Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-29 / 152. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. június 29. Meghalt Harry Polliit elvtárs A fáradhatatlan szervezőt, az angol munkásmozgalom veterán harcosát, Harry Polliit elvtársat váratlanul elragadta közülünk a halál. — Megdöbbentő a hír: Harry Polliit elvtárs, a Nagy-Brítan- nia Kommunista Pártjának elnöke, aki egyben évtizedeken át a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló alakja volt, 69 éves korában elhunyt. Tizenhat éves volt, amikor mint fiatal kazánkovács szervezte szaktársait. Ű maga pedig részt vett a sztrájkokban. A szakadatlan munkában edződött hűséges, képzett munkásvezérré. S mint igazi vezető, nemcsak saját népével törődött, a Szovjetunió elleni intervenciós háború idején ő szervezte az „El a kezekkel Oroszországtól”: mozgalmat. Szította, szervezte a nyugat-európai munkások szolidaritását a szovjet állam iránt. S épp úgy örült a szovjet nép akkori sikereinek, mint a mi szocializmust építő munkánk eredményeinek. — Többször járt hazánkban. Negyven évvel ezelőtt Harry Polliit elvtárs egyik megalapítója volt Nagy-Britannia Kommunista Pártjának, — 1922 óta pedig mindmáig — tagja volt a központi bizottságnak. Közel három évtizeden át a párt főtitkára volt, s e fontos posztról súlyos betegsége szólította el. Saját kérésére a párt végrehajtó bizottsága felmentette főtitkári tisztsége alól. De kérte Polliit elvtárs további segítségét. Ezért a párt elnökévé választották. 1956 óta, a párt elnökévé választása óta is élete utolsó percéig járta az országot, a világot, hogy hirdesse, terjessze az emberek között a béke, a szocializmus igazságát, — hogy hazájában megteremtsék a munkásegységet. A halál is ujzélandi és ausztráliai útján tartóztatta fel, örökre. Fél évszázados munkássága során sok követendő példával, útmutatással szolgált, saját népének és o nemzetközi munkásmozgalomnak. Halálát nemcsak pártja, nemcsak az angol munkás- osztály legjobbjai, hanem az egész világ munkásmozgalma gyászolja. Megindult a hajsza a japán tüntetők ellen A tüntetések folytatódnak Halogató taktika az új miniszterelnök kijelölése körül TOKIO (MTI). Tokióból érkezett jelentések szerint a japán rendőrség kedden megkezdte a tüntetések résztvevőinek összefogdosását „le- tartóztatási parancsra”. Mint ismeretes, a tüntetések közben letartóztatottak száma — a rendőrség bevallása szerint — több mint másfélezer. A 5,letartóztatási parancs- csal” indított hajsza első áldozata tizenegy szakszervezeti tag, akik résztvettek a június 10-én Tokióba érkezett Hagerty amerikai szóvivő fogadtatására rendezett tüntetésben, továbbá három ifjúsági vezető, akik június 15- én a parlament előtt tüntettek. A rendőrségi hajsza ellenére folytatódik a japán ifjúság tiltakozó mozgalma. A Japán ifjúság hatalmas taglétszámú szervezete, a Zenga- kuren-Szövetség tagjai elha- tározták, hogy kedden két csoportban tartanak tüntető felvonulást a parlament, a liberális-demokrata párt központja és a külügyminisztérium, illetőleg Kisi hivatalos lakhelye, a külügyminisztérium és a rendőrség központja előtt. A menetben résztvevő mintegy harmincezer diák tiltakozik az ellen, hogy Kisi mindenféle fogásokkal késlelteti bejelentett lemondásának valóraváltását és mindenáron olyan liberális- demokratapárti kormányt igyekszik kierőszakolni, amelyet továbbra is irányíthatna a háttérből. A liberális-demokrata párt hal gató taktikázásáról tanúskodik a párt szóvivőjének nyilatkozata az új miniszter- elnök kijelölésére összehívott hétfői értekezletről. A szóvivő szerint Kisi pártjának vezetősége még nem tudott dönteni az új miniszterelnök személye felől, mert csak arról folyt a vita, „tárgyalás alapján vagy szavazással” történjék-e a kijelölés. Az Akahata, a Japán Kommunista Párt lapja kedden figyelme-tette a japánokat: „bár Kisi bejelentette lemondási szándékát, még mindig gyakorolja a hatalmat, tevőlegesen résztvesz az új kormány megalakításában és irányítja a fokozódó méretű megtorlást a japán néppel szemben”. A lap felhívja a figyelmet, Kisi ragaszkodása a hatalomhoz a nép akaratával szemben azt jelenti, hogy végre akarja hajtani az amerikai imperialisták és a japán monopolisták terveit. A Japán Szakszervezeti Főtanács (SOHIŐ), amelynek tagjai óriási tömegekben vettek részt a tiltakozó tüntetésekben, kedden bejelentette, hogy az 53.000 tagot számláló államvasuti mozdonyvezetők országos szakszervezete csatlakozott a főtanácshoz. 14. Dr. Wagner dolgozószobájának páncél- szekrénye előtt áll. Kezében egy mappát tart. A fedőlapján ez áll: I. L./14/72. Wagner elgondolkozva nézegeti, aztán leverten mondja: — Valósággal kétségbe vagyok esve! Maga talán megérti, Neumann úr? — Idegesen dobol a füzeten. — Bár már ne is látnám ezeket a számításokat. Nem megy, nem jutok tovább.. És tetejébe ezek a folytonos telefonhívások!... — Telefonhívások? ... Miféle telefon- hívások? — kérdi a vegyész jámbor csodálkozással. Wagner most már teljesen feladja tartózkodását Neumannal szemben, minden keserűségét kiönti: — Egyszerűen nem tudom, mitévő legyek. És ezek a névtelen figyelmeztetések megbolondítanak... De, doktor úr, nyugodjék meg! — csillapítja a vegyész tettetett együttérzéssel. Miféle figyelmeztetésekről beszél? Wagner szinte reszket a felindultság- tói. — Mindennap felhív valaki telefonon. Ismeretlen jóakarók figyelmeztetnek, hogy az üzemben nem bíznak bennem... Azt hiszik, készakarva hiúsítom meg a kísérleteket. Spiclit ültettek a nyakamra... Legutóbb arról értesítenek, hogy le fognak tartóztatni. .. A vegyész szömyülködik: — De, doktor ur.. , Hiszen ez rettenetes.^ — Kedves Neumann, mit tanácsol? Mit tegyek, mondja? Mit tehetek? Neumann zavart, tanácstalan arcot vág. — Istenem, doktor ur, mit mondhatnék? — Sóhajt. — Hiszen én sem ismerem ki magam az ilyen ügyekben... Elhallgat, aztán halkabbra fogja a szót: — De hiszen ön is tudja, hogy itt csak az ügy számít, sohasem az egyes ember... A telefon csöngetése szakítja félbe szavait. Wagner összerezzen, aztán lassan, tétovázva a kagyló felé nyúl. — Itt Wagner — jelentkezik fátyolos hangon, de a következő pillanatban megkönnyebbülten sóhajt fel: — Ó, te vagy az, Rita... — És a mikrofont kezével betakarva, Neumann felé fordul: — Bocsánat. - dn-énem.. ■ Neumann biccent, a könyvespolchoz sétál, találomra kihúz egy könyvet, és lapozgatni kezdi. — Rita?... Tessék, drágám! — jelentkezik ismét a telefonba Wagner. Aztán csend. Wagnemé beszél. — Nem, egész biztosan nem! — mondja végül a doktor. — Ma este úgyis tovább kell benn maradnom! A vegyész egy lépést hátrál a telefon felé, mintha közelebb akarna kerülni a vi- lággításhoz. Feszülten figyel, de — nem a könyvre. —...A szabónőhöz? — kérdi most a feleségétől dr. Wagner. — No, az úgyis soká tart... Mint mindig... Igen... A viszontlátásra... drágám... Viszontlátásra. A doktor visszateszi a hallgatót. Neumann arcán alattomos mosoly suhan át. Összecsapja a könyvet, visszacsúsztatja a ELFOGTÁK A „SÁTÁNT”? A hírt még nem erősítették meg hivatalosan. Csak az UPI amerikai iroda röpítette világgá néhány szóban magát a tényt. Ha bebizonyosodik, hogy igaz, világszenzációról van szó. A hír, az UPI jelentése így hangzik: Elfogták Argentínában Dr. Mengelét. Ennyi az egész, egy szóval sem több. De sok, iszonyúan sok van e kurta mondat mögött. Iszonyúan sok halál, iszonyúan sok szenvedés. Ki volt Dr. Mengele? Okmányai és a „Dr.” cím tanúsága szerint orvos. Tettei tanúsága szerint hóhér. A legrettenetesebbek egyike, akiket a történelem valaha ismert. Ki volt Dr. Mengele? Valamikor, valamelyik előkelő német egyetemen, talán éppen Aesculap mester heidelbergi fellegvárában arra tett esküt, hogy életét a gyógyításnak szenteli. És ki lett Dr. Mengele? Az igazi orvosok szerint a megtestesült szadizmus. A politikusok szerint a nácizmus egyik legjellegzetesebb, ha szabad ezt a szót használni egyik legtökéletesebb kreatúrája. A vallásosak szerint maga a Sátán. Auschwitzban négymillió ember „szállt el” a krematóriumok kéményein. Itt volt „főorvos” Dr. Mengele. Ö végezte a „szelekciót”: elé vonultak hosszú sorokban az anyaszült meztelenre vetkőztetett csontvázemberek és ő intett, kinek jobbra, kinek balra. Az egyik oldal az azonnali gázkamrát jelentette. A másik a legalább ideiglenesen meghosszabbított életet, a további rabszolga-munkát, amiért a haladékot adta Dr. Mengele. Mengele után esztendőkig nyomoztak a titkos- szolgálatok. Eredménytelenül. Aztán kezdtek szállingózni a hírek: Argentínában van, számos más főbünössel, köztük Adolf Eichmannal együtt álnéven él és virul. Aztán az egyik lap megírta a címét is: Virroy Ortiz, 970 Vicemte Lopez, FCNGBM Pcia de Buenos Aires. Erre már valamit tennie kellett Bonnak is — kénytelen volt hivatalosan kikérni Argentínától Mengelét. Ennek idestova egy éve. Bonn nem kapott választ Buenos Airestől és Bonn belenyugodott ebbe. • Ha most igaz a UPI híre, végre megmozdultak az argentin hatóságok. Meg kellett mozdulniok, erre kényszerítette őket az Eichmann üggyel kapcsolatban a világ közvéleménye. Előbb vagy utóbb, de mindenkinek felelnie kell. A nyugatiak kedden is Inlyiatták az „értekezletesdit” A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának távirata Harry Pollitt elhunyta alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratot küldött Nagy-Britannia kommunista pártja központi bizottságának, amely többek között így hangzik: Mély megrendüléssel vettük Harry Pollitt elvtárs tragikus halálának hírét. Pártunk Központi Bizottsága, valamint a magyar dolgozó nép nevében fogadják mély gyászukban szívből jövő részvétünk kifejezését. Halála nemcsak az Önök nagy vesztesége, hanem a nemzetközi munkásmozgalomé is, mind azo- ké, akik a szocializmus nagy ügyéért harcolnak. (MTI). iHiiiiiiimiHiiiimiiiiiiiiiniiiHiiHHHiimiiHi Valdiviában éjjel-nappal reng a föld Hétfőn három nagyobb földrengést jelentettek Dél- Chiléből. A 4—6-os nagyság- rendű földrengések okozta károkról még nem érkezett jelentés. Valdiviában szünet- nélkül reng a föld. Arizona államban, a Grand Canyon erdőrengetegében — hét napja pusztító erdőtűz tombol. A Texas partvidékén csütörtök óta szakadó eső árvizeket okozott. A halálos áldozatok száma tíz. A különösen szorongatott helyzetbe került Port Lavaca a hadsereg és a haditengerészet segítségét kérte. Hétfőn vihar tombolt a Manila térségében. A vihar két ember halálát okozta. Albay tartományban ötvenre becsülik a halálos áldozatott számát. A fákat tépő zivatar a Fülöp-szigetek más más vidékein is nagy károkat okozott emberéletben és anyagiakban egyaránt. (MTI) Genf (MTI) Ismeretes, hogy hétfőn, miután a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Románia és Lengyel- ország képviselőinek nyilatkozata nyomán felfüggesztették a tízhatalmi leszerelési bizottság munkáját, a nyugati küldöttségek a világ közvéleményének félrevezetésére átlátszó sakkhúzáshoz folyamodtak és, mintha misem történt volna, folytatták az ülést, j Hírügynökségi jelentések szerint az öt nyugati küldöttség kedden délelőtt tanácskozásra ült össze, amelyet a nyugatiak „az értekezlet 348. ülésének’' igyekeztek feltüntetni. Az „ülés után” a nyugati küldöttek bizalmas megbeszélést tartottak a háromhatalmi atomértekezlet által használt teremben. 'A Reuter értesülése szerint ezen a megbeszélésen Hruscsov szovjet miniszterelnök a nyugati kormányfőkhöz intézett üzeneteit vitatták meg. Mikojan Sfavangerben és Bergenben Stavanger(TASZSZ) A Mikojan vezette szovjet kormányküldöttség hétfőn délelőtt a Stavangeri konzervipari tudományos kutató-laboratóriumba látogatott. Ezután a szovjet vendégek ellátogattak a Rosenberg féle hajógyárba, ahol a gyár munkásai meleg fogadtatásban részesítették Mikojant, Később az Atlantic szállodában Mikojan sajtóértekezleten válaszolt a helyi és külföldi újságírók kérdéseire. a többi közé, majd dr. Wagnerre függeszti tekintetét. * A hosszú, világosra pácolt asztaloknál az éjszakai műszak dolgozói fogyasztják vacsorájukat az Astra-művek étkezdéjében. A terem az evőeszközök■ csörgésétől, beszélgetés zajától hangos. Azoknál az asztaloknál, ahol a „vendégek” már befejezték vacsorájukat, cigarettafüst áramlik a magasba. A büféasztal fölött egy fiatal lány sört önt két munkás poharába. Mellettük Rückert szívja cigarettáját, a pultnak támaszkodik, előtte egy pohár barna sör. Az ételkiadó előtt, a büfétől jobbra a kis Kari várakozik. Amikor az előtte álló munkás jól megrakott tányérral elvonul, előrelép, tréfásan jelentkezik, és hozzáteszi: — De jócskán! A fehér sapkás, fehér kötényes konyhalány rámosolyog: — Csak győzzed gyomorral — mondja, és egy perc múlva burgonyaheggyel, főzelékkel és jókora darab hússal megrakott tányért nyújt át neki. A fiú hálásan mosolyog és elővigyázatosan egyensúlyozza tányérját egy üres hely felé, amikor egyszerre Neumannt pillantja meg maga előtt. Kari megáll: — Engem keres, Neumann úr? — Nem, nem, fiam! — morogja türelmetlenül a vegyész. — Ma edzés volt, és ilyenkor utána mindig farkaséhes vagyok! — magyarázza szinte mentegetőzve a fiú. Neumann a büféhez megy cigarettáért. Egy csomag Junót vásárol, és nyomban rá is gyújt. Miközben az égő gyufaszálat cigarettájához tartja, odahunyorít Rückertnek. A sofőr szájához emeli a sört, és visszakacsint. Értettem — jelzi. Neumann máris eltűnik a kijáratnál. Rückert kényelmesen kihörpinti maradék sörét. — Fizetek... — mondja. Aztán lassú, nyugodt léptekkel kifelé tart 6 is. Neumann a lépcsőfordufónál várja. Egy darabig egymás mellett mennek lefelé a széles betonlépcsőkön. Suttogva beszélgetnek. — Tiszta a levegő! — mondja Neumann. — Azonnal induljon! Találjon ki valamit. — És a lánya? — kérdi Rückert. >— Az ilyenkor még az egyetemen van. Azt hiszi, erre nem gondoltam? A vegyész parancsoló hangon beszél Rückert alárendeltként hallgatja. Neumann röviden, türelmetlenül int: =s Gyerünk! — Jó! — mondja Rückert, és máris lesiet a lépcsőn. Neumann megáll, újabb cigarettára gyújt. * I Valamivel később Rückert a szolgálat- vezetőt, Lehmannt gyúrja: — ... Benzint kell felvennem! Éjjeles vagyok, hátha hirtelen valami hosszabb útra kell mennem! Lehmann kényelmesen hátradől forgószékében, és gúnyosan végigméri a sofőrt: — Lassan a testtel, barátom, lassan! Egyelőre még senki sem kért kocsit! Rückert erőszakoskodik. Mennie keli! Mindenképpen! — Egyelőre!.., De minden pillanatban kérhetnek! — mondja türelmetlenül. — A tartálynak mindig tele kell lennie! Egyszer már megérthetnék odafönt, hogy éjszaka nincs minden benzinkút nyitva. De Lehmannt nem lehet kizökkenteni sodrából. — Csak ne fújd úgy fel magad, mert még elreped a gallérod! — mondja háborítatlan nyugalommal. — Felfújom magam? Mert benzint akarok? — forty an fel Rückert. — Fel hát... Hiszen minden vacak miatt majd megpukkadsz! — feleli epésen Lehmann. Aztán mégis kivesz egy bádogdobozt az íróasztal fiókjából, kotorász benne, és odatol néhány benzinjegyet Rückert elé. — Különben, miattam... Nesze. Rückert zsebre vágja a jegyeket, és köszönés nélkül kimegy. ^Folytatjuk.) K —— JAN PETERSEN :
