Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-03 / 130. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, Június 1 Nehéz napok Tárnak Eisenhowerre Tokióban London (MTI). Az angol sajtó alig leplezett iróniával céloz Eisenhower távolkeleti útitervének váratlan kibőví­tésére, amivel az elnök nyil­ván az elmaradt moszkvai lá­togatásért keres valami so­vány kárpótlást. A Daily Telegraph wash­ingtoni tudósítója jelenti: — Eisenhower hosszú uta­zásainak legnehezebb állomá­sa a tokiói lesz. A japán fő­városban régóta elkeseredett vita tombol a japán-amerikai kölcsönös biztonsági szerző­désről. Viharos utcai tünteté­sek követelik az elnök láto­gatásának lemondását. Wash­ingtonban csupán azt remé­lik, hogy Eisenhower megér­kezéséig annyira csillapulnak a sTemwViwk. hogy rendes taton asszony levele New York (TASZSZ). A Ladies, Home Journal című amerikai folyóirat közölte Cyrus Eaton feleségének le­velét, amelyben Eaton asz- szony felhívja az amerikai nőket, támogassák a leszere­lést és a békéért vívott har­cot. Eaton asszony levelében hangoztatja, hogy az ameri­kai nők olyan elnökjelöltre kívánnak szavazni, aki hala­déktalanul kijelenti, hogy tá­mogatja a leszerelés gondo­latát, az atomfegyverkísérle­tek beszüntetését és becsüle­tesen fogja fel az államok kö­zötti együttműködést. (MTI). Vihar pusztított Egyiptomban Kairó (MTI). Va Men hír- ügynökség jelentése szerint az Észak-Egyiptomban dúlt heves vihar Kafr Tanah falu­ban 200 házat rombadöntött. Mérnök-avatás Kínában Csungking (Uj Kína). — Csungkingban, Délnyugat-Kí- na ipari központjában ezer- hatszáznegyven volt munkást avattak mérnökké, — illetve technikussá. A város mérnö­keinek és technikusainak több mint negyven százaléka azelőtt munkás volt. fogadtatásban lehet az elnö­köt részesíteni. A Guardian írja vezércik­kében: A japán főváros utcái ettől a kiáltástól visszhangoznak: „Ne jöjj ide Ike”. A tömegek mind hevesebben szembefor­dulnak a szerződéssel és azt tervezik, hogy minden eddi­ginél viharosabb tüntetéssel fogadják Eisenhowert. Ez az út valóban szomorú csúcs­pontja Eisenhower nyolcévi elnökösködésének. (MTI). Moszkva (TASZSZ). A Pravda bécsi tudósítója meg­írja, hogy Fritz Molden, a Die Presse osztrák lapkonszem tulajdonosa megkísérelt ked­vezőtlen légkört teremteni Hruscsov ausztriai látogatása előtt. Az osztrák közvélemény — írja a tudósító — nagy érdek­lődéssel várja ezt a látoga­tást, amelyben a Szovjetunió részéről a semleges Ausztria iránt tanúsított megbecsülés és jóindulat bizonyítékát lát­ja. A bécsi szovjet nagykövet­séghez sok levél érkezik, — amelyeknek írói meghívják a szovjet kormányfőt. Viszont vannak olyan körök, amelyek­nek nem tetszik Hruscsov kö­zelgő ausztriai látogatása. E körök szócsöve Ausztriában Fritz Molden. A Pravda tudósítója Mol- denről megemlíti, hogy sze­mélyes barátja az amerikai kémszolgálat vezetőjének, an­nak az Allen Dullesnak, aki közvetlenül felelős az ameri­kai kémrepülőgép szovjet te­rület fölé történt berepülé­séért. Ez már önmagában is jellemzi Molden politikai ar­culatát. A béke megátalko­dott ellenségének személyes jó barátja most természete­sen mindent elkövet, hogy a konszernjéhez tartozó lapok hasábjain fehérre mossa az Egyesült Államok agresszív politikáját. Sőt Molden en­nél tovább is megy. Megpró­bálja kioktatni az osztrák kormányt, a sajtót és a köz­véleményt, hogyan viselked­Egésznapos közalkalmazott sztrájk lesz Franciaországban Párizs (MTI). A vasuta­sok keddi egynapos sztrájk­jának sikere megállapíthatóan ösztönzőleg hatott az elége­detlen francia dolgozók más rétegeire is. A közalkalmazot­tak is 24 órás sztrájkra ké­szülnek. Minden jel arra vall, hogy míg május 31-én a vas­úti forgalom állt le, június 10-én a közhivatalok, az isko­lák maradnak zárva, s az ál­lami üzemekben is megáll a munka. jék Hruscsov látogatásakor. Allen Dulles osztrák barát­jának célja világos: szeretne Ausztriában kedvezőtlen lég­kört teremteni Hruscsov lá­togatása előtt és szeretné er­re a gyalázatos útra vonni a kormányt, a sajtót és a köz­véleményt. Buenos Aires (MTI). Noha izraeli részről még sem­miféle hivatalos jelentés nem látott napvilágot Eichmann elfogatásának körülményei­ről, a különböző jelentések alapján Argentínában biztos­ra veszik, hogy az izraeli tit­kos szolgálat emberei Buenos Airesben fogták el a náci há­borús bűnöst. Diogenes Ta- boada argentin külügyminisz­ter szerdai sajtóértekezletén kijelentette, hogy kormánya magyarázatot kér Izraeltől. A kormány most tanulmányoz­za az ügy hátterét, s „ha be­bizonyosodik, hogy Eich- mannt Buenos Airesból ra­bolták el, az argentin kor­mány hivatalosan tiltakozni fog Izraelnél” közölte a kül­ügyminiszter. Az események ráirányítot­ták a figyelmet az Argentí­nában élő fasisztákra. Az el­lenzéki népi radikális párt képviselői közölték, javasla­tot szándékoznak benyújtani a képviselőházban, melyben az országban élő nácik tevé­t Uj angol formula Nicosia (MTI). Dr. Kü- cük, a ciprusi törökök veze­tője — jelenti az UPI — szer­dán felkereste Makariosz ér­seket és közölte vele, hogy Nagy-Britamnia „új formulát” terjesztett elő a ciprusi tá­maszpontok kérdésében. Jólértesült körök szerint e formula Makariosz érseket a vétó jogával ruházza fel ab­ban az esetben, ha Nagy-Bri- tannia ciprusi tVnaszpontjait más országoknak akarná át­adni. A londoni egyezmény értelmében Görögország és Törökország is jogosult a vé­tó alkalmazására, de Nagy- Britannia valószínűleg felké­ri a két kormányt, hogy „te­kintsenek el” ettől a joguktóL Az új angol formula — ni- cosiai források szerint — eset­leg a támaszpontok átadását megoldja, de több más lénye­ges kérdés továbbra is meg­oldatlan maradna. kenységének kivizsgálását kö­vetelik. Silvano Santander képviselő a Buenos Aires kül­városában letelepedett német, magyar és jugoszláv fasisz­ták egész listáját ismertette. Santander rámutatott, hogy Argentina mindig enyhén bánt a náci bemenekültekkel, különösen Peron rendszeré­nek idején. A nácik múltbeli bűneik ellenére Argentína vendégszeretetét élvezték, — mondatta a képviselő. Argen­tína nyújtott menedéket egy időre Hans Ulrich Rudel, Kurt von Tank, Otto Skor- zeny, Adolf Gallant náci ve­zéreknek, valamint Pavelics horvát tömeggyilkosnak. Megérkezett az első hivata­los beismerés is arról, hogy Eichmann Argentínában élt: az Észak-argentínai Tucuman város rendőrsége elismerte, hogy 1952-ben, Peron dikta­túrájának idején Adolf Eich­mann részére Ricardo Rle- ment névre állítottak ki igar- zolványt. Allen Dulles barátja működik. • • Eichmann elfogatásának argentínai visszhangja Testvéri együttműködés Beszélgetés Nyikolaj Szilujanovval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szovjet helyettes megbízottjával KÉRDÉS: Melyek a KGST szervezeti formái és tevé­kenységének elvei? FELELET: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) az európai szocialis­ta országok nemzetközi gaz­dasági szervezete. 1949-ben alakult meg Moszkvában, Bulgária, Magyarország, Len­gyelország, Románia, a Szov­jetunió és Csehszlovákia képviselőinek gazdasági ér­tekezletén. 1949-ben Albánia, 1950-ben pedig a Német De­mokratikus Köztársaság is csatlakozott hozzá. Ennél­fogva jelenleg 8 európai szo­cialista ország tagja a KGST-nek. A KOST nyílt szervezet* amelybe más európai ország is beléphet, ha magáévá te­szi a tanács célkitűzéseit és elveit, s ha gazdaságilag kész együttműködni a tanács tagországaivaL A KGST tevékenysége, a kapitalista országok nemzet­közi gazdasági szervezeteitől eltérően, a teljes szuvereni­tásnak és a nemzeti érdekek kölcsönös megbecsülésének elvein nyugszik. A KGST célja az erők egyesítése és koordinálása utján elősegíte­ni a népgazdaság tervszerű fejlődését, a gazdasági és technikai haladás meggyor­sítását, a kevésbé fejlett iparral rendelkező országok iparosításának fokozását, a munkatermelékenység szün­telen növelését és a KGST tagországokban a lakosság jólétének szakadatlan emel­kedését* A KGST nem törekszik zárt piac megteremtésére. Ajánlásai és határozatai az összes országok közötti ke­reskedelem további fejlesz­tésére, a különböző társadal­mi-gazdasági rendszerű or­szágok együttműködésének bővítésére irányulnak. A KGST tevékenységének elvei megfelelnek az ENSZ alap­okmánya szellemének. Fő funkciói közé tartozik a tagországok közti gazdasá­gi és tudományos-technikai együttműködés sokoldalú megszervezése, a gazdasági kapcsolatokra vonatkozó ajánlások kidolgozása, az alapvető népgazdasági ága­zatok távlati fejlesztési ter­veinek koordinációját számí­tásba véve. A KGST-ben minden aján­lást és határozatot az érde­kelt tagországok jóváhagyá­sával hoznak, emellett min­den országnak jogában áll bejelenteni, hogy érdeke fű­ződig a KGST-ben megvizs­gált bármely kérdéshez. Az ajánlások és a határozatok nem terjednek ki azon or­szágokra, amelyek bejelen­tik, hogy a szóbanforgó kér­dés nem érdekli őket A KGST szerveinek mun­kájában megfigyelőként résztvesz a Kínai Népköz- társaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Népi Demokrati­kus Köztársaság képviselője. KÉRDÉS: Milyen szerepet tölt be a KGST a szocialista tábor országainak gazdasági fejlődésében? FELELET: A KGST akkor kezdte meg munkáját, midőn egyrészt a háború következ­ményei még erősen megmu­tatkoztak, másrészt, amikor az Egyesült Államok több más kapitalista állammal együtt a gazdasági elszige­telés politikáját kezdte al­kalmazni a Szovjetunióval és a népi demokratikus orszá­gokkal szemben. A KGST te­vékenyen hozzájárult a szo­cialista tábor országai közti kereskedelmi és hitelkapcso­latok bővítéséhez, s ezzel elősegítette, hogy kialakulja­nak az anyagi feltételek a tagországok gyors gazdasági fejlődésére. A szocialista államok közti kereskedelem főleg olyan hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmények alapján való­sul meg, amelyek minden or­szág számára biztosítják a gazdasági fejlődéshez szük­séges nyersanyagot, anyago­kat, berendezéseket, gépe­ket és más árukat, továbbá az árupiacot. 1956-ban a KGST tevé­kenységében új szakasz kez­dődött. A kölcsönös árucse­re bővítésének kérdésén kí­vül a KGST foglalkozni kez­dett az egyes népgazdasági ágazatok fejlesztési terveinek koordinációs kérdéseivel is. Az első nagyszabású ko­ordinációs munkát a KGST 1956 májusában megtartott berlini VII. ülésszaka végez­te. Egy évvel később a var­sói ülésszak ' szükségesnek tartotta, hogy a tagországok a tanács keretében lássanak hozzá az egymással kapcso­latban álló alapvető népgaz­dasági ágazatok távlati fej­lesztési terveinek 10—15 esz­tendőre szóló kölcsönös összeegyeztetéséhez. 1958 májusában a tagor­szágok kommunista és mun­káspártjai képviselőinek moszkvai tanácskozása meg­vitatta, miként lehet tovább­fejleszteni az európai szocia­lista országok között a gaz­dasági együttműködést, a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás következetes megvalósításának, a terme­lés specializálásának és ko­operációjának alapján, meg­tartva a teljes egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsö­nös előny és a testvéri köl­csönös segítségnyújtás elve­it A tanácskozáson elfoga­dott határozatok új szakaszt nyitottak meg a tagországok gazdasági együttműködésé­nek fejlesztésében. E határozatok teljesítése során a tanács szervei nagy munkát végeztek a szocialis­ta országok gazdasági együtt­működésének bővítése érde­kében. A KGST ülésszakain megvizsgálták a KGST ága­zati bizottságai által előkészí­tett azon gazdasági kapcso­latokra vonatkozó azon ja­vaslatokat, amelyek az alap­vető népgazdasági ágazatok 1965-ig terjedő távlati fejlesz­tési terveiből erednek. A KGST ajánlásai előirányozzák a tagországok valamennyi alapvető népgazdasági ága­zatának további jelentős fej­lesztését, számításba véve az illető országok természeti és Ejnye! Kedves olvasó, most írjunk együtt. Válasszunk valami mozgalmas cselekményt. Mi fs jöhet itt számításba? Valami mai, vagy holnapi téma. Vegyünk holnapit, a mairól úgyis annyit írnak a ma­gyar írók. Tehát holnapit. S a színhely? A színhely mondjuk legyen Amerika, a korlátlan lehetetlenségek hazája. Mostmár csak két fontos kellékre van szükségünk: 1. valami izgató konfliktusra és a 2. szereplők megválasztására. Ugyan mi lehet izgalmasabb konfliktus Ameriká­ban egy elnökválasztásnál? Ez a lehető legkonfliktusabb konfliktus. Ezért ha Te is beleegyezel, legyen megíran­dó témánk egy négy évre megválasztandó elnöki tiszt­ség birtoklásáért folyó harc. Ha harc, legyen harc. Méghozzá igazi! Igazi harc, igazi férfias szereplőkkel, igazi fegyverekkel, igazi célokért. De a nevek ne legyenek igaziak. Nehogy megsértődjön valaki. Nos, ez esetben költött, semmit­mondó neveket kell használnunk. Mondjuk legyen az egyik Kennedy, a másik Nixon. Most pedig jellemet fogunk formálni. Lássuk el két figuránkat az egymásétól eltérő tulajdonságokkal. Kennedy legyen demokratapárti, Nixon pedig köztársaságpárti. Kennedy most támadja a hivatalos külpolitikát, Nixon védi. Kennedy azelőtt is támadta, valamiféle Camp David helységben folytatott tárgya­lások szelleme és egyáltalán a tárgyalások miatt. Nixon akkor azt védte. Amit Kennedy, most tá­mad, azelőtt védte és fordítva is legyen az igaz — a konfliktus miatti — amit Nixen azelőtt támadott, azt védi most. (Micsoda helycserés támadás.) Látható, hogy kibékíthetetlen ellentét van köztük: mindegyik a másik több hónappal ezelőtti véleményét vallja. Következnek az azonos jellemvonások. Mindkettő tőkés. Egyformán gátlás nélkül hagy­ják el és támadják saját korábbi nézeteiket. Mindkettő elnök akar lenni és talán egyikőjük győzelme sem jelen­tene lényeges változást... Ejnye, megálljunk! Hisz nem tudunk tovább írni Lehetséges, hogy ezek között viharos harc lesz de az biztos, hogy ez az egész vihar szökőárral együtt mindössze egy pohár vízben fog lezajlani. Hisz úgyis csak arról van szó, hogy melyik mo'e• kula kerüljön felülre. v. L. A három nyugati külügyminiszter öt óra hosszat tárgyalt Washington (MTI). Az AFP jelentése szerint szer­dán este Herter meghívására nem hivatalos tárgyalásra „munkavacsorára” ült össze az amerikai, az angol és a francia külügyminiszter. A megbeszélés helyi idő szerint este nyolc órától csütörtökön 01 óráig tartott. Noha semmiféle hivatalos közlés nem látott napvilágot, jólértesült körökből ismere­tessé vált, hogy a három kül­ügyminiszter főleg a meghiú­sult csúcsértekezlet után ki­alakult nemzetközi helyzettel foglalkozott és érintett min­den fontosabb problémát: az európai, ázsiai, közel-keleti és afrikai kérdéseket egy­aránt. gazdasági viszonyainak leg­helyesebb és legteljesebb ki­használását. A népgazdaságfejlesztési távlati tervek teljesítése és túlteljesítése új, magasabb szintre emeli az európai szo­cialista országok gazdaságát, s ezáltal megteremti a szo­cializmus és a kommunizmus eredményes felépítésének anyagi-technikai bázisát. KÉRDÉS: Milyen felada­tok állnak most a KGST előtt? FELELET: A KGST XII. ülésszaka (1959 december) alapjában véve befejezte az egymással kölcsönös kapcso­latban álló alapvető népgaz­daságig ágazatok 1965-ig ter­jedő távlati fejlesztési terve­inek koordinációjával össze­függő kérdések megvizsgá­lását. Számításba véve, hogy a tagországok már megkezd­ték az 1965 utáni időszakra vonatkozó népgazdaságfej­lesztési távlati tervek elké­szítését, a KGST szerveiben jelenleg javaslatokat dolgoz­nak ki e munkának a tanács keretei között való megszer­vezésére. Ezenkívül a KGST olyan problémák megvizsgálására összpontosítja figyelmét, amelyektől nagymértékben függ a szocialista országok termelőerőinek fejlődése. Kö­zéjük tartozik elsősorban a nyersanyag- és anyagterme­lés, különösen a vas, az acél és á színesfémek, a vegyipari termékek, a tüzelőanyag és a mezőgazdasági nyersanyag termelésének minden lehető módon való fejlesztése. A szocialista országok nagy figyelmet fordítanak a vegy­iparra, mert ennek óriási je­lentősége van a népgazda­ság további fejlesztése szem­pontjából. A KGST X. ülés­szaka az 1959—1963 közti időszakra ajánlásokat foga­dott el a műanyagok, a mű­gumi, a vegyirostok és az ás­ványi műtrágyák termelésé­nek fejlesztéséről, specializá- lásáról és kooperációjáróL A KGST 1959 májusában Tiranában megtartott XI. ülésszaka megvitatta a vas- és fémkohászat továbbfej­lesztésének, néhány energe­tikai rendszer egyesítésé­nek és a villamosenergia kölcsönös átadásának, egyes fontos gépgyártási termékek gyártásával kapcsolatos spe- cializálás és kooperáció kér­déseit. Ajánlásokat fogadott el továbbá a kokszolásra al­kalmas szénkészletek növe­léséről. A kőszéntermelés 21 százalékos általános növelése mellett a kokszolásra alkal­mas szénfajták termelése 35.3 százalékkal emelkedik. Ezenkívül az európai népi demokratikus országok meg­növekedett szükségleteinek kielégítése érdekében a Szov­jetunióból jelentős mennyi­ségű koksz- kokszolható szénszállítmányokat irányoz­tak elő. A szocialista országok arra törekszenek, hogy közös erő­feszítéssel ott fejlesszék ki a nyersanyagtermelő ágazato­kat, ahol erre a legkedve­zőbbek a feltételek. így pél­dául Csehszlovákia és Ro­mania közösen épít hőerő­műveket Romániában, a tü­zelőanyagforrások ésszerű ki­használása alapján. Ezenkí­vül Csehszlovákia részt vesz a lengyelországi szén- és fémbányászat fejlesztésében. Az együttműködésnek ez a formája, amelyre számos pél­dát felsorolhatnánk, a legcél­szerűbben egyesíti a tagor­szágok érdekeit és növeli a beruházások gazdasági hatás­fokát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom