Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-23 / 147. szám
1360. J&ßfcjs 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ßkati teletek TCmie^eeen A népvándorlás korát megelőző tárgyi leletekre akadtak Kunhegyesen. Lelkes amatőr-régésze k jóvoltából megmentették az utókornak az időszámításunk utáni második századbeli étkezési cikkeket. A kőkifliket, mint érdekességet a múzeumbarát kunhegyest fogyasztó közönség élelmezési céljaira árusítja a földmüvesszövetkezet Ties számú italboltja. Miután az új korszak fogász szakorvosai a lakosság fogállományának megóvása érdekében az évszázadok alatt acélos keménységűvé lett kifik fogyasztásának nélkülözésére intenek, a vásárlók a jövendölés beteljesülésére tárolják értékes leleteiket, Bíznak abban, hogy ama bibliai Sámson, ki csupán szamár állkapcsával ezer filiszteust futamí- tott meg, eljövend egyszer Kunhegyesre a szamár állkapcsánál keményebb tárgy- gyal, az archaikus kiflivel fejére koppint majd mindazoknak, kik ilyen süteményt kiszolgálni nem átallanak. B. £» Ifjúsági napra készülnek Kisújszálláson a Búzakalász Tsz KISZ szervezetének tagjai június 26-án ifjúsági napot rendeznek. Ennek keretében tartják az olimpiai jelvényszerző versenyt és barátságos labdarugó mérkőzést vívnak a Kinizsi Tsz ifjai- vaL Ezt a napot is felhasználják arra, hogy a két közös gazdaság fiatalsága tovább mélyítse*, erősítse barátságát. J^ulfu ralis mozaik Madridban nagyszabású kiállítással emlékeztek ímeg Velasquez halálának 300. évfordulójáról. A kiállítás ez ér- novemberében nyílik és 1961 januárjában záruL Ezúttal nemcsak a mester spanyol és külföldi tulajdonban lévő képeinek nagyrésze kerül bemutatásra, hanem más korabeli spanyol festők művei is, akik Velasquez művészi befolyása alatt állottak. • A gorkíj pedagógiai főiskola számos értékes ritkasággal: köröm-nagyságú könyvvel. ritka autógrammal, stb. rendelkezik. A főiskola tanárai a közelmúltban elhatározták, hogy a ritkaságokat kiállításon mutatják be a közönségnek. X l't gatók érdeklődéssel tekintették meg Puskin „Anyegin’“-jének első kiadását, Lomonoszov műveit, azt a képekből álló tankönyvet, amelyet 1705-ben I. Péter rendeletére Amsterdamban adtak ki* Eddig kevesen tudták, hogy Makszim Gorkij annakidején W. Meyer svájci tudóssal könyvet írt „Földrengések Kalábriában és Szicíliában' címmel. A gorkíji pedagógiai főiskolán őriznek egy értékes forradalmi dalgyűjteményt, amit 1905-ben titokban adtak ki A fcujbieevi opera- és balettszínház mutatta be a Szovjetunióban először a „Como utca“’ című új szovjet zenés színdarabot, amely Pnatolini „Szegény szerelmesek krónikája“ című közismert regényének alapján készült. A darab szövegét Sz. Cenyin írta, zenéjét K, ívlol- csanov szerezte. a kujbsevi színház együttese most készül a „Csitran- gada" című balett bemutatására* mely Rabindranath T--ere hasonló című írásának balett-változata. Az eseménnyel kapcsokban Kujbi- sevbe utazott Rabindranath Tagore unokája, Nandita Kripalani, az indiai művészeti élet ismert személyisége. Csupa mosoly — csupa derű örömtől sugárzik az arca a Ságvári Endre úti óvoda apróságainak, a Ságvári Endre Művelődési Házban •tartott évzáró ünnepélyükön. Kislányok — nagy labdával. A kiscsoportosok kedves, ötletes labdás táncjelenetéből. Az alkalmi énekkar már valamivel nagyobb gyerekekből áll. Most éppen hallgatnak, mert egy kis társnőjük épgf® a búcsú zás? áj. sűOnaL A TELEVÍZIÓ műhelytitkaiból A televíziós kamera ott áll a stúdióban vagy a színházban, aa aratóünnepségen vagy a politikai nagygyűlésen, a sportpálya vagy más helyen, ahol valami esemény történik... S a kamera előtt ott vannak a „vendégek”: a riportok, bel- és külpolitikai események résztvevői, a szórakoztató műsorok szereplői. A néző pedig a lakásban ül televíziós készülékénél s a képernyőn látja mindazt, ami a kamera előtt történik — sok-sok kilométer távolságban. Szinte már személyes ismerősként, családtagként üdvözM a bemondót, a riportereket (Megfigyelték j a gyerekek gyakran visza is köszönnek a bemondónak.) S talán nincs is olyan néző, aki ne szeretne legalább egyszer pillantást vetni a képernyő mögé, a stúdió, a kamerák és a televíziós szerkesztők világába. A műhelytitkok (a „hogyan?”) — mindig izgatják az ember fantáziáját. Hogyan lesz a kamera előtt történő eseményből kép? Hogyan kerül a kép a kamerától a képernyőig, a néző szemei elé?... Nos, pillantsunk hát a képernyő mögé s ismerjünk meg néhány műhelytitkot — ormészeteson csak vázlato- an, nagy vonalakban és erősen egyszerűsítve. A kamera A stúdióban három ember beszélget egy asztalnál. Előttük ott áll a kamera, vagyis a televízió-kép felvételére ■olgáló készülék, amely többek között lencserendszert és képbontócsövet tartalmaz. A közvetítendő jelenetet a kamera lencserendszere (objektív je) a képbontócső fényérzékeny felületére vetíti. Ott a fény hatására leképződik a láthatatlan kép, amely elektromos töltésekből áll; — A képbontócső felületét az elektronsugár letapogatja s ekkor képjeleket kapunk. A kamerától a képjelek sokerű, hajlékony kábelen kerülnek a készülékteremben lévő keverőasztalhoz. Innen irányítják az adás folyamatát. Vagyis a képjeleket — a szükséges felerősítés után — innen küldik az adó- berendezéshez, ahol azokat „ráültetik” a rádióhullámokra, az antennával kisugározzák a térbe. E képjeleket fogják fel a készülékek vevőantennái. A képkeverés Készülékterem és keverőasztal.. Maradjunk a fenti példánál., A három ember valamely izgalmas, minden embert érdeklő világpolitikai eseményről beszélget. A képernyő előtt ülő néző szinte úgy érzi, hogy ott a saját szobájában folyik a beszélgetés. S ha most bepillant velünk a stúdióba, azt látja, hogy nem egy, hanem egyszerre három kamera lencséi szegeződnek a beszélgetőkre. A televízió felvételeket rendszerint több kamerával végzik. Ily módon a jelenetet több nézőpontból láthatjuk. A mi példánknál... A három kamera különböző irányból és más-más objektívvei dolgozik. Egyik úgynevezett totál képet készít a három emberről. A másik közeli képet ad arról, aki éppen beszél. A harmadik pedig az asztalon heverő térképről ad közeli képet. A rendező a készülékteremben ül az úgynevezett keverőasztal előtt, amelyen az adás műszaki és művészeti irányításához szükséges — vezérlőberendezések — vannak. A televízió rendező az ellenőrző képcsöveken valamennyi kamera által adott képet látja. Az éppen szükséges képet a keverőberendezés utján kiválaszthatja s továbbítja a képközvetítőn. így jelenik meg aztán a kép a néző előtt a képernyőn. A rendező a kamerák felvételeit a tartalmi és művészi hatás érdekében keveri. Ez a keverés adja meg a műsor dinamikáját, ritmusát A helyszíni közvetítés A fenti példánál a kamera a stúdióban állt De hogyan történik a helyszíni közvetítés? Hiszen a stúdiótól távol lévő helyszínen (például a Népstadionban, vagy egy termelőszövetkezet udvarán) nincsenek meg az adáshoz szükséges feltételek!? A stúdión kívüli közvetítést speciális autóbuszra szerelt televízióberendezéssel valósítják meg. Az autóbuszba beépítik a keverőasztalt, meg a többi műszert. (Tehát az autóbusz helyettesíti a készüléktermet!)... A kamera ott áll például a Népstadionban. Előtte a zöld gyep- szőnyegen a magyar olimpiai csapat játszik a brazilok ellen. A kamerától a képjelek a kocsiban lévő keverőasztalhoz kerülnek, majd a mikrohullám adóhoz, amelynek antennája az adóállomáshoz sugározza őket. S megy tovább a folyamat... És a budapesti mérkőzést, a magyar csapat győztes gólját láthatják a nézők a távoli falvakban, tanyákon is. A képrögzítés Tegyük fel, hogy egy nagy jelentőségű esemény olyan időpontban történik, amikor a helyszíni közvetítést csak nagyon kevés néző láthatná. De hasznos lenne, ha az eseményt rögzítenék, hogy a televízió egy későbbi, megfelelő időpontban közvetíthesse. Hogyan történik ez? Ugv. hogy a kamerák által adott képet egy különleges minősítésű képvisszaadó készülékről speciális filmfelvevőgéppel lefilmezik (tehát rögzítik), majd e célra alkalmas berendezések segítségével az adott időpontban közvetítik. (Ugyanúgy* mint a játékfilmet). • íme, néhány pillantást vetettünk a képernyő mögé s megismerkedtünk a televízió egy-két műhelytitkával^ De e kevésből is látható, hogy a televízió dolgozóinak (szerkesztőknek, rendezőknek, — operatőröknek és műszaki embereknek) nem kis munkát kell elvégezniük, hogy a műsorszórás kifogástalan, — műszakilag és művészileg is zökkenőmentes legyen. H. J. F. A másodfokú tűzrendészeti hatóság felhívása A mezőgazdasági termékek tűztől való megóvása minden magyar állampolgár elsőrendű érdeke és kötelessége. A tűzvédelmi szabályok pontos megtartásával terményeinket megóvjuk az esetleges tűzkároktól. Ennek érdekében az alábbi tűzrendészet! szabályokat kell végrehajtani: TŰZKÉSZÜLTSÉGI SZOLGALAT 1. Kalászos mezőgazdasági termények tűzkár elleni fokozottabb védelmére minden községben (városban), továbbá minden kalászos vetésterülettel rendelkező állami gazdaságban, termelőszövetkezetben a cséplés és betakarítási munkák ideje alatt tűzkészültségi szolgálatot kell szervezni, 2. A tűzkészültségi szolgálat kezdésének és megszűntetésének időpontját, a másodfokú tűzrendészet! hatóság javaslata alapján a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 3. A tűzkészültségi szolgálat ellátására kijelöltek a szolgálatot díjazás nélkül kötelesek ellátni. ARATÁS 1. Vasút mentén a mezőgazdasági termények aratását az ingatlannak a vasúthoz közelebb eső részén kell elkezdeni. A tarlót az aratók után azonnal fel kell gereblyézni és a hulladéktól megtisztítani. 2. A learatott terményt a vasútvonal mentén a sínektől minél távolabb, a keresztet legalább 60 m, az asztagot legalább 100 m távolságon túl kell összerakni. Ahol a termény ilyen távolságon túl a terület keskeny volta miatt nem helyezhető el, a terményt learatás után azonnal be kell hordani. 3. Vasút mentén a keresztcsoport vasúti töltés felé eső végétől 5—10 m távolságban, legalább négy barázda szélességű védőszántást kell létesíteni az aratással egyidejűleg. A szomszédos termény területek védőszántásainak egymáshoz csatla- koaniok ksU. 4. Amennyiben a tarlóhántás 3 napon belül nem nyer befejezést, a vasúttól 300 m távolságon belül levő asz tagokat körül kell szántani. BEHORDÁS 1. Engedély nélkül csak az hordhat be kalászos terményt a község (város) belterületére, akinek a Babonamennyisége a 300 keresztet nem haladja meg és a megállapított 20 m-es tűztávolságot be tudja tartani. 2. Nem adható behordási engedély 400 keresztnél nagyobb mennyiségű gabonára, valamint B m-nél kisebb tűztávolságra. 3. A behordott terményt úgy kell elhelyezni, hogy az a legközelebbi lakóháztól, gazdasági épülettől, szomszédos kazaltól és utcától legalább 20 m, tűzveszélyes raktártól és gyártól legalább 300 m távolságra legyen. 4. Aki a fenti tűzrendészet! szabályokat nem tudja betartani, az a tanács által kijelölt szérűre hordjon és terményét ott csépeltesse öl. tJj sziget a Kaspi tengeren Vizalattt iszapvulkán kitörése következtében új sziget született a Kaspi-tenge- ren. A sziget körülbelül 250— 300 méter hosszú és 4—5 méter magasan emelkedik a víz fölé. Ezen a helyen, amely Bakutól délkeletre, 180 kilométer távolságban terül el, már két ízben keletkezett ideiglenes sziget, A szigetek később eltűntek. Az iszapvulkánok szárazföldön és tengeren egyaránt mindig kőolaj és gázlelőhelyek jelenlétét jelzik. A Kaspi-ten- ger vize alatt a Kaukázustól egészen Turkméniáig húzódik az úgynevezett Apseroni- küszöb. Ebből emelkednek ki az iszapvulkánok. A szovjet tudósok szerint az Apseroni- fcüszöb gazdag kőolajkészleteket rejti (TASZSZ) TÖLTSE SZABADSAGÁT BEREKFÜRDŐN! Gyógy- és strandfürdő A gyógyfürdő fenyves ligetben várja a pihenni és gyógyulni vágyókat. • • Üdülés, pihenés, gyógyulás, szórakozás Díjmentes SZTK fürdőjegyet a körzeti orvosnál igényelhet. A fürdővendégek teljes ellátását a fürdőtelepen a Szolnok és Vidéke Vendéglátó Vállalat irányításával működő Park Étterem — Habcsók Kiscukrászda és a Berek! Szálló biztosítja. KARCAGI SZOLNOK ÉS VIDÉKE KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSI VENDÉG LÁTÖIP ARI VÁLLALAT VÁLLALAT