Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-07 / 133. szám

1960. június 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 0FALUSI KIHELYEZETT KÖZÉP- ISKOLÁK Ha most lelkendeznék, okkal és joggal tenném. Okkal és joggal teszi ebben az esetben mindenki. Is­mét gazdagabbak lettünk egy fogalommal. Falusi ki­helyezett középiskolák. A ceruza először írja le, a nyomdában először szedik ólomba ezt a kissé szokat­lan hangzású mondatot. Jó esztendővel a mezőgazda­ság szocialista átszervezé­sének befejezése után itt, Szolnok megyében ezt is megértük. Napokkal ezelőtt a szol­noki vasútállomás peron­ján a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum fiatal tanára újságolta: „Besenyszögön megszületett a szolnoki járás első falusi kihelyezett középiskolája. Egy teljes osztály. A hall­gatók: vezetők, szövetkezeti gazdák, fizikai dolgozók’’ — mondta. Mi mindent juttat az em­ber eszébe ez az esemény? Azt legelsősorban, hogy ná­lunk ez a dolgok rendje. Fontos és szükséges lépés, törekvés azért, hogy a szö­vetkezeti gazdák mindin­kább urai, művelt, hozzá­értő gazdái legyenek birto­kuknak s a nagyüzemi adottságokat éppen ezért •jól kihasználhassák. Az is eszünkbe jut, hogy ezeknek a középiskoláknak az életrehívása szorosan összefügg a nagyüzemi gaz­dálkodással. Itt a nagy do­logidő s lám, ezzel mégis foglalkozhatunk, sőt foglal­koznunk kell. Az a leg­fontosabb, hogy a szövet­kezeti gazdáknak megjött a tanulási kedvük, mert most már erre is jut idő, s mert ahogy mondani szo­kás: evés közben jön meg az étvágy. Nálunk az ilyen dolgok­ra jut pénz és energia. Nem úgy, mint Spanyolor­szágban, ahol a csendőr­nek kétszer annyi a fizeté­se, mint az egyetemi tanár­nak. Vagy Brazíliában, ahol a múlt évben ezer gyer­mek halt éhen. A mi rendszerünknek a lényegéből adódik az is, hogy felnőtt emberek, dolgozó parasztok beülnek a középiskolák padjaiba és tanulnak, művelődnek. A szolnoki járás területén há­rom falusi kihelyezett kö­zépiskolai osztály létesült, Besenyszög mellett még Uj- szászon és Tiszaföldváron. A hallgatók 50—60 százalé­ka a növénytermesztésben vagy az állattenyésztésben dolgozik. A törökszentmik­lósi technikum tanárai ok­tatják őket s csak vizsgázni mennek az iskola székhe­lyére. — Mi így élünk. — ir — Rákóczi falviak Tápiószelén A szolnoki háziasszonyok a kísérleti gazdaság üzletének baromfi, hentes és más friss, ízletes élelmiszer áruiról is­merik Tápiószelét. A vásár­lók elégedettek a készáruval. A rákóczifalvaiak azt is látni, tudni akarják, milyen gondot fordítanak a gazdaságban az áruelőállításra. Ez késztette péntek reggel a rákóczifavi Béke Termelőszövetkezet 35 gazdáját, akik egyben az ot­tani mezőgazdasági szakkör tagjai is, hogy Tápiószelére látogassanak; A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya, a Hazafias Népfront megyei Bizottságá­nak szakemberei és a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem tanárai kalauzolták a látoga­tókat. Dr. Jánossy Andor, a Tápiószelei Kísérleti Intézet igazgatója mutatta be a gaz­daságot. Itt székel Európa második legnagyobb agro- botanikai intézete. Ennél csu­pán a szovjetunióbeli lenin- grádi intézet nagyobb. Ma­gyarország és a világ vala­mennyi tájának tizennyolc- ezer növényfajtájával kisérle- teznek. A földkerekség min­den ilyen természetű inté­zetével kapcsolatuk van. Ve­lük cserélnek növényeket flz aratási munkák megszervezése, az egészségügy és a tűzvédelem szerepelt a kunszentmártoni járási tanács VB ülésének napirendjén Másodikén ült össze a ta­nács VB, a nyári munkákra való felkészülés megbeszélé­sére. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a meglévő gé­pek kevésnek bizonyulnak a gabona betakarításához, meg kell tehát szervezni az arató­párokat. Erre felhívták a tsz vezetők figyelmét is. A nyári mezőgazdasági munkákra azonban nemcsak kapával-kaszával kell felké­szülni, fontos, hogy biztosít­va legyen a mezőgazdaság­ban dolgozók megfelelő egészségügyi ellátása. Az egészségügyi felelősök és ak­tívák kellő kiképzése már megtörtént, csak „sorompóba kell állítani” őket. Másik fontos kérdés: a tűzvédelem. Fokozott figyelemmel kell ügyelni az előírások betartá­sára. A termelőszövetkezeteknél súlyos raktárprobléma mutat­kozik. Fel fogják deríteni a tsz-tagok eddigi raktározási helyeit, s azokat is igénybe kell venni. Sokat segítene az is, hogy azok a tsz-tagok, akik gabonakölcsönt vettek fel, a géptől egyenesen a ter­ményforgalmi raktárába szál­lítsák a visszaszolgáltatni kí­vánt gabonát, feleslegesen ne tárolj ák otthon. A kereskedelmi felügyelő ellenőrzi a boltok raktár- készletét, s elrendeli a meg­felelő készlet tartalékolását, valamint a boltok nyitvatar­tási idejét célszerűen szabá­lyozza A mezőgazdasági dol­gozók ellátásában fennakadás nem lesz. egyre szaporodó gyűjtemé­nyük számárai A kísérleti intézetnek nagyszerű a baromfitelepé is. Antalfia János gazdaságveze­tő tervei szerint építették a baromfikombinátot. Egy gon­dozó nyolcezer csirkét nevel náluk. Az itatást, etetést tel­jesen gépesítették. Nyolc he­tes korra nyolcvan, kilencven dekásak a csibék. Egy kilog­ramm súlygyarapodás csupán 17,60 forintba kerül az orszá­gos 22—23 forinttal szemben. A csibéket szecskázott szal­más, mély almon nevelik. A növénynemesítő telepre is ellátogattak a rákóczdfal- vaiak. Búzából 3.385, árpából 1.318 és rozsból 238 fajtával kísérleteznek. Vizsgálják a gabonafajták életképességét, betegségekkel szembeni el­lenállóképességét, termeszté­sének gazdaságosságát. Bur­gonyából 500, kukoricából ezer fajtát ültettek az idén. Ahány lucemaliajtát ismer a világ, az mind megtalálható itt A kísérleti intézet tudo­mányos munkatársai sok-sok tanáccsal szolgáltak a Szol­nok megyei szövetkezeti gaz­dáknak. El is határozták a rákóczifalviak, hogy kísérlet­képpen kipróbálják az egy éves Uicematermesztést. Ez a lucemafajta öntözéssel hol­danként 50—60 mázsa szénát ad. A tápiószelei tudományos dolgozók vállalták: segítik a rákóczifalvai Béke Terme­lőszövetkezet kísérleteit; A délutáni órák azzal tel­tek, hogy a helybeli múze­ummal, a Tápiógyörgyéről származó ókori leletekkel is­merkedtek a vendégek. V. K. 0/1310* Rendelkezés a tanárjelöltek Iskolai gyakorlatáról A tudományegyetemek ta­nárszakos hallgatóinak isko­lai gyakorlatát kísérleti jel­leggel szabályozták. A ren­delkezés többek között ki­mondja: az iskolai gyakorlat célja, hogy a tanárjelölt mindkét szaktárgya tanításá­ban alapvető gyakorlatot sze­rezzen. Államvizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az iskolai gyakorlat követelmé­nyeinek megfelelt. A tanítá­si gyakorlat az oktatási év kezdetétől annak végéig tart. A tanárjelölt gyakorlatát az első félévben egyik, a máso­dik félévben másik szaktár­gyából végzi. Feladatuk a ta­nárjelölteknek az is, hogy megismerjék az iskolák úttörő-, illetve KlSZ-szerve- zeteinek életét, a politechni kai kérdést, a gyakorlati fog­lalkozásokat és a termelési gyakorlatokat. (MTI} fl tószegi Dózsa Tsz dolgos gazdái között Ő131/D TELEK ILLÉS szegődött mellénk vezetőnek, hogy megmutassa gazdaságukat. Nagy területet bejártunk, de így is csak egy-egy részét lát­tuk annak a határnak, ami­ből kevés híján hétezer hol­dat a tószegi Dózsa Tsz tag­jai mondanak magukénak. A dús termést ígérő, hatalmas búza- és árpatáblákat kuko­rica, cukorrépa váltogatja. Az egybefolyó üde zöld szín­ből messze fehérük a száz­férőhelyes új tehénistálló. A téglából épült, kívül még be- pucolatlan tízezres csibene­velőt is könnyen megtalálja a szem. Nem takarja még fa vagy bokor, hisz maga az épület is néhány hónapja ké­szült. A két csibegondozó, Telekné és Bakosné, akik tár­saikkal a többezer aprójószá­got gondozzák, már arról ta­nakodnak: milyen fa nő a leggyorsabban, hogy ősszel azzal fásítsák a baromfitelep környékét. A tíz hold szőlőben Móri Lajos elvtárssal három férfi és hat nő dolgozgat. Akad itt mindig tennivaló. De most mégis néhány napra a kuko­rica kapálását végzik ők is. Mári Lajos pártvezetőségi tag így vélekedik: — Most a kukorica gyom­talanítására kellett minden erőt összpontosítani. Mi, párt­tagok beszéltünk az idősebb emberekkel is, hogy ha tehe­tik, segítsenek. Kolozsvári Mihály, Paja László, Bokor Frigyes, a nyolcvan éves Gi- gor bácsi és még többen — rendszeresen dolgoznak is. — S az asszonyok? Azok Is derekasan helytállnak — mondja Mári elvtárs, s ezt bizonyítja Gúti László bri­gádvezető és Szűcs Antal tsz- elnök is. Szües elvtárs név szerint megemlíti Hatvani Jenőné és Szabó Sándorné munkacsapatát, melynek tag­jai ez egy személyre kimért 1100 négyszögöl cukorrépánál jóval többet kiegyeltek, meg­kapáltak. Antal Istvánná és , ifjú Maiercsik Mihályné ■ ahogy saját területükön elvé­gezték a munkát, újabbat vállaltak. De sorolhatnánk a | neveket, hiszen például a III. ' sz. üzemegységben keresve sem találnak olyan tagot, aki egyedül műveü területét. Sz. Molnár Ferencnek asszony­lánya szokott segíteni. Bokor József fogatos a minap is feleségével együtt kapálta a kukoricát. — Fogatosok is kapálnak? NEMCSAK ők, de a kerté­szeti, szőlőbeli dolgozók és a szállítóbrigád tagjai is — vá­laszol a tsz-elnök. — A nö­vénytermesztésben dolgozó tagoknak három hold kapál- nivaló jut, egy-egy fogatösra ennek felét mértük ki. A töb­bi területről segítségképpen csoportosítottuk ide az erőt. Nem lehet késlekedni a gyomtalanítással, mert a kö­zös kukoricánál átlag 25 má­zsa szemtermést akarunk el­érni, négyszáz holddal pedig a harminc mázsás mozgalom­ba is beneveztünk. A Dózsa Tsz párttagjaival, szorgoskezű asszonyaival folytatott beszélgetés azt tük­rözte: mindenki ismeri a ter­melési tervet, azt, hogy miből mennyit kell termelniük, va­lamint a premizálási rend­szert is. Ebben — csakúgy; mint a munkára való mozgósításban — jórésze van a pártszerve­zetnek. A kommunisták raj­ta tartják kezüket a termelés ütőerén. Kiss Lászlóné, Fü- löp Ferencné elvtársnők és még többen elmondották: szinte minden párttaggyűlé­sen foglalkoznak a termelés­sel, a tsz munkájával. Kiss Vince elvtárs, a párttitkár is naponta járja a határt. Emel­lett gyakran meghal1 gat ja a pártvezetőség a tsz-elnök és az agronómus beszámolóját a munkák állásáról, a termelé­si terv teljesítéséről. A párt­tagok pedig nemcsak példa­mutatóan dolgoznak, de sok hasznos javaslattal segítik az előbbreiutást. Telek elvtárs mondta el, hogy a munkaigé­nyes cukorrépa termesztésé­ért nem nagyon lelkesedtek a tsz gazdái. A párttagok türel­mes felvilágosító munkával küzdötték le ezt az idegenke­dést, s most a jól jövedelme­ző növény 120 holdon díszük. Napraforgót nem is tervez­tek, de biztos nem bánják meg, hogy ötven holdon ezt vetettek. A nagyobb olajtar­talmú szovjet vetőmag ter­méséért a magyar napraforgó átvételi árának dupláját kap­ják. Azzal is jól jártak, hogy a betervezett tíz hold mák helyett harminc holdon ter- meük ezt a növényt. A TÓSZEGI DÓZSA TSZ eredményei is bizonyítják: a kommunisták akár vezető­poszton, akár egyszerű tag­ként dolgoznak, sokat tehet­nek a termelési terv teljesíté­séért. Ha mindig figyelemmel kísérik, hol tartanak, hol mu­tatkozik hiba, a nehézségeket is könnyebben leküzdik. Nagy Katalin T estvér lapja ink írjók Új kombájnosok Mindössze három hét vá­laszt el bennünket az ara­tástól. Ezen a nyáron mind­egyik képzett traktoros, ara­tócséplőgép vezető akaratára, szívére, tapasztalatára nagy szükség lesz. Az első olyan nyár ez, amikor a türjei gépállomás gépei egytől-egyig a tsz gazdaságok gabonáját vágják.... A gépállomás veze­tősége a pártszervezettel egyetértésben fontos határo­zatot hozott: „Arra az elha­tározásra jutottunk, sok pénzt és időt takarítunk meg, ha az új kombájnokra az üzem legképzettebb szak­embereit ültetjük. Mind a négy gépet a legjobb négy szerelő kapja.” — Pánger József tapasz­talt traktoros most fog majd először kombájn-volánt. Je­lenleg Pápán, a traktoros is­kolán tanül. (Zalai Hírlap) Tsz nyugdíjasok ünnepsége Kedves és meghitt ünnep­ség zajlott le nemrég Enyin- gen. A Nőtanács, a Vörös- kereszt helyi szervezete, a község szövetkezeti gazdái­val karöltve megrendezte a Vörös Hajnal Tsz 50 nyug­díjasának találkozóját. Az ünnepségen vacsorával ven­dégelték meg a munkából ki­öregedett tsz tagokat és do­hánnyal, valamint virágok­kal kedveskedtek nekik. A késő esti órákig vidám bará­ti beszélgetés folyt az ünnep­lők, az aktív és nyugdíjas tagok között (Fejér megyei Hírlap) Újburgonyát szállít az Úttörő Tsz Ä nyiregyházi Úttörő Ter­melőszövetkezet sokat segít Nyíregyháza zöldségellátásán. Kertészetükből már az idén is számos zöldségfélével gazdagították a nyiregyházi piacot. Eddig retekkel, zöld­hagymával, spenóttal, petre­zselyemmel és sárgarépával jelentkeztek. A szövetkezet elnöke — Farkas András elvtárs — tájékoztatója sze­rint 8 holdas korai burgo­nyájuk olyan állapotban van már, hogy június 5-e utáni napokban megkezdik a sze­dést és a krumplit viszik a nyiregyházi piacra. (Kelet-Magyarország) Üzemszervezési tapasztalatcsere Kora tavasszal alakult meg Hajdu-Bibar megyében a tsz üzemszervezési szakbi­zottság, amelynek munkájá­ban a megye legjobb szak­emberei vesznek részt. A megalakulás óta a szakbizott­ság igen sok hasznos meg­beszélést, tapasztalatcserét szervezett. Egy hónappal ez­előtt a hajduszoboszlói egye­temi tangazdaságban tartot­tak a termelőszövetkezeti ve­zetők részére széleskörű üzemszervezési tapasztalat- cserét. Június 3-án pedig az ország legnagyobb és egyik legjobb szövetkezetében, a nádudvari Vörös Csillag Tsz- ben az üzemszervezési szak- bizottság az új és megnöve­kedett tsz-ek vezetői részé­re szervezett tapasztalatcse­rét, (Hajdú-Bihari Napló) Szépülő tsz-porták Pár évvel ezelőtt a terme­lőszövetkezetek — nagyrészt a régi uradalmaktól „örö­költ” — major udvarain leg­több helyen tengelyig ért a sár, nagy volt a rendetlen­ség. A csepregi Petőfi Tsz- portáján az egykori cseléd­lakások előtt voltak a sertés­ólak, s a trágyatelep is. A major új gazdái azonban vál­toztattak ezen. Tatarozták a házak elejét, parkírozták az udvart. Szépen kicsinosítot­ták a szövetkezeti portát Nagvgeresden, Sajtóskálon s még több községben. Vassu- rányban nemrég kikövezték az udvart és cementlapokból járdát építettek a szövetke­zeti központban. (Vas Népe) Harminc gépes baromfikeltető állomás épül Mezőkov ácsházán Mezőkovácsházán új ba­romfikeltető állomás épül. A Szövetkezetek Megyei Érté­kesítő Központja mintegy 10 millió forint beruházásból rendbehozza a volt gyapot­raktárt. Ott némi átalakítást végeznek és berendezik a keltető üzemet. A szakembe­rek véleménye szerint a me­zőkovácsházi keltetőállomás igen korszerű, közép Európa egyik legmodernebb üzeme lesz. Az ott elhelyezett gé­pekkel évente fele annyi csi­bét keltetnek majd, mint amennyit a megyében jelen­leg működő keltetőállomás együttvéve. (Békés megyei Népújság) Amit lehet saját erőből Az óföldeáki Arany Ka­lász Termelőszövetkezet megalakulásakor gyéren ál­lott állatférőhely dolgában, így aztán a tsz vezetősége minden erőt felhasznál arra, hopv saját erővel és állami támogatással minél hama­rabb istállókat építsenek. — Megkezdték egy 50 férőhe­lyes vegyes-istálló építését, amelyet egy régi gépszín át­alakításával — 10 ezer fo­rintos anyagráfordítással — a tsz építőbrigádja csinál. A patronáló vállalat a szegedi DÁV Igazgatóság KISZ bri­gádja pedig társadalmi mun­kában már a villanyt is be­szerelte. A tsz-ben ebben a hónapban még egy 30 férő­helyes szarvasmarha istálló építéséhez is hozzákezdenek. (Csongrád megyei Hírlap) Fejtett borsó kerül forgalomba A dolgozó nők második műszakjának megkönnyítése érdekében a MÉK Vállalat csongrádi Sugár-úti tartósító üzemében új borsókifejtő gé­pet üzemeltet. Az üzemi konyhákat látják el fejtett borsóval, de jut bőven az üz­letekbe is. Egyelőre naponta 16 mázsa borsót fejt ki a gép, de az igények szerint ezt a mennyiséget növelni tudják. Hasonló módon előkészítve hozzák forgalomba majd a tököt is. A MÉK ugyanis tökszeletelőgépet szerzett be. (Ajánljuk a Szolnok megyei illetékesek figyelmébe! — A szerk.) (Dél-Magyarország) Boglyákban a széna A kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet az első kaszálású hereszénáját már betakarította. A tsz tanyaközpontjában egymás mellett boksákba» szárad az érté* két takarmány-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom