Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-02 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf 'g ionian XL évioiyain, 129. szám. Ar» SO fillér I960. Június 2. csütörtök. Fokozzuk a munka termelékenységét —■ Egy Jó példa tanulságaiból — A megyeszékhely ipari üzemei 1959-ben példát ma­tattak a termelékenység to­kozásában. A termelésnöve­kedés több, mint 50 százalé­ka származott a termelé­kenység tokozásából a szol­noki ipari üzemekben. A vá­ros munkásai tehát már ta­valy elérték azt a szintet, amely az egész megye vi­szonylatában csak ebben az évben lehetett követelmény­ként felállítani. Érdemes figyelmet szentel­ni annak vizsgálatára, mi tette ezt lehetővé? — Minde­nekelőtt az, hogy a szolnoki üzemekben központi feladat­ként kezelik a termelékeny­ség fokozását, egyre sokolda­lúbban vizsgálják alakulását, mondván, egy-egy mutató önmagában nem ad teljes képet az üzem munkájáról. A technika fejlesztése is fontos szerepet játszott a ki­váló eredmények elérésében. Tavaly több tízmillióval nőtt a város üzemeinek, vállala­tainak állóalapja, s ez igen kedvező feltételeket terem­tett a termelékenység emelé­séhez. S bár volt olyan eset, hogy egy-egy gépet csak hosszú idő múltán állítottak üzembe, a sok új gép, a re­konstrukció jótékonyan érez­tette hatását. A termelékenység alakulá­sára azonban nem csak a technika fejlesztése hanem az emberek tevékenysége is je­lentősen kihat. Nem mindegy hogy a munkások milyen hozzáértéssel kezelik az új, s egyre bonyolultabb gépe két, berendezéseket, miként igazodnak el a korszerű tech­nológiai előírások között. A szolnoki üzemekben tapasz­talható (és követésre ajánl­ható) az a törekvés, amely a szakmai tudás bővítésére irányul. A Tiszamenti Ve­gyiművekben, a Szolnoki Pa­pírgyárban és a Cukorgyár­ban a kellő műszaki felké­szültséggel nem rendelkező, irányító poszton dolgozók elé követelményként állítják a technikumi, — illetve főisko­lai továbbképzést. Hasznos Intézkedéseket tettek a szak­munkásképzés biztosítása ér­dekében is, bár néhány üzemnél — például a Mező- gazdasági Gépjavító Válla­latnál — sok még a kívánni­való. A szakmunkásképzés- •jen sokat kell még tenni a szolnokiaknak, annál is ln- Kább, mert a város munkás- létszáma állandóan nő. Áp­rilisban például — az építő­ipart nem számítva — háromszázzal többen dolgoz­tak a szolnoki üzemekben, mint 1959 azonos időszaká­ban. Az eddigi tapasztalatok azt Igazolják, hogy a2 újítőmoz- galom felkarolása is elősegí­ti a termelékenység fokozá­sát, mert nagyobb beruházá­sok nélkül, a belső tarta'é- kok feltárásával is „sokat hoz a konyhára”. A város tíz üzemében tavaly 781 újítási javaslatot tettek, ebből több­százat meg is valósítottak. A megye üzemei között a leg­több újítási javaslatot a Jár­műjavító, illetve a Papírgyár dolgozói tették. Sokat jelen­tett a tapasztalatcserék meg­szervezése is. Mindez nem jelenti azt, hogy mostmár minden rend­ben van a szolnoki gyárak­ban. A Papírgyárban páldá- ul 27 olyan újítási javaslat elintézetlen, melyek közül több népgazdasági szinten 1s jelentős. A szakvéleménye­zés és a kalkulációs számítá­sok lassú volta máshol 's hátráltatja az újítások gya­korlati alkalmazását. Az egészében véve eredményes munkában tehát sürgős ja­vítanivaló is akad. S van még valami, ami anyagi ráfordítás nélkül is kihat a termelékenység ala­kulására: a munkaszervezés. Az utóbbi hónapok tanulsá­ga szerint a szolnoki üze­mekben egyre jobban bizto­sítják a munkafolyamat za­vartalan menetét. A túlórák csökkenése is erre vall. A Jórműjavítóban például ta­valy 97 ezer 363 túlórát hasz­náltak fel, 1960. I. negyed­évében pedig csak 5 ezer 615-öt. Alaposabb vizsgálat után azonban meg lehet ál­lapítani, hogy a munkaidő kihasználása még koránt sem teljes egyik üzemben sem, s ez is érezteti hatását a telje­sítményekben. Nem mindig a dolgozók a hibásak ebben. Előfordul, hogy nincs anyag, szerszám, munkautalvány, s ilyenkor tétlenségre vannak kárhoztatva a munkások. A műszaki vezetőknek s az üzemi pártszervezeteknek mindent meg kell tenni az ilyen esetek megelőzéséért. A gyártástechnológia fej­lesztése sem választható el a termelékenység fokozásától. A Szolnoki Papírgyárban, a Mezőgazdasági Gépjavítóban, az -.Alföldi Kőolajfúrási Üzemnél szép eredményeket értek el a korszerű technoló­gia megteremtésében, sikere­iknek ez is egyik záloga. Ta­pasztalható azonban az is a város iparában, hogy néhol még az előírt technológiai utasításokat sem tartják be. így van ez az építőipari szakipari vállalatoknál is. Már pedig a gyártástechno­lógiai előírások figyelmen kívül hagyása káros követ2 kezményekkel jár, selejtet okoz, rontja a gazdásági eredményeket, csökken« t a teljesítményt. A termeiőberendezések ki­használási foka is befolyásol­ja a termelékenység alakulá­sát. A Tisza Bútorgyárban elősegítette a gépek jobb ki­használását, a több műszak­ra 'val^T* áttérés. Máshol Is ineg káHérie ezzel a mód­szerig próbálkozni. A Szol­noki Papírgyáf folyamatosan üzemel, mégis a legjobbak között van a gépkfhasználást Illetően. Állásidőcsökkentés­ben, a TMK munkában so­kat lehet tanulni tőlük. S végül: minden az embe­rektől függ végsősoron. He­lyes tehát, hogy a szolnoki elvtársak egyre inkább gon­dot fordítanak a szocialista munka versenyre. A város üzemeiben mintegy kétszáz brigád küzd a szocialista cí­mért. Ennek a mozgalomnak, s általában a felszabadulási versenyeknek a felkarolása döntő előfeltétele a termelé­kenység fokozására irányuló igyekezet sikerének, Csőn En-laj hazaérkezett Pék ingbe PEKING (Ujkína). Csou En-laj miniszterelnök, Csen Ji miniszterelnökhelyettes és a kínai küldöttség többi tag­Lakótelepi vízmű Túrkevén — 1200 köbméteres víztorony Szolnokon . ^ Elkészült a megye ivóvíz-ellátásának — IS éves fejlesztési tervjavaslata ja szerdán a Mongol Népköz- társaságban tett ötnapos ba­ráti látogatás után külön re­pülőgéppel Pekingbe érke­zett. (MTI). lítiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiHiiMttiiiniiitiitiiH Szolnok megye számos helységében komoly gondot okoz a lakosság vízzel való ellátása. A felszabadulás óta jelentős előrehaladás történt ezen a területen, a közel­múltban pedig olyan prog­ramjavaslat készült el, amely hosszú távlatokban, Illetve végérvényesen megoldja a vízellátást. Arányos vfzelosztás, kedvezőbb vegyi összetétel Ezeregyszáz szak* ember került az idén a tsz-ekbe A termelőszövetkezetek ál­lami támogatásáról szóló kor­mányhatározat értelmében a közös gazdaságok az idén to­vábbi ezernél több olyan szakembert alkalmazhatnak, akiknek fizetéséhez az állam is hozzájárul. A határozat alapján a Földművelésügyi Minisztériumban és a megyei tanácsoknál eddig ezerhá­romszáz szakember jelentke­zését fogadták el, s közülük ezeregyszázan mát el is fog­lalták új munkahelyüket. A szakemberek legnagyobb része agronómusi munkakör­ben dolgozik. Háromszázat elnökké választott a tagság, a többiek pedig könyvelő­ként működnek. (MTI). Csaknem fél évig tartó tu­dományos munka előzte meg a tervjavaslat összeállítását. Az Országos Vízkutató és Kútfúró Vállalat szakembe­rei 1780 kút felvételezését végezték el, kidolgozva így a megye vízkataszterét. A megyei tanács VB terv­osztályának illetékes főelő­adójával beszélgettünk a tervjavaslatról. Többek kö­zött elmondotta: Szolnok me­gye az Állami Földtani Inté­zet által készített beosztást figyelembe véve öt vízföldta­ni tájegységbe tartozik. A különböző tájegységek adottságai alapján vették szá­mításba, hol hogyan lehet se­gíteni a mai gondokon, milyen módszerekkel ffejleszthető a vízvezetékhálózat. A termé­szeti adottságok mellett fon­tos szempont volt az is, hogy a kutakból nyert víz kedve­zőbb vegyi összetételű, egész­ségre teljesen ártalmatlan le­gyen. Az eddigi ivóvízellátást ugyanis kettős probléma ne­hezítette: egyrészt a kitermelt vízmennyiség aránytalanul osztódott el, másrészt: ked­vezőtlenül alakult a vegyi­összetétel. Törpevfzmű építését javasolják A fentieket figyelembe vé­ve a szakemberek javasolják, hogy a községi és városi ta­nácsok egyedi kutak helyett inkább törpevizműveket épít­senek. Ez azért is célszerű, mert könnyebb a víz tisztítá­sa, ugyanakkor három-négy táDiílókuttal egész község, többszáz háztartás ellátása megoldható. A tizenöt éves időszakra a tervezet készítői huszonöt községnek javasol­ják torpevlzmű építését így különösen kedvező erre a helyzet Abádszalőkon, Ken­deresen, Alattyánban, Jász- apátin és Tiszaburán. De mindenütt alkalmazható ez a Ezerhétszáz konyhagarniturát gyárt terven felül a Tisza Bútorgyár Kimagasló munkasikerek­ről, a dolgozók öntudatos kö­telezettségvállalásairól halla­ni, írni mindig örömteli do­log, s méginkább azzá válik, ha a téma közvetlenül a la­kosságot érinti. Ilyen ügy a bútorügy is. Kevés a bútor — köztudott dolog — búr a vál­lalatok szinte ontják a szebb- nél-szebb, praktikusabb la­kásberendezési tárgyakat, — mégis sok vásárló fordul ki csalódottan a bútorüzlet aj- •taj$n: nincs, elfogyott. v't’A bútorhiány megszünteté­sére a2 Illetékesek nagy erő­feszítéseket tesznek. Gondol­junk csak a gyárak korszerű­sítésére fordított többszáz millió forintra, a külföldi anyagok beszerzésére, t a gyárak átszervezésére a két­mennyiségre akkor még sen­ki nem gondolt. De nézzünk csak kissé a számok mögé, mit is rejtenek azok? Ha a bútorgyár elkészíti tervén felül az ezerkétszáz konyhabútort, termelése mennyiségben közel 30 szá­zalékkal növekszik. S mindez elérhető egyetlen fillér beruházás nélkül. A feladat nagyságára jellemző még, hogy a második félév több mint 20 százalékkal ha­ladja meg az eredeti tervet. Nagy számok ezek. Sok gondot, megoldásra váró problémát jelentenek. A kü­lönféle csavarok beszerzése amúgy Is nehéz, most még súlyosabb lesz a helyzet. Baj van a bútorvasaláspk körül is. Nade azért a2 emberi le­leményesség, hogy ezen se­gítsen és ilyen nagy cél érde- kéban bizonyára más válla­latoknál sem fog hiányozni a segítőkészség. A gyár vezetősége nem áll egyedül. Mellette vannak a „szocialista munkabrigéd” kitüntető címért versenyző dolgozók, a régi tőrzsgárda, s a többi munkások, műszaki­ak is, akik a pártszervezet és a szakszervezet vezetésével már sok kimagasló ered­ménynek voltak részesei S bár a feladat nagy és ko­moly erőfeszítést kíván, a bútorgyáriak nem riadnak vissza. Szeretnék újabb munkasi­kerekkel túlteljesíteni a há­roméves tervet, öregbíteni a kilencszeres élüzem jő hírét. — PP. — módszer, ahol a nyerhető ivó­víz magas vastartalma mi­att háztartási célokra és fo­gyasztásra szinte alkalmat­lan. A megye lakosságának ter­mészetes szaporulatát figye­lembe véve, tizenöt esztendő alatt mintegy 20 és félezer köbméterre emelkedik á la­kosság napi vízigénye. Ez szükségessé teszi további 246 különböző víznyerő objektum létesítését. Számítanak a lakosság segítségére A tervben jelentős helyei kapott termelőszövetkezeti városaink vízellátási gond­jainak megoldása Is. így pél­dául Túrkevén lakótelepi víz­mű építését tervezik 400 köb­méter befogadóképességű víz­toronnyal — és 350 köb­méteres víztárolóval. Kisúj­szálláson megépítik a város második központi vízműrend­szerét. Törökszentmiklóson, ahol a szükséges, vízmennyl ségnek csak mintegy 31 szá­zalékát tudják ma biztosíta­ni, szintén lakótelepi vízmü­vet emelhetnek a városi ta­nács bizonyára kidolgozásra kerülő tervei alapján. A me­gyeszékhelyen egyéb felada­tok megoldása mellett 1200 köbméteres víztornyot he­lyeznek üzembe. Miközben a terv készült, — melyről részletes tanulmány jelenik meg a Jászkunság cí­mű folyóiratban, — hozzá is kezdtek egyes feladatok el­végzéséhez. Jászladány és Jászalsószentgyörgy ellátását biztosító vízmű építésének első üteme az idén befejező­dik. Hasonló létesítmény épí­tését tervezik Kőtelek kör­nyékére, amely az említett községen kívül Besenyszög és Tiszasüly ellátását is bizto­sítja. A korszerű ivóvízhálózat kiépítését szolgáló terv vég­rehajtására jelentős összege­ket irányoz elő a kormány­zat. De elsősorban a helyt erőkre kell támaszkodni a vízlelőhelyek és vezetékek építésénél. Szakvélemények szerint a terv minden tekin­tetben megfelel a legújabb követelményeknek. S most már a helyi tanácsokon a sor, hogy erőforrásaikat a céi érdekében felhasználva, a la­kosság mozgósításával segít­sék a program megvalósulá­sát. N. I. műszakos termelésre. Ennek a nagy folyamatnak egy kis része csupán a ter­ven felüli ezerkétszáz kony- hagarnitura, amelyet most a kereskedelem készletei­nek növelésére gyárt a bútorgyár. A termelés növekedése nem érintette váratlanul a válla­latot. A megvalósulás alapját még március végén elkezd­ték lerakni, amikor — ha kis létszámmal is — megindítot­ták a második műszakot. A következő lépés a géppark egyrészének átrendezése volt. Ezzel megrövidült a 2 anyag útja, s ami még fontosabb, — területet nyertek a szerelő- műhely részére. Már akkor felmerült az a gondolat, hogy az átszervezés végrehajtásá­val öiőd nyílik némi többlet- termelésre, de ilyen nagy Pablo Neruda sajtófogadása az Újságíró Klubban Pablo Neruda, a Nemzet­közi Lenin Békedljjal kitün­tetett világhírű chilei költő, a Béke Világtanács tagja, szer­dán az Újságíró Klubban ta­lálkozott a magyar sajtó kép­viselőivel és válaszolt kér­déseikre. Latin-Amerika nagy írói­ról hangoztatta, hogy az Iro­dalom élgárdájának egyetlen tagja sem kommunistaelle­nes, szocialistaellenes. Az írók jelentős része érzi és tudja, hogy nemcsak szóra­koztatni, hanem nevelni is kell a néoet, küzdeni a nyo­mort terjesztő hatalmas lati­fundiumok, s a nagybirtoko­sokat támogató Imperialis­ták, ellenforradalmárok, nagytőkések ellen. Pablo- Neruda kitért az Egyesült Államok legutóbbi agressziós cselekedetére. ■— „Láttam Moszkvában a ielőtt gépet. Olyan érzésem volt, mintha viperát látnék a la­kásban. Mint mondotta, Har­ter külügyminiszter beszédei­ben időnként „védi” Latln- Amerikát. Ez a védelem a valóságban azt je'enti, hogy az északamerikaiak még máig sem hagvták el Porto- ricót. Nicaraguát is Igyekez­tek megtartani, míg ki nem űzték onnan őket, kezükben tartják Floridát, s Mexikó egy részét. Kuba cukornád- ültetvényeit pedig naponta gyújtogatják az USA repülői. Latin-Amerika népei nem kémek az ilyen „önzetlen” támogatásból. Saját tevékenységéről el­mondotta, hogy legutóbbi ma­gyarországi látogatása óta több könyve jelent meg. Most látott napvilágot egyik íj kö­tete, amelynek elme: Száz szerelmes szonett. Mostani látogatását felhasználta tár­gyalásokra olyan Irányban is, hogy Ady Endre és József Attila legszebb költeményeit kiválogatva jövő évre kiad­hassa ezeket, saját fordításá­ban, spanyol nyelven. Igen nagyra becsüli két költőnk életművét és szükségesnek tartja, hogy munkásságukkal megismerkedjenek a spanyo­lul beszélő népek is. • Pablo Neruda és felesége szerdán elutazott Budapest- rőL (MTI) V Ma indulnak Moszkvába kQlön- repűlőgéppel a jászberényi túristák A modern kémtechnika csődje Két testvér — egf cél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom