásainak széles­ség« és iránya a szántás fo­gásaival megegyezzék, külön­ben a leforgatás kifogásolha­tó lesz. Általános elvként fogadjuk el, hogy öntözéses termelés­nél a vetéssel egyidőben adott pétisó alaptrágyázást sohase mulasszuk el. Tarlóvetések általában 2— 3 öntözést igényelnek, előön- tözéssel együtt, de előfordul­hat, hogy egyetlen öntözés elegendő a termés biztosítá­sához. VÉGEZHETJÜK A VE­TÉST előöntözés alkalmazá­sával is. Ebben az esetben a magasabb vonulatokon ve­zetett ideiglenes csatornanyi­tó ekével csatornákat hú­zunk, ebből mindkét irány­ban vezetve a vizet a tarlót elárasztjuk. Mihelyt annyi­ra megszikkadt; hogy mű­velésre alkalmassá válik, a szükséges talaj előkészítés és műtrágyázás után a ve­tés megtörténhet. Kelés után fogasolunk, majd töl­tögető ekével a 70 cm-es sorközökben a víz szétosz­tás és vezetést szolgáló ba­rázdákat meghúzzuk. Kelés után egy-két öntözés ele­gendő, az előbb említett módon készített ideiglenes csatornák és barázdák se­gítségével. Ha permetező berendezé­sünk van és annak kapaci­tása lehetővé teszi, akár az előöntözést, akár a későbbi öntözéseket azzal végezzük el. Ideiglenes csatornás, — vagy esőszerű módon nem­csak az öntözésre berende­zett területeken, hanem Víz­folyások, belvíz csatornák mentén elterülő táblák is egyszerűen és olcsón köny- nyű szerrel berendezhetők. Tamás Ödön öntözési mezőgazdász Tarlóhántók dicsérete A józan ész azt diktálja, megyénk aszályos éghajlata halaszthatatlanul követeli: aratás után azonnal a tarló­hántás következzék. S ezt egyre több termelőszövetke­zet meg is érti, csinálja is. A jók között is legjobbak a túrkevei Vörös Csillag, a jászapáti Alkotmány és Ve- lemi Endre, a tiszaföldvári Lenin, a jászjákóhalmai Bé­ke termelőszövetkezetek. Nem töltik az időt az eső- leséssel, álelméletek kiokos­kodásával; hanem megtrá­gyázzák a talajt s utána azon­nal megy a szántótraktor, így láttuk ezt a túrkevei Vö­rös Csillagban, a két jász­apáti termelőszövetkezetben, s erről érkeztek hírek az utóbbi szövetkezetekből is Ez önmagában véve is szép dolog. Még szebb lenne, ha a megye minden termelőszö­vetkezete haladéktalanul kö­vetné példájukat. Szakiskolái végzett mezőgazdák Nem gyerkek már. Többsé­güket a termelőszövetkezet küldte a jászberényi szakis­kolába azzal a céllal, hogy két év után visszakerülnek a közös gazdaságba brigád- vezetőnek. A szakiskolát végzettekről általában jó vé­leménnyel vannak a szövet­kezeti gazdák. Tudják, hogy növénytermesztésből, állatte­nyésztésből, üzemszervezés­ből és gazdasági gyakorlatból ugyanazt tanulják, amit a mezőgazdasági technikumok-' ban. Különösen nagy gondot fordítanak minden szakisko­lán — így Jászberényben is — a gyakorlati foglalkozá­sokra. Itt a hallgatók, az el­mélet mellett megismerik a nagyüzemi gazdálkodás veze­tését, szervezését, a legújabb gépeket, azok vezetését és munkáját. A közelmúltban tartott ké­pesítő vizsgán 5 tárgyból vizsgáztak és történelemből számoltak be a hallgatók. Jó felkészültségüket bizonyítja, hogy senkit nem kellet elma­rasztalni. A tizenkilenc hall­gató közül senki nem kapott elégséges bizonyítványt. — Azok a 18—22 éves fiatalok, akiket szövetkezeti gazdaság küldött iskolára, két éven ke­Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvá­sárt rendenzek: — Július 23-án, szombaton: Törökszentirdklóson, Július 24-én, vasárnap: Hatvan­ban, (Heves megye), július 26-án kedden: Jászfény szarun, Július 31-én, vasárnap: Mezőtúron. Figyelő Figyelemre méltó cikket közölt a Szabad Föld július 17-i száma „Hol találhatja meg boldogulását a paraszt­fiatal?” címmel. A cikk a ti­szaföldvári fiatalok problé­máiról, tanulási, elhelyezke­dési lehetőségeiről szól. „Ráfizetéses?’’ Ez a címe a Jövendőnk legutóbbi száma egyik cikkéneik. A tárgyalt kérdés: érdemes-e bővíteni a kertészetet, nemcsak a mező­túri Petőfi, hanem megyénk több termelőszövetkezeteiben felvetődik. „Aranyló búzával fizet a határ” címmel ismét me­gyénkkel foglalkozó jól sike­rült képriportot közöl a Sza­bad Föld július 24-i száma. A fotóriporter a nagyrévi Uj Élet, cibakházi Vörös Csillag és a tiszaföldvári Aranyka­lász Tsz-ben örökítette meg az aratás, cséplés, tarlóhán­tás egy-egy mozgalmas pilla­natát. Helyesbítés Lapunk tegnapi számában té­vesen közöltük hogy Jászbe­rényben még párszáz hold arat- nívaló van. A Jászberényiek be­fejezték az aratást. Mit jelent a speciális gazdálkodás? Hírül adtuk a megyei üzemszervezési szakbizottság elhatározását. Szolnok megye több termelőszövetkezetét speciális gazdálkodásra jelö­lik ki. Mit is jelent a speciá­lis gazdálkodás? Elöljáróban megemlítjük, hogy a túrkevei Vörös Csillag, a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet máris ebbe a kategóriába tartozik. A túrkeveiek ez év­ben is 8 növényt termesztet­tek már csupán, Mezőhéken E>edig a vetőmag termesztés, a szarvasmarha és sertéste­nyésztés a fő üzemág. A SE>ecializálás tulajdon- képE>en a tájadottság figye­lembevétele, a népgazdasági érdekkel párosítva, a terme­lékenység emelésének leg­főbb eszköze. Ugyanis arról van szó, egy termelőszövetke­zet ne foglalkozzon minden­féle növény termesztésével hanem a talajadottságainak legmegfelelőbbet válassza ki, s annak legmagasabb szintű termesztését sajátítsa eb A megyei Üzemszervezési Szakbizottság e célt szeretné érvényesíteni, már az 1961-es termelési tervek készítésénél Mégpedig l A 3—4 holdnál na­gyobb termelőszövetkezetek­ben üzemen belüli, üzemegy­ségenkénti specializálásra tö­rekszenek. Vagyis az állatál­lomány koncentrálásáról, az épület beruházások ilyetén­képpen való elosztásáról van szó. Az, hogy a termelőszö­vetkezetek kerüljék a hagyo­mányos vegyes majorok épí Rendeletismertetés Az építésügyi miniszter 6/1960. (VII. 1.) É. M. számú rendelete a mezőgazdasági szocialista nagyüzemek la­kótelepeinek telepítéséről. Állandó jellegű lakás, va­lamint közintézmény céljára szolgáló épületet létesíteni és ilyenek céljára építési tel­ket (házhelyet) alakítani. — Szolnok megyében a közsé­gek (városok) külterületén 14/1955. (III. 3.) M. T. szá­mú rendelet 2. §-ában fog­lalt feltételektől eltérően — csak mezőgazdasági szocia­lista nagyüzemek lakótele­pe céljára meghatározott he­lyen szabad. A rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasá­gi szocialista nagyüzem: az állami-, tan-, kísérlett- és célgazdaság, a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet, vala­mint a növénytermesztéssel, továbbá az állattenyésztéssel foglalkozó állami vállalat jön számításba. Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem terjed ki a munkahelyen létesített szol­gálati jellegű egyes lakóépü­letekre (pl. állatgondozói la­kás, csőszház, erdészlak, pász­torház, útőrház, gátőrház, te­metőőrház), valamint a me­zőgazdasági szocialista nagy­üzemek központjaiban a ve­zető állású dolgozók elhe­lyezésére szükséges legfel­jebb 5 új szolgálati lakás­ra. Mezőgazdasági szocialis­ta nagyüzem lakótelepének helyét csak regionális vagy általános rendelkezési terv. ezek hiányában mezőgazda­ságfejlesztési terv alapján szabad meghatározni. tését és helyette az üzemegy­ségenként meghatározott ál- latenyésztési iránynak meg­felelően építkezzenek. Kisebb termelőszövetkeze­tekben az üzemágak számát csökkentsék; a megmaradó üzemágak termelését pedig bővítsék. Kenyérgabonára ez nem vonatkozik, mert az or­szág kenyérellátása érdeké­ben, a kenyérgabona vetéste­rületét csökkenteni nem le­het. Ugyanígy az állatte­nyésztés: sertésszaporításra és hizlalásra az az irányelv, ke­vesebb állat sehol sem lehet, mint amennyi az ellető istál­lók, a sertéshizlaldák kihasz­nálásához szükséges. Az öntözésre berende­zett területek szakszerű hasz­nálatát a talajjavítással és az olcsó új telepek beépítésével kell összekapcsolni. És most jön a tulajdonképE>eni speciá- lizálás. A növénytermesztési szerződések kötését úgy irá­nyítják; hogy elejét vegyék a területek elaprózásának. A dohánytermesztés szántén ki­vétel, mert a pajtatéf kihasz­nálása fontos népgazdasági érdek. Ellenben ki kell ter­jeszteni a dohánytermesztést nagyobb területekre, de csak biztos előfeltételek esetén. Kerülni kell a munkaigé­nyes szántóföldi növények termesztését. Elsősorban jól gépesíthető szántóföldi kultú Megteremnie tízezer hold rizs nagyüzemi termesztésének feltételeit Az állami gazdaságokban az idén 2,5 ezer holdnyi rizs­területen korszerűsítik a csa­tornahálózatot, végeznek te­reprendezést és építenek uta­kat. Ezzel lehetőség nyílik a gépek mozgatására és a gyor­sabb árasztás, valamint a tö­kéletesebb Jecsapolás lehetővé teszi, hogy a gépek a termő területre is rámenjenek. Az erre az esztendőre kitűzött feladatok elvégzése után tíz­ezer holdon fejeződik be a rizstelepek korszerűsítése. A nagy munkára a Szarva­si Állami Gazdaságban külön gépcsoport alakult. A mun­kálatokat műszaki tervező- csoport készíti elő. Elsősor­ban Szolnok és Békés megyé­ben, valamint a Hortobágyon végeztek már nagyobb ará­nyú munkákat. Az ötéves terv időszakában újabb 20 000 hold rizstelep tereprendezé­sére kerül sor. (MTI). rával foglalkozzanak a ter­melőszövetkezetek. A baromfitenyésztéssel minden termelőszövetkezet foglalkozzék, de csak egy-két ágával. Ne törekedjenek arra a termelőszövetkezetek, hogy liba, kacsa, gyöngyös, pulyka, tyúk; minden megtalálható legyen náluk. Válasszák ki a számukra legcélszerűbb ba­romfitenyésztési ágat, s ab­ból aztán a lehető legtöbbet tenyésszék. Nagy vonalakban ezt jelen­ti a specializálás. A jövő évi termelőszövetkezeti verseny értékelésénél e teljesítménye­ket már figyelembe veszik. resztül havonként 10—15 munkaegységet kaptak, mint ösztöndíjat Ezt a segítséget szorgalmas tanulással; jó eredményekkel viszonozták. Korábbi években probléma volt, hogy hová kerülnek a szakiskolát végzett hallgatók, most a termelőszövetkezetek már várják őket. A jászberé­nyi Március 15. Tsz három fi­atallal kötött szerződést, akik brigádvezetők lesznek. Ger­mán Jánost a csataszögi Szebb Élet Tsz küldte isko­lára. Ö is ösztöndíjas volt A termelőszövetkezet büszke lehet fiára, aki a hallgatók között a legjobb: kitűnő eredménnyel végzett. Nagy Frigyes, a mezőhéld Táncsics Tsz-ből került az iskolára, amit íó eredménnyel végzett. Különösen kitűnt állatte­nyésztésből, melvből jeles osztályzatot kapott Ä gya­korlati munkában is a leg­jobbak közé tartozik. így so­rolhatnánk a többiek nevét is, akik jó eredményt értek eL Ä szakiskolát végzett me­zőgazdák mindannyian foly­tatják tanulmányukat; be­iratkoztak a technikum má­sodik évének levelező tago­zatára. Többen azt a célt tűz­ték maguk elé, hogy a tech­nikum elvégzése után meg­szerzik a mérnöki diplomát. Totózók! Lottózók! Fi gyelem 1 Kirendeltségünket Szol­nok, Kossuth tér alól ideiglenesen áthelyez­zük a Ságvári Endre út 4—6 sz. alá. — Szelvény­eladás, nyereménykifi­zetés minden nap reg­gel fél 8 órától este 19 óráig. Hozzászólás a tarlóhántáshoz Olvastam a Szolnok megyei Néplap 1960. július 14-1 szá­mában a jászsági termelő- szövetkezetekről szóló írást. Meglepett, hogy húzódoznak a tarlóhántástól. Ezért a párt- szervezet is felelős, hiszen amilyen a kommunisták akti­vitása, többnyire olyan a termelőszövetkezet gazdasá­gi és belső élete. Tízéves termelőszövetkezeti gazda vagyok, eddigi tapasztalata­imra alapozva mondom ezt A mi termelőszövetkeze­tünk IV-es üzemágában is sok tarlú marad szántatlanuL Ebben hibás a gépállomás Is. A lemaradás az üzemvezetés gyengeségét is bizonyítja. Az aratógépek levonulását nem követte a szántótraktorok felvonulása. Mire megjöttek, kiszáradt a talaj, népiesen szólva: nem vette be az ekét a föld. Lám, Ilyen kárt okoz a li- balegelő-elmélet S ennek a termelőszövetkezeti gazdák isszák meg a levét Seller István Szolnok. Lenin Tsz. A közösség erkölcse Érthetetlen, ugyanakkor kissé megdöbbentő esetnek lehettek szemtanúi a tiszaszentimrei öntözési tapaszta­latcsere résztvevői. Tehergépkocsived járták körül az állami gazdaság területét a tiszafüredi járás termelőszövetkezeteiből meg­hívott agronómusok, párttitkárok, hogy megismerjék és otthon alkalmazzák az itt jól bevált öntözési módszere­ket. Ha az ember látni és tanulni akar, közé keU menni a kukoricának, vagy répának, hogy valóban megismer­hessék az árasztás technikáját. Nos, néhány agronómus nagy flegmán le sem szállt a gépkocsiról vagy ha leszállt, leült az átmenti fájt hű­vösébe. Ugyanezek, vagy mások a tapasztaltakat össze­sítő és elmélyítő — szakmailag igen hasznos — meg­beszélésen békésen szunyókáltak, vagy meg sem je­lentek. Hogyan? — vetődik fed a kérdés. Létezik olyan ag­ronómus, akit az öntözés nem érdekel? Vagy mindaz, amit ott láthattak, hallhattak volna, már régen a kis- ujjukban van? Akkor pedig miért nem hasznosítják tu­dásukat a termelőszövetkezetben? Mert ennek nem túl sok nyomát tapasztalhatjuk. Az évvégi zárszámadáskor érdemes lenne azt is mér­legelni, mit tett a termelőszövetkezet agronómusa a terméseredmények növeléséért, és aszerint adni ki mun­kaegységrészesedését. Érdekes lenne megtudni, vajon a nagyiváni Béke, a tiszafüredi Hámán Kató, vagy a tiszaszentimrei Arany­kalász Tsz gazdái hogyan vélekednek 1—2 forintos munkaegységérték csökkenésről, ami az öntözés elha­nyagolásából származik. - — - - m ká* wt- y // w

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom