Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-04 / 131. szám
2 SZOLNOK MEGTEl NÉPLAP 1360. Június 4, Lwdek a pedagógus nap virágcsokrai mellé Hruscsov elvtárs válaszai a sajtóértekezleten Olvasóink, tudósítóink nagy szeretettel emlékeznek meg e napról, melyen gyermekei ink, ifjúságunk nevelőit ün- neplik. • Ádám Ferenc, a Hazafias Népfront tiszafüredi járási titkára írja: ma feldíszített termekben, ünneplőruhás tanulók fogadják a pedagógusokat. A népfront és a tömegszervezetek tagjai lakásukon keresik fel holnap délelőtt a nevelőket, és ott köszöntik fel őket. Vasárnap délután találkozót rendeznek részükre, £ Ugyancsak Tiszafüredről írt Nagy János. Béky Pálné Jávor Sarolta tanárnőről ír meleg szeretettel, aki harminchárom éve működik a pedagógus pályán. Kitűnően oktatja a rábízott fiatalokat és politikailag is neveli őket. Sarolta néni több mint ezer gyereket tanított számtanra, mértanra, logikus gondolkoi zásra ezidő alatt. Csak a tii szafűredi pedagógusok közül több mint húsz az ő növendéke volt. Élenjárt a tsz- fejlesztési kampány idején is. Aíosí a pedagógus-napon megkülönböztetett szeretettel és tisztelettel fordulnak az idős tanárnő felé, * Lantos Jánosné esépai olvasónk nagy szeretettel ír egy helybéli tanítónőről. *,Amikor én gyermek voltam — írja —, ez a tanítónéni vezette az osztályt. A cipőtleneknek, rongyosoknak cipőt vagy ruhát szerzett, sokszor a saját zsebéből vett egyet-mást. Uzsonnát mindig úgy hozott, hogy akinek üres volt a táskája, annak adhasson. Kötelező volt a kézimunka, de bizony az osztály felének nem volt kötőtűre és pamutra pénze, tehát ő vette meg. Egész oldalakat lehetne teleírni az ő emberi nagyságáról. Gyermekeinket is ő neveli: Horpácsi Nándorné, Tóth Hona tanítónő. Már egyetemisták is vannak azok között, akiknek a szüleit is 5 tanította. És még ma is szép és fiatal. Jól mondják, hogy „aki szereti az ifjúságot, az maga is fiatal marad.’' * Három levél. Mind a három a nevelő megbecsülését, a pedagógus szeretetét tükrözi. Mi pedig örömmel nyújtjuk át ezt a három megemlékezést, mint három szál virágot, az ünnepi csokorhoz. Három újabb földrengés Chilében Santiago de Chile — (MTI). Csütörtökön három újabb földrengést jelentettek az elemi csapások sorozatától sújtott és mérhetetlen károkat szenvedett dél-chilei Concepcion és Llanquihue tartományból. zett, melyekből többet közöltünk. A vita összefoglalására Dezséry Lászlót, a Magyar Rádió főmunkatársát kértük fel, akinek cikkét a június 5-i, vasárnapi lapszámunkban közöljük. (Folytatás az 1. cűdalróiUj rá, hogy ne engedjük meg, sőt visszaverjük az agresz- sziót”. Ezután az Izvesztyija tudósítója utalt Lincoln White- nak, az amerikai külügyminisztérium képviselőjének nyilatkozatára, amely szerint Amerika az adott esetben ■ „teljesíti kötelezettségeit” szövetségeseivel szemben, A tudósító megkérdezte Hruscsovtól, mi a véleménye erről a kijelentésről. — Ismerem ezt a nyilatkozatot, s meg kell mondanom, nem tartom okosnak, sőt ostobának vélem — jelentette ki a szovjet kormányfő. E szerint az Egyesült Államok ismét megmutatja: a régi álláspontra helyezkedik, nem ismeri el, hogy a kémrepülés agressziós cselekedet volt. — Ez 'lényegében azt jelenti, hogy az Egyesült Államok így szól szövetségeseihez: „Ne ijedjetek meg, ha a Szovjetunió rakétáival megsemmisít benneteket. Ne féljetek! Jelen leszünk a temetésen. Ti csak folytassátok nyugodtan eddigi politikátokat”. — Mondotta Hruscsov a jelenlévők hatalmas derültsége közepette. — Remélem, hogy azokban az országokban, amelyekben amerikai támaszpontok vannak, akadnak józan gondolkodású emberek, s ezek helyesen értelmezik ezt a nyilatkozatot. — Megértik, hogy Lincoln White nyilatkozata csupán a hidegháborút és azt segíti elő, hogy a hidegháború melegháborúvá váljék. Ilyen háborúban az első csapást természetesen azokra az országokra mérik, ahol támaszpontok vannak. Az ilyen kijelentések csak bizonyítják annak a következtetésünknek a helyességét hogy a Pentagon agresszív körei és Herter, Nixon, Dillon — közbevetőleg megemlítem: ez korántsem csökkenti Eisenhower elnök felelősségét — arra számítanák, hogy egy új háború esetén elsősorban a szövetségesek vére folyna, a Szovjetunióval szomszédos országok szenvednék a csapásokat. Szeretném, ha a népek tudatában lennének,hogy mi nem akarunk háborút* de mindent megteszünk hazánk szuverénitásának biztosítására. Hruscsov példának hozta fel Törökország helyzetét. Az amerikai támaszpontok Létesítését Menderes miniszterelnök engedte meg. Menderes viszont most már börtönben ül. Az új török kormány vezetője Gürsel tábornok többször is kijelentette, hogy visszatér Atatürk politikájához. Ez a politika annakidején lehetővé tette a két ország együttműködését. Mi barátságot akarunk Törökországgal. Barátságban akarunk élni más országokkal, így Angliával, Francia- országgal, Olaszországgal is, ahol a legfontosabb amerikai támaszpontok vannak. Én ugyan most pontosan nemtudom e támaszpontok elhelyezkedését, de van vezérkarunk, s vezérkarunk térképein ezeket a támaszpontokat minden bizonnyal feltüntetik. A Pravda tudósítója megkérdezte a szovjet kormányfőtől, mi a véleménye azokról a nyugati hírekről hogy a csúcstalálkozóra esetleg hat-nyolc hónap múlva sem kerülhet sor, Hruscsov hangsúlyozta: A csúcstalálkozóra nem csupán a Szovjetuniónak, hanem minden országnak szüksége van, s ha erre nem kerülhet sor hat-nyolc hónap múlva az kétségkívüli elkeseríti a népeket. Hruscsov utalt arra, hogy egyes nyugati hírek szerint a csúcstalálkozó elmaradása lehetővé tenné a legfontosabb nemzetközi kérdések megoldásának elodázását, így például időben kitolhatná a német békeszerződés megkötését és Berlin helyzetének rendezését. — A határidő eljön, s ha azt látjuk, hogy a nyugati hatalmak részéről nem mutatkozik tárgyalókészség, — összeülünk szövetségeseinkkel, kidolgozzuk a békeszerződés feltételeit, felhívást intézünk mindenkihez, hogy csatlakozzék hozzánk és minden bizonnyal aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal — mondotta. — Ez azt jelenti, hogy megszűnik a nyugati hatalmak belépési joga Nyugat-Berlin területére. Akkor csak az NDK kormányának lesz joga az ország egész területének ellenőrzésére. Aki pedig ilyen esetben háborúval fenyegetőzik, az vállalja a következményeket. Mi nem akarunk háborút! Egyetlen célunk, hogy felszámoljuk a második világháború következményeit, a veszélyes tűzfészket. Fel akarom hívni Anglia és Franciaország kormányát, — hogy legyen bátor, mondja ki nyíltan, amit gondol — folytatta Hruscsov. A továbbiakban utalt rá, hogv egyesek, bár nem vallják be, nem tartják érdeküknek Németország egyesítését. — Eisenhower elnök maga mondta nekem — mondotta Hruscsov, — hogy Németország egyesítését nem tekinti célnak, mert tart egy erős, egységes NémetországtóL Hruscsov ezután hangsúlyozta: Németország egyesítése maguknak a németeknek az ügye, A Monde tudósítója megkérdezte, milyen fegyverekkel mérhet csapást a Szovjetunió határsértés esetén a támaszpontokra? Hruscsov válaszában kijelentette: Ez részletkérdés, — ami Nyegyelin tüzérségi fő- marsallnak, a rakétafegyvernem főparancsnokának hatáskörébe tartozik Nyegyelin marsallnak bőven van választéka megfelelő fegyverekből. Megtalálja, milyenre van szükség — mondotta mosolyogva Hruscsov, majd komolyra fordítva a szót kijelentette: Az ilyen helyzetet azonban minden ország elkerülheti. Ehhez rendkívül kevés kell. Nem szabad megengedni, hogy az USA a támaszpontokat a Szovjetunió elleni agresszióra használja fel, sőt a legjobb lenne az ilyen támaszpontokat teljességgel megszüntetni. Az UPI amerikai hírügynökség tudósítója — utalva Hruscsov kijelentésére, hogy Nyegyelin marsall rendelkezik a rakétafegyverek felett, — megkérdezte, azt jelenti-e ez, hogy a marsall saját döntése alapján nukleáris fegyvereket alkalmazhat? Azt akarja tudni, hogy a mi országunkban milyen a parancsnokiás rendje? Kérdezte mosolyogva Hruscsov. Ez titok. Az Amerikai Egyesült Államok egyébként régen foglalkozik az ilyen kérdésekkel, hogy úgy mondjam ki akarja szimatolni amit egyébként nem tud. Őszintén szólva, az elnökük is kémfeladatokon töri a fejét. — A mi országunkban rend van. Kormányunk ad parancsot a honvédelmi miniszternek, a miniszter pedig a fegyvernemek parancsnokainak és ezek teljesítik azt, hiszen ez a szovjet kormány parancsa. — Meg akarom mondani az érintett ország népének, hogy nyugodtan alhatnak: A Szovjetunió senkit sem fenyeget, csupán azt akarja, hogy tartsák tiszteletben határait, ne hajtsanak végre kémrepüléseket területe fölött. Magától értetődik, hogy ha ezt nem tartják be, akkor lecsapunk a támaszpontokra. — Az amerikai Natinon and Guardian című lap tudósítója kijelentette: Adenauer volt az egyetlen, aki nyíltan helyeselte az U—2 repülőgép kém- tevékenységét. Megkérdezte, mi erről Hruscsov véleménye. — Ez megint csak azt bizonyítja — válaszolta Hruscsov — milyen helyes gyakori nyilatkozatunk arról, hogy Adenauer olyan ember, aki aggkori elmegyengeségben szenved. Egyetlen józan ember sem akarja a provokációk folytatását az atom és rakétafegyverek korszakában, hiszen tudja, mire vezethet ez. — Adenauer szövetségeinek fel kellene figyelniük az ilyen nyilatkozatra. Már régen rá kellett volna huzni a kényszerzubbonyt és elszállítani a bolondok házába, hiszen ez az egyetlen megfelelő hely az ilyenek számára. A TASZSZ tudósítója felvetette: Az USA kormánya a „nyílt égre’1 vonatkozó javaslatát az ENSZ közgyűlés elé akarja terjeszteni. Megkérdezte: Mi ezzel kapcsolatban Hruscsov véleménye? — Az Egyesült Államok joga, hogy beterjesszen ilyen javaslatot, a mi jogunk arról dönteni, hogy beleegyezünk-e vagy sem. Az effajta javaslat — kém javaslat, amely mit sem ér. Hruscsov elmondotta: Eisenhower már 1955-ben a genfi értekezleten beterjesztette ezt a gyermekes javaslatot. Kijelentette: Az elnök magatartása akkor is olyan volt, hogy nem lehetett bízni abban, józanul ítéli-e meg a helyzetet vagy sem. Ha Ei- senhover elnöksége végetér, a mi országunkban legfeljebb gyermekotthont vezethetne. Bizonyos vagyok abban, hogy jó lenne a gyermekek mellé. Állami politikát azonban nem szabad rábizni.’' Hruscsov elmondta, hogy 1955-ben a genfi tárgyalásokon is a gyakorlatban nem Eisenhower, hanem Dulles volt az amerikai küldöttség vezetője. Ezt a szerepet miután Foster Dulles meghalt — egyik testvére, Allen Dulles vette át. Igaz, a rokoni kapcsolatok nem lényegesek, hiszen Alles Dulles nyomában ott vannak Nixon, Herter és mások. Az is jellemző, hogy Elsenhower elnök olyan felelősségteljes pillanatban, amikor az Egyesült Államokban például szenátusi vizsgálat folyik a párizsi csúcstalálkozóval kapcsolatban, elutazik golfozni. Ilyen ember nem képes államot vezetni. A New Age című indiai lap tudósítója megkérdezte: Elkerülhetetlennek tartja-e Hruscsov a háborút és megváltozott-e ezzel kapcsolatos álláspontja az utóbbi időben. — Erre a kérdésre alaposan válaszoltunk a huszadik kongresszuson és ma is ez az álláspontunk. Semmi olyan nem történt, ami megváltoztatta volna véleményünket, sőt az események menete igazolja azt — mondotta a szovjet kormányfő. Nemzetközi szeminárium Moszkvában Moszkva (TASZSZ). A Moszkvai Állami Egyetem épületében egy hónapos nemzetközi szeminárium kezdődött az orosz nyelv problémáinak megjavítására. Dezséry László cikkét vasárnap közöljük Bizonyára emlékeznek kedves olvasóink az 1960. április 8-i lapban megjelent „Kialszik a tűz” című levélre. A három pőrtelki kislány soraira — amit vitára bocsájtottunk — igen sok értékes válasz, vélemény érkeOtt Ültek csendesen a négy karóra ácsolt kis pádon. Az utca felől jói tékonyan takarta őket a deszka- palánk, felfogva a lámpafényt, amely egyébként is alig érintette a téglából rakott járdát, úgy letompította az égőt körülfogó tölcsér. Csupán a pad fölé boruló öreg jázminbokor ezernyi fehér csillaga kelt versenyre az égi csillagokkal, hogy megbontsa a sötétséget. — Szeretsz, Piroska? — kérdezte a fiú már másodszor, kissé bátrabban. Nem remegett a hangja, túl volt a nehezén, az első vallomáson. A lány lángpirosan ült, forró kezét a fiú tenyerébe csúsztatta. János nem várt már a szavakra. Az egyik kezével átfogta kedvesét, a másikkal meg maga felé fordította a gyengéden tiltakozó fejet és félve, gya- korlatlanul, szájával megérintette a kissé megnyílt ajkakat. A suta kis csók után mindketten ijedten húzódtak el egymástól, csak kezük maradt összefonódva továbbra is. Hallgattak. A hosszúranyúlt csendet a lány törte meg: — Nézd, János — mutatott a karjára, amelyen ott remegett egy fris- senhullt virágszirom. — Jázminvirág — bólintott a fiú, azután, mint akinek rmgyhirtelen valami igen kedves jutott az eszébe, a lány felé hajolt és megismételte: — jázminvirág. Tiszta, hófehér, olyan, mint te. Nem is szőlítlak ezután máskép, csak így: Jázminvirág. A lány aprókat nevetett. Tetszett az új név. Hálából kedvesen beletúrt a fiú makrancosán hullámos hajába. — A jázminvirág hamar meghal. Lásd, ez is elmúlt. Élt, illatozott, magához csalogatta a pillangókat, s most lehullott. Nemsokára még az emlékét is elsodorja a szél. — Igen, ez meghalt — bólintott a fiú, de az én Jázminvirágom az él... örökké. Bent a konyhában Dömötör Sándor készülődött. Belebújtatta lábát o papucsba. Kiszól majd a lánynak. Nincs ugyan még nagyon későn, de az illendőség így kívánja. Érezzék a fiatalok, télügyelet alatt vannak. Papp Péter: Jázminvirág 7^ Mert a fiatal vér hamar lobban, kivált mégha a jázminvirág illata is bolondítja. Jó hangos csörömpöléssel nyitotta ki a konyhaajtót s kikiáltott a sötét udvarra: — Piroska! Hangját hatalmas robbanás nyelte el, azután még egy és sorozatban a többi. A város túlsó széléről az ágyúk torkolattüzei villantak, apró piros csillagok kúsztak az égre, s a beálló pillanatnyi csöndbe fenyegetően belebúgott egy repülőgép motorja. Ismeretlen zengő, sivító hang hallatszott s két hatalmas robbanásban halt el, megremegtetve még itt is, a város másik szélén a levegőt. Majd csend lett, rémítő, mély csend, amelybe távolból belesírt egy mentőautó szirénája. £ Másnap reggel János nehezen ébredt. Szórakozottan locsolta mosdás közben magára a vizet. A reggeli sem ízlett. — Megyek szolgálatba — ölelte át édesanyja vállát. A légoltalmi központ udvarán már sorakoztak a szolgálatban lévők, amikor János odaért. A parancsnok — egy idősebb rendőrtiszt — ezüst- fogantyús botjával a levegőbe suhogtatva adta ki parancsait. Távolabb civilek álltak bátyúkkal, bőröndökkel. Az éjszaka leesett két bomba óta megnőtt az óvóhely becsülete. Az embergyűrű közepén egy cingár férfi élvezte a szereplés hevét. — Mert kérem, olyan volt az a ház, mintha ketté vágták volna. A szoba épenmaradt falán még a kép sem mozdult meg, a ház másik fele meg sehol, csak gödör, téglahalmaz és gerenda. Mondom kérem, saját tulajdon két szememmel láttam. Egyesek azt is tudni vélték, hogy összedült a fél utca, mások meg halottak százairól beszéltek. bt Csupa véletlen ez uraiml » szólt közbe egy jólöltözött férfi. — Sajnálatos véletlen. Mert Magyar- országot soha nem fogják bombázni az angolok és az amerikaiak, mert a mi országunk — és itt felemelte hangját, hogy a távolabb állók is hallják — a Nyugat előretolt bástyája a pusztító bolsevizmus ellen. Nincs mitől félnünk,, uraim, én megyek is haza. A viszontlátásra. Alig mondta ki az utolsó szót, amikor felvijjogtak a szirénák. Messziről furcsa zsongás hallatszott, majd fokozatosan erősödött a motorzaj a vésztjósló dörgésig. Mély orgonahang zúgott, azután szörnyű sivításba csapott át. A hatalmas dörrenésekre megrázkódott a föld. A vastag betonóvóhely falai remegtek, s hintázott a padlója. Az emberek elsárgult arccal szorongtak a padokon. Némelyik ajka hangtalanul mozgott, mások a kezüket tördelték. És fenn, a föld színén elszabadult a pokol. Zengett, zúgott, csattogott minden. Épületek omlottak össze, kis házak temették maguk alá tulajdonosaikat. Vágyak, remények, megvalósult álmok semmisültek meg pillanatok alatt. Vasúti sínek kunko- rodtak az égnek, hatalmas mozdony- alkatrészek repültek százméterekre. Őrjöngő emberek rohantak az utcákon és rogytak össze. Az állomás környékét elborította a sűrű, fekete füst és az égett hús szaga. Ki tudta felmérni, meddig tartott a pokoli tánc? Hisz olyan lassan ocsúdott a félelemtől megbénult emberi értelem. Örökkévalóságnak tűntek akkor a pillanatok, és ajándéknak az élet. Az amerikai repülőgépek bombatámadása után megbolydult a légoltalmi parancsnokság. Hírvivők jöt- tek-mentek, emberek könyörögtek segítségért, hírekért. Jánost az állomáson túli városrészbe osztották be romeltakarításra. — A Farkas utcából kérnek segítsél get — szólt az eligazítás. Az utcákon embertömeg áramlott az állomás felé. Kit a kíváncsiság, kit a hozzátartozók féltése vonzott a bombázott területre. A Farkas utca elején szomorú látvány fogadta a mentőcsapatot. Egyetlen ház sem maradt épen. János leugrott a kocsiról és Dömö- törék háza felé rohant. A kaput nem kellett keresnie, az út közepére dobta a légnyomás a kerítést. A ház teteje féloldalra dűlt, az ablakok törött üveggel, felszaggatva tátongtak az udvarra. A kis padot egy vasúti kocsi tengelye Toppantotta ketté s most arra hajoltak a megtépázott jázminbokor letörött ágai. Az istállóépület kettévált, az eleje ledült. A romok tetején egy gerendacsonk kiszabadításával egyedül küszködött a gazda. — Sándor bátyám, Piroska hol van? — ugrott melléje János. Dömötör a fejével intett lefelé s csak később szólt: — mind a ketten™. az anyja is... Szótlanul bontották a romokat. Ruhájukat, arcukat belepte a por. Dömötör Sándor meg Udvari János poros arcán mély árkot mart a le- esurduló könny. — Ott vannak — kiáltott az egyik mentő. Az istálló épen maradt sarkában feküdt Piroska, csak a feje látszott ki az omladék alól, mellette furcsán összegörnyedve borult a földre az anyja. Vigyázva emelték ki a két nőt. Dömötömé már nem mozdult, amikor a kabátokra lefektették, szája szélén vékony csíkban szivárgott a vér. A lány melle alig láthatóan hullámzott. Ajkai néha megremegtek, amikor mosták le arcáról a szennyet. Kis idő múlva felnyitotta a szemét is, s amikor meglátta a föléje hajló fiút, fáradt mosoly futott át arcán. Ajkáról nehezen, sóhajtva szállt a szó: — Későn... későn érkeztél... János. Tudod... a jázminvirág hamar«_ meg ... meghal. * Június 2-án volt 16 éve annak, hogy Szolnokra gyilkos amerikai bombatámadás zúdult)
