Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-20 / 170. szám
( I960. Július 20, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1.200.000 forint bevétel — kertészetből A tavasszal — mikor elkészültek a termelési tervek — sokan meggondolatlannak tartották a jászfényszarui Zöldmező Tsz elképzelését. Ez az új, fiatal termelőszövetkezet a tagság közös határozata alapján a kertészkedést választotta fő termelési ágként. Mindjárt az első évben, vagyis az idén 400 kh kertészetet állítottak be. — Ilyenre még nem volt példa a megyében. Aki valamit ért a mezőgazdasághoz, az tudja, hogy a kertészet az egyik legmunkaigényesebb ág. Sok munkaerőre* trágyára és nem utolsó sorban sok vízre van szükség ilyen hatalmas kertészetben. Ráadásul a termelőszövetkezet tagjai, vezetői nagyüzemi gyakorlattal sem rendelkeztek. Ha a kétkedők most ellá fogatnak Jászfényszaruba a Zöldmező Termelőszövetkezetbe, egyszerre megváltozik véleményük. A 400 kh. kertészet már a termést bőven ontja A Hatvani Konzervgyár külön átvevő telepet rendezett be a termelőszövetkezetnél és naponként több teherautó hordja a szebbnél, szebb uborkát, paradicsomot, paprikát és a többi kertészeti növényeket. Nem ritka az olyan nap, amikor paprikából 50—80 q-át szállítanak el Uborkából 50 kh-at ültettek. 31 kh-ról már a termést elszállították. Ezért 990.000 forintot kaptak, kh-ként 31.000 forint a bevétel. Paprikából 70 kh van* ebből is több mint 100 q-át eladtak. Legtöbb a paradicsom, 200 kh-at ültettek, 180 q eddig piacra került. Zöldborsóból 300 q-át szállítottak el. így lehetne sorolni egymás után a többi kertészeti növényeket is. A bevétel napról napra nő, hiszen a szezon most kezdődik. Ä kertészetből már több mint 1,200.000 forint a bevétel. De ez még csak á kezdet, hiszen a tervek szerint közel 6 millió forintra számolnak. Nem boszorkányság, amit a Zöldmező Termelő- szövetkezet tagjai csinálnak. A tagság zöme egyéni gazdálkodó korában is kertészettel foglalkozott. Juhász Sándort, a tsz elnökét azért választották meg annak idején, mert a község legjobb kertészei közé tartozott. Kiss A. Sándor elnökhelyettes, Madrik István brigád vAető szintén régi kér tészkedő. Amikor megalakult a szövetkezet, azt mondták a tagok, ha összefogunk még komolyabb eredményeket érünk el. Ezt nem csak mondották, hanem meg is valósítják. A régi gyakorlat és tapasztalat alapján keresték azokat a termelési módokat, melyekkel olcsóbban lehet termelni. Egyik legfontosabb probléma volt a víz kérdése. Olyan helyre kellett a kertészetet kijelölni, ahol tudnak vizet biztosítani. Folyő-vizzel nem rendelkeznek, így csak kútvízre számíthatnak Az idősebb emberek tapasztalatai alapján ásott-ku- takat készítettek. Ma 29 kút van pl. a 70 kh. paprika területen. Saját erőből és ami igen fontos kevés beruházással készítették el az öntöző, az úgynevezett export kutakat. Azért hívják expressz kutaknak, mert 4 ember naponta egy kutat el tudott készíteni, sőt volt olyan eset is, hogy 2 nap alatt hármat készítettek. 14—18 m-en kiapadhatatlan vízforrásuk van. A kutakat úgy építették meg, hogy azok a domb tetején állnak, így az öntözést gén egyszerűen el tudják végezni. A kutakból egyszerű kismotorokkal szívatják a vizet. melyeknek üzemeltetése szintén fillérekbe kerül. Leleményességük elgondolkodtató. Ha vállalattal készíttették volna el a kuta- kát, talán még most sem folyna a víz. Számtalan példa van erre. Más termelőszövetkezetnél is érdemes volna hasonló módon kihasználni a természetadta lehetőségeket. A víz most nagy úr, rendkívül száraz időjárás van, — ezért pótolni kell az elpárolgó csapadékot. A jászfényszarui Zöldmező Termelőszövetkezet tagjai az idén megismerkednek a nagyüzemi kertészkedéssel. Segítenek ebben a Kertészeti Főiskola tanárai és szakemberei is. Dr. Hankó Mihály, a Kertészeti Főiskola munkatársa egy évig segít a szövetkezeti tagoknak a nagyüzemi kertészet kialakításában. Neki is az a véleménye, hogy már az első évben az élenjáró kertészek közé kerültek. Paprika termesztésük olyan* melyet ritkán lehet látni. A Kertészeti Főiskola szakemberei és tanárai véleménye szerint paprika termesztésben országosan az első öt között járnak. Ezek között van a kertészeti Kutatóintézet, a Kertészeti Főiskola és 1—2 élenjáró állami gazdaság. Ilyen gazdálkodás mellett a termelőszövetkezeti tagság szép jövedelemre számíthat. A tervezés szerint egy munkaegység értéke 40.7 forint. A terméskilátások arra engednek következtetni —, ha valami csapás nem jön — a munkaegység értéke megközelíti majd az 50 Ft-ot. Vágási Kálmán A vegyipar fejlesztése- és saját erőforrásaink A KÖZPONTI BIZOTTSÁG a vegyipar fejlesztéséről’ hozott határozatában abból az alapvető gondolatból indult ki, hogy a második ötéves tervben az ipar átlagos fejlődésénél lényegesen nagyobb mértékben kell fejleszteni a vegyipart A hagyományos ipari alapanyagok, mint az acél, a fa, a bőr, gyapjú stb. egyre inkább helyettesíthetők, olcsóbb és előnyösebb tulajdonságú műanyagokkal, A mezőgazdasági terméshozamok tervezett nagyarányú növelése ugyancsak megkívánja a több műtrágyát, növényvédő- és gyomirtószert. Ezért határozott ügy a Központi Bizottság, hogy a második ötéves terv ipari beruházásainak mintegy hatoáré- szét, a vegyipar fejlesztésére, ezenbélül ennek kb. a felét a műanyag és műszál termelés növelésére kell fordítani. Mivel a szóbajövő anyagokat földgázból és kőolajból általában gazdaságosabban lehet előállítani mint szénből, s a szükséges földgáz és kőolaj részben hazai forrásból, részben a szocialista tábor országaiból biztosítható, ezért vegyiparunk fejlesztésénél a jövőben elsősorban a földgázra és a kőolajra kell támaszkodnunk. r,... KORSZERŰSÍTENI és fokozni kell a földgáz és kőolajtelepek feltárására irányuló geológiai kutatásokat. Gyorsítani kell a földgáz és kőolajvezetékek építését. ... A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága — mondja a továbbiakban a határozat — meg van győződve arról, hogy a magyar nép magáévá teszi a vegyipar fejlesztésének ügyét és támogatja a párt és a kormány erre irányuló erőfeszítéseit, felismerve, hogy azok az ország virágzását, a lakosság jólétének emelését, a szocializmus felépítését szolgálják”. Ami a lelkesedést és a becsületes munkavégzést illeti, a magunk részéről biztosíthatjuk a Központi Bizottságot, hogy ezen a téren a mi fúrótornyainknál nincs is hiány. Ezt bizonyítják az évTŐl-évre növekvő eredményeink. 1960 első félévi mennyiségi teljesítményünk méterekben és réteg- vizsgálatokban messze túlhaladja az 1956 előtti egész évi teljesítményünket. Az 1954— 1955-ös években felmutatott 2900 méter (berendezésév teljesítményt az I. félévben 15.000 méter) berendezésév-re emeltük. Olyan kiváló eredmények születtek mint Mihály Gergely és Újvári Béla főfúrómester brigádjainak a májusi és Szél József főfúrómester brigádjának júliusi teljesítménye, amivel országos rekordot döntött meg. Az Alföldön hosszú ideig igen szerény eredményeket felmutatott kutatási munkánkban döntő változás következett be és? örömmel állapíthatjuk meg, hogy minden lefúrt 10 kútból közel 9 kút tárol nagy mennyiségű szénhidrogént. A párthatározat arra szólít fel bennünket, hogy tegyük korszerűbbé a kutatás módszerét, műszakilag fejlesszük tovább a fúrási technikát, a geológiai és geofizikai megfigyelések és értékelések módszerét. Üzemünk minden c p így öntöz Karcag „Veszélyben“ a Szolnok megyei állami gazdaságok vállalása Szolnok megye állami gazdaságai a termelőszövetkezeti gazdák segítő, jó barátainak bizonyultak esztendőről esztendőre. Ezen a nyáron is merész vállalást tettek állami gazdaságaink. Bejelentették saját gabonavetésük betakarítása ntán még 7 ezer holdat vágnak le aratőgépe- ík, kombájnjaik megyénk termelőszövetkezeteiben. Becsülettel hozzá is kezdtek. Szerencsére elképzelésük va- lóraváltására nem kerülhetett sor. A megye termelő- szövetkezetei ugyanis úgy előreugrottak az aratással, hogy már nem kapnak helyet, mindenhol az állami gazdaságok. „Kárpótlásul” új elhatározás született. Mintegy 30 cséplőgép, munkacsapattal együtt segíti hamarosan Szolnok megye termelőszövetkezeti gazdáit. Aligha sértődnének meg a jószándékú állami gazdaságaiak, ha a cséplés gyorsulása miatt ez a vállalásuk is „veszélybe” kerülne. A KISZ megyei YB felhívása a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és közületek fiataljaihoz A kisújszállási Búzakalász Tsz fiataljainak kezdeményezésére a KISZ Megyei VB az ifjúsági cséplőcsapatok között megyei versenyt hirdet. A versenyben részt vehet- nak a tsz-ekben működő mindazon ifjúsági cséplőcsapatok, amelyek a cséplési idényt végig dolgozzák. Ifjúságinak számít az a csapaj, melynek legalább 60 százaléka 30 éven aluli. A verseny értékelésénél figyelembe veszik a cséplődob mérettől függő napi és összteljesítményt, valamint a munkában töltött vasárnapok számát. A verseny értékelését a járási és városi KISZ bizottságok felmérése alapján a KISZ Megyei VB végzi. A legjobb cséplőcsapat elnyeri a KISZ MB vándorzászlaját. Ugyanakkor felhívjuk az üzemi, vállalati* hivatali KISZ szervezeteket: hordási és cséplő rohambrigádok szervezésével segítsék a tsz-ekben a gabonabetakarítás munkáját. A patronáló vállalatok, üzemek fiataljai sokat segítettek az aratásban, a kévehordásban. Tevékenységükre a hordásban és cséplésben is számítunk. Egy vasárnap vagy ünnepnapon, esetleg szombat délután végzett munkával járuljanak hozzá a gabcmabetakarítás sikeres befejezéséhez, jövőévi kenyerünk biztosításához. KISZ Megyei Végrehajtó Bizottság A rizstermesztés hagyományokra tekint vissza városunkban; a szántóföldi öntözéssel — lényegében — ebben az évben próbálkoztunk először. Ennek tudatában fel voltunk készülve arra, hogy nem megy majd minden karikacsapás módjára s ezért inkább kisebb ..területre, de jobb munkára törekedtünk'. — Tapasztalataink zömében kedvezőek. Július derekán — a rizstelepeket nem számítva — így festett öntözési tervünk; Terv/ Tény/ kh kh Legelő 1627 1009 Lucerna és vöröshere 1394 540 Zöldtrágyának vetett napraforgó volt rizstelepekre 1062 120 Kapásnövények 1209 15 Kertészet 72 55 Ebben a formában a kép nem a legkedvezőbb; kiegészítéséhez azonnal hozzá kell fűznöm, hogy éppen az értékelés elkészülésének napján indult meg nagy arányban a Béke, a November 7. és a Dimitrov Tsz területén a kukoricaöntözés. Lelemény, lelkesedés Szövetkezeti gazdáink ha- társzerte öntözési terveik teljesítésére törekednek, sok lelkesedéssel leleménnyel. A Lenin Tsz hattyúsi részén például saját Maulwurf traktor húzott egy 35 holdos tábla minden sorába öntözőbarázdát. így kevés víz egyenletes elosztásával jó eredményt érhetnek el. Más táblán DT-t láttam, mely ideiglenes öntözőcsatornát nyitott. A Dimitrov Tsz párttitkára, Pavlus-ka János elvtárs személyesen tevékenykedett egy 200 holdas tábla szivattyúállásának kiképzésén. A szántóföldi öntözés megindulása máris számos értékes tapasztalattal szolgált. A November 7. Tsz-ben az öntözést végző gazdák megfigyelték, hogy egy 130 centiméter mély hasadékba 13 között ebből tudtuk meg: ha három héttel előbb látunk az öntözéshez, réti agyagtalajainkra a most szükséges víz- mennyiség fele is elég lett volna. Ma már tudjuk, hogy idén szeptembernél nem későbben kell hozzálátnunk az öntözési tervek, térképek elkészítéséhez — máskülönben ismét „kifutunk” az időből.. Az előkészítő munkának a tél folyamán kellő számú, szivatyú beszerzésére* műszaki próbájára is ki kell terjednie. Amit a szivattyúból erre az évre a gépállomástól kaptunk — kevés is volt, minőségileg is kifogásolható. Mint ez évben, jövőre is szükséges a Középtiszai Vízügyi Igazgatósággal a legszorosabbap együttműködni. A történelem már megcáfolta azt az állítást, hogy a kun koponyák kemények — földünk keménységét azonban, sajnos, nem... A barázdanyitó ekék vasa bádoglemez módjára hajlott el a száraz kötött talajban. A Dimitrov Tsz gazdái láttak először hozzá, hogy lókapákból készítsenek barázdanyitó ekét. Hátráltatta munkánkat az is, hogy kevés csatornanyitó ekét kapott Karcag. Reméljük, jövőre gyarapszik ezek száma — s ha nem, úgy jobb beosztással élünk majd a rendelkezésünkre állókkal. Annyi bizonyos, hogy esztendő múltán a második kapálás után —mikor még nedvesebb a talaj —, kezdenek tsze-ink barázdanyitáshoz. Minden kezdet nehéz Szövetkezeteink éltek a tanulási lehetőséggel. Háromhetes öntözési tanfolyamon három agronómus vett részt Budapesten; egyhetes helyi kurzust mintegy harmincegy gazda látogatott; tizenheten Kisújszállásra mentek gyakorlati bemutatóra. A legnagyobb jóakarat sem pótolhatta azonban az életből mepercig folyt a víz. Többek rített gyakorlati tapasztalatkincset ... Ezért változatlanul szükségesnek látom, hogy a megyei tanács egy öntözési agronómus státusát biztosítsa városunk részére. A zöldtrágyának vetett napraforgó öntözését egészében már nem teljesíthetjük. Mulasztottak a November 7. és a Béke Tsz vezetői, mikor nem rendelték meg időben a vetőmagot. Emiatt körülbelül 450 hold vetetten maradt. Ezen a területen a fekete ugarnak megfelelő talajmű velés folyik, ami lényegesen többet ér ugyan a semminél de sokkal kevesebbet a tervezett zöldtrágyázásnál. A szántóföldi öntözés eredményessége már most megmutatkozik. Azokon a lucernatáblákon, melyeken szárazon 2—3 métermázsa széna termett — öntözéssel 8. — A szárazon 4—5 métermázsát adó vöröshere 15 métermázsával űzetett. Öntözni, öntözni, öntözni I Ez most nálunk a jelszó ha- társzerte. A „mit öntözni?’ kérdésre a mottónak megfelelően hármas a válasz: Kukoricát,. kukoricát, kukoricát. E legfontosabb takarmánynövényünk fejlődése úgynevezett kritikus időszakba ért: a címerhányás, csőképzés szakába. Ha a tsz-ek elég öntöző-kapacitással rendelkeznek, úgy locsoljanak bőséggel minden kukoricatáblát. Ha a kapacitás kevés, a vizet elsősorban arra a területre irányítsák, melyen a csőképzés erőteljesen megindult, ahonnan szép termés várható. Ez az állásfoglalás természetesen nem jelenti azt, hogy elhanyagoljuk a többi, öntözésre berendezett területet. Kell a víz a herefüvesekre, a kertészetbe, a legelőkre is. Minél több jut belőle rendeltetési helyére, annál gazdagabb eredménnyel zárhatjuk az esztendőt. Czinege József a város) tanács mezőgazdasági osztáivánais vezetet« < dolgozója, aki egyetért a párt politikájával, szereti népét és hazánkat, most ezen a nemes feladaton kell, hogy dolgozzon teljes ambícióval és tudással. A BERUHÁZÁS NAGYSÁGÁBÓL következik, hogy a vegyipar gazdaságossága nemcsak a második ötéves terv időszakában, hanem azon messze túlmenően is befolyásolja az egész termelésünk gazdaságosságát, életszínvonalunk emelését. Mi, olajbányászok a vegyipár alapanyagát, a földgázt és az olajat adjuk, ezért fokozott feladat hárul ránk. Senkit sem illet dicséret azért, mert a műszakfejlesztési terv (ami különben atapos és sokoldalú) időarányos részénél lemaradás van. Sem az üzem kollektíváját, sem a felügyeleti szervünket, a Kőolajipari Trösztöt, mely a jóváhagyott műszakfejlesztési beruházások végrehajtását hátráltatja Hasonló módon csak az elmarasztalás és figyelmeztetés hangján emlékeztünk meg a dolgozóink javaslatai alapján összeállított anyagtakarékossági tervünk teljesítésénél fennálló lemaradásról. Ezek a tervek a következő évek sikereinek biztosítékai, továbbfejlesztésünk zálogai. AZ elmaradás miatt persze magyarázat volna bőven, mint ahogyan arra is hallunk magyarázatot, miért nincs biztosítva a legfontosabb anyagokból, béléscsőből és cementből az anyagnorma szerint 90 és 120 napos szükséglet sem, és miért kell a, berendezésünknek csőhiány'miatt várakoznia 8 napig, amikor ma már 24 óra alatt közel 800 métert is tudunk fúrni. A V2—300-as motor és alkatrész ellátás terén miért nem tudunk most már több mint egy éve megnyugtató javulást felmutatni? Nem lehet egyetérteni azzal a magyarázattal, hogy pártunk Központi Bizottságának á vegyipar fejlesztéséről szóló határozata nyomán majd döntő javulás fog bekövetkezni ezen a téren. A határozatban ilyen nincs, helytelen ilyen következtetést levonni a határozatból és csak ennyit. Az ilyen magyarázat csak arra jó, hogy a jogos bírálat megszívlelése, a nehézségek sürgős megszüntetésre való törekvés helyett a homokba dugjuk a fejünket és olyasmit magyarázzunk a határozatba, ami nincs, elkendőzve ezzel a tényleges hibákat. A határozat nem ígér számunkra béléscső, cement, fúrási motor és gumiáru ká- naánt, hanem arra szólít fel, hogy a fennálló nehézségek leküzdésével, azokkal valószínűleg még hosszú időn keresztül dacolva, korszerűsítsük és gyorsítsuk a kőolaj és földgáz kutatást. TARTALÉKAINK bőven vannak. Hogy csak a két legfontosabb anyagot a 65/8"-os béléscsövet és- cementet említsem: hozzá kell fogni az elhagyott meddő kutakból kimenteni a béléscsövet* ami közel 100 000 méter cső tartalékot biztosíthatna a folyamatos szállítás mellett. V ’v a homokos ctementezés zetése a 95/8”-os kezdő toknál, ami további c magtakarítást jelentene, re kell hajtani az idei e takarékossági tervünket kell minden erőnket ös: tosítani, meg arra, hogy tartalékokat tárjunk fé A párt által reánk feladat nagy, szép és ft lő. E feladatot azonbar teljes összefogással, kői. nista önbírálattal áth tudjuk megoldani. Győri Gye