Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-24 / 148. szám

I 1960. június 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i Milyenek a FIATALOK JÁNOSHIDA felé fut abe- rényi busz. Az ülőhelyeket idejekorán elfoglaló fiatal lá­nyok vidáman csivitelnek, az iskolai eseményeket vitatják. Eszre sem veszik, hogy idő­sebb — talán éppen a kór­házból hazatérő — emberek álldogálnak a zötyögő jár­művön. Csak a kalauz fel­szólítására adják át az ülő­helyet. Valaki jelentőségtel­jesen megjegyzi: ilyenek ezek a mai fiatalok. Figyel­metlenek, tiszteletlenek. Nem mondjuk, hogy nincs ilyen. Ez esetben valóban fi­gyelmetlenek voltak a lá­nyok. De mégsem helyes mindjárt ítélkezni, s az ap­róbb hibákból, neveletlensé­gekből általános következte­tést levonni az ifjúság ma­gatartásáról. Milyenek is valójában a mai fiatalok? Gyűjtögettem a jánoshidai emberek vélemé­nyét — idősebbekét és fia­talokét —, hogy kialakuljon a kép, s választ kapjak a kérdésre. A jánoshidai Di­mitrov Tsz irodájában az es­ti szürkületben néhány idő­sebb gazda beszélget a tsz dolgairól. Fiatal egy sincs a közelben, kint vannak a határban. De azért rájuk te­relődött a szó, s az össze­gezett vélemény ez: a mun­kában szorgalmasak, az idő­sebbekkel szemben tisztelet- tudóak. Vitéz István," köny­velő a tsz-beli lányok és fiúk helytállásának, igyeke­zetének bizonyítására elsorol­ja: Túri Rozália egy hónap alatt 34 munkaegységet szer­zett. Nem sokkal maradt mögötte Göblyös Mária és Varga Ilona sem. Gzapkó Gyula fogatosnak már ápri­lis végéig 226 munkaegysé­get jegyeztek be. Varga Pál, Czapkó János és Varga Já­nos is mindig megfogja a do­log végét. Tóth Sándort, a Dimitrov Tsz és Zrupkó Gabriellát, az Aranykalász Tsz KISZ titká­rait is arról faggatom: mi­lyenek a fiatalok. A közel hetven KISZ tag ugyanis a két közös gazdaság szerve­zetéhez tartozik. Külön nincs községi KISZ szervezet. A két fiatal, aki legtöbbet együtt van a fiúkkal* leá­nyokkal így vélekedik: egyre több jót lehet az ifjúság számlájára írni. Ilyeneket: érdeklődők és segítőkészek. A TÉL FOLYAMÁN a KISZ politikai körön rend­szerint harmincötén vettek részt. Ez azt jelenti, hogy minden második kiszista ta­nult. S azok, akik ide nem jártak, meghallgatták a ne­velő jellegű előadásokat. Ide nem egyszer szervezeten kí­vüli fiatalok is eljöttek. A mintegy harminc tagú kul- turcsoport szereplésével már többször aratott sikert. S ha a társadalmi munkáról volt szó, a fiatalokra akkor is számíthattak. Tavaly vasár­napjaikat feláldozva segítet­ték az Aranykalászban a 100 férőhelyes istálló építését. — Rendbehozták a Dimitrov Tsz székházát, fákat ültettek. Ez év tavaszán a Szukais-féle tanya lebontásánál közel negyvenen dolgoztak társa­dalmi ipunkában. A bontott • anyag egy részéből 300 férő­helyes juh-hodályt építettek. Csinger János, Menyhárt Ilo­na, Varga Irén az Aranyka­lász, Czapkó Gyula, Varga Ilona és Berkó Margit a Di­mitrov Tsz KISZ tagjai, s a többiek is dicséretet érde­melnek példamutatásukért, szorgalmukért. Azt is jó elő­re megígérték a fiatalok, — hogy mintegy harmincöt fő­vel segítik az aratás mielőb­bi befejezését. Papp Béla általános isko­lai igazgató is sok jót mon­dott el a község ifjúságáról. Nincsenek már verekedések, duhajkodások. Kulturáltab­bak, műveltebbek a fiatalok. Ehhez a nevelő munka mel­lett az is hozzájárult, hogy a községi pártházban több­féle- szórakozási lehetőséget találnak. Elkészült a szép, modern cukrászda is, ahol ugyancsak szívesen elidőz­nek. Az is erényükre válik a jánoshidai fiúknak, lányok­nak, hogy nem követik azok példáját, akik Pestre járnak dolgozni, s igyekeznek haza­hozni a községbe a divat­hóbort egy-egy új szülemé­nyét. Legfeljebb megmoso­lyogják őket a községbeli fi­atalok, s ők maguk megma­radnak a divatos, csinos, de mégsem feltűnő öltözködés­nél. ILYEN KÉP alakult ki a jánoshidai ifjúságról. S azt vallom, hogy nemcsak ebben a községben, hanem minde­nütt egyre kevesebb lesz a panasz a fiatalokra. N. K. Készülődés a honvédelmi napra Megyénkben nagy az ér­deklődés a szolnoki honvé­delmi nap iránt. Húszezer je­gyet adtak ki elővételre, melynek jórésze a Szolnok környéki községekben talált gazdára, de még a távolabb eső városokban is elkelt be­lőlük. Az AKÖV is felké­szült. Szandaszöllős, Rákó- czifalva, Martfű és Tiszaföld- vár között megerősített autó­buszjáratok közlekednek majd e napon. Szolnokon pe­dig hat pótkocsis autóbuszt közlekedtetnek a vasútállo­más és a sport-repülőtér kö­zött. Karcagról csoportosan jelentkeztek a motorkerék­párral rendelkezők, s együt­tesen jönnek a honvédelmi napra. Turkevéről termelő­szövetkezeti teherautóra kértek személyszállítási enge­délyt A szandál repülőtéren, ahol a délelőtti műsor zajlik le, a tribünt már megépítet­ték. Gondoskodtak több mintegy kilométer hosszan az erdő széle mellett a hangosításról is. Mint értesültünk, a ven­déglátóipar is kitesz magáért. Hűsítő italokkal és finom fa­latokkal várja a közönséget. A délutáni műsor kereté­ben kerül sor az országos gyorsasági motorosbajnokság első fordulójára a szajoli be­tonpályán. Itt több mint har­minc MHS-aktíva nagy fá­radsággal megépítette a leg­kritikusabb kanyarokat. Gon­doskodtak a forgalom eitere- léséről is, s kijelölték a te-; relő útszakaszt is. Külön meg kell említe­nünk, hogy lázasan szor­goskodnak a versenyzők is. így többek között a szolnoki MHS többszörös országos bajnoka, Kulcsár Gábor is gondosan készíti motorját ri­válisa, Csepregi ellen. Hasonlóképpen készülőd­nek a szombat esti tiszai vízi bemutatóra a honvédség ala­kulatai is. A vízieszközöket már ki­válogatták, amellyel szom­bat este a Tiszán deszant- átkelést mutatnak be. A vízibemutató után kerül sor az MHS sportolóinak, va­lamint összes szakosztálya tagjainak felvonulására, akik a 19-es mártírok emlékére a város különböző pontjain he­lyeznek el koszorúkat. így a gépipari technikum előtti Szamuely szobornál, a Nem­zeti Szálló falán, valamint az T ■ ■ ■ ■ ■ W 1 ■■■■■■ F. Bede utca sarkán elhelye­zett F. Bede László emlék­táblánál. A mai napon a készülődés a tetőpontjához ér. Az igaz­ság az, hogy a résztvevő egyesületek között is. de még az MHS megyei elnökségénél is a legna­gyobb a titkolózás a műsor egyes pontjairóL Bármennyire faggattuk a rendezőbizottságot a műsor egyes pontjairól, nem voltak hajlandók nyilatkozni. Erre csak azt válaszolták, hogy ezt a honvédelmi nap látogatói­nak meglepetésére szánják. Pártaktíva Mezőtúron Tóth István elvtárs* az MSZMP városi bizottságának titkára az aktívaülésen el­mondotta, hogy Mezőtúr tsz- ei ebben az évben 70 millió forint értékű terméket ad­nak a népgazdaságnak. Ter­veiket 20 millió forint érték­ben már megvalósították. Tóth elvtárs a maradéktalan tervteljesítés érdekében fo­kozott leleményességre, a szövetkezeti gazdák felé foly­tatott politikai felvilágosító munkára hívta fel a kommu­nista és tsz-vezetők figyel­mét* A legfontosabb feladatok között említette a sertéshizla­lási terv teljesítését. Ennek módját a nagyobb arányú ráhízlalásban és a korai malacok gyors-hizlalásában jelölte meg. Hangsúlyozta: mintegy kétezer hold — víz- és fagykár súlytott — terü­leten a kiesés nagyrészét fe- lülvetéssel lehet pótolni. A tervezett szántóföldi öntözést Mezőtúr tsz-ei majdnem öt­ven százalékban végrehajtot­ták. Mint az előadó mondot­ta: fokozottabb mértékben kell alkalmazni a barázdás és csörgedeztető öntözési mó­dokat. A tsz-ek részére java­solt távolabbi célkitűzés: szeptember végéig 10—11 ezer kh. mély és mélyített szántás és mintegy ötezer holdon szervestrágya szórás. Készül az öntözéses gazdálkodás távlati terve A Minisztertanács — mint ismeretes — határozatot ho­zott az öntözés további fej­lesztését megalapozó terv ké­szítéséről. Az öntözéses gazdálkodás 20 éves távlati tervének elő­készítő munkái a Földműve­lésügyi Minisztérium irányí­tásával a Vízügyi Tervező Irodában és az Országos Me­zőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetben már előzőleg meg­kezdődtek. Eldöntötték, hogy főképpen aszályos, szikes te­rületek után most elsősorban a jobb minőségű, mélyebb termőrétegű talajokra kell kiterjeszteni az öntözést, mert a mesterséges csapadék eze­ken nagyobb értékű többlet­termést eredményez. Megál­lapították azt is, hogy a táv­lati terv ideje alatt, a rizs­termesztés jelenlegi színvo­nalának fenntartása mellett, elsősorban az öntözéses szá­lastakarmány- és zöldségter­mesztést kell nagymértékben bővíteni. Uj művelési mód lesz hazánkban a 20 év alatt nagy arányokban fejleszten­dő öntözéses gyümölcs- és szőlőtermesztés, amelynek gazdaságosságát néhányszáz holdas kísérletek bizonyítják. Előzetes számítások készül­tek arról is, hogy az egyes talajtípusok, illetve növény­féleségek hány százalékát szükséges majd öntözni, fi­gyelembe véve a vetésszerke­zet előrelátható változását is. Az így kidolgozott úgyne­vezett projekt-terv alapján készül el a tulajdonképpeni népgazdasági terv, amely há­rom változatban kerül majd döntés céljából a Miniszter- tanács elé. A jelenlegi elgon­dolások szerint a mezőgazda­ság öntözött területe 1980-ig a mostaninak mintegy öt-hat­szorosára nő. Ehhez nagyará­nyú vízügyi-műszaki beruhá­zásokat valósítanak meg. Terjed az itatásos borjúnevelés A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ha­tározatára az idén és a kö­vetkező években a szarvas­Tsz napközi Tiszaderzsen Meglepő, hogy olykor ak­kora változás következik be hónapok alatt egy közösség életfelfogásában, amire a leg- derülátóbbak is csak évek távlatában mertek nemrég gondolni. A tiszaderzsi Uj Barázda — akkor fiatal — Tsz-ben az őszön alig öten- hatan vettek részt a közös munkában. Ma, jóllehet a tagság létszáma kereken há­romszáz —, ötszázan tevé­kenykednek a nagytáblán. — Könnyű kitalálni: a kétszáz szorgoskodó mind családtag. Öröm és gond öröm ez. Ám gondot jelent a tsz vezetőinek, hogy a szö­vetkezeti asszonyok jogos kí­vánságának: mint helyezzék el nap közben gyermekeiket — eleget tegyen. — Kollégám, ha mondha­tom így, Máris Sándor talál­ta fején sok tanakodás után a szöget, — emlékezik meg Budapesti műrészek a karcagi fürdőért Az erő, mely a karcagiakat megmozgatta, a város határán túl is kifejti hatását. A Hazafias Népfront karcagi bizottsága a fővárosi művészek között Is szá­mos apostolt szerzett a kunsági város nagy ügyének, a fürdő­építésnek. Szombat este a Déryné Műve­lődési Házban neves művészek adnak hangversenyt; Szőijyi Ol­ga operaházi énekesnő, Korodi András, az Operaház karmeste­re, Kovács Dénes Liszt-dijas he­gedűművész, valamint Backer Mihály I.isz-díjas zongoraművész lépnek fel. Az est teljes bevételét » íürdö! építésére íorüítjáfc, I ■■■■■'■ 11 ■ IIIITT1 ■ 11111 ■ HITI Kijelölik a csatorna helyét Nagy a sürgés-forgás e napokban a Tiszasüly melletti Kolop-fürdőn, az ifjú csatornaépítők táborának színhe­lyén. A Vízügyi Igazgatóság szakemberei már most elő­re kimérik, s megjelölik, hova kerül a csatorna. Egy bri­gádban láz fiatal dolgozik majd, s egyszerre 25 méteres szakaszt fog fel. Kardos Mihály, az Uj Baráz­da elnöke a Szabadság Tsz- éről. — Hatalmas helyiséggel és az átalakításhoz szükséges anyaggal a Szabadság-beliek járultak a napokban megnyí­ló szövetkezeti napközihez; magunk mestereinkkel, kö­zöttünk Tóth Lajos és Ko­vács Lajos asztalossal, Ka- liszkó Vencel és ifjú Fótos Imre kőművessel. A szom­szédos Szabadság Tsz két gyermekszerető nőtagját kül­di a három-hat éves aprósá­gok mellé. A községi tanács két hivatásos óvónő beállítá­sáról gondoskodott. Nemrég csupán harminc férős volt a községi óvoda: napokon belül majdnem száz gyermek előtt tárja ki ka­puit. Ami már természetes Az elhelyezés nem akármi­lyen! A nagy szaktudású asz­talosok egyebek mellett — hatvan tetszetős, korszerű lágyacskát készítettek az apró ínép kényelmére, ebéd utáni ! pihenésére. A szövetkezeti gazdák — a falu népének gyermekeiről 5 lévén szó, — nem bizonyul­tak szűkmarkúnak. Saját ; erejükből 40 ezer forintot ál- ;doztak a tsz-napközire. b. z. .«■■mi»-» nmimmiiiimi, marhaállomány nagyobbará- nyú fejlesztését irányozták elő. A termelőszövetkezeti gazdaságok ezért fokozottab­ban rátérnek a tenyésztői munka javítását szolgáló fej­lett módszerek alkalmazásá­ra» Harminc közös gazdasá­gunkban például már telje­sen áttértek az itatásos mód­szerrel történő borjúnevelés­re. Az idősebb termelőszövet­kezetek többéves tapasztala­tai azt mutatják, hogy a ri­deg borjúnevelés kitűnően bevált: fertőzéstől mentes egyedeket neveltek fel, meg­gyorsították és gazdaságosab­bá tették a súlygyarapodást. A nagykunság egyik tekinté­lyes szövetkezetében, a kis- ' ujszállási Kinizsi Tsz-ben például csaknem öt esztende­je alkalmazzák az itatásos borjúnevelést. Eredményes­ségét bizonyítja, hogy míg szoptatással évente 10—12 borjú került kiselejtezésre, addig rideg módszerrel ezt a számot a negyedére csökken­tették. Kedvezően alakult a borjak súlygyarapodása is. A leválasztás időszakára pél­dául 200—220 kilós súlyt ér­tek el, a régi formában pedig alig érték el erre az időre a 160—170 kilót. így történik a borjúnevelés a turkevei Vö­rös Csillag Tsz-ben, a karca­gi Béke és Lenin termelőszö­vetkezetekben is. Az itatá­sos borjúnevelésnek a jövő­ben mind nagyobb szerepe lesz. Az ilyen módon felne­velt állományból alakítják majd ki a termelőszövetkeze­tek szabadtartásos állomá- _nyát is. Jancjsó József technikus elő felvételt készít és szintezést * ;égez a halárban. Most még árpa tábla szőkéi lik azon a helyen, ahová a csatornát építik, Eeved József gátőr szintezőléce a csatol­na szélit jelzi« Szövetkezeti halászok küldött közgyűlése A halászati termelőszövet- jkezetek tegnap a Földműve­lésügyi Minisztériumban tar­tották küldött-közgyűlésüket. Elmondották a küldöttek, hogy eddig a szövetkezetek­ben tömörült halászok kere­ken 167 000 mázsa halat ad­tak közfogyasztásra. A terv­szerű halgazdálkodás beveze­tésével 17 000 mázsára növel­ték az évi árutermelésüket. A közös halgazdaságok korsze­rűsödését jelzi, hogy ma már a motoros járművek százai­val dolgoznak, s tehergépko­csikkal az ország „legszára­zabb” vidékeire is eljuttat­ják a friss halat. A küldöttek ezután meg­választották a vezetőséget, majd a szövetkezetek soron- levő feladatairól tárgyaltak. A jövőben központilag gon­doskodnak a halállomány pótlásáról. Ennek éredekében két hatalmas ivadéknevelő tógazdaságot létesítenek az országban, amelyből a halte­nyésztéssel foglalkozó mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek teljes ivadékigényét is ^MfeLéiitheUk. (MTIJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom