Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-23 / 147. szám

1360. J&ßfcjs 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ßkati teletek TCmie^eeen A népvándorlás korát megelőző tárgyi leletekre akadtak Kunhe­gyesen. Lelkes amatőr-régésze k jóvoltából meg­mentették az utó­kornak az időszá­mításunk utáni második századbe­li étkezési cikke­ket. A kőkifliket, mint érdekességet a múzeumbarát kunhegyest fo­gyasztó közönség élelmezési céljaira árusítja a földmü­vesszövetkezet Ti­es számú italbolt­ja. Miután az új korszak fogász szakorvosai a la­kosság fogállomá­nyának megóvása érdekében az év­századok alatt acélos keménysé­gűvé lett kifik fo­gyasztásának nél­külözésére inte­nek, a vásárlók a jövendölés betel­jesülésére tárol­ják értékes lelete­iket, Bíznak ab­ban, hogy ama bibliai Sámson, ki csupán szamár állkapcsával ezer filiszteust futamí- tott meg, eljövend egyszer Kunhe­gyesre a szamár állkapcsánál ke­ményebb tárgy- gyal, az archaikus kiflivel fejére koppint majd mindazoknak, kik ilyen süteményt kiszolgálni nem átallanak. B. £» Ifjúsági napra készülnek Kisújszálláson a Búzaka­lász Tsz KISZ szervezetének tagjai június 26-án ifjúsági napot rendeznek. Ennek ke­retében tartják az olimpiai jelvényszerző versenyt és ba­rátságos labdarugó mérkőzést vívnak a Kinizsi Tsz ifjai- vaL Ezt a napot is felhasz­nálják arra, hogy a két kö­zös gazdaság fiatalsága to­vább mélyítse*, erősítse ba­rátságát. J^ulfu ralis mozaik Madridban nagyszabású kiállítással emlékeztek ímeg Velasquez halálának 300. évfordulójáról. A kiállítás ez ér- novemberében nyílik és 1961 januárjában záruL Ezúttal nemcsak a mester spanyol és külföldi tulajdon­ban lévő képeinek nagyrésze kerül bemutatásra, hanem más korabeli spanyol festők művei is, akik Velasquez művészi befolyása alatt ál­lottak. • A gorkíj pedagógiai főisko­la számos értékes ritkaság­gal: köröm-nagyságú könyv­vel. ritka autógrammal, stb. rendelkezik. A főiskola ta­nárai a közelmúltban elha­tározták, hogy a ritkaságokat kiállításon mutatják be a közönségnek. X l't gatók érdeklődéssel tekintették meg Puskin „Anyegin’“-jének első kiadá­sát, Lomonoszov műveit, azt a képekből álló tankönyvet, amelyet 1705-ben I. Péter rendeletére Amsterdamban adtak ki* Eddig kevesen tudták, hogy Makszim Gorkij annak­idején W. Meyer svájci tu­dóssal könyvet írt „Földren­gések Kalábriában és Szicí­liában' címmel. A gorkíji pedagógiai főiskolán őriznek egy értékes forradalmi dal­gyűjteményt, amit 1905-ben titokban adtak ki A fcujbieevi opera- és ba­lettszínház mutatta be a Szovjetunióban először a „Como utca“’ című új szov­jet zenés színdarabot, amely Pnatolini „Szegény szerelme­sek krónikája“ című közis­mert regényének alapján ké­szült. A darab szövegét Sz. Cenyin írta, zenéjét K, ívlol- csanov szerezte. a kujbsevi színház együt­tese most készül a „Csitran- gada" című balett bemutatá­sára* mely Rabindranath T--ere hasonló című írásá­nak balett-változata. Az ese­ménnyel kapcsokban Kujbi- sevbe utazott Rabindranath Tagore unokája, Nandita Kripalani, az indiai művésze­ti élet ismert személyisége. Csupa mosoly — csupa derű örömtől sugárzik az arca a Ságvári Endre úti óvoda ap­róságainak, a Ságvári Endre Művelődési Házban •tartott évzáró ünnepélyükön. Kislányok — nagy labdával. A kiscsoportosok kedves, öt­letes labdás táncjelenetéből. Az alkalmi énekkar már valamivel nagyobb gyerekekből áll. Most éppen hallgatnak, mert egy kis társnőjük épgf® a búcsú zás? áj. sűOnaL A TELEVÍZIÓ műhelytitkaiból A televíziós kamera ott áll a stúdióban vagy a színház­ban, aa aratóünnepségen vagy a politikai nagygyűlé­sen, a sportpálya vagy más helyen, ahol valami esemény történik... S a kamera előtt ott vannak a „vendégek”: a riportok, bel- és külpolitikai események résztvevői, a szó­rakoztató műsorok szereplői. A néző pedig a lakásban ül televíziós készülékénél s a képernyőn látja mindazt, ami a kamera előtt történik — sok-sok kilométer távol­ságban. Szinte már szemé­lyes ismerősként, családtag­ként üdvözM a bemondót, a riportereket (Megfigyelték j a gyerekek gyakran visza is köszönnek a bemondónak.) S talán nincs is olyan néző, aki ne szeretne legalább egy­szer pillantást vetni a kép­ernyő mögé, a stúdió, a ka­merák és a televíziós szer­kesztők világába. A mű­helytitkok (a „hogyan?”) — mindig izgatják az ember fantáziáját. Hogyan lesz a kamera előtt történő ese­ményből kép? Hogyan ke­rül a kép a kamerától a kép­ernyőig, a néző szemei elé?... Nos, pillantsunk hát a kép­ernyő mögé s ismerjünk meg néhány műhelytitkot — ormészeteson csak vázlato- an, nagy vonalakban és erősen egyszerűsítve. A kamera A stúdióban három ember beszélget egy asztalnál. Előt­tük ott áll a kamera, vagyis a televízió-kép felvételére ■olgáló készülék, amely többek között lencserendszert és képbontócsövet tartalmaz. A közvetítendő jelenetet a kamera lencserendszere (ob­jektív je) a képbontócső fényérzékeny felületére ve­títi. Ott a fény hatására le­képződik a láthatatlan kép, amely elektromos töltések­ből áll; — A képbontócső felületét az elektronsugár le­tapogatja s ekkor képjeleket kapunk. A kamerától a kép­jelek sokerű, hajlékony ká­belen kerülnek a készülék­teremben lévő keverőasztal­hoz. Innen irányítják az adás folyamatát. Vagyis a képjele­ket — a szükséges felerősítés után — innen küldik az adó- berendezéshez, ahol azokat „ráültetik” a rádióhullámok­ra, az antennával kisugároz­zák a térbe. E képjeleket fogják fel a készülékek ve­vőantennái. A képkeverés Készülékterem és keverő­asztal.. Maradjunk a fenti példá­nál., A három ember vala­mely izgalmas, minden em­bert érdeklő világpolitikai eseményről beszélget. A kép­ernyő előtt ülő néző szinte úgy érzi, hogy ott a saját szo­bájában folyik a beszélgetés. S ha most bepillant velünk a stúdióba, azt látja, hogy nem egy, hanem egyszerre három kamera lencséi szegeződnek a beszélgetőkre. A televízió felvételeket rendszerint több kamerával végzik. Ily módon a jelenetet több nézőpontból láthatjuk. A mi példánknál... A három kamera különböző irányból és más-más objektívvei dol­gozik. Egyik úgynevezett to­tál képet készít a három em­berről. A másik közeli képet ad arról, aki éppen beszél. A harmadik pedig az asztalon heverő térképről ad közeli képet. A rendező a készülékte­remben ül az úgynevezett keverőasztal előtt, amelyen az adás műszaki és művésze­ti irányításához szükséges — vezérlőberendezések — vannak. A televízió rende­ző az ellenőrző képcsöveken valamennyi kamera által adott képet látja. Az éppen szükséges képet a keverőbe­rendezés utján kiválaszthat­ja s továbbítja a képközve­títőn. így jelenik meg aztán a kép a néző előtt a képer­nyőn. A rendező a kamerák felvételeit a tartalmi és mű­vészi hatás érdekében keve­ri. Ez a keverés adja meg a műsor dinamikáját, ritmu­sát A helyszíni közvetítés A fenti példánál a kame­ra a stúdióban állt De hogyan történik a hely­színi közvetítés? Hiszen a stúdiótól távol lévő helyszí­nen (például a Népstadion­ban, vagy egy termelőszö­vetkezet udvarán) nincsenek meg az adáshoz szükséges feltételek!? A stúdión kívüli közvetí­tést speciális autóbuszra sze­relt televízióberendezéssel valósítják meg. Az autóbusz­ba beépítik a keverőasztalt, meg a többi műszert. (Tehát az autóbusz helyettesíti a készüléktermet!)... A kame­ra ott áll például a Népsta­dionban. Előtte a zöld gyep- szőnyegen a magyar olimpiai csapat játszik a brazilok el­len. A kamerától a képjelek a kocsiban lévő keverőasztal­hoz kerülnek, majd a mik­rohullám adóhoz, amelynek antennája az adóállomáshoz sugározza őket. S megy to­vább a folyamat... És a bu­dapesti mérkőzést, a magyar csapat győztes gólját láthat­ják a nézők a távoli falvak­ban, tanyákon is. A képrögzítés Tegyük fel, hogy egy nagy jelentőségű esemény olyan időpontban történik, amikor a helyszíni közvetítést csak nagyon kevés néző láthatná. De hasznos lenne, ha az ese­ményt rögzítenék, hogy a te­levízió egy későbbi, megfele­lő időpontban közvetíthesse. Hogyan történik ez? Ugv. hogy a kamerák ál­tal adott képet egy különle­ges minősítésű képvisszaadó készülékről speciális filmfel­vevőgéppel lefilmezik (tehát rögzítik), majd e célra alkal­mas berendezések segítségé­vel az adott időpontban köz­vetítik. (Ugyanúgy* mint a játékfilmet). • íme, néhány pillantást ve­tettünk a képernyő mögé s megismerkedtünk a televízió egy-két műhelytitkával^ De e kevésből is látható, hogy a televízió dolgozóinak (szer­kesztőknek, rendezőknek, — operatőröknek és műszaki embereknek) nem kis mun­kát kell elvégezniük, hogy a műsorszórás kifogástalan, — műszakilag és művészileg is zökkenőmentes legyen. H. J. F. A másodfokú tűzrendészeti hatóság felhívása A mezőgazdasági termékek tűztől való megóvása minden magyar állampolgár elsőrendű érdeke és kötelessége. A tűzvé­delmi szabályok pontos megtar­tásával terményeinket megóvjuk az esetleges tűzkároktól. Ennek érdekében az alábbi tűzrendé­szet! szabályokat kell végrehaj­tani: TŰZKÉSZÜLTSÉGI SZOLGALAT 1. Kalászos mezőgazdasági ter­mények tűzkár elleni fokozot­tabb védelmére minden község­ben (városban), továbbá minden kalászos vetésterülettel rendel­kező állami gazdaságban, ter­melőszövetkezetben a cséplés és betakarítási munkák ideje alatt tűzkészültségi szolgálatot kell szervezni, 2. A tűzkészültségi szolgálat kezdésének és megszűntetésének időpontját, a másodfokú tűz­rendészet! hatóság javaslata alap­ján a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 3. A tűzkészültségi szolgálat ellátására kijelöltek a szolgála­tot díjazás nélkül kötelesek el­látni. ARATÁS 1. Vasút mentén a mezőgaz­dasági termények aratását az ingatlannak a vasúthoz közelebb eső részén kell elkezdeni. A tarlót az aratók után azonnal fel kell gereblyézni és a hulladék­tól megtisztítani. 2. A learatott terményt a va­sútvonal mentén a sínektől mi­nél távolabb, a keresztet lega­lább 60 m, az asztagot legalább 100 m távolságon túl kell össze­rakni. Ahol a termény ilyen tá­volságon túl a terület keskeny volta miatt nem helyezhető el, a terményt learatás után azon­nal be kell hordani. 3. Vasút mentén a keresztcso­port vasúti töltés felé eső végé­től 5—10 m távolságban, lega­lább négy barázda szélességű védőszántást kell létesíteni az aratással egyidejűleg. A szom­szédos termény területek védő­szántásainak egymáshoz csatla- koaniok ksU. 4. Amennyiben a tarlóhántás 3 napon belül nem nyer befeje­zést, a vasúttól 300 m távolsá­gon belül levő asz tagokat körül kell szántani. BEHORDÁS 1. Engedély nélkül csak az hordhat be kalászos terményt a község (város) belterületére, akinek a Babonamennyisége a 300 keresztet nem haladja meg és a megállapított 20 m-es tűz­távolságot be tudja tartani. 2. Nem adható behordási en­gedély 400 keresztnél nagyobb mennyiségű gabonára, valamint B m-nél kisebb tűztávolságra. 3. A behordott terményt úgy kell elhelyezni, hogy az a leg­közelebbi lakóháztól, gazdasági épülettől, szomszédos kazaltól és utcától legalább 20 m, tűzveszé­lyes raktártól és gyártól lega­lább 300 m távolságra legyen. 4. Aki a fenti tűzrendészet! szabályokat nem tudja betar­tani, az a tanács által kijelölt szérűre hordjon és terményét ott csépeltesse öl. tJj sziget a Kaspi tengeren Vizalattt iszapvulkán ki­törése következtében új szi­get született a Kaspi-tenge- ren. A sziget körülbelül 250— 300 méter hosszú és 4—5 méter magasan emelkedik a víz fölé. Ezen a helyen, amely Bakutól délkeletre, 180 kilométer távolságban terül el, már két ízben ke­letkezett ideiglenes sziget, A szigetek később eltűntek. Az iszapvulkánok szárazföldön és tengeren egyaránt mindig kőolaj és gázlelőhelyek je­lenlétét jelzik. A Kaspi-ten- ger vize alatt a Kaukázustól egészen Turkméniáig húzódik az úgynevezett Apseroni- küszöb. Ebből emelkednek ki az iszapvulkánok. A szovjet tudósok szerint az Apseroni- fcüszöb gazdag kőolajkészlete­ket rejti (TASZSZ) TÖLTSE SZABADSAGÁT BEREKFÜRDŐN! Gyógy- és strandfürdő A gyógyfürdő fenyves ligetben várja a pihenni és gyógyulni vágyókat. • • Üdülés, pihenés, gyógyulás, szórakozás Díjmentes SZTK fürdőjegyet a körzeti orvosnál igé­nyelhet. A fürdővendégek teljes ellátását a fürdőtele­pen a Szolnok és Vidéke Vendéglátó Vállalat irányí­tásával működő Park Étterem — Habcsók Kiscukrászda és a Berek! Szálló biztosítja. KARCAGI SZOLNOK ÉS VIDÉKE KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSI VENDÉG LÁTÖIP ARI VÁLLALAT VÁLLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom