Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

( I960. Július 20, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1.200.000 forint bevétel — kertészetből A tavasszal — mikor elké­szültek a termelési tervek — sokan meggondolatlannak tartották a jászfényszarui Zöldmező Tsz elképzelését. Ez az új, fiatal termelőszö­vetkezet a tagság közös hatá­rozata alapján a kertészke­dést választotta fő termelé­si ágként. Mindjárt az első évben, vagyis az idén 400 kh kertészetet állítottak be. — Ilyenre még nem volt példa a megyében. Aki valamit ért a mezőgazdasághoz, az tud­ja, hogy a kertészet az egyik legmunkaigényesebb ág. Sok munkaerőre* trágyára és nem utolsó sorban sok vízre van szükség ilyen hatalmas kertészetben. Ráadásul a ter­melőszövetkezet tagjai, ve­zetői nagyüzemi gyakorlattal sem rendelkeztek. Ha a kétkedők most ellá fogatnak Jászfényszaruba a Zöldmező Termelőszövetke­zetbe, egyszerre megváltozik véleményük. A 400 kh. ker­tészet már a termést bőven ontja A Hatvani Konzervgyár külön átvevő telepet rende­zett be a termelőszövetkezet­nél és naponként több teher­autó hordja a szebbnél, szebb uborkát, paradicsomot, pap­rikát és a többi kertészeti növényeket. Nem ritka az olyan nap, amikor papriká­ból 50—80 q-át szállítanak el Uborkából 50 kh-at ültettek. 31 kh-ról már a termést el­szállították. Ezért 990.000 fo­rintot kaptak, kh-ként 31.000 forint a bevétel. Paprikából 70 kh van* ebből is több mint 100 q-át eladtak. Leg­több a paradicsom, 200 kh-at ültettek, 180 q eddig piacra került. Zöldborsóból 300 q-át szállítottak el. így lehetne sorolni egymás után a többi kertészeti növényeket is. A bevétel napról napra nő, hi­szen a szezon most kezdő­dik. Ä kertészetből már több mint 1,200.000 forint a bevétel. De ez még csak á kezdet, hiszen a tervek sze­rint közel 6 millió forintra számolnak. Nem boszorkányság, amit a Zöldmező Termelő- szövetkezet tagjai csinálnak. A tagság zöme egyéni gaz­dálkodó korában is kerté­szettel foglalkozott. Juhász Sándort, a tsz elnökét azért választották meg annak ide­jén, mert a község legjobb kertészei közé tartozott. Kiss A. Sándor elnökhe­lyettes, Madrik István bri­gád vAető szintén régi kér tészkedő. Amikor megalakult a szövetkezet, azt mondták a tagok, ha összefogunk még komolyabb eredményeket érünk el. Ezt nem csak mon­dották, hanem meg is való­sítják. A régi gyakorlat és tapasztalat alapján keresték azokat a termelési módokat, melyekkel olcsóbban lehet termelni. Egyik legfontosabb probléma volt a víz kérdése. Olyan helyre kellett a kerté­szetet kijelölni, ahol tudnak vizet biztosítani. Folyő-vizzel nem rendelkeznek, így csak kútvízre számíthatnak Az idősebb emberek ta­pasztalatai alapján ásott-ku- takat készítettek. Ma 29 kút van pl. a 70 kh. paprika te­rületen. Saját erőből és ami igen fontos kevés beruházás­sal készítették el az öntöző, az úgynevezett export ku­takat. Azért hívják expressz kutaknak, mert 4 ember na­ponta egy kutat el tudott ké­szíteni, sőt volt olyan eset is, hogy 2 nap alatt hármat ké­szítettek. 14—18 m-en ki­apadhatatlan vízforrásuk van. A kutakat úgy építették meg, hogy azok a domb tete­jén állnak, így az öntözést gén egyszerűen el tudják vé­gezni. A kutakból egyszerű kismotorokkal szívatják a vi­zet. melyeknek üzemeltetése szintén fillérekbe kerül. Leleményességük elgondol­kodtató. Ha vállalattal ké­szíttették volna el a kuta- kát, talán még most sem folyna a víz. Számtalan pél­da van erre. Más termelőszö­vetkezetnél is érdemes volna hasonló módon kihasználni a természetadta lehetőségeket. A víz most nagy úr, rendkí­vül száraz időjárás van, — ezért pótolni kell az elpárol­gó csapadékot. A jászfényszarui Zöldme­ző Termelőszövetkezet tag­jai az idén megismerkednek a nagyüzemi kertészkedéssel. Segítenek ebben a Kertészeti Főiskola tanárai és szakem­berei is. Dr. Hankó Mihály, a Kertészeti Főiskola mun­katársa egy évig segít a szö­vetkezeti tagoknak a nagy­üzemi kertészet kialakításá­ban. Neki is az a véleménye, hogy már az első évben az élenjáró kertészek közé ke­rültek. Paprika termesztésük olyan* melyet ritkán lehet látni. A Kertészeti Főiskola szakemberei és tanárai vé­leménye szerint paprika ter­mesztésben országosan az első öt között járnak. Ezek között van a kertészeti Kutatóintézet, a Kertészeti Főiskola és 1—2 élenjáró állami gazdaság. Ilyen gazdálkodás mellett a termelőszövetkezeti tagság szép jövedelemre számíthat. A tervezés szerint egy mun­kaegység értéke 40.7 forint. A terméskilátások arra enged­nek következtetni —, ha va­lami csapás nem jön — a munkaegység értéke megkö­zelíti majd az 50 Ft-ot. Vágási Kálmán A vegyipar fejlesztése- és saját erőforrásaink A KÖZPONTI BIZOTTSÁG a vegyipar fejlesztéséről’ ho­zott határozatában abból az alapvető gondolatból indult ki, hogy a második ötéves tervben az ipar átlagos fejlő­désénél lényegesen nagyobb mértékben kell fejleszteni a vegyipart A hagyományos ipari alapanyagok, mint az acél, a fa, a bőr, gyapjú stb. egyre inkább helyettesíthe­tők, olcsóbb és előnyösebb tulajdonságú műanyagokkal, A mezőgazdasági termésho­zamok tervezett nagyarányú növelése ugyancsak megkí­vánja a több műtrágyát, nö­vényvédő- és gyomirtószert. Ezért határozott ügy a Köz­ponti Bizottság, hogy a má­sodik ötéves terv ipari beru­házásainak mintegy hatoáré- szét, a vegyipar fejlesztésére, ezenbélül ennek kb. a felét a műanyag és műszál termelés növelésére kell fordítani. Mivel a szóbajövő anyago­kat földgázból és kőolajból általában gazdaságosabban lehet előállítani mint szén­ből, s a szükséges földgáz és kőolaj részben hazai forrás­ból, részben a szocialista tá­bor országaiból biztosítható, ezért vegyiparunk fejleszté­sénél a jövőben elsősorban a földgázra és a kőolajra kell támaszkodnunk. r,... KORSZERŰSÍTENI és fokozni kell a földgáz és kőolajtelepek feltárására irá­nyuló geológiai kutatásokat. Gyorsítani kell a földgáz és kőolajvezetékek építését. ... A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága — mondja a továbbiak­ban a határozat — meg van győződve arról, hogy a magyar nép magáévá teszi a vegyi­par fejlesztésének ügyét és támogatja a párt és a kor­mány erre irányuló erőfeszí­téseit, felismerve, hogy azok az ország virágzását, a lakos­ság jólétének emelését, a szocializmus felépítését szol­gálják”. Ami a lelkesedést és a becsületes munkavégzést illeti, a magunk részéről biztosíthatjuk a Központi Bizottságot, hogy ezen a té­ren a mi fúrótornyainknál nincs is hiány. Ezt bizonyít­ják az évTŐl-évre növekvő eredményeink. 1960 első fél­évi mennyiségi teljesítmé­nyünk méterekben és réteg- vizsgálatokban messze túlha­ladja az 1956 előtti egész évi teljesítményünket. Az 1954— 1955-ös években felmutatott 2900 méter (berendezésév tel­jesítményt az I. félévben 15.000 méter) berendezésév-re emeltük. Olyan kiváló ered­mények születtek mint Mi­hály Gergely és Újvári Béla főfúrómester brigádjainak a májusi és Szél József főfúró­mester brigádjának júliusi teljesítménye, amivel orszá­gos rekordot döntött meg. Az Alföldön hosszú ideig igen szerény eredményeket felmutatott kutatási mun­kánkban döntő változás kö­vetkezett be és? örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy min­den lefúrt 10 kútból közel 9 kút tárol nagy mennyiségű szénhidrogént. A párthatározat arra szólít fel bennünket, hogy tegyük korszerűbbé a kutatás mód­szerét, műszakilag fejlesszük tovább a fúrási technikát, a geológiai és geofizikai meg­figyelések és értékelések módszerét. Üzemünk minden c p így öntöz Karcag „Veszélyben“ a Szolnok megyei állami gazdaságok vállalása Szolnok megye állami gaz­daságai a termelőszövetkeze­ti gazdák segítő, jó barátai­nak bizonyultak esztendőről esztendőre. Ezen a nyáron is merész vállalást tettek álla­mi gazdaságaink. Bejelentet­ték saját gabonavetésük be­takarítása ntán még 7 ezer holdat vágnak le aratőgépe- ík, kombájnjaik megyénk termelőszövetkezeteiben. Be­csülettel hozzá is kezdtek. Szerencsére elképzelésük va- lóraváltására nem kerülhe­tett sor. A megye termelő- szövetkezetei ugyanis úgy előreugrottak az aratással, hogy már nem kapnak he­lyet, mindenhol az állami gazdaságok. „Kárpótlásul” új elhatá­rozás született. Mintegy 30 cséplőgép, munkacsapattal együtt segíti hamarosan Szolnok megye termelőszö­vetkezeti gazdáit. Aligha sértődnének meg a jószándé­kú állami gazdaságaiak, ha a cséplés gyorsulása miatt ez a vállalásuk is „veszélybe” ke­rülne. A KISZ megyei YB felhívása a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és közületek fiataljaihoz A kisújszállási Búzakalász Tsz fiataljainak kezdemé­nyezésére a KISZ Megyei VB az ifjúsági cséplőcsapatok között megyei versenyt hirdet. A versenyben részt vehet- nak a tsz-ekben működő mindazon ifjúsági cséplőcsapa­tok, amelyek a cséplési idényt végig dolgozzák. Ifjúsá­ginak számít az a csapaj, melynek legalább 60 százaléka 30 éven aluli. A verseny értékelésénél figyelembe veszik a cséplő­dob mérettől függő napi és összteljesítményt, valamint a munkában töltött vasárnapok számát. A verseny értéke­lését a járási és városi KISZ bizottságok felmérése alap­ján a KISZ Megyei VB végzi. A legjobb cséplőcsapat el­nyeri a KISZ MB vándorzászlaját. Ugyanakkor felhívjuk az üzemi, vállalati* hivatali KISZ szervezeteket: hordási és cséplő rohambrigádok szervezésével segítsék a tsz-ekben a gabonabetakarítás munkáját. A patronáló vállalatok, üzemek fiataljai sokat segítettek az aratásban, a kévehordásban. Tevékenysé­gükre a hordásban és cséplésben is számítunk. Egy vasár­nap vagy ünnepnapon, esetleg szombat délután végzett munkával járuljanak hozzá a gabcmabetakarítás sikeres befejezéséhez, jövőévi kenyerünk biztosításához. KISZ Megyei Végrehajtó Bizottság A rizstermesztés hagyomá­nyokra tekint vissza váro­sunkban; a szántóföldi öntö­zéssel — lényegében — eb­ben az évben próbálkoztunk először. Ennek tudatában fel voltunk készülve arra, hogy nem megy majd minden ka­rikacsapás módjára s ezért inkább kisebb ..területre, de jobb munkára törekedtünk'. — Tapasztalataink zömében kedvezőek. Július derekán — a rizstelepeket nem szá­mítva — így festett öntözési tervünk; Terv/ Tény/ kh kh Legelő 1627 1009 Lucerna és vörös­here 1394 540 Zöldtrágyának ve­tett napraforgó volt rizstelepekre 1062 120 Kapásnövények 1209 15 Kertészet 72 55 Ebben a formában a kép nem a legkedvezőbb; kiegé­szítéséhez azonnal hozzá kell fűznöm, hogy éppen az érté­kelés elkészülésének napján indult meg nagy arányban a Béke, a November 7. és a Di­mitrov Tsz területén a kuko­ricaöntözés. Lelemény, lelkesedés Szövetkezeti gazdáink ha- társzerte öntözési terveik tel­jesítésére törekednek, sok lel­kesedéssel leleménnyel. A Lenin Tsz hattyúsi részén például saját Maulwurf trak­tor húzott egy 35 holdos táb­la minden sorába öntözőba­rázdát. így kevés víz egyen­letes elosztásával jó ered­ményt érhetnek el. Más táb­lán DT-t láttam, mely ideig­lenes öntözőcsatornát nyitott. A Dimitrov Tsz párttitkára, Pavlus-ka János elvtárs sze­mélyesen tevékenykedett egy 200 holdas tábla szivattyúál­lásának kiképzésén. A szántóföldi öntözés meg­indulása máris számos érté­kes tapasztalattal szolgált. A November 7. Tsz-ben az ön­tözést végző gazdák megfi­gyelték, hogy egy 130 centi­méter mély hasadékba 13 között ebből tudtuk meg: ha három héttel előbb látunk az öntözéshez, réti agyagtala­jainkra a most szükséges víz- mennyiség fele is elég lett volna. Ma már tudjuk, hogy idén szeptembernél nem későbben kell hozzálátnunk az öntözési tervek, térképek elkészítésé­hez — máskülönben ismét „kifutunk” az időből.. Az elő­készítő munkának a tél fo­lyamán kellő számú, szivatyú beszerzésére* műszaki próbá­jára is ki kell terjednie. Amit a szivattyúból erre az évre a gépállomástól kaptunk — ke­vés is volt, minőségileg is ki­fogásolható. Mint ez évben, jövőre is szükséges a Közép­tiszai Vízügyi Igazgatósággal a legszorosabbap együttmű­ködni. A történelem már megcá­folta azt az állítást, hogy a kun koponyák kemények — földünk keménységét azon­ban, sajnos, nem... A ba­rázdanyitó ekék vasa bádog­lemez módjára hajlott el a száraz kötött talajban. A Di­mitrov Tsz gazdái láttak elő­ször hozzá, hogy lókapákból készítsenek barázdanyitó ekét. Hátráltatta munkánkat az is, hogy kevés csatorna­nyitó ekét kapott Karcag. Re­méljük, jövőre gyarapszik ezek száma — s ha nem, úgy jobb beosztással élünk majd a rendelkezésünkre állókkal. Annyi bizonyos, hogy esz­tendő múltán a második ka­pálás után —mikor még ned­vesebb a talaj —, kezdenek tsze-ink barázdanyitáshoz. Minden kezdet nehéz Szövetkezeteink éltek a tanulási lehetőséggel. Három­hetes öntözési tanfolyamon három agronómus vett részt Budapesten; egyhetes helyi kurzust mintegy harmincegy gazda látogatott; tizenheten Kisújszállásra mentek gya­korlati bemutatóra. A legna­gyobb jóakarat sem pótol­hatta azonban az életből me­percig folyt a víz. Többek rített gyakorlati tapasztalat­kincset ... Ezért változatla­nul szükségesnek látom, hogy a megyei tanács egy öntözési agronómus státusát biztosítsa városunk részére. A zöldtrágyának vetett napraforgó öntözését egészé­ben már nem teljesíthetjük. Mulasztottak a November 7. és a Béke Tsz vezetői, mikor nem rendelték meg időben a vetőmagot. Emiatt körülbe­lül 450 hold vetetten maradt. Ezen a területen a fekete ugarnak megfelelő talajmű velés folyik, ami lényegesen többet ér ugyan a semminél de sokkal kevesebbet a ter­vezett zöldtrágyázásnál. A szántóföldi öntözés ered­ményessége már most meg­mutatkozik. Azokon a lucer­natáblákon, melyeken szára­zon 2—3 métermázsa széna termett — öntözéssel 8. — A szárazon 4—5 métermázsát adó vöröshere 15 métermá­zsával űzetett. Öntözni, öntözni, öntözni I Ez most nálunk a jelszó ha- társzerte. A „mit öntözni?’ kérdésre a mottónak megfe­lelően hármas a válasz: Ku­koricát,. kukoricát, kukoricát. E legfontosabb takarmánynö­vényünk fejlődése úgyneve­zett kritikus időszakba ért: a címerhányás, csőképzés sza­kába. Ha a tsz-ek elég öntö­ző-kapacitással rendelkeznek, úgy locsoljanak bőséggel min­den kukoricatáblát. Ha a kapacitás kevés, a vizet első­sorban arra a területre irá­nyítsák, melyen a csőképzés erőteljesen megindult, ahon­nan szép termés várható. Ez az állásfoglalás természetesen nem jelenti azt, hogy elha­nyagoljuk a többi, öntözésre berendezett területet. Kell a víz a herefüvesekre, a kerté­szetbe, a legelőkre is. Minél több jut belőle rendeltetési helyére, annál gazdagabb eredménnyel zárhatjuk az esztendőt. Czinege József a város) tanács mezőgaz­dasági osztáivánais veze­tet« < dolgozója, aki egyetért a párt politikájával, szereti népét és hazánkat, most ezen a nemes feladaton kell, hogy dolgozzon teljes ambícióval és tudással. A BERUHÁZÁS NAGY­SÁGÁBÓL következik, hogy a vegyipar gazdaságossága nemcsak a második ötéves terv időszakában, hanem azon messze túlmenően is befolyásolja az egész terme­lésünk gazdaságosságát, élet­színvonalunk emelését. Mi, olajbányászok a vegyipár alapanyagát, a földgázt és az olajat adjuk, ezért fokozott feladat hárul ránk. Senkit sem illet dicséret azért, mert a műszakfejlesz­tési terv (ami különben ata­pos és sokoldalú) időarányos részénél lemaradás van. Sem az üzem kollektíváját, sem a felügyeleti szervünket, a Kő­olajipari Trösztöt, mely a jó­váhagyott műszakfejlesztési beruházások végrehajtását hátráltatja Hasonló módon csak az elmarasztalás és fi­gyelmeztetés hangján emlé­keztünk meg a dolgozóink javaslatai alapján összeállí­tott anyagtakarékossági ter­vünk teljesítésénél fennálló lemaradásról. Ezek a tervek a következő évek sikereinek biztosítékai, továbbfejleszté­sünk zálogai. AZ elmaradás miatt persze magyarázat vol­na bőven, mint ahogyan arra is hallunk magyarázatot, mi­ért nincs biztosítva a legfon­tosabb anyagokból, béléscső­ből és cementből az anyag­norma szerint 90 és 120 na­pos szükséglet sem, és miért kell a, berendezésünknek cső­hiány'miatt várakoznia 8 na­pig, amikor ma már 24 óra alatt közel 800 métert is tu­dunk fúrni. A V2—300-as motor és al­katrész ellátás terén miért nem tudunk most már több mint egy éve megnyugtató javulást felmutatni? Nem lehet egyetérteni az­zal a magyarázattal, hogy pártunk Központi Bizottságá­nak á vegyipar fejlesztéséről szóló határozata nyomán majd döntő javulás fog bekö­vetkezni ezen a téren. A ha­tározatban ilyen nincs, hely­telen ilyen következtetést le­vonni a határozatból és csak ennyit. Az ilyen magyarázat csak arra jó, hogy a jogos bí­rálat megszívlelése, a nehéz­ségek sürgős megszüntetésre való törekvés helyett a ho­mokba dugjuk a fejünket és olyasmit magyarázzunk a ha­tározatba, ami nincs, elken­dőzve ezzel a tényleges hibá­kat. A határozat nem ígér szá­munkra béléscső, cement, fú­rási motor és gumiáru ká- naánt, hanem arra szólít fel, hogy a fennálló nehézségek leküzdésével, azokkal való­színűleg még hosszú időn ke­resztül dacolva, korszerűsít­sük és gyorsítsuk a kőolaj és földgáz kutatást. TARTALÉKAINK bőven vannak. Hogy csak a két leg­fontosabb anyagot a 65/8"-os béléscsövet és- cementet em­lítsem: hozzá kell fogni az el­hagyott meddő kutakból ki­menteni a béléscsövet* ami közel 100 000 méter cső tar­talékot biztosíthatna a folya­matos szállítás mellett. V ’v a homokos ctementezés zetése a 95/8”-os kezdő toknál, ami további c magtakarítást jelentene, re kell hajtani az idei e takarékossági tervünket kell minden erőnket ös: tosítani, meg arra, hogy tartalékokat tárjunk fé A párt által reánk feladat nagy, szép és ft lő. E feladatot azonbar teljes összefogással, kői. nista önbírálattal áth tudjuk megoldani. Győri Gye

Next

/
Oldalképek
Tartalom