Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-12 / 138. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. júnfos tí. 1 Ä japán tüntetések visszhangjából Nixon úr és ideáljai — Egy elnökjelölt portréja —• Ä Hagerty-ellenes tüntetés washingtoni reakciójának érdekes színfoltja a biztosítási ügynökök üzletének hirtelen fellendülése. Nem sokkal a pénteki tokiói tüntetés hírének megérkezése után élelmes biztosítási ügynökök lepték el a Fehér Házat és néhány óra alatt Eisenhower kíséretének csaknem valamennyi tagja, újságírók, fotóriporterek és mások 17 napos úgynevezett „lincselés elleni” biztosítást kötöttek. A biztosítás halálesetre, súlyosabb és könnyebb sérülésekre terjed ki. A világsajtót is élénken foglalkoztatja a pénteki tüntetés. Az amerikai New York Herald Tribune vezércikkében a japán hatóságokat teszi felelőssé Hagerty „fogadtatásáért”. Kijelenti, hogy a tüntetés nem volt váratlan, hiszen a japán baloldaliak nyíltan megmondták; mit szándékoznak tenni. Váratlan volt viszont a rendőrség gyengesége — írja a lap —, amely egyébként továbbra is kitart Eisenhower látogatásának szükségessége mellett és azt állítja, hogy a látogatás lemondása „meghajlás lenne a csőcselék akarata előtt”. * A francia lapok első oldalon foglalkoznak a Hagerty- üggyel. Az Aurore megállapítja, hogy a pénteki események világosan mutatják a japán hatóságok gyengeségét és azt, hogy nem urai a helyzetnek. A Combat szerint Eisenhower látogatásának lemondását csak nehezen lehetne függetleníteni a japán kormány politikájának elítélésétől, viszont ez a kormány szövetségese az Egyesült Államoknak. Ugyanilyen szerencsétlen lenne azonban — írja a lap —, ha a látogatás végül is vérontást okozna. A Ubération hangoztatja: „Hagerty csatát vesztett Japán- ban’!. * Fujijama japán külügyminiszter nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását Hagerty megérkezésének körülményei miatt. Felhívta a japán népet, „működjék együtt a kormánnyal az ilyen incidensek megakadályozásában”. Mintegy válaszul a nyilatkozatra, szombaton reggel többezren vonultak fel a ja„Az Egyesült Államoknak nincs konkrét terve a leszerelésre“ Amerikai vélemény a szovjet leszerelési javaslatokról Washington (TASZSZ). Az amerikai képviselőházban Porter képviselő beszámolt a keleti és nyugati országok képviselőinek részvételével a közelmúltban megtartott stockholmi nemzetközi konferenciáról. A szovjet leszerelési tervről szólva Porter hangsúlyozta: „napról napra többen ismerik el, hogy a fegyverkezési verseny veszélyes és hogy új tárgyalásokra van szükség. Az Egyesült Államoknak nincs ilyen konkrét terve a leszerelésre. A szovjet terv feltétlenül tárgyalási alapot jelent. E javaslatok valóban tesznek bizonyos engedményeket a nyugati álláspontnak”. Porter követelte, hogy a szovjet javaslatok teljes szövegét tegyék közzé a kongresszus munkáját ismertető hivatalos közlönyben. (MTI) ' A Pravda a leszerelési bizottság munkájának első hetéről Moszkva (TASZSZ). Az új leszerelési tervezet, amely számol a különböző országoknak korábbi javaslataival, reális alapja a tartós béke biztosításához annyira fontos leszerelési kérdés megoldásának — írje Ratiani, a Pravda genfi tudósítója. — A tízhatalmi bizottság Vitájának első hete igazolta, hogy a szovjet kormány új leszerelési javaslatai a nemzetközi élet tengelyében állnak. A cikk rámutat, a vita nem kezdődhetett meg, mert a nyugati küldöttségek — kijelentéseikből ítélve — nem állnak készen a megvitatásra, még nem fejezték be a szovjet javaslatok tanulmányozását és a javaslatokkal kapcsolatos kölcsönös konzultációt. — Ami a nyugati küldöttségek e héten elhangzott kijelentéseinek lényegét illeti, ők csupán korábbi kijelenté* seiket ismételgették. Ezek pedig nem nyitják meg az utat az általános és teljes leszerelés kérdésének gyakorlati megoldásához. A jövő héten kiderül, vajon a nyugati küldöttségek végre megkezdik-e a szovjet javaslatok érdemi megvitatását — írja befejezésül Ratiani. (MTI) Újabb jelentések; az Eiclimann-iigyről NEW YORK (MTI). Argentína ENSZ-küldöttsége levélben kérte fel a Biztonsági Tanács elnökét, hogy juttassa el a tanács tagjaihoz kormányának Izraelhez intézett jegyzékét, a levél nem kérte a Biztonsági Tanács összehívását. Buenos Aires-1 jelentések szerint az argentin külügyminisztériumban megoszlanak a vélemények az Eich- mann-üggyel kapcsolatos további teendők kérdésében. Az AP szerint egyesek előnvben részesítenek valamilyen kompromisszumot, — míg a másik csoport — egy ultra — nacionalista hírben álló magasrangú személyiség irányításával — kész elmenni a diplomáciai kapcsolatok megszakításáig. (MTI). Termelőszövetkezeti tagok! A háztáji általános biztosítás a jégkárra is érvényes! A háztáji szán tóterületi növényekben keletkezett jégkáraikat (kiegészítő biztosítás esetén a szőlő- és gyümölcs Jégkárokat is) azonnal jelentsék be a termelőszövetkezet vezetőségénél. Jégkárbejelentő nyomtatvány a tsz-iro- dában rendelkezésre áll. A tsz a kárbejelentéseket haladéktalanul továbbítja az Állami Biztosító járási űókjáhozt A gyors és szakszerű kárbecslés alapja a károk azonnali bejelentése. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Szolnok. pán pariament épülete elé, hogy tiltakozzanak Eisenhower látogatása ellen. A legfrissebb rendőri jelentések szerint, a tüntetők a reggeli órákban huszonötezren voltak, számuk azonban növekszik és arra számítanak, hogy a rendőröknek délutánra már kétszázezres tömeggel kell szembenézniük. Ugyancsak tüntettek a miniszterelnökség és az amerikai követség épülete előtt. A felvonulók „ismét meg fogjuk tenni” feliratú táblákat vittek, nyilvánvaló hivatkozással a Hagerty-ellenes tüntetésre, * London. Az angol sajtó hosszú tokiói jelentései kíméletlen realizmussal írják le a példátlanul viharos tüntetéseket, amelyekkel a japán tömegek Eisenhower sajtófőnökének, Hagertynek érkezését fogadták. Kiemelik a jelentések a tüntetők heves Amerika-ellenes indulatát, Hagerty kalandos menekülésének megalázó jellegét. Hangsúlyozzák, útjának az volt a célja, hogy megállapítsa, milyen fogadtatást várhat Eisenhower, s hogy erre megkapta a félreérthetetlenül világos választ. A Times tokiói tudósítója szerint nem volt semmi kétség aziránt, hogy Hagerty, továbbá az amerikai nagykövet tökéletesen a tömeg ké- nye-kedvének volt kiszolgáltatva. Egyes amerikai megfigyelők nézete szerint az események azt mutatják, hogy a japán kormány képtelen az elnök személyes biztonságát szavatolni, s nem okos dolog Eisenhower részéről, ha ilyen körülmények között Japánba megy. A News Chronicle tokiói tudósítója szerint bizonyos, hogy a japán rendőrség lanyha viselkedése erős tiltakozást fog kiváltani az Egyesült Államok hivatalos körei részéről, mivel a rendőrök nem használtak sem gumibotot, sem könnyfakasztó gázt, vagy vízifecskendőt a diákok ellen. Az angol sajtó megállapítja, hogy Hagerty látogatása, ha lehetséges, még inkább rontotta az amerikaiak helyzetét Japánban. Továbbá, hogy Eisenhower csak két vereség között választhat. Ha lemondja látogatását, akkor összeomlik nemcsak a Kisi- kormány és a Japánnal kötött biztonsági szerződés, hanem az Egyesült Államok sok pénzzel felépített és fenntartott pozíciója is a Távol-Keleten és a Csendes-óceánon. Ha azonban rendőri sorfalak között, ellenséges tüntetések kíséretében érkezik, akkor Amerika tekintélyét nem kevésbé súlyos csapás éri. — (MTI) EZEKBEN a napokban Amerikában sokat beszélnek és írnak Nixon úrról. A Republikánus Párt befolyásos körei az Egyesült Államok elnökének tisztségére jelölik, s mint ilyen esetekben történni szokott, mindenütt nagy reklámot csapnak. Ám ő sem tartozik az éppen hallgatag politikusok közé. Köztudomású például, hogy 1950- ben, amikor kampányt folytatott, hogy beválasszák a szenátusba, 16 hét leforgása alatt ezer beszédet mondott. A mondanivaló mindig majdnem ugyanaz volt. Nixon hangsúlyozza, hogy amerikai módra gondolkodik, érez és cselekszik. Az amerikanizmus az, amiből levezeti egész politikáját, bel- és külpolitikáját, filozófiáját, sőt a katonai stratégiát is. Érdemes nyomon követni, miként tükröződnek Nixon úr elvei az amerikai demokrácia gyakorlatának a viszonylatában — például akár saját karrierjének a prizmáján keresztül szemlélve. Erről a karrierről könyveket & számtalan cikket írtak. írnak a barátok és az ellenfelek. Példaként szolgálhat Earl Mazo, „Richard Nixon” és William Costello „Tények Nixonról” „Nem jóváhagyott életrajz” című könyv. 1945 augusztusában 26 kaliforniai napilapban a következő hirdetés jelent meg: „Keresünk: olyan képviselőjelöltet, aki nem rendelkezik előzetes tapasztalatokkal ... Forduljanak elsősorban egy fiatalemberhez, e körzet lakosához, a volt katonához, aki jólnevelt, nincsenek politikai kapcsolatai vagy kötelezettségei, de általában van némi fogalma az ország jólétéről”. Ez nem Mark Tvain idézet, hanem részlet egy 15 évvel ézelőtt megjelent újság számából. A HIRDETÉS a „százak bizottságá”-tól indult ki — a kaliforniai bankárok és üzletemberek ama csoportjától, amely nem volt megelégedve Voorhis-szal, az állam akkori képviselőházi tagjával, Roosevelt követőjével, s ezért elhatározta, hogy megfelelőbb emberrel helyettesíti A „százak bizottságának” egyik vezető tagja Perry, a Bank of America — Amerika és az egész burzsoá világ legnagyobb bankjának osztályvezetője volt. E bank épületében nyitott irodát a teljesen ismeretlen, fiatal Richard Nixon ügyvéd, akinek a családja összeköttetésben állt Perryvel. A bankár ajánlotta Nixont a „százak HMMMMMtMMMmHmMHmmmtmmWWiiilMltHiltltlIIMIMHmiHHHiilHiiifHIWmMM / ítéletidő világszerte Újabb földrengés Chilében HONGKONG Tájfun dühöngött a napokban Hongkong városában és a kínai partok környékén. Hongkongi hivatalos jelentés szerint harminc ember meghalt, hetvenhat pedig megsebesült A „Véres Mary" tájfun ezen kívül több millió dolláros kárt okozott és 18.200 embert tett hajléktalanná A legnagyobb károkat Csung- csau-szigeten okozta: itt háromezer ember vesztette otthonát BECS Bécs több negyedét pénteken elöntötte a víz. Heves záporok söpörtek végig az osztrák fővároson, nem egy helyen jég esett. Grinzing és Sievezing bécsi külvárosokat húsz-harminc centiméteres víz és sár borította. A jégeső, sok helyen bezúzta az ablakokat, súlyos károkat okozott a kertekben és a szőlőkben. * SANTIAGO Földrengés rázta meg pénteken a chilei Copiapo városát, nyolcszáz kilométerre északra Santiagotól. A földrengés nagy pánikot okozott, mivel eddig erre az északi részre nem terjedt ki a déli vidékek katasztrófája; Károkról nem érkezett jelentés. VALDIVIA Riasztási gyakorlatot tartottak pénteken a pusztulásra Ítélt valdiviában. A hajók és csónakok állandó készenlétben állnak arra az esetre, ha a várost elöntéssel fenyegető Rihi Rinihue-tó amelynek szintje már kilenc méterrel magasabb a rendesnél, áttörné gátjaitj bizottságának* s az meghívta őt az üzletemberek tanácskozására Nixon jelölését tíz perc alatt jóváhagyták. Rendelkezésére bocsátották a Köztársasági Párt helyi apparátusát. Egy esztendővel később Nixon bevonult a képviselőházba. Nixon, miután a bankárok segítségével bekerült a kongresszusba, gyorsabban haladt felfelé, mint bárki más, kollégái közül. Egy körülmény segítette őt ebben. — Kampányt kezdett a politikai és emberi szabadságjogok elfojtásáért az Egyesült Államokban. — Nixon McCarthy előfutárává vált; sőt, —■ a mecarthyzmus egyik igazi megalkotója, aki igyekezett megfojtani az amerikai munkásmozgalmat és még az amerikai burzsQá-li- beralizmusra is szájkosarat tenni. íme a tények, amelyekről Mazo és Costello szól, Nixon 1947-ben nyilvánosan kijelenti: „Engem azért választottak meg hogy elpusztítsam ' a munkásmozgalom vezetőit”. S ő erre is törekszik. Először segíti a kongresszusban a munkásellenes Taft-Hartley törvény keresz- tülhajszolását, majd amikor bekerül az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottságba, előterjeszti a szabadságjogok elfojtására irányuló saját törvénytervezetét, a „Mundt—Nixon törvényt”. Ez a törvény olyan drákói intézkedéseket helyez kilátásba a megszokott burzsoá szabadságjogok ellen, hogy Dune, a Republikánus Párt jobboldali vezére is nyilvánosan Hitler módszeréhez hasonlítja, majd kijelenti: „ez kísérlet arra, hogy gumibot segítségével számoljanak le az eszmékkel. Ez lemondást jelentene mindarról, amiben hiszünk”. Az amerikai szenátus akkor elvetette Nixon törvénytervezetét, mint olyant, amely alkotmányellenesen próbálja az emberek gondolkodását ellenőrizni. Gyanúsításai és vádaskodásai ellen senki sincs biztosítva. A dolog odáig fajul, hogy Nixon vörös veszedelemmel ijesztgeti az amerikaiakat. Milyennel? Az angol munkáspártiakkal. Anglia, — jelenti ki 1950-ben a „Lincoln nap”-on mondott beszédében — már „félúton vannak ahhoz, hogy rabállammá változzék és hatalmas erők igyekeznek azon, hogy rákényszerítsék az Egyesült Államok népeire a brit-szocialista rendszert”. A nagy szabadságharcosok között sok az amerikai név, köztük burzsoá személyiségeké is. Nixon úr nem tartozik Washington, Franklin, Lincoln tanítványai közé. — Más iskolához tartozik ő — Metternich, Cavignac, Gal- liffet — európai típusú iskolájához. — Nagyon is úgy látszik, hogy számára a szabadság nem ideál, hanem frázis. Okvetlenül kell néhány szót szólnunk az egyik olyan ideálról, amelyet Nixon úr önmagának tulajdonít: a béke ideáljáról. Lásunk hát példát. Nixon úr ez év január 16-án Miamiban; egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy az amerikai népnek olyan elnököt kell választania, aki ismeri a nemzetközi és belföldi kérdéseket, s ennek olyan embernek kell lennie, aki „válság idején megőrzi a hidegvérét és nem cselekszik meggondolatlanul”. Nagyon helyes. Miként cselekedett hát Nixon úr a múltban ilyen válságok idején? Tíz esztendővel ezelőtt. — Koreában tombol a háború, amely azzal fenyeget, hogy átcsap a harmadik világháborúba. A jobboldali Truman elnök kénytelen nyugállományba helyezni McArthur tábornokot, mert a tábornok cselekedetei épp a világháború kirobbantására irányulnak. Nixon úr haladéktalanul és hevesen McArthur védelmére kel. Kína elleni háborút követel és azt, hogy Acheson külügyminiszter mondjon le, mert „meghátrált” a kommunisták előtt. Nixon azzal vádolja Achesont, a reakciósok reakciósát, hogy „rózsaszínűek a szemei”, amikor a kommunistákra tekint. Mi történt volna a világgal, ha abban a pillanatban Nixon úr lett volna hatalmon az Egyesült Államokban? Ha a legutóbbi időben elhangzott beszédeit vizsgáljuk, aligha lehet szó hidegvérről és megfontoltságról. Nixon úr a nemzetközi feszültség enyhülése ellenére még 1960-ban is „a felsőbbrendű rend alapelvének” nevezi a háború szélén való egyensúlyozás elméletét, támogatja a Kelet-Európa „felszabadításának politikáját, vagyis a népi demokratikus országokban szervezett ösz- szeesküvések politikáját. Amikor 1960. január 15-én Gaineswille-ben elkezdte választási kampányát, arra szólított fel, hogy ne méltassák figyelemre a szovjet fegyveres erő csökkentését és kijelentette: „Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek semmi körülmények között sem szabad csökkenteniük fegyveres erőiket”. N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán elhangzott beszédében nem véletlenül szólt néhány szót Nixon úrról. — „Nehéz elhessegetnem azt a benyomásomat, — mondotta a szovjet kormány feje — hogy Nixon úrnak kisebb gondja is nagyobb a vitás kérdések tárgyalásos megoldásánál, a feszültség, a hidegháború és a fegyverkezési hajsza megszüntetésénél”. EZ A BENYOMÁSA minden gondolkodó embernek, aki csak olvassa Nixon úr beszédeit. Mindig a békéről beszél, de hallgatósága érzi: az igazi béke, a komoly béke, nem szíve szerint való. Nixon úr úgy véli, hogy az amerikai szellemet és az amerikai korszakot képviseli. Ez aligha van így. Fellép a szocializmus ellen. Ehhez joga van. Nem szereti a Szovjetuniót. Ez az ő dolga. Hadilábon áll a korszellemmel és népének törekvéseivel. Ez az ő szerencsétlensége. A. i Leonyidov A pedagógusok szakszervezetének ösztöndíj-pályázata A pedagógusok szakszervezete az Eötvös-alap ösztöndíjaira ezévben is pályázatot hirdet, ösztöndíjban az Eöt- vös-alap felajánlást legalább egy év óta fizető szakszervezeti tagok pedagóguspályára készülő — egyetemeken, főiskolákon, felsőfokú tanító- és óvónőképzőben tanuló — gyermekei részesülhetnek, ha az első évfolyamot jeles eredménnyel végezték. Ebben az évben tizen kapnak kétezer és nyolevanan ezer forintos ösztöndíjat. A jelentkezési lapot a szak- szervezet szociális osztályától (Budapest, VI. kerület, Gorkij fasor 10.) kell igényelni és július 11-ig átadni az illetékes szakszervezeti bizottságoknak. (MTI).
