Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-09 / 135. szám

1960. Június 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s 20 millió forint 15 év alatt C kultúr-sportkombinátra Gödör helyett edzőtábor C Badác Evzsi Alapos munka előzte meg a mezőtúri fürdőépítést. A város vezetői a helykijelölés kérdésében — az akkor még létezett — Város- és Köz­séggazdálkodási Minisztéri­um szakembereit kérték fel döntésre. Javaslatukat, mely az építés jelenlegi helyére vonatkozott, nyolcvanhét ta­nácstagi kisgyűlésen, továb­bá sok-sok pártalapszerveze- ti, népfront, nőtanácsi, — KISZ, szakszervezeti gyűlé­sen vitatták meg — míg vé­gül a tanácsülés hagyta jó­vá. Látszólag — az avatlan szem előtt — balszerencsés a fürdő elhelyezése. Ki lá­tott strandot a temető tő- szomszédságában?... Nos, a temetőt ez év végén lezár­ják; s a törvényes idő le­járta után áthelyezik. így nem kell a fürdő rovására csökkenteni a liget terüle­tét; a fürdőzők nem verik fel a liget csendjét — mi több: a strand is ^ligetesül”, hi­szen szorgalmasan fásítják. Nyáron meleg — télen hideg Az így jellemezhető lakás nem éppen ideális. Annál in­kább az egy terület, melyet koratavasztól késő őszig at­létikai és labdarúgó, — té­len pedig korcsolyapálya­ként kívánnak hasznosítani. A terület — gyakorlatilag — teljesen szélcsendes; így kiválóan alkalmas arra, — hogv szabadtéri színpadot is építsenek reá. Hely bőséggel kínálkozik: a környező terep­szintnél tizenöt méterrel mé­lyebben fekvő jelenlegi agvagbánya 15 kai hold ki­terjedésű. Uj szabadtéri színpad ...? Nem, ez nem nagyra vágy ás a mezőtúriak részéről. A meg- lévőL nem tartják elég kor­szerűnek, a város kulturális szintjéhez méltónak. S me­részen — túl a nagy vona­lakban és lényegében elké­szült tizenöt éves terveken — egyesek már a szabadtéri színpad befedésének eszmé­dével foglalkoznak. Külföldi tapasztalatok alapján megva­lósíthatónak tartják, hogy — a téli időszak kivételével — esős időben ballonokkal a magasban tartott ponyva alatt rendezzenek sziníelő- adást. A mondott tizenöt éves fejlesztési terv készítői — a városi tanács műszaki osz­tályának dolgozói — figye­lembe vették, hogy ez alatt az idő alatt a túriak körül­építik a ligetet, körül a kul­túr- és sportkombinátot. A téglagyáriak — ismerve a terveket — az utóbbi évek­ben már úgy bányásztak, hogy az elhagyásra ítélt gö­dör alkalmas legyen a sport­pályák és szabadtéri szín­pad felépítésére. Mezőtúr lakossága a leg­utóbbi népszámlálás adatai szerint kereken 24 ezer. Kö­rülbelül hatezren a tanya­világban élnek Bízvást lehet számítani ar­ra, hogy a tanyasi lakosság zöme az elkövetkezendő más­fél évtized alatt beköltözik a városba, ott építkezik. így a tervezett kultur- és sport- kombináthoz évről-évre na­gyobb létszámú törzsközön­ség tartozik majd. Bizonyosra vehető, hogy a nagyszerű létesítmények messze földről vonzzák majd az érdeklődőket. Semmi sem zárja ki, hogy a sporttelep idővel aféle fiók-Tatává fej­lődjék és esetleg éppen a ká­szesek állandó edzőtábora legyen. Mindehhez pénz kell — azonban az alkímiának már bealkonyult Pénzforrásul nem a retor- ták s lombikok kínálják csalfán magukat, hanem a községfejlesztési alap és a la­kosság akarata. Mint Szentesi János, a vá­rosi tanács műszaki osztályá­nak vezetője elmondotta: a költségek előreláthatólag 20 Hétfőn este többszázfőnyi közönség előtt vizsgázott a szolnoki zeneiskola énektan­szaka. Aki meghallgatta, az­zal az érzéssel távozott, hogy tehetséges, sokatigérő fiata­lok szerepeltek itt, akik kö­zül egy-két nagy tehetség is kinőhet. Nem könnyűek azok a művek, amelyeket az első­éves növendékek előadtak. Azonban legtöbbjük nagyobb hiba nélkül jó technikával adott elő. Kazatsay Irén az énektanszak vezetője jó pe­dagógus és érzékenylelkű művész, akii ezt a tulajdonsá­gát szemmelláthatóan át tud­ja palántálni növendékeibe. A sok fellépő közül csak a legtehetségesebbeket tu. juk megemlíteni itt: A másodéves Szcvlaki Katalint, akinek na­gyon szépen csengő telt hangja van, különösen Cho­pin: Litván dalét adta elő nagy művészi átéléssel. Ked­ves, szívreható volt Solvejg dala Fancsali Klára előadá­sában. A Pillangókisasszony nagyáriáját Balogh Éva adta elő, aki igen tehetséges, jó­hangú növendék. Vastapsott kapott Megemlítenénk még EBBEN az iskolában meg­szokták a vendégeket. A szép és új épületben éppenolyan magátólértetődő természe­tességgel fogad bennünket Csornán néni a szülői mun­kaközösség elnöke, mint Dénes bácsi az öreg pedellus, vagy akármelyik gyerek. Va­sárnap estére jár már az idő, mégis élénk az élet a nagy világos épületben. Tor­nabemutató lett volna és a szülői munkaközösség látja vendégül a tanárokat. Diá­kok, szülők járkálnak a fo­lyosókon, és amikor az igaz­gatót keressük, egyszerre hárman is ajánlkoznak, hogy elvezetnek hozzá. Lázár Barna nevével már sokszor találkoztunk. A me­gyében pedagógus énekkar alakult, harminc taggal. — Mind a harminc egy iskolá­ból, a törökszentmiklósi Hu­nyadi úti általánosból. Ki szervezte? Lázár igazgató. Tanyázó esteket tartanak a Hunyadi úti iskolában. Lá­zár Barna szervezte. S lehet­ne tovább sorolni. Pedagógu­sok dolgozták fel a megye! filmarchivum anyagát. In­nen a Hunyadi útról. És most az iskola kollektíváját is öröm és megtiszteltetés érte: A megyében egyedül Kiváló millió forintra rúgnak. A fo­kozódó üzemelés révén tisz­tán visszatérül — 15 év alatt — hárommillió forint; két­milliós társadalmi munkára kínálkozik lehetőség. A köz­ségfejlesztési alapból tehát annak alig több mint harma­dát — évi egymilliót — kell az építkezésre áldozni. Ahol pedig oly lelkes a lakosság, olyan jól dolgozik a Haza­fias Népfront — a kétmilli­ós társadalmi munka meg­szervezése nem probléma. — b. z. — Petrovics Katalint, Humli Dezsőt, Tarjáni Rozáliát, Szabó Jolánt és Hargitay Györgyit, akik jelentősen hozzájárultak a műsor sike­réhez. Végezetül két kritikai meg­jegyzés. Meg kell tanulniuk az énekeseknek a színpadon megállni és fesztelenül visel­kedni, mert több szereplőnél ennek hiánya zavart az élve­zetben és elmélyülésben. A műsor összeválogatásánál pe­dig nem szabad elfelejteni, hogy a dalirodalom nem zá­rul le a kilencszázas évekkel. Mai dalokat a műsorra! Re­méljük a következő hang­verseny ennek jegyében a mainál is nagyobb síikerrel zajlik majd le, — ht Szófiában bemutatták az OKOS PÉTER című színes bolgár filmet, Stefan Szer- csadzsiev rendezésében. Az új film a bolgár nép leg­szebb jellemvonásait, a ha­tártalan szabadságszeretetet, az optimizmust és az éleslá­tást ábrázolja. Tanár kormánykitüntetést kapott Lázár Barna. Vájjon miért kapta? A kérdésre az iskolában ke­ressük a választ. Lázár Bar­nát is megkérdeztük, s 5 az iskoláról beszél. Meghallgat­juk, hátha megkapjuk a kul­csot hozzá. — Két éves az iskola, kez­di a középtermetű barátsá­gos arcú férfi. Két éve ép­pen tizenegy helyről jöttünk össze mi pedagógusok, János- hidától—Berettyóújfaluig. Az volt a kérdés, haladjunk e szokványos, kitaposott úton, vagy kezdjünk valami újat? Dicséretére legyen mondva az új közösségnek, hogy a kísérletezés útját választotta és ebben a mindennapos küzdelemben össze is forrt. Örömmel jelentkeztek a kó­rusba. A Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulójára olyan műsort állítottunk ösz- sze, amelyben tisztán csak a nevelőtestület tagjai szere­peltek. A műsor sikerült, — Szolnokon is bemutattuk. A SZŐLŐ nevét, ahonnan a mi iskolánk gyerekei jön­nek reggelenként, bizony nem a legnagyobb elismerés­sel emlegették. Olyan hangok is hallatszottak, amikor át­vettük a vadonatúj iskola­A Tavaszi Tárlat alkotásai között az egyik vitrinben né­hány fazekasmunka látható. Egy megkapó vonalú teás­kanna és művészi díszítésű tányérok. Alkotójuk az or­szág egyik legjobb nevű nép­művésze, az első női fazekas­mester, akinek keze alatt a hűvös agyag meseszép for­mákat ölt és tüzes színeket ragyogtat, hogy aztán világ­gá induljon, hirdetni ennek az ősi mesterségnek a dicső­ségét. Badár Erzsi, aki lassanként bizony Erzsinéni lesz, magá­nosán él Mezőtúr újvárosá­ban. Tábláján megfakult a név, a fazekaskorong is rit­kán kezd forogni, csak az em­lékezés ragyog a fehérfalu műhelyben, mint egy mázzal bevont szépívű korsó. — Édesapám, amikor el­ső munkáimat megnézte, — megkérdezte: nem sajnálom- e összetörni a gyengébben sikerűiteket. Azt válaszol­tam, hogy nem sajnálom. — Együtt kiválogattuk, aztán édesapám azt mondta: Most már mester lesz belőled.— így is lett Badár Erzsi lett az első női mester a fazekasiparban. Állandó szívós munkával, kísérletezéssel fejlesztette a vizsgálat Tavaly sokan panaszkod­tak Szolnokon, hogy nem megfelelő a kenyér minősége. Nem volt ritka az ilyen meg­jegyzés: elkészült a kenyér­gyár, de a kenyér gyakran gyengébb minőségű, mint az, amit a korszerűtlen sütödék­ben sütöttek. A, megyeli tanács végrehaj­tó bizottsága helyt adott á 6űrűn ismétlődő panaszok­nak, s felkérte a népi ellen­őrzési bizottságot: vizsgálja meg, mi akadályozza a kifo­gástalan üzemeltetést; épületet, hogy ez sem fog sokáig tartani. Én apelláltam a gyerekek öntudatára és nem hallgattam el a leki­csinylő véleményeket. A gye­rekek most úgy vigyáznak az ő iskolájukra... — de kü­lönben nézzük végig. Kétéves az iskola. De a végigjárt termekben tiszta­ság. A padokon sehol egy karcolás, pedig a padfirká- lás betegségét mindannyian jól ismerjük. A folyósok ra­gyognak, a padló nem olajo­zott, hanem fényezett par­ketta, szintén ragyogóan tiszta állapotban. És ezt nem a takarítók, legalább is nem­csak ők csinálják, hanem a gyerekek. Akiknek a szekré­nyében ott a papucs, vagy a házicipő és a terembe már csak azzal lépnek be. És a szülők? Zöme a Pe­tőfi Tsz tagja. Megértik és helyeslik az iskola célkitű­zéseit. Minden héten össze­gyűlnek a téli hónapokban tanyázó estére az iskolába. Szó esett itt tavaly télen munkaegységszámításról, tör­ténelemről; gyümölcster­mesztésről. S amikor a tsz baromfikeltetőt kapott, ba­romfitenyésztésről kaptak előadást és filmet. Mit láttunk még? Pajtás­művészetté a patinás szak­mát, akár csak apja, Badár Balázs, akinek tisztelői kö­zé Móricz Zsigmond is oda­tartozott. — Kétszer is volt nálunk Móricz Zsigmond, mindkét­szer nagyon szép cikket írt apámról. Eredeti ember volt, szép, ízes kiejtéssel be­szélt. 1940-ben, apám halála után is lejött a Badár-kiállí- tásra. Akkor már megvolt a magyaros szobám, amit most itt lát. Móriczot a többiek hívták a városba ebédre, de ő olyan jól érezte itt magát, hogy maradt. Megkért, hogy én főzzek neki. — Mit? — Lebbencslevest főzetett, jó sok paprikával. De be­csaptam, mert belefőztem egy tyúkot is. Nagyon ízlett neki az ebéd . — A magyaros szoba világos fenyőfa-bútorai kö­zött, emlékei között él az őszülő hajú népművész-asz- szony. Körül a falon, szek­rény tetején és a polcokon apjának legszebb munkái és az apja nyomdokain járó Ba­dár Erzsinek különös tüzű, ólommázos korsói, széprajzi A népi ellenőrök a vtizsgá- Lat során sok hiányosságot felfedtek. így például: el­pusztult az üzemben haszná­latos műszerek egy része, rossz a tárolás, a frissen sült kenyeret élére állítva raktá­rozzák, s így az eldeformáló­dik. Annáik ellenére, hogy áz üzemet modem laboratóri­ummal szerelték fél, azt nem használják. Megsértették a technológiai utasításokat is: a kenyeret az előírt időnél hamarabb rakták át másik kemencébe. Más hibát is fel­mozit, televíziót; dúsan fel­szerelt helyi gyűjtéssel kiegé­szített szertárakat, szellemes szemléltető eszközöket, neve­lői faliújságot a legfonto­sabb kérdésekről, remek tor­natermet és tervdokumentá­ciót az ezévben megépülő politechnikai műhelyépület­ről. Ennek a felépítésére már fel is ajánlották a szülők a társadalmi munkát. És lát­tunk még egy hiányzási ki­mutatást is. Nincs egyetlen notórius hiányzó sem. Iga­zolatlanul pedig hónapokra visszamenőleg nem hiány­zott egysem a hétszáztizen- hét gyerekből. Lázár Barna igazgató sze­rény ember. Az egész beszél­getés alatt egyszer sem szólt egyesszám első személyében. Mi — ez a szava járása. És ez nem álszerénység, hiszen legmesszebbmenően támasz­kodik mind a nevelőkre, — mind a szülőkre. Munkájá­nak nincs titka. Talán csak egy, a példamutatás. Mert, mint Dénes bácsi tanúsítja ő az első az iskolában s ő az utolsó rendszerint aki távo­zik. S ahhoz is van ideje, lelkesedése, hogy a pedagó­gusok marxista-leninista to­vábbképzésének egyik cso­portját vezesse, jó eredmény- nyeL A MEGYÉNEK egyetlen kiváló tanári kitüntetés ju­tott. Amit láttam, abban erő­sített meg: a kitüntetés mél­tó helyre került. Hernádi Tibor tányérjai díszítik a szobát. — Érdeklődnek-e munkája iránt? — Hogyne. Néha egy-egy iskola diákjai is megfordul­nak nálam. A budapesti népművészeti boltok is igényt tartanak munkáimra. Sokat dolgozhatnék, ha az egészsé­gem engedné. S ha nem engedi, akkor Is odaül hajnalonként a ko­ronghoz, s a magyar népi ke­rámia-művészet egy szépsé­ges darabbal igencsak gaz­dagodik. L. M. HiHiHiiiiHiiiiiiiiiiiimitiiiiiiiiiiimtimiiiiHi Közlemény A MÁV Pályafenntartási Fő­nökség felhívja az érdekelt üze­mek és a lakosság figyelmét, hogy a fűtőházi, új szénszere­lőhöz a régi, a 3 kw-os kábel helyett, új szabványú kábelen 10 000 V; feszültséget vezet a régi trafóháztól, 500 m hosszú­ságban, 1 méter mélységben. A vezeték nyomvonala az újszászi vágánnyal párhuzamos. Ezen a területen tilos és élet- veszélyes a földkiásás. Az összes érdekeltek csak elő­zetes bejelentés alapján, a MÁV Fűtőházfőnökség és a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat enge­délyezése után dolgozhatnak, az építőipari munkavédelmi óvó- rendszabályok, MÁV előírásai és az Országos Szabvány betartása mellett. színre hozott a vizsgálat, így pl. azt is, hogy a kereskede­lem és a Sütőipari Vállalat között nem megfelelő a kap­csolat, s ez az ellátásban is éreztető hatását; Többen hivatkoztak arra, hogy a gyár nem a legszeren­csésebb típus. A vaskémény nehezíti a hőtartást, s ebből származik a minőségromlás nagyobb része. A népi eEen- őrök a körülmények alapos tisztázása érdekében Szeged­re látogattak, ahol a szolnoki­hoz hasonló kenyérgyár mű­ködik, de sokkal kevesebb habéval, mint nálunk. A szegedi gyárban szerzett ta­pasztalatok birtokában a kö­zelmúltban utóvizsgálatot tartottak a szolnoki üzemben. Amint az várható volt, er­re az időre a kivitelezésben elkövetett és az üzemeltetés­ből származó legkirívóbb bá­bák megszűntek. Az első vizsgálat idején jóformán semmi”® sem használt labo­ratórium mostmár segíti a termelést, az üzemben az el­szórt lisztet nem dolgozzák be. hanem takarmánynak ér­tékesítik. A technológiai uta­sításokat is betartják most- mar, felhasználják az előírt mennyiségeket, a sütéshez szükséges hőfoknál sincs kü­lönösebb hiányosság. A ke- n _r tárolásánál is fontos változásokat tapasztaltak a népi ellenőrök. Megállapítható, hogy a Sütőipari Vállalat vezetői az első vizsgálat tapasztala­tait hasznosítva igyekeznek megszüntetni a kenyér minő­ségét befolyásoló rossz té­nyezőket. Ami még akadály, — bármilyen furcsán hang­zók, — az nem kis részben a Győri Tervező Iroda hanyag­sága. Per indult ellene a só­oldó, a hőmérsékletszabályzó és légnedvességmérő beren­dezések helytelen tervezése miatt. Az eredmény még nem ismeretes, de annyi megállapítható, hogy jelenleg és a közeli jövőben is még e vállalat hiányosan elvégzett munkája gátolja a Szolnoki Kenyérgyár kifogástalan mű­ködését; M L A szolnoki zeneiskola énektanszakának záróhangversenyén A példaadás erejével Lázár Barna: KIVÁLÓ TANÁR HASZNÁLT C Népi ellenőrök tapasztalatai a Szolnoki Kenyérgyárban 10 és 20-a között nagy karton- és selyemvásárt rendez a Karcagi Földművesszövetkezet Áruháza Bő választékban kapható emprimé, taft, nylon, karton és szaténkarton -- *

Next

/
Oldalképek
Tartalom