Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-08 / 134. szám
i960. Június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Egy a csatornaépítők közöl ntui A Törökszentmiklósi Gimnáziumból sok diák jelentke- zeíj a Tiszasüly melletti ifjú csatornaépítők táborába. Egy közülü,k a képen látható, Muszben László, érettségire készülő diák, aH már tavaly is volt Mádon, a Kuiich Gyula építő táborban. Ismeri és megszerette a táboréletet, s a gimnáziumban elsőnek jelentkezett a fiatalok közül. Most még érettségire készül, amelyhez sok szerencsét kívánunk. Termelőszövetkezeteink C holnapja Az állami gazdaságok ma általában jóval fejlettebb termelési módszereket alkalmaznak (jobban gépesítettek, több trágyát és műtrágyát használnak, nagyobb területet öntöznek), mint a termelőszövetkezetek. így érthető, ha terméseredményeik is jobbak, olyanok, amit csak néhány termelőszövetkezet ér A gyártástechnológia korszerűsítésére törekednek az Aprítógépgyárban A jászberényi Aprítógép- gyárban is a termelés rohamos emelésére kerül sor a következő években. 1959-ben 820 ezer „szükséges munkaóra” volt — 1965-ben már 1 millió 618 ezer kell. Ebből a számból is következtetni lehet arra, hogy kellő előrelátásra, sokoldalú szervező- munkára van szükség, ha a terveket valóra akayák váltani. Igaz, számítani lehet bizonyos fokú létszámemelésre, de elsősorban nem ezzel, hanem a meglévő berendezések jobb kihasználásával, a technika, a technológia korszerűsítésével kell országos méretekben — így az Aprítógépgyárban is — fokozni a termelést, csökkenteni a költségeket. Hogyan szolgálja ezt a célkitűzést technológiai fejlesztési tervük? »— Sokmindenben. Így például szabványos alkatrészeket nem tudtak eddig kellő mennyiségben beszerezni. Mikor hiány volt belőlük* a pillanatnyilag rendelkezésre álló anyagból gyártották le azokat. Ez aztán nem mindig volt gazdaságos. Ezt felismerve, határozták el, hogy a kisebb, nagymennyiségben szükséges alkatrészeket revolverpadokon félévenként előire elkészítik — megfelelő anyagból. Jónéhány tonna hengerelt áru és lemez megtakarítását teszi ez lehetővé. Korszerűsítik gépparkjukat is. Az előzetes számítások szerint 51,6 millió forintot fordítanak erre a célra. Ennek hozama 51,9 millió forint lesz, tehát egy évnél hamarabb megtérül a befektetés. Forgácsolóüzemükben az esztergálást, fúrást, marást, stb. egyélű szerszámokkal végezték eddig. 1965-re marófejekkel munkálják meg az alkatrészeket modern, nagy teljesítményű gépeken. A megmunkálásban is vezetnek be új módszereket. A közepes és nagy tengelyeket például anyagtakarékosságból először előkovácsol- tatják, s csak aztán munkálják készre. Lemezüzemükbsn 3 milliméter vastagságú lemezekig bevezetik a rezgőollós darabolást. A hegesztéshez a teljesítményt 300 százalékkal növelő automa-. tákat szereznek be. A lemezek egyengetésére, hajlításá- ra, élbetörésére, permetezésére és a gyökvágásra házilag terveznek és gyártanak gépeket. Ezeket a munka- folyamatokat — nagy fizikai erőt kifejtve — kézzel végezték eddig. A szereidében a nagy tengelyekre a csapágyak, tárcsák, fogaskerekek felsajtolása szintén kézierővel történt — az új ötéves terv során hidraulikus sajtolok helyettesítik az emberi munkát. Könnyebb és biz- tonságosabo lesz így a termelés. Minderre korántsem lehet azt mondani, hogy teljes, bizonygatni, hogy a korszerű technológia minden lehetőségét számításba vették. Már csak azért sem lehet ezt állítani, mert eddig még nem készítettek ilyen nagy távra technológiai fejlesztési tervet, a minisztérium jóváhagyása is hiányzik — így munkájuk kísérletnek tekinthető. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy a kísérlet biztató _eredményekkel kecsegtet, igen fontos feladatokkal foglalkoztak a terv készítői. Most már a részletfeladatok aprólékos, gondcs kidolgozása, illetve valóra- váltása van hátra. Bizonyára az sem marad el, hanem a termelési terv részleteinek megismerése után tovább bővül. *-* sb el, de többnyire csak megközelít Amit azonban ma az állami gazdaságok produkálnak, annyit, vagy még többet várunk holnap — pár év múlva —> a termelőszövetkezetektől is. ötéves tervünk célkitűzéseinek teljesítéséhez ez szükséges, ez a népgazdaság, ugyanakkor a szövetkezeti gazdák érdeke is. 35 mázsás kukorica termés — 65 mázsás kísérlet A Nagykunsági Állami Gazdaságban 24 mázsás kukorica termésátlagot terveztek, a megye 16 állami gazdasága közül a legtöbbet. Ez nem túl nagy szám, még altkor sem, ha 712 hold átlagaként akarják elérni. Ezért Bene Lajos igazgató, a gazdaság vezető szakembereinek azt javasolta: — „A felszabadulás tiszteletére indítsunk termelési versenyt és vállaljuk: 35 mázsát termelünk holdanként.” Megtárgyalták — és vállalták. Természetesen ettől még nem terem több, ehhez jól előkészített, bőségesen trágyázott talaj és gondos növényápolás szükséges. S ami a vállalás teljesítését még jobban elősegíti: az egész területet öntözik (90 százalékát barázdásan, a többit esőztető berendezéssel.) Egy tizenöt hektáros (kb. 23 kh.) parcellán 100 mázsás (májusi morzsolt) termés elérését tűzték ki célul. Ez holdanként körülbelül 65 mázsának felel meg. Hektáronként 600 mázsa komposzt és 17 mázsa műtrágyát adtak, s a vetőmag 50 centis mélyszántásba került. Vegyszeres kapálás A harmincöt mázsás átlagtermés elérhető, bér az elmúlt évben „csak” 29,3 mázsát termeltek holdanként. Különös az, hogy nem többszöri kapálással, hanem megfelelő talajerő biztosítással «_s öntözéssel kívánják elérni. A kapálást helyettesítő gyomirtó vegyszerek kipróbálására már tavaly is történtek kísérletek, idén azonban nagyüzemi táblán, 112 holdon alkalmazzák a Simazint és At- razint. Ezt a területet egyszer sem kapálják, a gyomirtást teljesen a vegyszerekre bízzák. A termésátlag észrevehetően nem változik, viszont sokezer forint értékű munkaerő megtakarítást jelent. (E módszer megyei szinten való elterjesztésével megoldható lesz a tsz-ek nyári munkaerőproblémája.) 500 mázsa cukorrépa, 100 mázsa rizs holdanként Hihetetlennek tűnő számokat hallottunk Bene elvtárstól, a gazdaság igazgatójától. A termelőszövetkezetek eddigi legjobb eredménye még két holdon sem volt annyi, mint amennyit a Nagykunsági Állami Gazdaság akar elérni. Az eredményeknél nem kevésbé érdekes a „hogyan”, a módszer sem. — Talajerő és tőszám kérdése az egész — mondja Bene elvtárs. — Természetesen ez egyelőre csak kísérlet. Cukorrépából a tervünk 160, felszabadulási versenyvállalásunk 250 mázsa — az egész Üjabb mérnökközgazdász szakot szerveztek A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán — levelező formában — vegyipari mérnök—közgazdász szakot szerveztek. Az egyetem gépészmérnöki karának levelező tagozatán a gépipari mérnök—közgazdász szakon beiül villamos- ipari—gazdasági mérnöki ágazatot kell szervezni. Az új mérnök—közgazdász szakra, illetve ágazatra, a megfelelő mérnöki oKlevéllel rendelkezők vehetők fel. Kivételesen Indokolt esetben — az Illetékes miniszten javaslatára — műszaki főiskolát, illetve a gazdasági és műszaki akadémia ipari tagozatát végzettek is felvehetők. Az újonnan létesített gazdasági—mérnöki szakon, illetőleg ágazaton, az oktatás az 1960—1961-es tanévvel kezdődik. A levelező oktatás tanulmányi ideje két év. Az oktatásra és a hallgatókra a levelező képzéssel kapcsolatos általános rendelkezések irányadók. (MTI* l Néhány nappal ezelőtt a mezőhéki 112. számú úttörő- csapat baráti találkozóra hívta a tiszaföldvári 4814. számú József Attila kisdobos úttörő- csapat tagjait. A kisdobosok örömmel tettek eleget a meghívásnak, s teherautóval érkeztek a találkozó színhelyére, a mezőhéki erdő egyik tisztására. Itt azonban váratlan meglepetés érte a vendégeket. Az út közepén egy táblát találtak, amelyen a következő szöveget olvashatták: „Állj! 112-es számú Dózsa György úttörőcsapat felség határa. Behajtani tilos!”A fogadtatásra a kisdobosok tréfásan válaszoltak. Tenyerükből tölcsért formáltak, s valamennyien egyszerre kiáltották: — HoZ vagy-tok? A bokrok közül kórusban jött a válasz: — Itt va-gyunk! Majd tovább kérdezősködtek a vendégek: — Kik vagy-tok? A bokrok mögül ezt válaszolták: — Űt-tö-rők! S mikor kiderült, hogy a bokrok mögött úttörők vannak elbújva, a tiszaföldvá- riak ezt kérdezték: ss Mi a csatakiáltásotok? A bokrok közül ez hangzott: „Fürge ész, friss erő, úttörőknek ez a fő”. Vidánr/öttörők között S ekkorra már baráti hangulat alakult ki, s a tiszaföldvári úttörők ezt kérdezték; — Mi a nótátok? S ime n válasz dalban: „Mint a mókus fent a fán, Az úttörő oly vidám ...” Valamennyien előbújtak a bokrok közül, a vendégek leugráltak az autóról, s összefogódzkodva, nótázva indultak a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet tanyaközpontjába. Itt Détár Mihály elvtárs, a tsz elnöke fogadta a pajtásokat. Megmutogatta, Megszólalt a kürt: Sorakozó! s elmagyarázta a vitrinben őrzött emiékserlegeket, emléklapokat, majd közösen megtekintették a szövetkezet sertéstenyészetét, neonfényes tehénistállóját, s a messzire ellátszó fényes hidroglóbust s a szövetkezeti gazdák személygépkocsijait. A kirándulás a mezőhéki erdőben folytatódott tovább. Itt a pajtások vidám játék és nótaszó 'rézben töltötték az időt ebédig. Mikor pedig megfőtt az ínycsiklandozó ebéd, jó étvággyal fogyasztották el az árnyas fák lomb jai alatt. Ebéd után kölcsönösen vi dám, tréfás kultúrműsorral mókás játékokkal szórakoz tatták egymást. Közben nádor Béláné, a tiszaföldvári kisdobosok vezetője egy szép asztalterítővel ajándékozta meg a vendéglátó pajtásokat, akik viszonzásképpen egy szép zászlószalagot adtak pajtásaiknak. Nem is győznénk felsorolni, kik voltak a legügyesebbek. Rendeztek a gyerekek zsák- banfutást, kerékpár lassúsági versenyt, lepényevést, lisztfú- vást, amellyel jól elszórakozták a pajtások. Nincs olyan kellemes, amelynek egyszer vége ne szakadna. Alkonyat-tájt bú- csúz.kodni kellett. Pattogó úttörődallal köszöntek el egymástól, majd visszakiabálva, újabb találkozóra hívták meg egymást. Cs. F. vetésterület átlagában. Egy kijelölt 20 holdas parcellán pedig 500 mázsa. Ez a terület a szokásos mélyművelés mellett 300 mázsa komposzt és 7 mázsa műtrágyát kapott holdanként. Természetesen öntözzük is, a tőállomány pedig 85—90 ezer holdanként. (A termelőszövetkezetekben maximum 50—60 ezer.) — A rizsből szintén 20 holdas táblán kíséreljük meg elérni a 100 mázsás átlagot. Pillangós elővetemény után Dubovszki 129-es fajtát vetettünk, holdanként 2 mázsa vetőmagot használva. Ilyen termés csak megfelelő tőállománnyal biztosítható. Ez a parcella holdanként 10 mázsa műtrágyát s vegyszeres gyomirtást kapott. A rizs mint másod vetés Említésre méltó, hogy a gazdaság rizsterületének több mint felét, 150 holdat, másodnövényként vetette. Az előtte betakarított őszi takarmánykeverék 120 mázsa zöldtömeget adott holdanként. (Nemcsak Kínában, nálunk is kétszer terem egy évben a föld, csak okosan kell gazdálkodni.) A holnap mezőgazdasági gépe a repülőgép A Nagykunsági Állami Gazdaságban már egyre több feladatot bíznak a repülőgépekre. Idén például 1700 hold kalászos vegyszeres gyomirtását, 800 hold műtrágyázást és a rizsvetések felét repülőgépekről végezték. S amivel a vető vagy műtrágyaszóró gépek napokig kínlódtak, azt a repülőgép órák alatt elvégzi. (Már. csak ezért is érdemes minél nagyobb táblákat kialakítani.) Négyszáz szarvasmarhát négy ember gondoz A szabadtartás előnyeit több tsz-ben gyakorlatból, másutt csak elméletből ismerik. Azonban e módszer tömegméretű gyakorlatával egyelőre csak az állami gazdaságokban találkozunk. A Nagykunsági Állami Gazdaságban ebben az évben négy 100 férőhelyes szabadtartá- sos istállót helyeznek üzembe. Az önetető silók és adagolt széna- önetetés alkalmazásával 400 szarvasmarha gondozását összesen négy ember látja el. (Az eddigi istállótipusokban átlag 13— 15 állathoz kellett egy-egy gondozó.) A fentebb közölt számok tegnap még kuriózumként hatottak, ma már helyenként valósággá váltak, s holnap általános, mindenütt előforduló eredményekké lesznek. (Csak akarni kell.) Patkós Mihály Tizenötéves hazánk legidősebb termelőszövetkezete Sarkadon, a Fekete éri uradalom egykori cselédei nyomban a felszabadulás után, már 1945-ben megalakították termelőszövetkezetüket, a Lenin Tsz-t. Hazánk első közös gazdasága most ünnepli fennállásának 15. évfordulóját, s ezt a jubileumot a szövetkezet tagjai jó munkával, magas terméseredményekkel köszöntik. A 4520 holdas gazdaság ez évben tizenöt millió forint értékű árut, húst, zsírt, tejterméket, gabonát és egyéb terményt ad a népgazdaságnak. Az elmúlt másfél évtized alatt a volt cselédek élete is alapvetően változott. Keresetükből arra is jutott, hogy kétszobás-fürdőszobás családi házakat építsenek. (MTI).
