Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-15 / 140. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. június 1$, Eisenhower elnök a Fülöp szigeteken Kisi maga irányítja a biztonsági előkészületeket Milliók készülnek a tüntetésre Angol lapok Eisenhower tokiói látogatásáról A Reuter-Mrü gynokség ki­emeli, hogy a rendőrség — nyilván leszűrve a tanulsá­gokat Hagerty tokiói fogadta­tásából — rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket tett Eisenhower védelmére. len. A rendőrség letartózta- tási parancsot adott ki a Zen- gakuren nevű baloldali diák- szervezet vezetői ellen. A rendőrök behatoltak a hősei egyetem épületébe és durván bántalmazni kezdték a diá­kokat. A fiatalok botokkal Mm és a lines jóslata Kuba, ez a kis iatinameri­MülföUU Uícek NEW ÍORK (TASZSZ). A munkaügyi minisztérium adatai szerint áprilisban az Egyesült Államokban ötszáz- harminc sztrájk volt. A sztrájkokban százkilencven- ezer munkás vett részt. I960, első négy hónapjá­ban az országban összesen ezerkétszáz tizenöt sztrájk zajlott le, négyszázötezer részvevővel. VALLETTA (MTI). s,Sike­res” torpedókilövő gyakorla­tot hajtott végre az angol haditengerészet „Tengeri ör­dög” nevű tengeralattjárója: a Málta körüli vizeken ki­lőtt egy gyakorló-torpedólö- vedéket, amely a kiszabott negyven csomós sebességgel haladt, de köralakú pályán és végül eltalálta magát a tengeralattjárót. Az angol haditengerészet máltai parancsnokságának je­lentése szerint a „Tengeri ördög” kisebb felületi sérü­léseket szenvedett. PÁRIZS (MTI). Június 28- án gyűlésen, utcai tünteté­sek, küldöttség-járások fog­ják kifejezni a francia nép követelését: vessenek véget tárgyalások utján az algériai háborúnak. Bár kongresszusukat betil­tották, az algériai béke kö­vetelésére az elmúlt hét vé­gén Párizsba érkezett kül­döttek mégis összegyűltek és tanulmányozták egy országos akció lehetőségeit. BRÜSSZEL (TASZSZ). A kelet-flandriai Aalst városá­ban rendezték meg a belga kommunista sajtó ünnepét. Az ország minden részéből összesereglett küldöttek fel­vonultak a város utcáin, kö­vetelték a katonai kiadások csökkentését, a dolgozók helyzetének megjavítását A tüntetés után tömeg- tüntetés volt a városi sport­telepen. WASHINGTON (MTI). A Szovjetunió fölött május 1-én lelőtt U-2 amerikai kém­repülőgép esete a mai napig el nem ült vihart kavart fel az amerikai közvéleményben. A napkban — amerikai szo­kás szerint — az incidens­ről közvéleménykutatást tar­tottak, amely meglepő ered­ménnyel járt: kiderült, hogy a megkérdezettek 4 százalé­ka soha hírét sem hallotta semmiféle U—2-es kémrepü­lőgépnek. „Bár én is közöttük lehet­nék^ sóhajtotta mélabúsan Herter amerikai külügymi­niszteri amikor a közvéle­ménykutatás eredményéről tájékoztatták. (MTI). Manila (MTI). Eisenho­wer elnök — jelentik a nyu­gati hírügynökségek — ked­den a reggeli órákban a Fü- löp-szigetekre érkezett Az el­nök megbeszélést tart Carlos Garcia Fülöp-szigeti elnök­kel. A UPI és az AP közli To­kióból: Miután Kisi miniszterelnök saját kezébe vette Eisenho­wer tokiói fogadtatásával kapcsolatos biztonsági intéz­kedések irányítását, a japán hatóságok általános rohamot intéztek a baloldali erek el­London (MTI). A konzer­vatív vezetőkörökhöz közel­álló Yorkshire Post vezér­cikke helyteleníti Eisenho­wer tokiói útját. Még ha a japán hatóságok­nak sikerül is fenntartaniok a rendet — írja a lap —, mi­lyen jóindulat-látogatás lesz ez golyóálló autóban, rendőr- gyűrűben, lépten-nyomon Százezer francia építőmunkás félnapos sztrájkja Párizs (MTI). A Párizs kör­nyéki építőmunkások hétfői félnapos sztrájkjában mint­egy ötszáz munkahelyen, kö­zel százezer munkás vett részt. Az építőmunkások sztrájkjukkal tiltakoztak az ellen, hogy amíg az építővál­lalatok mind nagyobb haszon­nal dolgoznak, a munkásság bérének vásárlóereje 1957 óta 12 százalékkal csökkent. A munkaadók csak két százalé­kos béremelést ajánlanak. A francia tudományos ku­tató központ technikai és ad­minisztratív dolgozói kedden háromnapos sztrájkba kezd­tek. A párizsi közlekedési dol­gozók csütörtökre tervezett egésznapos sztrájkja meghát­rálásra kényszerítette a köz­lekedési társaság igazgatósá­gát. Sürgősen visszavonták azt a határozatot, amellyel 89 alkalmazott munkaviszonyát felfüggesztették. (MTI) színpadiasán megrendezett éljenzéssel és néhány pa­rancsszóra kitűzött lobogó­val? Különösen feltűnő és furcsa, hogy sem az ameri­kai felelős hivatalnokok, sem a japán kormány nem látta már hetekkel ezelőtt, milyen heves a japán nép felzúdu­lása a japán—amerikai szer­ződés ellen, s mennyire fo­kozta ezt az érzést az U—2 kémrepülés a Szovjetunió te­rülete fölött. A Scotsman írja vezércik­kében: — Az Egyesült Államok­nak nem érdeke, hogy eszkö­ze legyen Kisi politikai mes­terkedéseinek. Merő képmu- tatás Kisinek az az állítása, hogy Eisenhower látogatásá­nak nincs semmi köze a he­vesen vitatott amerikai biz­tonsági szerződéshez. Jól ten­né az Egyesült Államok, ha nem keverednék bele ilyen belső viszálykodásba, c nem vállalná magára a Kisire háruló gyűlöletet. Washington (MTI). Oliver W. Powers, a szovjet hatósá­gok fogságába esett amerikai kémrepülő apja kedden meg­kapta az amerikai külügymi­nisztériumtól útlevelét, amely feljogosítja, hogy a Szovjet­unióba utazzék. Az útlevél átadásakor a külügyminiszté­rium egyik vezető tisztvise­lője egyórás beszélgetést foly­verték vissza őket — tizen­egy rendőr megsérült A tokiói egyetemek pro­fesszorai erélyesen tiltakoz­tak a legelemibb emberi jo­gok lábbal tiprása ellen. A baloldali diákszervezet a rendőrség akciójára vá­laszképpen kijelentette, hogy kedden délután a parlament épülete előtt tízezer diák vonul fel. Szerdán a reakciós katonai szerződés ellen fognak tüntetni a fiatalok. A Sohyo (japán szakszer­vezeti főtanács) 5 800 000 tün­tetőre számít Mint az AP jelentéséből kitűnik, Kisiéknek már nem elegendő az a 25 000 rendőr sem, akit Eisenhower fogad­tatására mozgósítottak, ló 000 katonát is készenlétbe he­lyeztek, hogy szükség esetén a rendőrök segítségére sies­senek. Mitől fél Eisenhower ? A TASZSZ kommentárban foglalkozik az amerikai elnök távolkeleti útjával. Rámutat, Eisenhower az amerikai légi­erő, haditengerészet és heli­kopter védelme alatt érkezik a japán fővárosba, hogy szük­ség esetén el tudjon mene­külni a tüntetők haragja elől. Nem véletlen, hogy Eisenhower fogadtatására ilyen szigorú biztonsági in­tézkedéseket hoztak. Az el­nök nyilvánvalóan fél a japán néppel való találkozástól.; Az amerikai elnök utazása előtt többízben is hangoztat­ta, hogy látogatásával a né­pek közötti megértést akarja előmozdítani. Azonban — írja a TASZSZ — Eisenhower szavai nagyon is távol állnak a valóságtól. Utazásának iga­zi célja, hogy támogassa a halálra itéLt Kisi és Csang Kaj-sek kormányt. (MTI) tatott Powers-szel. A washingtoni szovjet nagy- követség értesítette Oliver W. Powerst, hogy útlevelére megkaphatja a kilencven na­pig érvényes szovjet beuta­zási engedélyt. Powers — családja szerint — valószínűleg augusztusban utazik a Szovjetunióba fia meglátogatására. (MTI) kai ország mind nagyobb he­lyet foglal el a nemzetközi közvélemény érdeklődésében. Ennek több oka van. Az első és legfontosabb az, hogy munkásai, parasztjai és ka­tonái csodálatos hősiességgel, hosszú évek harcai nyomán kivívták függetlenségüket. Függetlenségüket? Hiszen Kuba már régen nem volt gyarmat! — halljuk a cso­dálkozó kérdést, amely jogos is és nem is. Jogos, mert ez az ország hivatalosan való­ban néni volt gyarmat. Gya­korlatilag azonban az volt, a legteljesebb mértékben. Minden gyarmati helyzet­nek, a kubainak is, elsősor­ban gazdasági gyökerei van­nak. Kuba fő jövedelmi for­rása ma is az, amit a vége- láthatatlanui húzódó, érté- k&s ültetvényekről leaiat- ■’ák. Más, éppen ezeknek az ültetvényeknek az oroszlán- része egyszerűen nem volt kubai tulajdon. Küföldi, — mindenekelőtt amerikai nagy tőkések rendelkeztek az or­szág szinte minden kincsé­vel. Elég volt egy üzleti megfontolásból kanyarított aláírás, hogy tíz- és tízezer kubai paraszt maradjon munka nélkül és nézzen sziembe — családjával együtt — a szó szoros értel­mében vett éhhalállal. Ért­hető, hogy ezek az emberek teljesen kezükben tartották a kubai államgépezetet és az élén álló gyűlölt diktá­tort, Batista elnök az ő jól fizetett ügynökük volt. Mint ismeretes, sem a pénz. sem a terror nem se­gíthetett Batistán, elűzte a kubai nép. E sorok írója a bécsi vilégifjúsági találko­zón beszélt a havannai Nem­zeti .Színház egyik ismert művészével, Jósé Gardával, aki otthagyta a színpadot, a kényelmes életet és száz ha­lálon át eljutott a Sierre Maestroig, ahol már kezdet­leges puskákkal felfegyver­zett munkások, görbe-sarlós cukornád-vágók, szemüveges filozópterek gyülekeztek, — hogy lezúduljanak a síkság­ra és meg se álljanak a fő­városig. És lezúdultak. , A forradalom győzelme óta azonban az ültetvények tulajdonosai mindent meg­tesznek, hogy megfojtsák — pontosabban, mint Guatema­lában tették, vérbefojtsák — a nemzeti erők diadalát. Ér­demes végigpillantani azon, mivel kísérleteztek eddig ezek a Washington hivatalos segítségével működő urak. 1. „Ismeretlen felségjelű” repülőgépek napalm-bom­bákkal perzseltek fel álla­mosított ültetvényeket. 2. — Washington összehivatta az Amerikai Államok Szerveze­tét, hogy „hivatalosan” ag­ressziót indítson Kuba ellen. Ez nem sikerült 3. Állandó berepülésekkel, röpcédula- szórással, sőt időnként gép- fegyver-sortüzekkel igyekez­nek „ébren tartani az Ame- rika-barát elemek ellenállá­si szellemét”. 4. Nemcsak a levegőben, hanem a vizen is rendszeres a határsértés: — nincs hét, hogy amerikai flottaegységek provokatív be­hatolásáról ne érkeznének hírek. 5. Castro legutóbbi beszédében elmondotta: tá­madást akartak szervezni a szomszédos Nicaragua ellen, ezt Kubára fogni és „meg­torlás” címén lecsapni Cast­ro rendszerére. 6. Természe­tesen folytatódik a gazdasági fojtogatás is: az amerikai olajfinomítók nem hajlandók feldolgozni a Szovjetunióból rendkívül olcsón vásárolt ki­tűnő minőségű olajat. így le­hel rá — mint József Atti­lánk írta — kis buvó orszá­gokra a tátott tőke sárga szája. Ez a lehellet azonban ma már nem változik min­dent megbénító gomolygó köddé. A kubai nép tudja, hogy nincs egyedül, hogy mellette a világ közvélemé­nye, hogy számíthat a szoci­alista országok erkölcsi és gazdasági támogatására. — Castro meghatott szavakkal emlékezett meg arról a sze­retettük amellyel Moszkvá­ban fogadták a minap a ku­bai gazdasági delegációt. Ez a kis ország csodálkozva vette tudomásul, hogy van nagyhatalom, amely az őszin­te, a legteljesebb egyenjogú­ság alapján tárgyal vele. Ezért írja a londoni Times: „Jósolni nehéz a külpoliti­kában, de két dologhoz nem kell jósnak lennünk. Az egyik az, hogy Eisenhowert lehurrogják Japánban. A másik pedig az, hogy Hrus- csovot diadalmenettel fo­gadja a kubai nép.s Ünnepélyes búcsúztató A Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat pártbizottsá­ga, szakszervezeti bizottsága és vállalat vezetősége ma du. 16 órakor a kultúrház vörös­termében ünnepélyesen bú­csúztatja a nyugdíjba vonuló dolgozókat. A búcsúztatón mintegy harminc olyan dol­gozótól válik meg a vállalat, akik 25—40 év óta becsület­tel végezték munkájukat. A vállalat vezetősége több nyugdíjbamenő munkásnak ez alkalommal ajándékkal ked­veskedik. Powers apja megkapta útlevelét és a beutazási engedélyt a Szovjetunióba JAN PETERSEN: V 2. Széles pásztákban árad be a napfény az Astra-művek laboratóriumának abla­kain. Dr. Wagner és munkatársa fehér munkaköpenyben egy erősáramú készülék előtt áll. A két pólus között kísérleti hu­zal feszül. Már annyi próbát végeztek rajta, hogy a szigetelés sok helyütt leko­pott, leégett; itt is, ott is kikandikál a huzal fémteste. Dr. Wagner feljegyez va­lamit, aztán leteszi a papírtömböt, meg­lazítja a készülék szorítócsavarjait, és az össze-vissza égett huzalt vizsgálgatja. Neumann, a vegyésze figyelmesen kö­veti mozdulatait. — Nyolcszáz volt... és egész köny- zvyen átütötte — mormogja Wagner. Neumann tanácstalanul csóválja a fejét. Középtermetű, szikár férfi, a fehér köpeny lötyög rajta, bár izmosnak lát­szik. mintha sokat sportolna. Aszkétaarcán erős pofacsontok domborodnak ki, vilá­gosszőke, elválasztott haja gondosan le van simítva. Divatos formájú, keményített inggallérjához jól illik egyszínű nyakken­dője. Jókülsejű, szívélyes, ügyes férfi. Válaszképpen Wagner szavaim a labora­tórium másik oldala felé int; — Sajnos, ott sem megy jobban — jegyzi meg halkan. Mindketten a néhány lépésnyire álló hajlítókészülékhez indulnak. Ott áll Scholz» az Astra igazgatója, mellette pe­dig nagy, éber szemekkel a tizenöt éves Karl Schneider, a laboratóriumi .kisegítő. Az üzemvezető tűnődve nézegeti a ké­szülékbe fogott, meggörbített huzaldara­bot, amelyen a szigetelés teljes hosszában felpattogzott és látni engedi a fehéren fénylő alumíniumdrótot. Dr. Wagner és Neumann is a készülék fölé hajol. — Pedig a deformáció csak harminc százalékos — állapítja meg tárgyilagosan Neumann. A kis Kari a gondolataiba merült Wagner felé fordítja nyílt gyerekarcát: — Hisz ez még csak az első kísérle­tünk, doktor úr... Fog ez menni! Scholz rokonszenves, simára borotvált arcán mosoly suhan át. Vállon veregeti a fiút, majd dr. Wagnerre pillantva bizako­dóan mondja; — Igazad van, Kari ...El fogjuk érni,. amit akarunk! Wagner nem felel. Fel és alá járkál, s közben tenyerét az erősáramú készülék­ből kihúzott dróttal ütögeti, mintha így akarná ingerültségét levezetni. Aztán meg­szólal; Neumann a hajlítókészülékre tá­maszkodva olyan arccal hallgatja, mint tanulnivágyó diák a tanárát. — Isolonlakk-szigetelés... a név már megvolna. — Dr. Wagner hangjából gúny érződik. Ügy beszél, mintha közönségnek tartana előadást. — A cél is viláaos: mo­torjaink armatúrájának tekercselésére alumínium huzalt akarunk felhasználni. — Hogy függetlenítsük magunkat a nyugati rézdrótszállítmányoktól — vág közbe Scholz. Wagner nem folytatja ironikus fintor­ral kísért fejtegetéseit. Megáll. Arca elko­molyodik, magasra emeli az agyonégett drótdarabot. — És mindebből eddig ezt sikerült elérni — mutatja. Neumann vállat von. Wagner ránéz, és lassan, szinte tagolva folytatja: — önnek is még egyszer alaposan ellenőriznie kell vegyileg mindent, Neu­mann kolléga! A vegyész arca védekező kifejezést ölt: — A kaprolaktámot és a többi mű­gyantát pontosan az ön utasításai szerint alkalmaztam. Wagner a szemüvegét törölgetí zseb­kendőjével. — Helyes, helyes, de ennek ellenére.„ — feleli szórakozottan, mert figyelmét már más gondolatok foglalják le. Már csak egy hétig futja a rézdrót- készletünkből — jegyzi meg alig hallha­tóan Scholz. ■—= Hogy értsem ezt, Scholz úr? — for- tyan fel erre dr. Wagner. — Talán én te­hetek róla?... Végtére is ön az üzem ve­zetője, én pedig csak a kutatórészleg ve­zetője! —- De doktor úr... — Scholz csak ennyit mond. Fegyelmezi magát. Wagner egy asztalkára dobja a próba­huzalt. Már restelli kifakadását. —■ Ne haragudjék ... Kissé fáradt va­gyok! — mentegetőzik. Az igazgató mosolyog, megértőén bó­lint. Aztán Wagnerrel együtt az ajtó felé indul. Neumann szótlanul nézi őket. Amikor egyedül marad, felveszi az összeégett pró­bahuzalt és elgondolkozva nézegeti. Az üzem udvarán serény munka fo­lyik. A bejáratnál a portás egy teherautó fuvarleveleit vizsgálja. A raktárépület fe­lől magasan megrakott elektromos tar­gonca gördül az egyik nagy műhelycsar- nak felé, átszeli a vasúti sínpárt, elsiklik a lerakodó mellett, ahol a munkások ép­pen öntvényeket emelnek ki egy teher­vagonból és kézikocsikon egy hosszú, üveg­falú csarnokba szállítják. A csarnok tete­jén óriási betűk: Astra Elektromos Gép­gyár. A hosszú csarnokhoz kapcsolódó labo­ratóriumépület kis vasajtaján — amelyen fehér táblán fekete betűk hirdetik: Vigyá­zat! Nagyfeszültség. Életveszélyes! — Neu­mann lép ki. Megigazítja köpenyét, futó pillantást vet a sürgő-forgó munkásokra, majd gyors léptekkel végigmegy a labo­ratóriumot a csarnokkal összekötő folyo­són és eltűnik a hatalmas épületben. A csarnok oldalbejárata előtt Hűekért gép­kocsivezető tollseprövel porolgatja a gondjaira bízott BMW-autót. Szűk bri- csesznadrágjának szára térdig érő csizmá­ban tűnik el, villámzáras lemberdzsekje alatt magasnyakú pulóvert visel. Csontos arcából szinte kiugrik jellegzetes sasorra; hosszú, bodor fekete haja minden mozdu­latánál homlokára és fülére hullik. Amikor a közeledő vegyészt észre­veszi, megkerüli az autót, de tovább po­rolgatja és úgy tesz, mintha nem ismer­nék egymást. A vegyész elhalad mögötte és anélkül, hogy a fejét feléje fordítaná, odasúgja: — Ma estére beszéljen meg találkozót. Feltétlenül! Rückert, szintén anélkül, hogy hátra­nézne, alig észrevehetően bólint, i£olMtatiukA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom