Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

i960. Június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Egy a csatornaépítők közöl ntui A Törökszentmiklósi Gim­náziumból sok diák jelentke- zeíj a Tiszasüly melletti ifjú csatornaépítők táborába. Egy közülü,k a képen látható, Muszben László, érettségire készülő diák, aH már tavaly is volt Mádon, a Kuiich Gyula építő táborban. Ismeri és megszerette a táboréletet, s a gimnáziumban elsőnek je­lentkezett a fiatalok közül. Most még érettségire készül, amelyhez sok szerencsét kí­vánunk. Termelőszövetkezeteink C holnapja Az állami gazdaságok ma általában jóval fejlettebb ter­melési módszereket alkal­maznak (jobban gépesítettek, több trágyát és műtrágyát használnak, nagyobb terüle­tet öntöznek), mint a terme­lőszövetkezetek. így érthető, ha terméseredményeik is jobbak, olyanok, amit csak néhány termelőszövetkezet ér A gyártástechnológia korszerűsítésére törekednek az Aprítógépgyárban A jászberényi Aprítógép- gyárban is a termelés roha­mos emelésére kerül sor a következő években. 1959-ben 820 ezer „szükséges munka­óra” volt — 1965-ben már 1 millió 618 ezer kell. Ebből a számból is következtetni le­het arra, hogy kellő előre­látásra, sokoldalú szervező- munkára van szükség, ha a terveket valóra akayák vál­tani. Igaz, számítani lehet bizo­nyos fokú létszámemelésre, de elsősorban nem ezzel, ha­nem a meglévő berendezések jobb kihasználásával, a tech­nika, a technológia korszerű­sítésével kell országos mé­retekben — így az Aprító­gépgyárban is — fokozni a termelést, csökkenteni a költségeket. Hogyan szolgálja ezt a célkitűzést technológiai fej­lesztési tervük? »— Sok­mindenben. Így például szabványos al­katrészeket nem tudtak ed­dig kellő mennyiségben be­szerezni. Mikor hiány volt belőlük* a pillanatnyilag rendelkezésre álló anyagból gyártották le azokat. Ez az­tán nem mindig volt gazda­ságos. Ezt felismerve, hatá­rozták el, hogy a kisebb, nagymennyiségben szükséges alkatrészeket revolverpado­kon félévenként előire elké­szítik — megfelelő anyagból. Jónéhány tonna hengerelt áru és lemez megtakarítását teszi ez lehetővé. Korszerűsítik gépparkju­kat is. Az előzetes számítá­sok szerint 51,6 millió forin­tot fordítanak erre a célra. Ennek hozama 51,9 millió forint lesz, tehát egy évnél hamarabb megtérül a befek­tetés. Forgácsolóüzemükben az esztergálást, fúrást, marást, stb. egyélű szerszámokkal végezték eddig. 1965-re ma­rófejekkel munkálják meg az alkatrészeket modern, nagy teljesítményű gépeken. A megmunkálásban is vezetnek be új módszere­ket. A közepes és nagy tengelye­ket például anyagtakarékos­ságból először előkovácsol- tatják, s csak aztán munkál­ják készre. Lemezüzemükbsn 3 milliméter vastagságú le­mezekig bevezetik a rezgő­ollós darabolást. A hegesz­téshez a teljesítményt 300 százalékkal növelő automa-. tákat szereznek be. A leme­zek egyengetésére, hajlításá- ra, élbetörésére, permetezé­sére és a gyökvágásra házi­lag terveznek és gyártanak gépeket. Ezeket a munka- folyamatokat — nagy fizikai erőt kifejtve — kézzel vé­gezték eddig. A szereidében a nagy ten­gelyekre a csapágyak, tár­csák, fogaskerekek felsaj­tolása szintén kézierővel történt — az új ötéves terv során hidraulikus sajtolok helyettesítik az emberi munkát. Könnyebb és biz- tonságosabo lesz így a ter­melés. Minderre korántsem lehet azt mondani, hogy teljes, bi­zonygatni, hogy a korszerű technológia minden lehetősé­gét számításba vették. Már csak azért sem lehet ezt ál­lítani, mert eddig még nem készítettek ilyen nagy távra technológiai fejlesztési ter­vet, a minisztérium jóváha­gyása is hiányzik — így mun­kájuk kísérletnek tekinthe­tő. Annyit azonban megál­lapíthatunk, hogy a kísérlet biztató _eredményekkel ke­csegtet, igen fontos felada­tokkal foglalkoztak a terv készítői. Most már a részlet­feladatok aprólékos, gondcs kidolgozása, illetve valóra- váltása van hátra. Bizonyára az sem marad el, hanem a termelési terv részleteinek megismerése után tovább bővül. *-* sb el, de többnyire csak megkö­zelít Amit azonban ma az álla­mi gazdaságok produkálnak, annyit, vagy még többet vá­runk holnap — pár év múlva —> a termelőszövetkezetektől is. ötéves tervünk célkitűzé­seinek teljesítéséhez ez szük­séges, ez a népgazdaság, ugyanakkor a szövetkezeti gazdák érdeke is. 35 mázsás kukorica termés — 65 mázsás kísérlet A Nagykunsági Állami Gazdaságban 24 mázsás ku­korica termésátlagot tervez­tek, a megye 16 állami gaz­dasága közül a legtöbbet. Ez nem túl nagy szám, még alt­kor sem, ha 712 hold átlaga­ként akarják elérni. Ezért Bene Lajos igazgató, a gaz­daság vezető szakembereinek azt javasolta: — „A felszabadulás tiszte­letére indítsunk termelési versenyt és vállaljuk: 35 má­zsát termelünk holdanként.” Megtárgyalták — és vállal­ták. Természetesen ettől még nem terem több, ehhez jól előkészített, bőségesen trá­gyázott talaj és gondos nö­vényápolás szükséges. S ami a vállalás teljesítését még jobban elősegíti: az egész te­rületet öntözik (90 százalékát barázdásan, a többit esőztető berendezéssel.) Egy tizenöt hektáros (kb. 23 kh.) parcellán 100 mázsás (májusi morzsolt) termés el­érését tűzték ki célul. Ez hol­danként körülbelül 65 má­zsának felel meg. Hektáron­ként 600 mázsa komposzt és 17 mázsa műtrágyát adtak, s a vetőmag 50 centis mély­szántásba került. Vegyszeres kapálás A harmincöt mázsás átlag­termés elérhető, bér az el­múlt évben „csak” 29,3 má­zsát termeltek holdanként. Különös az, hogy nem több­szöri kapálással, hanem meg­felelő talajerő biztosítással «_s öntözéssel kívánják elérni. A kapálást helyettesítő gyom­irtó vegyszerek kipróbálására már tavaly is történtek kísér­letek, idén azonban nagy­üzemi táblán, 112 holdon al­kalmazzák a Simazint és At- razint. Ezt a területet egy­szer sem kapálják, a gyom­irtást teljesen a vegyszerekre bízzák. A termésátlag észre­vehetően nem változik, vi­szont sokezer forint értékű munkaerő megtakarítást je­lent. (E módszer megyei szin­ten való elterjesztésével megoldható lesz a tsz-ek nyá­ri munkaerőproblémája.) 500 mázsa cukorrépa, 100 mázsa rizs holdanként Hihetetlennek tűnő számo­kat hallottunk Bene elvtárs­tól, a gazdaság igazgatójától. A termelőszövetkezetek eddi­gi legjobb eredménye még két holdon sem volt annyi, mint amennyit a Nagykunsá­gi Állami Gazdaság akar el­érni. Az eredményeknél nem kevésbé érdekes a „hogyan”, a módszer sem. — Talajerő és tőszám kér­dése az egész — mondja Be­ne elvtárs. — Természetesen ez egyelőre csak kísérlet. Cu­korrépából a tervünk 160, felszabadulási versenyválla­lásunk 250 mázsa — az egész Üjabb mérnök­közgazdász szakot szerveztek A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán — leve­lező formában — vegyipari mérnök—közgazdász szakot szer­veztek. Az egyetem gépészmér­nöki karának levelező tagoza­tán a gépipari mérnök—köz­gazdász szakon beiül villamos- ipari—gazdasági mérnöki ága­zatot kell szervezni. Az új mér­nök—közgazdász szakra, illetve ágazatra, a megfelelő mérnöki oKlevéllel rendelkezők vehetők fel. Kivételesen Indokolt eset­ben — az Illetékes miniszten ja­vaslatára — műszaki főiskolát, illetve a gazdasági és műszaki akadémia ipari tagozatát vég­zettek is felvehetők. Az újonnan létesített gazdasági—mérnöki szakon, illetőleg ágazaton, az oktatás az 1960—1961-es tanévvel kezdődik. A levelező oktatás tanulmányi ideje két év. Az ok­tatásra és a hallgatókra a leve­lező képzéssel kapcsolatos ál­talános rendelkezések irány­adók. (MTI* l Néhány nappal ezelőtt a mezőhéki 112. számú úttörő- csapat baráti találkozóra hív­ta a tiszaföldvári 4814. számú József Attila kisdobos úttörő- csapat tagjait. A kisdobosok örömmel tettek eleget a meg­hívásnak, s teherautóval ér­keztek a találkozó színhelyé­re, a mezőhéki erdő egyik tisztására. Itt azonban váratlan meg­lepetés érte a vendégeket. Az út közepén egy táblát talál­tak, amelyen a következő szö­veget olvashatták: „Állj! 112-es számú Dózsa György úttörőcsapat felség határa. Behajtani tilos!”­A fogadtatásra a kisdobo­sok tréfásan válaszoltak. Te­nyerükből tölcsért formáltak, s valamennyien egyszerre ki­áltották: — HoZ vagy-tok? A bokrok közül kórusban jött a válasz: — Itt va-gyunk! Majd tovább kérdezősköd­tek a vendégek: — Kik vagy-tok? A bokrok mögül ezt vála­szolták: — Űt-tö-rők! S mikor kiderült, hogy a bokrok mögött úttörők van­nak elbújva, a tiszaföldvá- riak ezt kérdezték: ss Mi a csatakiáltásotok? A bokrok közül ez hang­zott: „Fürge ész, friss erő, úttörőknek ez a fő”. Vidánr/öttörők között S ekkorra már baráti han­gulat alakult ki, s a tiszaföld­vári úttörők ezt kérdezték; — Mi a nótátok? S ime n válasz dalban: „Mint a mókus fent a fán, Az úttörő oly vidám ...” Valamennyien előbújtak a bokrok közül, a vendégek le­ugráltak az autóról, s össze­fogódzkodva, nótázva indul­tak a mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet tanyaköz­pontjába. Itt Détár Mihály elvtárs, a tsz elnöke fogadta a pajtásokat. Megmutogatta, Megszólalt a kürt: Sorakozó! s elmagyarázta a vitrinben őrzött emiékserlegeket, em­léklapokat, majd közösen megtekintették a szövetkezet sertéstenyészetét, neonfényes tehénistállóját, s a messzire ellátszó fényes hidroglóbust s a szövetkezeti gazdák sze­mélygépkocsijait. A kirándulás a mezőhéki erdőben folytatódott tovább. Itt a pajtások vidám játék és nótaszó 'rézben töltötték az időt ebédig. Mikor pedig megfőtt az ínycsiklandozó ebéd, jó étvággyal fogyasz­tották el az árnyas fák lomb jai alatt. Ebéd után kölcsönösen vi dám, tréfás kultúrműsorral mókás játékokkal szórakoz tatták egymást. Közben ná­dor Béláné, a tiszaföldvári kisdobosok vezetője egy szép asztalterítővel ajándékozta meg a vendéglátó pajtásokat, akik viszonzásképpen egy szép zászlószalagot adtak paj­tásaiknak. Nem is győznénk felsorolni, kik voltak a legügyesebbek. Rendeztek a gyerekek zsák- banfutást, kerékpár lassúsági versenyt, lepényevést, lisztfú- vást, amellyel jól elszórakoz­ták a pajtások. Nincs olyan kellemes, amelynek egyszer vége ne szakadna. Alkonyat-tájt bú- csúz.kodni kellett. Pattogó út­törődallal köszöntek el egy­mástól, majd visszakiabálva, újabb találkozóra hívták meg egymást. Cs. F. vetésterület átlagában. Egy kijelölt 20 holdas parcellán pedig 500 mázsa. Ez a terü­let a szokásos mélyművelés mellett 300 mázsa komposzt és 7 mázsa műtrágyát kapott holdanként. Természetesen öntözzük is, a tőállomány pe­dig 85—90 ezer holdanként. (A termelőszövetkezetekben maximum 50—60 ezer.) — A rizsből szintén 20 hol­das táblán kíséreljük meg elérni a 100 mázsás átlagot. Pillangós elővetemény után Dubovszki 129-es fajtát ve­tettünk, holdanként 2 mázsa vetőmagot használva. Ilyen termés csak megfelelő tőállo­mánnyal biztosítható. Ez a parcella holdanként 10 má­zsa műtrágyát s vegyszeres gyomirtást kapott. A rizs mint másod vetés Említésre méltó, hogy a gazdaság rizsterületének több mint felét, 150 holdat, má­sodnövényként vetette. Az előtte betakarított őszi takar­mánykeverék 120 mázsa zöld­tömeget adott holdanként. (Nemcsak Kínában, nálunk is kétszer terem egy évben a föld, csak okosan kell gazdál­kodni.) A holnap mező­gazdasági gépe a repülőgép A Nagykunsági Állami Gaz­daságban már egyre több feladatot bíznak a repülőgé­pekre. Idén például 1700 hold kalászos vegyszeres gyomir­tását, 800 hold műtrágyázást és a rizsvetések felét repü­lőgépekről végezték. S ami­vel a vető vagy műtrágya­szóró gépek napokig kínlód­tak, azt a repülőgép órák alatt elvégzi. (Már. csak ezért is érdemes minél nagyobb táblákat kialakítani.) Négyszáz szarvasmarhát négy ember gondoz A szabadtartás előnyeit több tsz-ben gyakorlatból, másutt csak elméletből is­merik. Azonban e módszer tömegméretű gyakorlatával egyelőre csak az állami gaz­daságokban találkozunk. A Nagykunsági Állami Gazda­ságban ebben az évben négy 100 férőhelyes szabadtartá- sos istállót helyeznek üzem­be. Az önetető silók és ada­golt széna- önetetés alkalma­zásával 400 szarvasmarha gondozását összesen négy ember látja el. (Az eddigi istállótipusokban átlag 13— 15 állathoz kellett egy-egy gondozó.) A fentebb közölt számok tegnap még kuriózumként hatottak, ma már helyen­ként valósággá váltak, s hol­nap általános, mindenütt elő­forduló eredményekké lesz­nek. (Csak akarni kell.) Patkós Mihály Tizenötéves hazánk legidősebb termelőszövetkezete Sarkadon, a Fekete éri uradalom egykori cselédei nyomban a felszabadulás után, már 1945-ben megala­kították termelőszövetkeze­tüket, a Lenin Tsz-t. Hazánk első közös gazdasága most ünnepli fennállásának 15. év­fordulóját, s ezt a jubileumot a szövetkezet tagjai jó mun­kával, magas terméseredmé­nyekkel köszöntik. A 4520 holdas gazdaság ez évben ti­zenöt millió forint értékű árut, húst, zsírt, tejterméket, gabonát és egyéb terményt ad a népgazdaságnak. Az el­múlt másfél évtized alatt a volt cselédek élete is alapve­tően változott. Keresetükből arra is jutott, hogy kétszo­bás-fürdőszobás családi há­zakat építsenek. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom