Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-10 / 109. szám
1960. május 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Jelenet az Aranyvonat című magyarul beszélő szovjet film bői Bulgáriában LENIN VELÜNK VAN címmel filmet készítettek, amely Lenin küzdelmes életét és tanításainak a bolgár népre gyakorolt óriási hatását ismerteti. A filmet Belogorszkij rendezte. * Svájcban műsorra tűzték A SZÍNHÁZ BOLONDJAI című amerikai filmet, amelyet Sidney Lumet, a 12 dühös ember filmváltozatának rendezője készített. A Broodway színházi világát feltáró film sikerét a kitűnő színészegyüttes is biztosítja: Henry Fonda, Joan Greenwood, Herbert Marshall, Christopher Plummer és Susan Strasberg. Kelet-Berlinben, a Treptow- városrészben új mozit építenek, melyet a nemrég elhunyt nagy francia filmszínészről, Gérard Philipe-rűl neveznek el. * Szeptember 9-től 18-ig tudományos-műszaki filmfesztivált rendeznek Belgrádban. A Szovjetunió eddig 82 filmet nevezett be, s ezen kívül részt- vesz még Anglia, Lengyel- ország, Kanada, Csehszlovákia, Magyarország, Olaszország, Japán és az NDK. A A VILÁGEGYETEM KÉMIÁJA filmeket Belgrádon kívül még Jugoszlávia 105 helységében is levetítik. * Az Iszkusztvo Kino írja: „Van egy fajtája a népszerű tudományos filmeknek, amely — mint a többéves tapasztalatok bizonyítják — teljes mértékben megtalálja az utat a közönség szívéhez, a tudós akadémikustól, az elsőosztályos kisdiákig egyaránt. Ezek a természet életéről szóló filmek. A NEKTÁR ORSZÁGÁBAN című új szovjet rö- vidfilm a legjobbak hagyományait követi e téren és gazdag képet fest a természet lenyűgözően érdekes mozzanatairól, a virágok és rovarok életéről. Romain Gary, francia főkonzul Hollywoodban mint kiváló író is ismert. Az egyik filmgyár most megszerezte az Egy nap színei című regényének filmjogát és azt filmre viszi NIZZA HÁZTETŐI FELETT címmel, Henry Fonda és Leslie Caron főszereplésével. „ Képtelenség lenne azt gondolni, hogy a természet a földön az aranyat egy pillanat alatt hozta létre. Léteznie kell egy távolabbi anyagnak is”, — mondja Johnson XVII. századbali angol klasszikus egyik hőse. Napjainkban a világ sok országának tudósai keresik ezt a „távolabbi anyagot”. Azzal kezdik, hogy megpróbálnak feleletet adni a következő kérdésre: melyek a világegyetem legelterjedtebb kémiai elemei? A környező világ vegyi összetételéről ma legalább öt információs forrással rendelkezünk. Közülük az első, természetesen saját bolygónk. Második forrásként megemlíthetjük a meteori tokát, harmadik forrásként azon csillagokat, amelyek összetételét a spektrum-analízisek segítségével igen nagy pontossággal megítélhetjük. A negyedik forrást a Gallakti- kából és a csillagközi térből jövő 21 centiméter hosszúságú elektromágneses hullámok jelentik, amelyeket rádióteleszkópok segítségével fogunk fel. Végül az ötödik forrás a kozmikus sugarak összetételének vizsgálata. Mindezen adatokat egymással összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a csillagászati műszerekkel megfigyelhető világegyetem körülbelül 76 százalékban (súly szerint) hidrogénből és 23 százalékban héliumból áll. Csupán 1 százalék jut (Mengyelejev- táblázat összes többi elemeire.) így tehát mi hidrogén- hélium világegyetemben élünk. A VEGYI ELEMEK KELETKEZÉSÉNEK TÖRTÉNETE William Prout angol orvos még a múlt század elején felállította azt a hipotézist, hogy minden elem hidrogénből épül fel. A mai magfizika visszatér erre az álláspontírta: V. Keller mérnök ra. A hidrogén atommagja mindössze egyetlen részecskéből — protonból áll, s minden nehezebb elemet úgy képzelhetünk el, mint meghatározott mennyiségű hidrogénatommag öszességét, „kondenzátumát”. De hogyan megy végbe az a „kondenzáció?” A vegyi elemek keletkezésének mai története elvezet e kérdés lényegéhez. A burzsoá tudósok között mindepdeig G. Gamov amerikai asztrofizákus koncepciója a legnépszerűbb. Lényege röviden a következő: a világegyetem evolúciójának meghatározott időszakában fontos esemény ment végbe. Valamely eddig még ismeretlen módon a világegyetem azon részét megtöltő kozmikus anyag, ahol mi élünk. — ig n sűrűn, neutronokból álló felhőmaggá alakult. ( A neutron az elemi részecskék egyike, amelyből elektronok kiválása esetén proton lehet.) Ezután a belső labilitás következtében ez az elsődleges mag megpattant, s anyaga gyorsan szétáramlott minden irányban. E közben a neutronok egy része protonokra és elektronokra esett szét. A protonok elfogták a neutronokat és kialakították az úgynevezett deutérium (vagy nehéz-hidrogének) magvát, vagyis a kétszeres tömegű hidrogén magvát. — Egyes újonnan keletkezett magok további neutronokat fogtak el és triterium (ná- romszoros tömegű hidrogén — magjaivá váltak, stb) Gamov szerint ilyen következetes láncolatban „születtek meg” az összes elemek, egészen a legnehezebbekig. A folyamat fantasztikus gyorsasáé.,-1 ment végbe, s 15 perc múlva már kialakultak az összes elemek. Ez az elmélet azonban közelebbről megvizsgálva tarthatatlannak bizonyult. Maguk az elmélet hívei is egész sor ellentmondásra mutattak rá. Az elméletnek az az egyik alapvető hibája, hogy a természetben nincsenek ötszörös és nyolcszoros tömegekkel rendelkező stabil magok. Gamov szerint viszont az atommagok keletkezésének lánca nem szakadhat meg: minden nehezebb mag a megelőző könnyebb magból születik. Ha kiesik egy láncszem — minden megáll. D. A. Frank-Kamenyeckij moszkvai professzor kidolgozta a vegyi elemek keletkezésének sokkal megalapozottabb és tökéletesebb elméletét. Midőn a magfizika szempontjából a nehezebb elemek hidrogénből való keletkezésének összes lehetséges módjait osztályozta, arra a következtetésre jutott, hogy ez a szintézis nem egy, hanem három reakció-tipus segítségével mehet végbe: termonukleáris reakció utján, neutronok részvételével és az úgynevezett hideg felgyorsulás folyamatai révén. Az első típushoz tartozó reakció (termonukleáris reakció) lefolyásához legalább 10 millió fokos hőmérséklet szükséges. Ilyen feltételek csupán a csillagok belsejében vannak. A CSILLAGOK ATMOSZFÉRÁJÁBAN Ám ebben az esetben csupán az történhet, hogy a hidrogén héliummá alakul. Nehezebb elemek ezen az utón nem keletkezhetnek. Milyen kemencében „süti” hát a természet a Mengyelejev- táblázat többi tagjait? A szovjet asztrofizikus feleletet ad a felvetett kérdésre. Kiderül, hogy a nehezebb elemeket a csillagokban végbemenő termonukleáris reakciók hozzák létre, de ezek olyan borzalmasan nagy hőmérsékletek közepette mennek végbe, hogy ahhoz képest a Nap belseje hűvösnek tűnhet. Hol vannak hát ilyen rendkívül magas hőmérsékleten izzó csillagok? Ott, ahol a hidrogén hélium. — A fegyverkovácsok — javítja ki ugyanaz a leány, s kissé utánozza az öreg hangját. A kovács elmosolyodik. — Látom, belőled lesz az első női kovács... De mondd csak, láttad a Theodorát, a filmet? A leány bólint, de hangjár ban iszonyat rezdül: — Abban is van kovács. O szÚTja ki a hóhér szemét a tüzes vassal. — S ő verte kurtavasra a ra ókat. A bilincskovács — te H hozzá elkomorodva a vt “ vasas, majd szétnéz az if vendégek fölött. — Lát- jc -ok, mennyire hozzátartozz tt a kovácsság az élethez? S:*‘m az ipar, sem a mezőgaz- ö ság, sem a háború, de még c: börtön, az elnyomatás sem : dott meglenni nélkülünk. A z iskolások hallgatnak, ^ elgondolkoznak. — Melyiketek tud szépen nekelni? — fordul az öreg a eányokhoz. — Egy kovácsnót. Mert nincs még egy szakit, amelyikről annyi nóta ólna. A lányoknak megcsillan a ■emük, kuncognak egy kicsit tajd az egyik rákezdi: .. De mióta széjjelszakadt i szerelmünk lánca. Kolozsváron nincsen olyan kovács, áki összekalapálja ...” — Na még! — tekint szét biztatóan az öreg. Ködmönös, csizmanadrágos fiú áll elé, öDe szeretnék rámáscsizmát viselni, Ha a kovács jól meg tudná vasalni.. Majd ismét egy fiú: „Nyisd ki kovács zöldrefestett műhelyajtódat. Vasald meg a keselylábú lovamat.” Az öregnek már ragyog a szeme. — Hát az én nótámat tud- játok-e? Igaz, hogy régi, de szép. Enyed táján, a Maros mentén termett. — S anélkül, hogy választ várna, belefog: ... Most jöttem Gyuláról. Gyulafehérvárról. Leesett a lovamról a patkó. Sej, haj, a három lábáról. Csak egy maradt rajta. Az is kotyog rajta, Gyere kovács, egyetlen jó barát, Sej, haj, koppints egyet rája... Egyet koppintottam , Hármat szorítottam. Az enyedi híres lányok közül Sej, haj, egyet választottam.” Elhallgat, de nem néz körül, csak sejtelmesen mosolyog. Ki tudja, milyen emléket de- rengtet fel benne a régi nóta. A kkor megszólal a duda. Tíz óra. A közelben dolgozó három kovács is odajön, leteszik a szerszámokat, kenyeret, szalonnát vesznek elő. Az öreg elvörösödik. — A mindeneteket! — ordít rájuk. — Megdolgoztatok érte? — mutat az ételre. Az ifjúság megszeppen, értetlenül mered a kovácsokra, de azok mosolyognak s az üllőre mutatnak: — Nézze meg! Az öreg hozzáérinti az ujját, majd elkapja, — Ehettek — s nevetve meséli, hogy régi szokás szerint a kovács csak akkor reggelizhet, ha az üllő meleg már a sok ütéstől, tüzes vastól. — Fiatal koromban kismesternél dolgoztam. Nagy ki- szúrós ember volt. Szó szerint betartotta ezt a szokást. Néha már magasan járt a nap, de még nem reggelizhettünk, nem volt elég meleg az üllő. Szédelegtünk már, alig bírtuk a nagy kalapácsot, de a mester csak nekiment az üllőnek, s ha rá tudott ülni, verhettük tovább a vasat. 6 ellenben, ha pénze volt, már kora reggel leitta magát a sarki kocsmában. — Najó, megállj csak. Egyszer műhelynyitás után mindjárt felvett valami előleget. Usgyi a bodegába. Várjuk, várjuk, megéheztünk, de az üllő nem volt meleg, kevés munkánk volt. Tíz óra felé járt az idő, mikor az egyik segéd rászólt a kisinasra. egyél, fiam, hamar, aztán állj ki a sarokra, s szaladj ide, ha jön a mester. — Mi pedig leszereltük az üllőt a tuskóról s rátettük a nyílt tűzhelyre, kovácsnyelven a kohóra. Leültünk szépen szalonnázni. Hát egyszer csak beront a kisinas. *— Jön a mester! — Nem baj. Hamar kivettük a tűzből az üllőt — jó meleg volt — s vissza a tuskóra. És nyugodtan folytattuk az evést. — Már pofáztok, mi, az istenit a beleteknek — nyitott be részegen a mester. — Hadd lám az üllőt. Nekifarolt... Hehejj... Azt a rongyszagot, míg élek, el nem felejtem. A vendégseregből kitört a nevetés. A leányok egymás vállára borultak, dülöngéltek, úgy kacagtak. Csak az öreg kovács maradt komor. — így volt valamikor — szólalt meg csendesen, mikor elült a nevetés. — De hogy lesz ezután? Az a ködmönös, csizmanadrágos fiú állt elő, aki az előbb énekelt is. Az öreg megnézte. — Ügy látom, falusi vagy... Najó. Akkor mondd meg, mi lesz előbb-utóbb minden faluban? — Közös gazdaság. — Najó. S azok mivel szántanak, faekével? S mivel aratnak, sarlóval? — Gépekkel, traktorral —* válaszolják többen is. — Nalátjátok. A sok gépet pedig ki javítgatja, gondozza? — A gépkovács. — Ügy bizony — derült fel az öreg kedvenc szava hallatára. — Hogy a sok állami gazdaságról, gépállomásról ne is beszéljünk... De ez csak a mezőgazdaság. Te mondtad, ugye, hogy jártál egy nagy építkezésen? — mutat az előtte álló fiúra. — Najó. Akkor mondd csak meg, mi a jövő építőanyaga? — A vasbeton. — Meg az acél, az alumínium, az üveg — toldja meg az öreg. — Tehát mind több fém. Akkor pedig mind több szava lesz a kovácsnak üt. igaz-e? De a gyárakba, vasúti műhelyekbe, a bányák karbantartásához, mind, mind kell a kovács. Ügy bizony, van nekünk jövőnk. Ha még egyszer születnék, akkor is kovácsnak mennék. — Mert nehéz ez a munka, az igaz, de szép. Kemény, férfias, elnézést kérek a hölgyektől. A vassal, tűzzel dolgozik az ember, s ez valahogy növeli az önérzetét, az önbizalmát. Itt van ez a hosszú rúd is, né — mutat a sarokba. — Vastagabb a csuklómnál. De félóra múlva piros lesz, reácsapok, s úgy engedelmeskedik, mintha plasztelin lenne... Nem kicsi dolog ez. Az ember szinte teremtőnek érzi magát: j a keze nyomán, szeme láttán alakul a világ. Ismét megszólal a duda, A kovácsok felállnak, elcsomagolják az elemózsiát. Az öreg a kemencéhez lép, felhúzza ajtaját, a melegedő vasat nézi. Az eddig hallgató tanár most előrelép. Az arca derűs messziről látszik, hogy meg van elégedve. Jó ideig nézi a vén kovácsot, majd a tanítványai felé fordul: — Én nem sokat tehetek hozzá az egészhez, csupán azt kérhetem tőletek, fiaim, hogy legyetek bár esztergályosok, lakatosok, vagy kovácsok, úgy szeressétek a szakmátokat, úgy ismerjétek, úgy tudjátok, honnan jön, hová megy, mint a mi kedves tanítómesterünk. Megrázza a kovács kezét, de mikor azt mondja, nagyszerű volt, az öreg nevet: —- Inkább nehéz — mormogja —, jobban megizzadtam, mintha tíz tonna vasat kovácsoltam volna. má való átalakulásának folyamata a vége felé közeledik. A csillag sugara ^megnövekszik, felületi hőmérséklete pedig csökken. A kiégett magban ellenkező a helyzet, ott a hőmérséklet gyorsan emelkedik, s ezzel együtt növekszik az anyag sűrűsége. Amikor az ilyen csillag hé- liummagjában a hőmérséklet hozzávetőleg 150 millió fokra emelkedik, megkezdi működését a héliumnál nehezebb egyszerű anyagok „gyára.” Úgy látszik, hogy ezek a reakciók számos könnyű elem magjának kialakulására vezethetnek. De hogyan keletkeznek a nehéz elemek? Itt más magyarázatot kell keresni. Minden egyszerű kémiai elem. amelynek tömegszáma túl van a 9-en, alighanem a neutronelfogó reakciók eredményeként jön létre. A termonukleáris folyamatokban keletkező elemek magjai kiinduló anyagok lehetnek a következő nehéz atommagok kialakításához. Ennek ellenére a reakciók e két tipusa nem elegendő az összes atomok keletkezéséhez. Bebizonyosodott, hogy a deutérium, a litium, a be- rillium és a bór keletkezése sem termonukleáris reakcióval, sem neutronelfogással nem magyarázható. Igaz, a természetben aránylag kevés az ilyen elem. Ám még ez a meglévő kevés elem sem keletkezhetett termonukleáris reakció során. Keletkezésük megmagyarázására az elemek kialakulásának általános rendszerében bevezették az úgynevezett hideg fel- gyorsulás folyamatát, amelyet ,.X”-folyamatnak neveztek el, hangsúlyozván, hogy erről a folyamatról még igen keveset tudunk. Feltételezhető, hogy ebben az esetben magrészecskék vesznek részt- amelyeket váltakozó elektromágneses mezők gyorsítottak fel a csillagok atomszférájában. így fest az a mai elmélet, amely szerint az összes kémiai elemek hidrogénből keletkeztek. Itt még sok a nehézség és a megoldatlan kérdés. Egyelőre még semmit sem tudunk mondani a kiinduló hidrogén keletkezéséről. Nem egészen Világos azon kialudt csillagok sorsa sem, amelyekben az összes nukleáris folyamatok véget- értek. Mégis nagy lépést tettünk előre ahhoz képest, amit néhány évvel ezelőtt, tudtunk. Az elemek keletkezésének elmélete először került kapcsolatba a megfigyelő asztrofizika' adataival és a csillagok evolúciójának elméletével. IIIIIIIIIIMIMIMIIIIIIIIMIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIllll« KÖNYV FEKETE ISTVÁN: PEPIKÉRT (A szarvasi arborétum története és leírása). A szarvasi Pepikert nemcsak Alföldünk büszkesége, hanem Európa-szerte híres. Történetét a népszerű író, Fekete István ismert köny- nyed stílusával foglalta írásba. Végigvezeti az olvasót azon az úton, amelyet az arborétumban meghonosított ritka növények magjai, vagy csemetéi, a legtávolabbi földrészektől a Körös menti parkig megtettek. A könyv második részében közel 2 ezer növény felsorolását tartalmazó ka üógusban mutatja be az arborétum jelenlegi gyűjteményét majd a növényeket származási helyük, ille.ve földrészek szerint csoportosítja kiemelve ismerteti védett ritkaságait és jellemző képet fest az arborétum állat- és madárvilágáról. A „,-ű bizonyára népszerű lesz mind a szakemberek, mind pedig a természetkedvelő olvasók kö- rébenj ~ ' WniQiffátcYmT^íswMsssL=
