Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-12 / 111. szám

1980. május 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ki fél a közöstől? — Hót ilyet még nem hallottam! Megszökött a közösből! Ügy látszik job­ban ízlett neki az egyéni élet, fene a bőríbe — imi­gyen átánkodott a minap Rózsa Imre, a karcagi Lenin Tsz fiatal traktorosa, — Jó. jó — nyugtattam azért még nem kell ilyen elítélően nyilatkozni valaki­ről. Bizonyára dolga akad­hatott... —* Dolga?? — mereszti rám csodálkozva a szemét. — Hát akkor valamilyen sürgős ügy... — Sürgős ügy? Egy bor­júnak? _ z? — N o, mert én a borjúról beszélek. Kihajtottam korán reggel a gulyára. Körülbe­lül tizenkét kilométerre. De úgy látszik, nem nagyon tetszett neki, mert délután fél négykor már itthon volt. Kutya, macska tudom hogy hazajön, lóról is hallottam, de borjúról még soha. — kő s — — TIZENÖT HOLD terüle­ten telepített az idén szőlőt az abádszalóki Ezüstkalász Termelőszövetkezet. A szor­galmas szövetkezeti gazdák a nemes sződnfajták telepíté­séért 80 százalékos kedvez­ményt kaptak. A Mtanács hírei Vasárnap délután a kisúj­szállási Ady Tsz nőtanácsá­nak vezetői és a KISZ tagok ellátogatnak a Szociális Ott­honba. Virággal, kedves szó­val és színvonalas kultúrmű­sorral köszöntötték az ott élő édesanyákat, nagymamákat. Az otthon lakói melegen megköszönték az emlékezetes perceket. • Jól sikerült Űjszászon va­sárnap este a nőtanács által rendezett műsoros est a kul- túrotthonban, ahol a Májusfa c. színdarabot mutatták be. A bevétel egyrészét a gyer­meknapi kiadásokra fordítják. • A nőtanács már korábban védnökséget vállalt a barom­fitenyésztés fölött. Az elmúlt héten a megyei nőtanács munkatársa és a helyi nőta­nácsok titkárai, elnökei hat baromfitelepet látogattak meg. Jó tapasztalatokat sze­reztek a turk'evei Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben. Jászfelsőszentgyörgyön a szép csibék is dicsérik a tsz tagok szorgalmas, felelősséggel vég­zett munkáját. * Kézimunka kiállítást és vásárt rendez vasárnap szoi­Ai adósság törlesztéséért munkálkodnak most a Téglagyári Vállalat munká­sai. Pótolnivaló bőven van, hiszen áprilisban tervüket égetett téglából csak 28, nyerstéglából 63, vegyesbe­tonból pedig 84 százalékra teljesítették. Előirányzatukat csak a betoncső és mozaiklap- gyártásnál szárnyalták túl. Igaz, úgynevezett objektív okok i-' gátolták a munkát. A karcagi téglagyár (a vállalat termelésének 25 százalékát adja) villamosítása . a márci­us ?l-i határidő helyett mos­tanáig tolódott. TŐrökszent- miklóson a napokban helyez­ték üzembe az új, 450-es prést, addig — a kései szál­lítás miatt — ideiglenes prés­sel dolgoztak. Az új gép órán­ként 2—2.5 ezerrel több téglát gyárt a réginél. A telepek között figyelem­re méltó a jászkiséri és a kunmadarasi egyenletes ter­melése, s méginkább: a jász­berényi produktuma. Tavaly ez a gyár 13—15 ezer téglát gyártott naponta, — most 18—20 ezret. Az utóbbi Vá­rom évben még soha sem teljesítette tervét, most re­mény van arra, hogy igen. A műszaki problémákból adódó állásidő számottevően csökkent' a vállalatnál. Májüs első napjaiban például 18—20 órával kevesebb volt, mim 1959 azonos időszakában. Ttokon a ÍV. kerületi nőtanács a Thököly úti iskolában. A szakkörön készített szép ké­zimunkák bevételéből az óvo­dásoknak vásárolnak a gyer­meknapra ajándékokat, játé­kokat. Hatszázezer forintos pályázat a vegyipar termelékenységének növelésére A Vegyipari Dolgozók Szak­szervezete, a Magyar Kémi­kusok Egyesülete és a Nehéz­ipari Minisztérium Vegyipari Ágazata pályázatot hirdetett a termelékenység növelésére. A pályázaton a Nehézipari Minisztérium Vegyipari Ága­zatának vállalatai vehetnek részt az e célból alakult bri­gádok. vagy egyes dolgozók javaslataival. A pályázat de­cember 31-ig tart. A bíráló bizottság elsősorban az év fo­lyamán már üzemileg megva­lósított, a termelés mutató­számaiban is jelentkező ered­ményeket veszi figyelembe. Főleg olyan javaslatokat kér­nék. amelyek a gépi berende­zések Korszerűsítésével, auto­matizálással, a műszerezett­ség javításával, új gépekkel, szerszámokkal tökéletesítik a technikát, új, kiváló minősé­gű korszerű gyártmányokkal, új technológiai eljárásokkal, az anyagok jó kihasználásá­val fejlesztik a technológiát. A nagyszabású pályázat nyerteseit 600 ezer forinttal díjazzák. (MTI) BALOGHNÉ jó pénzhez juttatj< gazdatársait 7K Díííogó esőssé PIROS HAJNALFÉNY csil­lan az öntöző főcsatorna víz­tükrén — talán innen a ne­ve is. Villogó. Karcag és Kis­újszállás határán húzódik a sok kilométer hosszúságban. Partjain guggoló szürke szír vattyűk, éltető . vízzel látják él á fénylő rizstelepeket, a kukorica, cukorrépa és lü- cematáblákat. A csatorna töltéséről messze látni a ha­E munhában részi venni : komoly megtiszteltetés Ahány falu. annyi világ — vallották a jászberényi járás vezetői. Ezekben a hetekben azonban arra is világosság derült, hogy a különféle adottságokkal, egymástól el­térő múlttal rendelkező köz­ségek lakosságának vélemé­nye igencsak megegyezik ab­ban: a Hazafias Népfront to­vábbi TTiUnkájára a szocializ­mus építésében nagy szükség van. Bakondi Béla, a Hazafias Népfront jászjákóhalmi titká­ra az újraválasztó nagygyűlés beszámolójában így jellemez­te a népfrontmunkások tevé­kenységét. — Sokszor megkérdik — mondta Bakondi Béla —, mit jelem politizálni? Mi úgy ért­jük. hogy politizálni artnvit jelent, mint törődni a köz­ügyekkel. Közügy pedig min­den. ami több embert érint. Közügy, hogy merre épüljön a járda, hol legyen a vízveze­ték. milyen legyen az élet a tsz-ben. ktsz-ben mennyi le­gyen a munkaegység, a jöve­delem. Közügy a társadalom vagyonának védelme, s mert az egész emberiséget érinti: közügy a béke védelme. Abban is egyetértett vele a nagygyűlés hallgatósága, hogy a iárás népét nagyon is érdekelik a köz ügyei. Az em­berek szeretik megmondani véleményüket, és keresik, ku­tatják. mi a jó a közösség­nek: községének éppen úgy, mint az egész országnak. Nos. ezek a közügyekkel törődő lelkes népfront-politi­kusok Jászjákóhalmán elha­tározták. hogy segítenek a Eéke Tsz munkájában. Úev hogy év véffére a Béke Tsz a merve leeiobb term el őszövet- kezetei közé kerüljön. Ast is . nyíltan mesmondot ták a jászjákóhalmi népfron­tosok, hogy a jászteieki Toí- buchin Tsz példája lebeg előttük. Ez a tsz jó munkájá­val országos nevet szerzett magának, de miért ne sike­rülhetne ez a jászjákóhalmi Beke Tsz-nek is, amikor egyrészt jóval nagyobb, más­részt minden kedvező adott­sága megvan a magasra való emelkedéshez. S végső soron azt is megkérdezték a nép­frontosok: Miéit lennének a jákóhalmiak alábbválók, mint a jásztelkiek? A járás legkisebb községé­ben, Jószágán, a községfej­lesztés további ütemét ugyan­csak tüzetesen megvitatták az újjáválasztó nagygyűlésen. Ebben az „újtanyás” köz­ségben alig néhány év alatt modern tanácsháza. pártház, orvosi lakás, új iskola, két sor modern ház épült. Most került paiatető alá pompás, új kultúrházuk — mégis gyorsabban akarnak előbbre haladni. A Hazafias Népfront máris megszervezte a társa­dalmi munkát a községet a pusztamonostori vasútállo­mással összekötő kövesút épí­téséhez. Számítanak arra. hogy 1961-ben kigyullad a villany is a községben. „Jászfényszaru múltja, jele­ne és jövője a kertészkedés” — hirdette a Hazafias Nép­frontnak az a dokumentációs kiállítása, amelyet az 1957-es Jászsági Kincses Hónapok so­rán rendezett.. S nem vitás, hogy az akkortájt emlegetett ragyogó jövő napjainkban máris kibontakozóban van. S hogy minél hamarabb ki­teljesedjék az express-kuta1’ egész légiójára van szükség — hangzott el az újraválasz­tó nagygyűlésen. Nos, a Ha zafias Népfront éppen ezen a területen végez fontos politi­kai felvilágosító és szervező munkát, mégpedig szoros szö­vetségben a KISZ-fiatalokkal. Ez is igazi testhez álló fel­adat a népfrontosok számára. Említsük meg azt is: Az új­jáválasztó nagygyűléseknek az a legfontosabb jellemzi- jük, hogy a régi harcosok mellett az újonnan beválasz­tottak is úgy vélekednek: A Hazafias Népfront, mun­kájában részt venni komoly megtiszteltetés. — r — o — » Levél érkezett, szíves sza­vú hívogató. A kenderesi Vö­rös Csepel elnöke, Juhász Sándor elvtárs írta. Men­jünk már ki, nézzünk szét náluk. Hát itt lennénk. — Akkor gyerünk a ba­romfitelepre. — Megyünk. Az elnök csöppet sem bőbeszédű em­ber. Most valahogy folyást enged szavainak. Ä történe­tet meséli. Valamikor gyá­szosan végződött a baromfi- tenyészet, a Vörös Csepelben. Lelkiismeretlen emberekre bízták, Megtörtént, a barom­fitápot nem a baromfitelep­re vitték a fogatosok, hanem a piacra. Ráfizettek. S azóta évről-évre olyan nagy volt a tagság ellenállása, hogy csak most sikerült újra baromfi- tenyészefet létesíteni. De hogyan? Ai elnök első gondja az volt. Előbb gondozó le­gyen megbízható, aztán jö­het a csibe. Balogh József­fel jóbarátságban van, sok­szor találkoztak vele. Jól is­merte a feleségét is, aki min­dig sok és szép baromfit ne­velt az udvarban. — Ilyen asszony kellene nekünk a szövetkezetbe! — tártalan karcagi rónán. Rizs­gátak mértani szövevénye, csillogó víztükrök minden­felé. Ez a birodalma Rózsa Gyu­lának. Hivatalosan öntözéses üzemegységvezetőnek titulál­ják, munkatársai egyszerűen Gyula bácsinak; én a Villogó csőszének nevezném. ■ Igaz, még a másik főcsatorna men­tén is van „birtoka”. Azért az elnevezés mégis ráillik. Márciustól novemberig, a rizstelep építésétől a termés betakarításáig kint van a ha­tárban. Vagy a karcagpusztai részen, vagy a Pene-szigeten. vagy a másik két rizstelep valamelyikén. Mert ez a fő szakmája, a rizs. — Olyan ez. mint a kártya vagy a vadászat. Ha egyszer belekóstol az ember, nem tudja többet abbahagyni. Én tizenhárom év óta csinálom. Három évig mint egyéni, tíz év óta meg a Lenin Tsz-ben. CSENDES SZAVAI a szak­mája iránti szeretedről, meg alapos hozzáértésről vallanak. — Kényes növény. Különö­sen a kikelesztés nehéz. Ha vékony a víz, ellepi a muhar, ha vastag, könnyem lefúl a gyenge .növény. Érzékeny a dugta a darazsát a férj fü­lébe az elnök. Most már ket­ten biztatták az asszonyt. Ne féljen tőle. A csirke élni vá­gyik, mint minden, s ha eh­hez mindent megkap, hát nem hullik él. Egyszer jött az asszony. O elvállalná, de kit adnak mel­lé? — Senkit, — Hogy-hogy? — Válasszon maga. Magyar Miklósnét hozta. Meg özvegy Csűr Sándornál Számolatlanul is megbíznak egymásban — mondták. A szövetkezet öt nap alatt berendezte a baromfiszállá­sokat. Egyik helyen 14 ezer forintért megvettek egy ta­nyát, kemencét építettek be­le, s kész. A másik helyen az erdő mellett a régi épületet alakították át. Odatartunk. Az épület körül a drótki­futó nagy ketrecében csibék százai, rosszul mondom: ez­rei süttetik magukat a na­pon. Magyar Miklósné be- mew az ólba, s kihajtja hőingadozásra is. Ez ellen még nem. de a gyomok, kár­tevők ellen már nagyüzemi módon védekezünk. Repülő­gépről permetezünk. Csak a gyékényre, meg a muharra hatástalan. Azt csak kiszedni tehet. NEMCSAK . A GYOMIR­TÁST gépesítették. Idős korá­ra Rózsa Gyula bácsi motor­ral cserélte fel a biciklit. — Csak harmadik éve. Az­előtt biciklivel jártam, de messzillettem már. ötven­nyolc éves vagyok, meg a ha­tárunk is nagyot nőtt tíz év alatt. Tizenkét kilométerre biciklivel kijárni nagy strapa volt. Ezért vevődött a motor. Kell is, mert mire a négy rizstelepet bejárnám, sok idő­be telne. így meg ott vagyok mindig, ahol kell. Márpedig sok helyen vár­ják, mert nagy a terület, kö­zel 800 hold. Százötven hol­don kezdték a rizsezést, s a tsz fejlődésével a rizsterület is növekedett. Az egykori rizsőr most már négy rizste­lep felügyelője. Itt elromlott a motor, amott elszakadt egy gát. Intézkedik. Megint má­sutt az árasztást kell irányí­tani. a vízvastagságot ellen­őrizni. Van hát tennivaló elég. A terület alapos isme­rete nélkül bajos volna mind­ezt ellátni, de Rózsa Gyula bácsi még éjjel is eligazodik a csatornák, gátak labirin­tusában. Pár évvel ezelőtt még éjszakai ellenőrzésre ts járt. Az első árásztás éjjel­nappal folyik, amíg készen nincs. Ma már elég. ha nap­pal ott van. Régi. többéves gyakorlattal rendelkező rizs- őrök tevékenykednek min­denfelé. — Később, ha vége az első árasztásnak, csökken a mun­ka? — Dehogy, inkább csak sza­porodik. Kezdődik a szántó­földi öntözés 2040 holdon. Az is az én reszortom. Akkor már 10—12 szivattyú üzemel. A SZIVATTYÚTELEPEK meg a rizsőrök fölött „ko- mandéroz” Rózsa Gyula bá­csi. az öntözés meg a bíbic járta rizsföidek szerelmes? Arcát piros-barnára cserezte a nap. s ha úgy adódik, szél fújja, eső veri. — Azért én mégsem men nék más munkára. Megsze rettem. Jobb itt1 kint. a sza- badlevegőn a Villogó meg 9 másik csatom? partján. Patkós Mihály őket, hogy nézzük meg. C lik a csibe, mintha zsák öntenék. A jövő héten lea ják. Amazok fiatalabbak, i Három’ és félezer. Tömét t csibe egy tömegben nézi — Hát még júniusbaris így Baloghné. i — Akkor mi le' — Jön a nagy é\es zenötezret nevelürj: Baloghé meg <■ szony becs csinált tagok ezek s< demle né. Az lag er sza — tötték, szétza' sze ne fullad voltai megn őket. jövün! megyíi, A C' lis. Nég ki. — Ho ga? Balog’ — Öt szállásé az ottri Soroú rendet. zöldtakar. Kétezer fe. fel a három ni való csirké, kacsint hozzá. — Mondja mát mi a maga férje? — Érdekes az? — Na nem. — Megmc 41’ru­ta. Munkáé KISZÖV-nél, Nem ismeri? Nem. Ha i: szorítanám i Iáin ék a fe Csepej barom váló eredmé mondanám, a ben Balogh f hyerti a barom Hősies nemcsak nye, hof szövetk vélemét Az e' az új egész má alal negyven évenkén gyár alapk ezek az as is Balogh J tosabt-an. Neve. elő* Pedt^ógiai e nek líroO. máj főn) fél hat ói Ságvari Endn Ház nagyterme Endre út 14—) Az előa-'ást t á Debreceni ) Tudománye-yf dományi Inté vezető tára­ság (T ^, Felhívás a rizstermelő tsz-ekhez Megyeszerte befejezéshez közeledik a rizsvetés. Ta­pasztalat, hogy a már bevetett táblákon igen vastag a vízborítás. Mivel az időjárás kedvezőtlen, nehezen melegszik fel. Ez igen komoly következményekkel járhat. Egyrészt kevés lesz a négyzetméterenként ki­kelt tőszám. másrészt a ritka növényállomány is ké­sőn bújik ki a vastag és hideg víztakaró alatt. Indokolt tehát, hogy különösen ott. ahol az elve­tett mag nagyobb százaléka bemosódott a talajba, úgy kezeljék a rizsvetést, mintha földbevetés volna: ne legyen rajta vastag vízborítás, hanem úgyneve­zett tóesagosítással kezeljék a kalitkákat. Ezzel a ke- lési időt legalább egy héttel megrövidíthetjük, ugyan­akkor a kelési százalékot is javíthatjuk. Elérhetjük, hogy négyzetméterenként a tőszám sűrűbb lesz, mint­ha vastag vízborítást alkalmaztunk volna. Fontos ez azért, mert a jó növényállománynál nincs szükség erős bokrosodásra. s a kikelt egyedek is rövidebb idő alatt megerősödnek. A jó vízkezeléssel a szakemberek tapasztalatai sze­rint legalább 10—15 nappal megrövidíthetjük a te- nyészidöt. S figyelembe véve az augusztus második felében gyakori hőmérséklet ingadozást biztonságo­sabbá tud luk tenni a még nem reztsztens rizsfajták termelését is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom