Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-19 / 169. szám

4 SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 1900. Július Ä, Furfangos rollóhűzó A „Pletyka-faluban” akad ezidőtájt pletykatéma: bezár­ták a Veder-utcai sütőüze­met, honnan annyi ízes, du- cos házikenyér került a munkáscsaládok asztalára. A kenyeret ma is megdagaszt­ják, megkelesztik, megsüt- tetik — csak éppen némi ván­dorlás árán. ízlés dolga, hogy valakinek a József Attila-ut- cába, vagy a Kőrösi-útra tá­mad-e inkább kedve kutya­golni — esetleg a síneken keresztülbotladozni... A fur­fangos rollóhuzó, mely a Ve­der-utcai sütőüzem redőnyét lehúzta, sok bosszúságot okoz a környékbelieknek. Egyesek tudni vélik, hogy a pékboltot azért csukták be, mert veszteséges volt. Nehéz e hír valódiságának hitelt adnunk: míg a sütöde üzemelt, egy héttel előbb be kellett már jelenteni, ki s mikor kíván süttetni. Nem joggal szól a „Plety­ka-faluban” a pletyka vala­mi kalkulációs tévedésről? GYORSHAJTÁS — Gyorsan hajtott a jász­telek! kanyarban teher­gépkocsijával Muhar! Ist­ván Jászberényi lakos az árokba fordult. A mellette 015 Telek Sán­dor alattyáni és Torma József jászberényi lakos súlyos sérüléseibe bele­halt. Muhart Istvánt a rendőrség őrizetbe vette. — szólt a hír a Néplap július 9-i számában. A vezető gon­datlansága két ember halá­lát okozta. Halált két ember­nek, s gyászt, mélységes bá­natot két családnak... Csauuu Mid... Este tíz óra. A szolnoki Sport cukrászda kerthelyisé­gének tánc-köröndjén egy­máshoz simuló párok álmo­doznak a tangó lágy ütemé­re. A zenekar mélabús hang­ját egy-egy fülbántóan hamis hang teszi változatossá. A ze­nekart ez vajmi kevésbé iz­gatja, de a párok sem tö­rődnek a melódiával, inkább arra ügyelnek, hogy újabb és újabb „figurát" mutassanak be az asztalnál maradottak­nak. A közönség, illetve a szórakozók zöme nyári szüne­tet élvező diák és diáklány. Elenyészően kevés mama, két-három középkorú 1 ázas- pár, no és egy-két erősen szeszközi állapotban lévő „antialkoholista”. Vauuu Jocó... A szomszéd asztalnál való­di életnagyságban egy jól szituált „csini-baba” ül. Lába keresztben. Álmodozva várja táncrakérő lovagját? Dehogy álmodozik. Mandulavágású szemeivel harcra lívja a har­madik asztalnál ülő nyegle ifjú szürke szemeit. A pár­harcban . mandulavAg£súé a diadal. A biztató tekintetre — melyet .mosoly is kísér — hanyagul feláll a fiatal és mindkét kezét zsebretéve, előre ejtett vállakkal elindul a baba felé. — Csauuu Mid... — Vauuu Jocó... — Egy fejbillentés félrehúzott szájjal, egy mo­soly ... — Dobd be magad, csörögd jünk egyet — a lány máris libben és az ifjú utána. A tánckörön megállnak egy ki­csit, míg Jocó kezdő üteme­ket próbál, majd előre tolja balkezét és jobbjával elkapja a leány derekát. Máris pereg­nek, aprózzák a tánc ütemét Csők a mama meg ne tudja Régi ismerőst pillantok meg az egyik asztalnál. Ba­rátnőjével és négy-öt fiatallal sörözgetnek. önfeledt, vidám hangulat. Csodálkozom, hi­szen egy pár héttel ezelőtt riport közben ismertem meg. Akkor arra kért, a nevét ne írjam meg, mert a mama nem tudja, hogy a strandon van. Most éjjel tizenegy óra és a második gimnáziumba készülő kislány mama nélkül szórakozik, repül az egyik fiú karjáról a másikra. Ha meg­szólítom, biztosan arra kér­ne megint: úgy írjak róla, hogy a mama meg ne tudja Halló, nincs lekérésI Az őszhajú Dodó bácsi sie­tős léptekkel igyekszik a ren­delésnek eleget tenni. De se­hogy sem tud a két asztal között átjutni. Korántsem azért, mert szűk a hely, ha­nem egy fiatal ember ponto­san arra imbolyog, amerre a pincér kerülne. Végre sike­rül. Dodó bácsi rosszallóan tekint utána, majd amikor a fiatal a táncolok felé „len­dül” utána kiált: — Halló ... nincs lekérés. — A fiatal apatikus tekintetével hátra­néz és tovább indulna, ha a pincér meg nem fogná a gal­lérját. Hősünk szörnyű sér­tésnek veszi. Ez mégiscsak sok! Szó-szót követ. A pincér kifelé tuszkolja, majd a Vi­tának a szolgálatos rendőr vet véget. Ez már Igazán sok A zenekar élénkebb ritmu­sú táncdalba kezd. A dobos igencsak dolgozik kézzel-láb- bal s a hatás kedvéért testtel és szájjal is kíséri az ütemet A táncköröndön megélénkül­nek a lépések. Repül a lány, pereg a lány, hajlong a fiú, két lábbal ugrik egyszerre. A körönd végében egy fehér- blúzos kislány lendül előre. Partnere, fekete csőnadrág­ban, fekete ingben, hullámo- sított szőke hajjal. A csukló­jával pergeti a kislányt A fiú teljesen átszellemült, el­torzult ábrázattal rázza kar­jait, hajlítgatja az ütemre térdeit s a ritmust követve „ülőalkamatosságával” nagy köröket, rajzol a levegőben. Sokan nézik őket. A fiatalok ezen mégjobban felbuzdulva, teljes narkózisba esnek. A nézők a látottaktól már szé- delegnek a széken, míg az egyik hasonló korú fiatal hangosan megjegyzi: — Ez már igazán sok. ízléstelenség. — A szomszéd asztalnál ülő család tagjai is rosszallóan rázzák fejüket Hirtelen vége a zenének. Az aranyos kislány arcát tör­li kezével, s a fiatalember (helyesebben gyerek) nagyot fúj, mint aki tizenhat óra után most száll le először a traktorról. Nagy munka volt Vajon tudja-e, mit ért el vele? ö, lehet, csak azt látta: minden szem rájuk tapad. Mi azt is láttuk, hogy a szemek­ben enyhe helytelenítés, ér­tetlenség, sajnálkozás, sőt megvetés volt. — andrási — iiiiiiiiiiiiiifiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiMiiiiiiiiitiiiiiiiiiitiiiiiimiiiiiimiitiimmiHiiiiiiimit Asszonyok a balesetek ellen ... Rohan a gépkocsi a mű­úton. a sebességmutató az öt­venesen áll, kanyar követke­zik. A kocsi nem lassít A szembejövő motorkerékpáros hiába akarja kikerülni: egy­másba futnak. Néhány rette­netes pillanat s az összetört járművek alatt eszméletlenül hever a két vezető. Baleset történt! — Az ok: a gépkocsi- vezető elaludt s a kocsi irá­nyító nélkül, magárahagyot- tan száguldott a tragédia felé... Három ilyen elalvás-okozta balesete volt a szolnoki 51-es AKÖV-nek ebben az évben. Nem nagy szám ugyan, de ennyinek sem szabadna len­nie. Az elalváson kívül mi okozhat még balesetet? Első­sorban az ittasság! De nem­csak ez, hanem a családi ba­jok, békétlenség az otthon­ban. S a következmények? Elzárás vagy pénzbüntetés, a vezetői igazolvány elvétele s mindezek következtében a család nélkülözése, pénzte­lensége. Mindezeket az 51. AKÖV által rendezett balesetellenes ankéton hallottuk Donáth Béla igazgatótól. Az ankétra ezúttal nem a gépkocsiveze­tőket hívták meg, hanem a feleségeiket. — Sokmindent el tudnak érni az asszonyok, ha nagyon akarják — mondja Gyömbér András, a közlekedési cso­port propagandistája, az an­két értelmi szerzője. — És sok minden függ tőlük. Ha nyugodt családi otthonból in­dul munkába a férj, szinte ki van zárva, hogy az ő hibá­jából baleset történhessék. Majd minden szerencsétlen­ségnél kiderül, hogy a gépko­csivezető rendezetlen körül­mények között él, nem tudja kipihenni magát, azért alszik el például a volán mellett. Ezen az első előadáson még csak húsz asszonyt láttunk, de akik eljöttek, azt mond­ták. sokat tanultak az igaz­gató és Lóezi Miklós, a me­gyei Közlekedésrendészet ve­zetője előadásából, meg a filmvetítésből. — Személyesen hívunk meg minden asszonyt ezután — mondja — Gémes Ferenc- né. — Eddig nem is gondol­tunk arra, hogy mi is segít­hetnénk férjeinknek a bal­esetek elhárításában — jegy­zi meg Dombrádi Istvánná. ...Nyugodt a vezető, éles szemével meglát mindent, ügyel a sebességre, óvatosan hajt a kanyarban. Nyugodt, mert otthon minden rend­ben van, tudja, hogy ha fe­lelősségteljes munkájából ha­zatér, békés családi otthon fogadja. — ke — A jászberényi öregerdőben társtalanul maradt egy asz- szony. Másodszor... Hor- váthné talán másfél éves me­nyecske se volt még mikor a férje odamaradt a háború­ban. A kis Jancsi, aki mind­össze nyolc hónapos volt ak­kor, apa nélkül nőtt fel, ma­gányos édesanyja keze alatt. Aztán egy napon, van annak már vagy hat esztendeje — férfi került a házhoz. Torma József. Hamar megbarátko­zott a fiúcskával, fiaként sze­rette A gyermek is ragaszko­dott hozzá. És most... mun­kába ment reggel s nem jön többé haza. A munkatársak, a jászberényi 54. sz. TEFU Vállalat dolgozói jöttek a szomorú hírrel: baleset érte. Mire odaért az asszony, már nem találta élve... Elvesz­tette második emberét is. S a nagy fiú, a tizenhét eszten­dős Jancsi nem szégyenli a szeméből kicsorduló könnyet — apját temette el... Az alattyáni Telek-házra is ekkor szállt a gyász. Az asz- szony kint volt aratni a ter­melőszövetkezetben, ott érte a szerencsétlenség híre. Ro­hant mindjárt, de hiába ... későn érkezett, Telek Sándor már halott volt. — Pesten dolgozott, a 42. sz. Építőipari Vállalatnál — mondja fakó hangon a feke­teruhás asszony. — Máig sem tudom: hogyan került arra a kocsira... Nem sír. Nincs már köny- nye... A váratlan csapás összetörte. Éveket öregedett néhány óra alatt. Leánya né­mán ül, a sarokban. Nagy­lány már Ilonka, tizenkilenc éves, de még mindig nem tudja elhinni, hogy apa meghalt, apa nincs többé... Feketeruhás, gyászoló asz- szonyok, árvánhagyott gyere­kek — s két új sírdomb a te­metőben. A rendőrségen nyil­vántartott halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma eggyel szaporodott. — Oka: gyorshajtás. A gépkocsivezető ellen eljárás indul, hanem a halottakat nem támasztja fel senki... — rónai — — A TÖRÖKSZENTMIK­LÓSI 335. sz. bolt nyerte az 1000 Ft-os első díjat az „édes­ség hónapban". A 800 Ft-os második díjat a mezőtúri 489. sz. bolt, a 700 Ft-os harmadik díjat pedig a mezőtúri 442. sz. bolt érdemelte ki. I ti I I ii G ^ nap kél. 4.05 I u l I u d h-kor, nyugszik: 19 19.34 h-kor. A Hold kél: 0.56 Emília h"kor> nyugszik: E"lllla 15.56 h-kor. — TANULMÁNYI ösztön­díj juttatását határozta el a megyei Tanács VB. ülése a felügyelete alá tartozó vál­lalatok és intézmények egye­temi hallgatói számára. A jövő héten négy egyetemre iratkozó tanuló kap havonta 450—650 Ft. ösztöndíjat. — A TERVEZETT 20 nap helyett 18 nap. alatt fejezte be a törökszentmiklósi Dózsa Termelőszövetkezet az ara­tást. Az eddigi cséplési ered­mények úgy mutatják, hogy egy mázsával több lesz a búza átlagtermése a várt­nál. — KFVILÁGITATLANUL hajtotta lovaskocsiját Izbéki Imréné öcsödi lakos. Az ittas állapotban motorkerékpározó Gyuricza János ecsekfalvi lakos beleszaladt a kocsi hátuljába és súlyos serülése­ket szenvedett. A szerencsét­lenség miatt mindkettőjük ellen eljárás indult. — KOMBÁJNSZALMÁT gyújtott meg a traktor izzó­fej a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A tü­zet a túrkevei önkéntes tűz­oltók oltották el. — BOTRÁNYT OKOZOTT részeg állapotban az Utasellá­tóban Tancsik István szolno­ki lakos. Ezért a Városi Rend­őrkapitányság szabálysértési előadója 300 Ft pénzbírsággal sújtotta. — ÁLLATKABÉRT a Rá- kócziújfalui üj Élet Tsz 34.405, a kuncsorbal Vörös Október Tsz 21.020, a kunhe­gy esi Vörös Október pedig 14.400 Ft. kártérítést kapott az Állami EiztosítótóL Jég­kárért a jászboldogházai Arany Kalász Tsz-nek 72.000 forintot fizetett a biztosító. CSAKNEM HÁROMEZER HANGSZÖRÖ, HÚSZ KILO­MÉTER KÁBEL, KÜLÖNLE­GES ELEKTROMOS BE­RENDEZÉSEK A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK SZÍNHELYÉN A Szegedi Szabadtéri Já­tékok színhelyén az építő szakemberek a 90 méter hosz- szú, 70 méter széles, 7.500 né­zőt befogadó szabadtéri szín­pad nézőterén egyszerű, — ügyes, hazánkban eddig még nem alkalmazott módszerrel- megoldották, hogy a legtávo­labbi helyen is jól hallhas­son a közönség. Minden har­madik szék alá — körülbelül háromezer — kis hangszórót helyeztek el. A mind tökéle­tesebb hangvisszaadáshoz — a mély hangok közvetítésé­hez — a nézőtér alatt 40 nagyméretű hangszórót sze­reltek fel. így a hangszórók nem zavarják a látást, a né­zők úgy észlelik, mintha a színpadról hallanák a han­got. Az egyenletes hangha­tást segíti és a visszhangot szünteti meg a különleges 5 lépcsős elektromágneses kés- lelteő. A karcagi „CITROM44 A karcagi Lenin Termelő- szövetkezet tehenészete me- gyeszerte híres. Az állatok jó tejelők, jó kondícióban vannak, szépen ápoltak. Az eredmény elérésében az ott dolgozó tehenészek mellett nagy szerepe van Bézi, Elek állattenyésztőnek is. A törzsállományban több a kiválóan tejelő egyed, de ezek közül is kiemelkedik a 35. Citrom nevű tehén. Az ál­lat jelenleg 10 éves, megyei törzskönyvbe sorolt, az Or­szágos Mezőgazdasági- Kiállí­táson több alkalommal dí­jazták. Életteljesítménye 36251 kg. tej, ebben 1360.80 kg. tejzsír. Legmagasabb lak­tációs termelése 8780 kg. tej, 3.8 százalékos zsírtartalom­mal. Ennek a tehénnek egy igen szép, jó küllemű 18 hónapos bikaborját a napokban vásá­rolta meg a Tenyészállatfor­galmi Gazdasági Iroda. A szövetkezeti gazdák és szak­emberek lelkiismeretes mun­káját siker koronázta, az ál­latért 30 ezer 910 forintot kaptak. Ebből minden terme­lőszövetkezet levonhatja a tanulságot: érdemes tenyész­állat (bika, üsző, kan, stb.) neveléssel foglalkozni, mert az értékes állatért magas árat fizet a Tenyészállatfor- ga'mi Gazdasági Iroda. TKz újszászí esáűda műtuLáia Őrei csárda rongyos csárda Tetejét a szél elhordta Lóg rajta az ablakráma Nem jár abba betyár soha. (Pocaj András) fi miékeimben kutatva felidézem 1914 febru­árjának egyik estéjét. Far- kasorditó hideg volt ak­kor télen, de akkor este is. A bandázók a kemencepatkára húzódtak. Mi gyerekek a kuckó szájában hallgattuk szájtátva Pocaj András bá­csit, mert hát övé volt a szó. A rongyos csárdáról be­szélt régi történeteket. Pocaj András bácsi fiatal korában a Boros Sándor bandájához tartozott. A ban­da szétszórása után két évi börtönt kapott, amit a „birinyi kapitányságnál” töltött le, utána került a mi falunkba. „Mint fiatal betyár ember. Boros Sándorral sokat meg­fordultam az újszászi ron­gyos csárdában. Az Orczy báróé volt ez a csárda. Be­vitt bennünket a csaplárosné kökény szeme. A csaplárosné hires szépség volt. A szeme jobban perzselt, mint a júli­usi napsugár. Azért szól a Távúid nóta így; Csaplárosné savanyú a bora bora De édes a szemének a su­gara (Pocaj András) Baj csak az vót, hogy ez a hires szépség a pénzt is na­gyon szerette és a becsü­letes szegény legények mel­lett igen sűrűn látogatták, gyakori vendégei voltak a csárdának az afféle kapcabe­tyárok is. De ezek nemcsak vendégei hanem cinkostár­sai is voltak a szép csárdás­áénak. Jaj vót annak a gazdag marhakereskedőknek, vagy gyócsos tótnak, akit éjszakai szállásra fogadtak be a csárdába. Sok gazdag utast temetett el a pince ho­mokja. Csinálták pedig ezt azért, sokáig büntetlenül, mert Boti Zsigmond uram a báró kasznárja, aki aggle­gény vöt, is ludas volt a dologba, akinek a szép csap­lárosné ágyasa is vót. Egyszer azonban nagy fo­gást akart a banda. „Nemes Jászbiriny” város őszön be­szedett adóját vitték Szolnok megyei város adóhivatalába. A pénzt társzekéren vaslá­dában kilenc zsandár kísé­rete mellett szállították. Négy óra tájt délután ér­tek a rongyos czárdá­hoz. A téli szürkület már be­borította a határt. A zsan- dárkáplár megállást paran­csait és befordultak a csár­da udvarába. A. káplár be­nyitott az ivóba. A jól be­futott búbos igen kellemes meleget árasztott. De a káplárnak ta­lán még ennél is melegebbje lett a szép asszony tüzes sze­métől, ki-igen sokat mondón kacsingatott a káplár szemé­be. A káplár hát megkérdez­te, nem lehetne-e éjjeli szál­lást kapni, neki és emberei­nek pedig vacsorát? Minden becsületes ember részére nyitva az ajtóm, plá­ne meg ilyen szép bajúszú embernek, mint kend is. A káplár szivét elöntötte a melegség, bort és vacsorát rendelt maga és társai ré­szére. A birkapörköltös ká­sás vacsora elkészült. A szép asszony csak akkor tálalt fel, mikor rávette őket, hogy a vasládákat ötezer körmöd arannyal bevigyék a szobájá­ba, mert hát a csárdásné szerint soh-se lehet tudni... az ördög nem alszik... A kíséretben lévő percek- tor (adóbeszedő) szabadko­zott, de a csárdásné édes szava legyőzte. Engedett a kérésnek, —. Fogyassza csak galam­bom percektor uram a va­•V csórót, itt a szoba kulcsa, le­gyen magánál. A jó illatú vacsora és az aranyló bor láttára engedeti a gyanakvó percektor és jé étvággyal láttak a vacsorá­hoz. A jó vacsora mondani sem kell, jól esett ai aranyló bor is. Igen ám, de ezi a bort erős mákhajfőzettel keverték és így a negyedik pohár után már a percektor uram ütemesen hortyogot. A káplár ki különben édes pász­tor órára vágyott. De biz percek múlva álom ország­ban végezte pásztor óráját. Erre várt a szép csárdásné. Szólt Fazekas Dávidnak és öt emberének. No gyüjjön kend gyorsan, el kell bánni ezekkel a fa- jankókkat. Behozták a vasládát, a percektor zsebében megtalál­ták a kulcsát és kinyitották. A rengeteg arany láttán mindben megakadt o szó. — Mit bámulnak annyit kendtek, gyorsan hajítsa szét a mindenkinek járót, szólt Fazekasnak. Fele az enyém, a másik fele a kenteké! Nek- kem még Boti urammal is kell osztoznom. Utárnia pu­colják ki ezeket a csárdából. — Kocsira kell rakni őket az üres vasládával együtt és a rékasi kanyarnál megállí­tani a lovakat. A hideg szél kifújja a szemükből az ál­mot. Ha pedig észhezgyün- nek, hogy mi történt... meg ami utána történne... ügy el kell inalniok, hogy soha se mernek Birinybe menni. Az agyafúrt csárdásné iái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom