Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-17 / 142. szám

I960. Jötfius 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP fSBBR így szervezték meg az aratást a ti szájén ői Uj Tavasz Tsz-ben Mezőgazdasági szakkönyvek Ä vidék erre nagyon ha­sonlít a Kecskemét környé­ki homokos tájra. Szöllők, gyümölcsösök váltogatják egymást. Tiszajenő. Az Uj Tavasz Termelőszövetkezet gazdáinak ez lesz az első kö­zös aratásuk. Adottságaikat fifr'’elembevéve sokrétű és nehéz munka vár rájuk a kö­zeli hetekben. Tiszajenő nem­csak szőllejéről nevezetes, hanem arról is, hogy hagyo­mányos kertészkedő terület. Ez viszont azt jelenti: jól össze kell szedni az észt, meg az erőt. ha a szövetkezeti gazdák minden dologgal na- ladni akarnak. Az Uj Ta­vasz Tsz aratnivalója 700 hold. M ire számítanak A vezetők elmondták a gazdáknak, hogy az idén még nem lesz annyi gép, ameny- nyit szeretnének, vagy leg­alább is, amennyire számí­tottak. Egyetlen egy kom­bájnt kapnak, s ennek mun­káját figyelembe véve, 700 holdból kb. 400 hold aratása a szövetkezet gazdáira vár. Elő kell venni tehát ismét a kaszát, mert ennek a 400 hold kalászosnak a betaka­rítása minden ember munká­ját igényli. Hetekkel ezelőtt megkezdték az aratópárok szervezését. Esténként külön­böző megbeszéléseken, s napközben a határban leg­több szó azóta is az életről, a gabonáról, a kenyérről esett. Az elnök sokszor el­mondta a dinnyeföldön, a borsószedők között, vagy a kukoricakapálóknál, hogy közeleg az idő. Ha a kalász megérik, a szárat nem lehet talpon hagyni, mert a szem pereg. S minden nap, min­den órában mázsák mehet­nek veszendőbe. Fazekas László, a termelő- szövetkezet elnöke a többi vezetővel együtt nemcsak ál­talában beszél az aratásról, hanem gondos és részletes ütemtervet készített. Első­sorban számbavették az erő­ket.- Megállapították a nagy dologidőben kire számíthat- rak. így hetven aratópárt szerveztek. Ennek megfelelő­en tíz nap alatt végeznek az b ratással, pontosabban tíz munkanap alatt. A tagok véleménye Az Uj Tavasz Tsz gazdái úgyszólván egytől egyig ér­tik és helyeslik a vezetőség aratási intézkedéseit. Szám­talanszor elmondták válasz­képpen, hogy aki bírja a ka­szát, annak most becsületbe­li ügye „felvenni.” Kacsó Im­re amikor megtudta, hogy hét hold aratnivaló jut mind­egyik axatópárra, a követke­zőket mondotta: „Hogyne bírnám a hét holdat levágni, amikor még tavaly is tizen­két holdat arattam.” A hozzá hasonló emberek helyes véleménye jó hatás­sal van mindenkire. Még olyanok is jelentkeznek mun­kára, akikre a vezetőség egy­általán nem számított. Meg­ható Prohászka Ferenc pél­dája. Ez az ember rokkant. Féllábú. Öt erre a nehéz munkára nem osztották be, rá nem számítottak ember­ségből az aratópárok meg­szervezése idején. S a minap Prohászka Ferenc kérte a termelőszövetkezet elnökét, hogy ne hagyják ki az ara­tásból, a hét holdat ő is vál­lalja. Jelentkeztek még mások is és így ma már az Uj Tavasz Termelőszövetkezet nem het­ven, hanem mintegy hetven­hat aratópárral rendelkezik. Amikor a termelőszövetkezet elnökével beszélgettünk, jól eső érzés volt hallgatni, hogy mostanra már azt mon­dogatják a tagok, hogy el is kergetnék a portájukról az olyan embert, aki elő merne hozakodni részaratással. Kisebb kévéket kötnek Jelenleg a 700 hold .aratni­való több táblában van. Ennek megfelelően kisebb csapatokban dolgoznak majd az emberek, hogy mindenütt egyszerre haladjon a munka. Az idősebbek kévehordásra ajánlkoztak. Gál Józsefné 65 éves idős asszony, ö is azok között van, akik az aratást a kévehordással segí­tik. Arra kérte a termelőszö­vetkezet vezetőségét, beszél­jenek a tagokkal, hogy az idősebb emberekre való te­kintettel kisebb kévéket kös­senek. Ezt majd így is te­szik. Egyébként Gál József­né mondta, hogy aki nem bírja a négy kévét elvinni, az felvesz kettőt, de ha min­denki résztvesz a nagy mun­kában, akkor nem lesz baj. A jelek arra mutatnak, hogy a tiszajenői Uj Tavasz Termelőszövetkezetben sike­resen végzik majd el az esz­tendő legszebb munkáját, az aratást. Cséplés két műszakban Az Uj Tavasz Termelőszö­vetkezet a cséplést is a saját erőből végzi. Két munkacsa­patot szerveztek és igen ügyes módszert gondoltak ki. Két műszakban munkálkod­nak. Az egyik munkacsapat hajnalban három-négy óra között kezd. Ezekkel az em­berekkel a gép megállás nél­kül dolgozik délig. Rövid ebédszünet következik, ez idő alatt a cséplőgép felelős ve­zetője megvizsgálja a mo­tort, a gépet, majd munká­ba áll a Il-es számú csép­lőcsapat. Ok viszont este 11 óráig dolgoznak szintén megállás nélkül. Ezzel az új módszerrel az Uj Tavasz Termelőszövetke­zet gazdái a cséplésre fordí­tott munkaidőt 50 százalék­kal csökkentik. — ir. — FIGYELŐ „Ketten az isten háta mö­gött”. A köznevelés június 1-i számában Faragó Vilmos ír kedves riportot Varga Mária és Búcsú Erzsébet hu- nyadfalvi tanítónőkről. „Egész évben ontja a csir­két a jászárokszállási Tán­csics Tsz.” A Szabad Föld június 19-i száma Szabó Er­zsébet tollából közli a jásZ- árokszállási Táncsics Terme­lőszövetkezet csibenevelési terveit, eredményeit. „Hogyan szervezik meg as aratást a kőteleki Ezüstka­Kossuth Pesti Hírlap-i írásai, Schandl József professzor ta­nácsai alapján érdekes isme­retterjesztő szakcikket közöl a juhászairól. A cikket Gaál László mezőgazdasági mér­nök publikálja. „Termővé válik a szikes pusztaság.” Teszkó Sándor, Mezőtúron megrendezett ta­lajjavítási bemutatóról tu­dósítja a Szabad Föld- olva­sóit lapjuk június 19-i szá­mában. „Amit még a hetvenévesek sem láttak.” Griff Sándor, a fegyverneki jégverésről, I az azt követő munkákról szá­Surányi—Kunify: Magyar- német mezőgazdasági szótár Mezőgazdasági szakszótá­raink száma újabb kötettel gazdagodott. Az Akadémiai Kiadó közreadta a közel­múltban megjelent német- magyar szótár után a ma­gyar-német kötetet is. A szótár értékes segítséget nyújt a német szakirodalom fordítóinak, az abban búvár- kodóknak. Akadémiai Kiadó, Buda­pest — 490 oldal, ára egé&z. vászonkötésben 35 forint Dr. Csiszár Vilmos: Fejés — gépi fejés A szarvasmarhatenyésztés s a tejtermelés gazdaságossá­gának jelentős tényezője a helyes fejési módszer, még- inkább a nagyszerű gépi fe­jés. A szerző nemrég meg­jelent könyvében feldolgozza a gépi fejés nagyüzemi al­kalmazási módját. Részlete­sen foglalkozik a tiszta tőgy kérdésével is és érdekes fe­jezetek foglalkoznak a tej termelésének élettani isme­reteivel, a fejés technikájá­nak kérdésével. Külön füzet­ben ír dr. Katona Ferenc társszerző a fejőgépek tisz­tításáról, fertőtlenítéséről és karban tart ásáróL Mezőgazdasági Kiadó, 246 oldal, ára 16 forint. Mohácsy — Porpáczy: Ri­biszke és a köszméte ter­mesztése lász Termelőszövetkezet­ben?” „Az állami gazdaságok is segítenek.” Mindkét tudó­sítás a Népszabadság június 8-i lapszámában jelent meg, s arról számol be a tiszafü­redi járás termelőszövetkeze­teinek mennyit segítenek az állami gazdaságok, hogyan szervezték meg Kőtelken az aratást. „Az életből jelentjük.” Az Ország-Világ június 15-i számában olvashatjuk e ri­portsorozat első részét, mely Munkácsi István szolnoki lakos hazatalálásáról ír. „A belterjes fejőjuhászat”. Az Élet- és Tudomány június 12-én az ógörög Homéros, mol be a Szabad Föld leg­utóbbi számában. „A legjobbak példája” Do­bi István, az Elnöki Tanács elnöke a Népszabadság jú­nius 12-i számában vezér­cikket írt az ország kilenc legjobb termelőszövetkezeté­nek eredményeiről, köztük a mezőhéki Táncsics Tsz-éről is. Vásárnaptár Június 19-én: Hatvan (Heves megye), Ti- szasüly, Túrkeve: országos állat- és kirakodóvásár. Június 20-án: Besenyszög: országos ál­lat- és kirakodóvásár. A népszerű gyümölcster­mesztési könyvsorozatban most második kiadásban je­lent meg a szerzők műve. Mezőgazdasági Kiadó, 102 oldal, ára 10 forint. A T i s z a s z e n t i m r e j Állami Gazdaság elfekvő készleteiből eladásra kínál: szalmazsák 120 db lószerszám 117 db fémcstgafúró 50 db kapa 250 db ásó 152 db kaszanyél 100 db sarló 530 db vasvilla 8 db Ezenkívül többféle erőgép és munkagép alkatrész Is van elfekvő anyagként. Az elfek­vő anyagok használtak, de jókarban vannak. X A KÖZÖSSÉG ERKÖLCSE Az elnökoí kerestük s kint találtuk meg a határban. Kezében kapa, nyomult ő is a többiek után a kukoricasoron. Le­ültünk, beszélgettünk. Szóbajött a hizlalási terv. Háromszáz hizlalt sertést kellene le­adnia a termelőszövetkezetnek, s nincs még egy fia se belőle. Hasonlóan áll a termelőszövetkezet a baromfival, a vízi­szárnyasokkal is. Az elnök bizonygatta: nem kifizetődő. Dehát a számok rácáfol­tak. S akkor megkérdeztük: *— Milyen szaklapokat olvas, elnök elvtárs? — A Mezőgazdász jár. — Hát az meg milyen csudabogár? Végül kisütöttük, hogy a Magyar Me­zőgazdaság című folyóiratról lenne szó. Elnökünk váltig bizonygatta: ha a címét nem is tudja, azért ő olvassa. — Mit olvasott belőle utoljára? — Az utolsó számot még nem kap­tam meg. — És az utolsó előttiből? — Tudja már a fene, el is felejtet­tem azóta. Nem vállalta, de a napnál is világo­sabban kitűnt, aligha fogta még kezébe akár az említett, akár más szaklapot, S aztán magyarázta: nem az az ő dolga jelenleg, van itt így is annyi munka. Ha egyedül lenne, könnyebben moso­lyogna rajta az ember. Azért is nem ne­vezzük meg, mert több helyen tapasztal­tuk. Az elnökök azt hiszik, akkor nép­szerű a vezető, ha együtt kapálnak, ka­szálnak a szövetkezeti gazdákkal. A gaz­datársak pedig éppen azért választották őt elnökül, mert úgy találták, a legfejlet­tebb, a vezetésre legrátermettebb. Tudása alapján lett belőle vezető. Csakhogy ha nem fejlődik tovább, lesznek nála felké­szültebbek is. Másik helyen, a nagyrévi Haladás Termelőszövetkezetben mintegy negyven Magyar Mezőgazdaság jár a szövetkezeti gazdáknak. Csak éppen a szövetkezet ve­zetőinek kezében nem forog a lap? De hány példát tudnánk még! A szö­vetkezeti gazdák azt várják vezetőiktől — módot adtak nekik arra, hogy képez­zék magukat, erkölcsi kötelességük min­den áron úgy tanulni, képezni magukat — hogy szakszerűen igazgassák a közösség rájuk bízott ügyét £?. L, A hicernaifiös A megyei taaács VB me­zőgazdasági osztálya, a Me­zőmag Vállalat és a Növény­védő Gépállomás felhívása megynék. tecn&eiőeaövetfceze- teihez. A népgazdaságunkban dón- tő jelentőségű évek óta a ló­here és lucemamag terme­lés. Ez ebben az évben fo­kozottan jelentkezik, s ezért a legnagyobb mennyiség magterme lésre kell töreked­ni. A termelést a kártevők so­kasága veszélyezteti. A lu­cerna táblákon, a lóherések- bem az ápionok serege nap mint nap észlelhető. Eddig a szerződött területek mintegy 25 százaléka részesült tarló- porozásban. Azonban a má­sodik kaszálás védelmi idő­pontja előtt állunk. A zöld- bimbós állapot a lucerna táblákon napokon belül je­lentkezik. Ezt sietteti a me­teg iöőjáíás. VéÖefceeHí SCH porozószemei keü, egy kát. hóidra 15 kilogramm poroz6- szert alkalmazunk. Senki ne tegye ki magát a tezaneíési szerződés megszegésével, a kötelező védekezés elhanya­golás miatti megtámadásnak. A lucemamag kártevői el­leni védekezés nem a hol­nap feladata, hanem a máé. Fokozott figyelemmel kísér­jék termelőszövetkezeteink a közel ezer kát. hold kapás- lucernát, ami kétszer annyi termést biztosít megfelelő védekezéssel. A lucernamag termelésében kiváló mező- héki Táncsics Termelőszö­vetkezet, maglueemásait — négyszeres porozással védte meg. Elismerést érdemel a szolnoki Lenin Termelőszö­vetkezet eddig végzett lu­cerna védelme. líj nöyényyédőszerek PERONOSZPÓRA ELLEN SZŐLŐTERMESZTÉ­SÜNKBEN évről évre ko­moly kárt okoz a peronosz- póra. A peronoszpóra fertő­zésnek kedvező esős, csapa­dékos években sokszor a szőlőtermés nagy részét nem a termelő, hanem a pero­noszpóra szüreteli le. Bár­mennyire hasznosak is a me­zőgazdasági kultúrák szem­pontjából a június, júliusi esők, a szőlősgazdák ebben az időszakban mindig félnek a csapadékos időjárástól, — mert az megfelelő hőmérsék­let mellett a peronoszpóra fertőzést és továbbterjedését is elősegíti. A kellő időben és szakszerűen elvégzett vegyi védekezéssel — permetezés­sel és porozással — azonban megvédhetjük a szőlőt kárté­tele ellen is. A szőlőperonoszpóra ellen hazánkban évtizedek óta a rézgálicból készült bordóílé- vel védekeztek. Bár a bor- dóilével történő szakszerű permetezés — amennyiben azt megfelelő időben végzik el —, jó eredménnyel szo­kott járni, azonban a bordói- leves permetezésnek vannak hátrányai is. így a permetlé elkészítésénél nagyon ügyel­ni kell a közömbösítésre. — Ugyanis ha nem megfelelő mennyiségű vagy nem jó mi­nőségű meszet adunk a réz- gálichoz, a bordóilé köny- nyen perzselést okozhat. — Hosszadalmas a permetlé el­készítésének ideje is. Az utóbbi években a sző- lőperonszpóra elleni védeke­zésnél a bordóilé mellett már alkalmazták a DNRB pasztát. A múlt évi tapasz­talat is bebizonyította, hogy a DNRB pasztából készült permetlével ugyanolyan jó eredménnyel lehet védekezni a peronoszpóra ellen, mint a rézgáliccal. A DNRB pasz­tát nem kell közömbösíteni, tehát a permetlé elkészítésé­hez mész nem szükséges. Az eddigi tapasztalatok szerint a DNRB általában kevésbé perzselt, mint a bordóilé. Egy kilogramm DNRB paszta 2.5 kilogramm rézgálicot pótol, tehát 1 százalékos bordóilé helyett 0.4 százalékos DNRB-s permetlevet kell használni, vagyis 100 liter vízhez 40 dekagramm DRNB pasztát kell adni. A RÉZGÁLIC helyett, a DNRB paszta mellett egy másik új gombaölőszerrel is védekezhetünk a szőlőpero­noszpóra ellen. A rézoxiklo- rid tartalmú Vitigran conc elnevezésű, külföldről beho­zott poralakú permetezőszert ugyancsak jó eredménnyel használták már tavaly is a gazdaságok szőlőperonoszpó­ra és gyümölcsvarasodás el­len, illetve monilia ellen. A Vitigran nagyon jó tapadó­képességű szer, közömbösí­téshez meszet nem kell hasz­nálni. A Vitigranos permet­lé elkészítési módja egysze­rű és gyors. Az előírt meny- nyiségű Vitigrant először ke­vés vízben egyenletesen, jól el kell keverni, majd további erős keverés közben 100 li­terre kiegészíteni a vízmeny- nyiséget. A Vitigran alkal­mazását egyéb előnyei mel­lett azi is indokolttá teszi, hogy használata rendkívül gazdaságos. Egy hold szőlő egyszeri permetezésénél kö­rülbelül 30 forintos anyag­megtakarítást lehet elérni, a bordóileves permetezéshez viszonyítva. Egy kilogramm Vitigran conc 2 kilogramm rézgálicot helyettesít, tehát 1 százalékos bordóilé helyett 0.5 százalékos Vitigranos per­metlevet kell adni, vagyis 100 liter vízhez 50 deka­gram Vitigrant kell számí­tani. Természetesen, ha a későbbi permetezések során a bordóilé töménységét emeljük, megfelelő arányban kell emelni a Vitigranos per­metlé töménységét is. A Vi­tigranos permetezések idő­pontja megegyezik a bordói­leves permetezések idejével, tehát ugyanabban az idő­ben és annyiszor kell Vi- tifrannal is permetezni, mint rézgáliccal. M egnyilt Figyelem! az ORVOSI MŰSZER- ÉS F0GÄSZATICIKK KERESKEDELMI VÁLLALAT szolnoki szaküzlete (Súgván Endre körút 32. Telefon: 12—18.) ORVOSI MŰSZEREK, GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK, FOGÁSZATI CIKK EK, LABORATÓRIUMI ESZKÖZÖK HALLÄSJAVITÖ KÉSZÜLÉKEK és AllatgyögyAszati ESZKÖZÖK Állandóan raktáron. Nyitva; fél 8—16, szombaton fél 8—13-ig i n^u.é>//kiSmtkem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom