Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960. Június 14. Megkezdődik a vesszőfutás Eisenhower elindult tá?ol-keleti útjára EJNYE..: Nem tudjuk pontosan, hogy Caligula miért ne* vezte ki lovát magas római tisztségbe. De előbb utóbb megtudjuk, mert az ,,oku„ kínozó" történelem sok min­denre képes. Kioknyomozták például, hogy Néró azért gyújtotta fel Rómát, mert nem ismerték el, mint költőt. A kri­mi háború 1853-ban azért tört ki, mert az 1. Sándor cár követelte jeruzsálemi szent templom kulcsát a tö­rök szultán nem adta oda. Szálasi „rögvalóságát és „talajgyökerét" elmegyógyintézetben ápoltként eltöltött évei magyarázzák. Ezt az Eisenhowert sokan nem értik még. Persze csak azért, mert nem oknyomoznak. Ezt a hiányossá­got pótolandó, én most kutatásaimat a nyilvánosság elé bocsájtom. Megmagyarázom, miért kardoskodik Eisenhower a „nyílt ég“ vagyis — nyílt kémkedés terve mellett. A „Spiegel" c. nyugatnémet lap szószerint a kö­vetkezőket írja Eisenhowerről: „...a háború alatt sem olvasott el semmiféle jelentést, amely egy oldalasnál hosszabb volt, s nemrég beismerte, hogy az újságokat sem olvassa el naponta... kijelentette, hogy a CIA (az USA kémszervezetének neve) beszámolói túl terje­delmesek ahhoz, hogy el lehessen olvasni őket. Elren­delte, hogy a jövőben mellékeljenek térképeket (! — a szerző felkiáltójele, majd meglátjuk: miért?), amelye­ken piros nyilakkal megjelölik a „válságpontokat. Minden beszámolót rövid összefoglalóval kell beve­zetni...” Szegény CIA! Le kellett rövidítenie és már az ele­jén Összefoglalnia jelentését. Ez még úgy, ahogy men­ne, de a térképek a válságpontokkal! Nos, itt a felkiál­tójel értelme: a térkép. Nosza, menjenek U-2-esek a Szovjetunió minaen tájára, csináljanak térképeket az elnöknek. A piros válságpontókat majd Allen Welsh Dulles bejelöli. Mu­száj! Ugyanis az elnök nem szeret olvasni. Csak ké­peket nézni. S hogy miért nem szeret olvasni? Mert igazi gent­leman, Bátran magáénak vallja Mr. Henry L. Stimson volt amerikai külügyminiszter véleményét, alá az 1920-as években bezáratta a külügyminisztérium de- sifrirozási osztályát azzal az indokolással, hogy „gent­lemanok nem olvassák mások postáját". S ha egy gentleman tényleg már a más postáját sem olvashatja el, akkor nem érdemes olvasni. Csak képeket nézni. A Szovjetunióról készült kémtérképeket. V. L. A PÁRTÉLET HÍREI ANCHORAGE Eisenhower elnök vasárnap este Washingtonból az alasz­kai Elmendorf légitámasz­pontra érkezett. A repülőtéri fogadáson néhány üdvözlő szót mondott. Óvakodott at­tól, hogy célzást tegyen tá­vol-keleti és különösen to­kiói látogatására. A repülőtéren Eisenhower találkozott Hagertyvel, a Fe­hér Ház sajtótitkárával, aki az elnök látogatásainak elő­készítése közben szerzett ta­pasztalatairól tájékoztatta. Hagerty később újságírók előtt kijelentette, még mindig nincs módjában közölni az el­nök japánt látogatásának programjából részleteket. Fél órával a repülőtéri fo­gadás után Eisenhower már útban volt a közeli Anchora­ge város felé. Az elnököt üd­vözlő tömeg — az AP jelen­tése szerint — „nem volt kü­lönösképpen nagy benyomást keltő”. Eisenhower megtekintette a közelben lévő fontos kato­nai létesítményt, az amerikai hadsereg Fort Richardson nevű támaszpontját. A láto­gatás után visszahajtatott El­mendorf támaszpontra, hogy ott töltse az éjszakát. A késő esti órákban bizalmas tájé­koztatást kért a támaszpont vezetőitől „az alaszkai előre­tolt állás” helyzetéről. A tervek szerint az elnök 13-án, hétfőn a kora reggeli órákban folytatja útját. Gépe — miután átszáll a kelet­nyugati naptár-határvonal fö­lött — június 14-én leszáll Wake szigetére. Itt üzem­anyagot vesz fel, majd aznap, kedden megérkezik az elnök­kel Manilának, a Fülöp Szi­getek fővárosának közelében lévő amerikai Clark légitá­maszpontra. TOKIO Miközben az Egyesült Álla­mok elnöke már megtette a Távol-Keletre vezető útjának első szakaszát, Kisi japán mi­niszterelnök utasítására a ja­pán rendőrség lázas sietség­gel igyekszik olyan biztonsá­gi intézkedéseket tenni, ame­lyek el tudnák szigetelni Eisenhowert a látogatás el­len tüntetők tengerétől. Douglas Macarthur tokiói amerikai nagykövet vasárnap hosszú megbeszélést folyta­tott Kisi japán miniszterel­nökkel. A megbeszélés után az amerikai nagykövetség nyi­latkozatot adott ki, amely szerint Macarthur „figye’ mez­tette” Kisit, hogy Hagerty tokiói „fogadtatása igen erő­teljes ellenhatást keltett” amerikai hivatalos körökben. A nyilatkozat ezután kiemeli, hogy a beszélgetés Kisi kéré­sére jött létre. A japán mi­niszterelnök — hangoztatja a nyilatkozat — „személyesen kívánta kifejezni legmélysé­gesebb sajnálkozását”. Az UPI értesülése szerint Kisi ugyanakkor biztosította Mac- arthurt, hogy „az elképzel­hető legnagyobb hatékonysá­gú" biztonsági intézkedések­kel várják Eisenhowert. Az AP viszont úgy értesült, hogy az elnök látogatásának prog­ramját még mindig módosít- gatják, mert mindenképpen el akarják kerülni, hogy Eisenhower ^sokszor kerül­jön érintkezésbe a tömeg­gel”. Kisi egyébként/ hétfőn „sa­ját kezébe vette” az Eisen­hower megvédéséhez szüksé­ges „határozottabb” bizton­sági intézkedések tervezését — jelenti az UPI tudítója. Bár a tanácskozásról rész­letek nem szivárogtak ki, a rendőrfőparancsnokság tag­jai szerint elhatározták hu­szonötezer rendőr mozgósítá­sát az amerikai elnök június 19-i fogadtatásához. A tokiói rendőrség kiegészítésére Osa- kából, Kiotóból, Kobéból vonnak össze rendőröket a japán fővárosba, hogy Eisen­hower érkezése napján a riadókocsikra, motorkerékpá­rokra és más gépjárművekre felrakott rendőrök fegyveres élőfala vegye körül az ame­rikai elnököt és a japán csá­szárt a repülőtértől a császá­ri palotáig vezető útvonalon. Az AP tokiói tudósítójának értesülése szerint a rendőrök­nek külön jutalmat ígértek azért, ha június 19-én „jól őrködnek Eisenhower bizton­sága felett”. A tokiói rendőrség egyéb­ként vasárnap „teljes főpró­bát tartott". A japán kormány folytat­ja^ a repülőtéri fogadáshoz ígért „hatszázezer főnyi üd­vözlő tömeg” szervezést: ér­tesülések szerint a kormány máris lefoglalt minden igény­bevehető autóbuszt, hogy biz­tosítsa az „üdvözlő tömeg'” ki­vezénylését a repülőtérre. A japán egyetemi ballgat.p^ képviselői bejelentették, hogy vasárnaptól kezdve minden nap és a nap minden órájában ötvenezer diák tá­borozik majd a parlament épülete körül, hogy lehetet­lenné tegye á Liberális-De­mokratikus Párt tagjainak belépését a szenátus üléster­mébe és ezzel megakadályoz­za az amerikai—japán úgy­nevezett új biztonsági szerző­dés elfogadását a szenátus­ban. A legújabb jelentések sze­rint a Japán északi részében lévő Akitában, vasárnap mintegy húszezer főnyi tö­meg tiltakozott a Kisi-kor- mány politikája eüen. MANILA Manilában, a Fülöp-Szige- tek fővárosában, a hatóságok szigorú intézkedéseket tettek Eisenhower megérkezésének biztosítására. Az elnök fo­gadtatására a város vala­mennyi rendőrét, továbbá nyolcezer polgári ruhás rendőrt és több zászlóaj ka­tonaságot mozgósítottak. Ennek ellenére a Fülöp- szigeti ifjúsági mozgalom be­jelentette, csatlakozik a szakszervezeti tagok tervezett tiltakozó tüntetéséhez és Ei­senhower megérkezése nap­ján az amerikai nagykövet­ség előtt tartandó tüntetés­ben fog résztvenni. (MTI). Santiago (MTI)’ Az AP jelentése szerint vasárnap hajnali 5 és este 8 óra kö­zött újabb földrengést jelez­tek Valdivia térségében, de a négyes nagyságrendű föld­lökések szerencsére nerti okóztak újabb károkat sem emberéletben, sem anyagi­akban. A Valdiviát és a környező falvakat elöntéssel fenyegető Rinihue és öt másik tó meg­fékezéséért folyó elszánt küzdelmet az AP helyszíni tudósítója szerint valószínű­Közlemény A Szolnok Városi és Já­rási Rendőrkapitányság fel­hívja mindazon szolnoki la­kos figyelmét, akinek szemé­lyi igazolványának érvényes­ségi ideje I960, évben lejár, saját érdekében cseréltesse azt ki a városi rendőrkapi­tányságon (Szolnok, Ságvári Endre u. 11). A személyi igazolvány ki­cseréléséhez az alábbi okmá­nyokat keli beszerezni: 2 drb. 4x4-es fénykép (re- tusálatlan). 1 drb. állandó lakásbeje­lentőlap kitöltve. 1 drb. 10 forintos illeték­bélyeg, továbbá mindazon okmá­nyok, amelyek a személyi igazolványban időközben tör­tént változásokat igazolják. A személyi igazolvány ki­cserélése előtt mindenkinek meg kell jelenni a fenti ka­pitányságon, kérdőív kitöl­tése végett: 1960. július 20- ig. A kérdőívet minden hé­ten kedden és pénteken le­het átvenni. Jeruzsálem (Reuter) Ben Gurion izraeli miniszterelnök vasárnap Minisztertanácsot tartott és ott előterjesztette annak a válaszjegyzéknek tervezetét, amelyet Izrael ad át az Argentin kormánynak Eichmann kiadatását köve­telő jegyzékére. Jól értesült forrásból szár­mazó hír szerint a válasz- jegyzék nem hagy fenn két­séget afelől, hogy az izraeli kormány nem teljesíti Ar­gentina követelését. (MTI) leg siker koronázza. A gát- és csatornarendszer építését nagymértékben elősegítette a másfélnapos derült idő, és végeredményben valószínű­leg sikerül majd a több mint hárommilliárd köbméter vi­zet a veszélyeztetett Valdi- viától és környékbeli falvak­tól elterelni. Valdivia kiürí­tése tovább tart, bár a va­sárnap újból megeredt eső akadályozza a lakosság el­szállítását. (MTI). A nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésről a szolnoki járási pártbizott­ság a közelmúltban tartott tanácskozást a termelőszö­vetkezeti elnökökkel, párt- titkárokkal és agronómusok- kal. A járási értekezlet óta több pártszervezetnél, így Szászberekén és Nagykörű­ben is napirendre tűzték az aratási munkák megtárgyalá­sát. • Jászberényben június 20-ig taggyűléseken készítik fel a kommunistákat a nyáron vég­zendő politikai munkára. Mint a korábbi években most is az arató- és cséplöbrigádok­nál ebédszünetekben sajtő­felolvasást tartanak, * Szolnokon a Járműjavító­ban a pártalapszervezetek kö­zött nemes vetélkedés folyik az élő, hatékony faliújság szerkesztésében. A legutóbbi értékeléskor a III. sz. párt- alapszervezet faliújságja bi­zonyult a legjobbnak, a má­sodik helyet pedig az I. szä alapszervezet érdemelte ki. • Üjszászcn, a földmüvesszu- vetkezetnél, a vasútnál és a szanatóriumnál a párttagok kezdeményezésére egyre több dolgozó vállal aratást a Sza­badság Tsz-ben, Vasárnap újabb földrengések Toltak Chilében JAN PETERSEN : L Két falikar ég csak Wagnerek halijá­ban. a tompa fényben lágy körvonalak­kal rajzolódnak ki a tárgyak. Egy kis asztalkán zölden villog a rádió varázs- szeme. A készülék felett a falon széles aranykeretű festmény. Medea. Berlin I. hegedűversenyt közvetít. Mint roppant hullámok dübörgése duzzad, erősödik a zene, majd áttetszőén tiszta, ujjongó hegedűhangok áradnak szét a szobában. Wagnemé egy karosszékben ül, szemét lehunyja, fejét kezére hajtja. Magas, karcsú asszony, túl a negyvenen, de sok­kal fiatalabbnak látszik. Testhezálló, fe­kete bársonyruháját a nyakánál fehér gyöngysor keretezi, fekete haját nagy, ne­héz kontyba csavarva viseli. Az a fajta asszony, aki még a külsejével is környe­zetéhez illeszkedik és erre szinte kicsinyes gonddal ügyel. A karosszékek és a szoba többi bútora súlyos, sötét tölgyfából .ké­szült. Dr. Wagner figyelmét nem köti le a zene. Tekintete a rádióműsor két, ceruzá­val bekeretezett sorára mered: Berlin 1. Csajkovszkij: Hegedűverseny. Fészkelődik a karosszékben, leüti szivarjáról a hamut, sűrű füstfelhöt ereszt a levegőbe, majd ismét odapöccinti a hamutartóhoz szivarja végét, bár azon semmi leütni való nincs. Aztán feláll, a rádióhoz lép, lehalkítja. Felesége értetlenül nézi. — Túl hangos volt? — kérdi kissé in­gerülten. Férje csak a fejével bólint, majd is­mét leül, szívja a szivart és nézi a go- molygó füstöt. Ideges feszültsége a felesé­gére is átragad. Most már ö sem figyel annyira a. zenére, vizsgálódva sandít a fér­jére. A külseje még mindig fiatalos —- gondolja —, mindig ápolt. Csak kissé tes­tes, az arca is tettebb a kelleténél. De öt­venhárom éve, őszülő halántéka ellenére sem látszik meg rajta... Hogy megszok­ta már a csontkeretes szemüvegét! Ha leveszi, az arca mintha meztelen lenne, Sohasem tudtam rábeszélni, hogy azt a nehéz pecsétgyűrűt ne ugyanazon a kezén hordja, amelyiken a karikagyűrűt... A zene erősödik. Felharsannak a záró­akkordok. Aztán vége. Csend. A bemondó hangja hallatszik: — Itt Berlin 1. Kedves hallgatóink, Csajkovszkij hegedűversenyét közvetítettük... Wagner felemelkedik, elzárja a rádiót. Az asztalka felé nyúl, s a félig még telt borospoharat felesége felé emeli. Koccin­tanak. , — Bocsáss meg, Rita — mondja köz­ben dr. Wagner. — Annyi minden moco­rog a fejemben. Képzeld csak, ha sikerül a kísérletem! A asszony leteszi a poharat, gyöngé­den visszanyomja férjét a karosszékbe. Föléhajol: — Kurt... Pihenned kellene! — Hangja inkább aggódó, mint szemrehányó. Wagner adós marad a válasszal. Hátra­dől a székén, órájára pillant és kissé türel­metlenül mondja: — Ingének már rég haza kellett volna jönnie. Nem? Félig magyarázóan, félig lányát men­tegetve felel az asszony: — Ma hosszabb vitájuk van a... — keresgéli a szót ...a társadalomtudo­mányról Wagner arcán gúnyos vonás jelenik meg, legyint. — Hát igen... Ilyesmit tanulnak ma­napság a műegyetemen. • A berlini műegyetem bejárata fény­ben úszik. Most ért véget a tanítás. A ki­csapódó kapuajtón bábeli hangzavar árad az utcára. Élénken beszélgető, aktatáskás diákok tódulnak ki az épületből; az első négy között egy fiatal lány tüstént el is válik társaitól. Szinte lerepül a bejárat előtti lépcsőkön, aztán könnyű, rugalmas léptekkel balra kanyarodik. Ballonkabát­ját szorosra húzott öv zárja, így még szembetűnőbb a karcsúsága. Hátracsapott, sapkaszerű kalapja fiús vidámságot köl­csönöz üde arcának. Egy magas fiatalem­ber átverekszi magát a diákok sűrű cso­portján és utána fut. Már csaknem beéri a lányt, de azért hangosan, pajkosan rá­kiált: — Wagner kisasszony! Ne olyan gyor­san! Inge Wagner csak úgy menet közben tekint hátra. És amikor a fiatalember mel­léje ér, kicsit gunyoros hangsúllyal feleli: — Késő van már, Hennig mérnök úr! A fiatalember végigsimítja haját, s egy pillanatig mintha szavak után keresgélne: — No “ biztatja aztán a lányt maga is hamarosan túl lesz rajta! Inge nevet. — De vajon kitüntetéssel vizsgá­zom-e? — Bizonyára! Ahogy így elnézem magát... — Iiigy ... ? — kérdi elnyújtva Inge. A fiatalember zavarba jön. Fel-le huzi­gálja kordbársony zubbonyának villám­zárját, nyakkendőjét igazgatja, aztán ősz- szeszed? magát és egyenesen a lány sze­mébe néz. — Tulajdonképpen... tulajdonkép­pen meg akartam hivni egy csésze kávéra! — Most? Ilyen későn? — Persze! — vágja rá Hennig. — Leg­főbb ideje! Ma voltam utoljára az egye­temen! , Inge tétovázik. De... a szüleim várnak... — Ezt nem valami nagy meggyőződés­sel mondta — állapítja meg magában a fiú és nevet. A nevetése megnyerő. — Bár­mikor hajlandó vagyok kimenteni magát — jegyzi meg. Erre már Inge is elmosolyodik. — Persze, ezt csak úgy mondja... Beszélni könnyű. * Az íróasztallámpa fénykörében iratok, feljegyzések, üres papírok halmaza. Dr. Wagner elmerülten dolgozik. Mellette, a kis dohányzóasztalkán egy kis csésze és kávéskanna. Nyílik az ajtó. Wagner felnéz. Inge. Még le sem vette a kabátját, sapkáját. — Jó estét, apa... Még most is dol­gozol? Nálunk elhúzódott a dolog. — Ap­jához simul, megcsókolja. — Anya már alszik, ugye? — kérdi, miközben kibújik kabátjából és leteszi a sapkáját. Wagner az íróasztalra fekteti a töltő­tollat, végignéz lányán. — Mór rég lefeküdt — feleli szemre- hányóan. Aztán már lágyadban teszi hozzá: — De kikészítette a vacsorádat. Inge apjához hajol és még egyszer megcsókolja. — Köszönöm, de nem vagyok éhes, le­fekszem. Az ajtó felé indul. Aztán megáll, visz- szafordul: — Apa ...Ne aolgozz már — kérleli. Wagner mosolyogva bólint és az előtte tornyosuló papírhalomra mutat: — Csak nem gondolod, hogy képes volnék aludni? Hiszen tudod: a holnapi nap döntő lesz! (FolytatjukJ < «= _ mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom