Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-10 / 109. szám
1960. május 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s t Ahogy egy gyár történetét írják Akik előre írják atörténelmet — valahogy így jellemezhetnénk mindazokat az országban, a megyében, asik okos szóval, hozzáértéssel, napi feladatokon túlmenően tervezik jövőnket is. E jövő konkrét megfogalmazását három szó adja: második ötéves terv. Megalapozásának időszaka — sokszor megírtuK, mondtuk már — ez az esztendő. Ám, ez a megalapozás nemcsak az éves, a hároméves terv feladatainak teljesítését, hanem a következő öt esztendő munkaprogramjának kidolgozását is jelenti. Erről beszélgettünk Juhász Mihály igazgatóval és Boskó József beruházási osztályvezetővel a Szolnoki Papírgyárban. — Mint álltaiéban mindenütt, mi is igyekszünk mindig olcsóbban termelni — kezdte Boskó József. — A felszabadulás után a tőkésektől elvett. kapitalista módon működő gyárakban még sokkal több volt a rejtett tartalék. Ám, ezeket másfél évtized alatt igen-igen kiaknáztuk. Persze, most is vannak lehetőségeink, de ugrásszerű termelési fejlődést már nem érhetünk el beruházás vagy rekonstrukció nélkül. — Jelenleg elsősorban az anyagmozgatást és a nyersanyagelőkészítő üzemet kell korszerűsíteni — folytatta Boskó József. — Ez a fizikai munka könnyítésével, az önköltség csökkentésével, s a minőség javításával jár együtt. A szervezett újítómozgalom (amely 1958-ban 1 millió 300 ezer, 1959-ben több, mint 4 millió forint megtakarítást eredményezett), most mór az említett és még sok más fontos műszaki probléma megoldására irányul. Olyan „örök” lehetőségek, mint a takarékosság, a társadalmi tulajdon védelme, célravezető módszer marad továbbra is. Hogy mit jelent ^ konkrétan? Lássuk a következő példát. A papírgyár 1965-ben előirányzott 13 500 tonna papír, 8500 tonna cellulóz és 3400 tonna fűszerzacskó gyártási terve az 1960. évi tervhez viszonyítva 20 százalékos többlettermelést jelent. S e 20 százalékos többlettermelést 60 százalékban a termelékenység növelésével, 85—40 százalékban pedig létszámemeléssel kívánják elérni. A cél elérésének ezt módját magáévá tette már minden üzemrész, amint ezt bizonyítják a műszaki tanácskozások, a kibővített pártve- eetőségi ülés. az üzemi tanácsülések határozatai, melyeken a papírgyár ötéves tervének irányszámaival foglalkoztak. Természetes az is. hogy niiiiiiiiiiiiiHiiiiitiMimiiniiiiiiiiiiiiiiHiiiiiif Cipőgyárlak! Irány: a Mátra, Révfülöp, Galyatető Az ország legszebb helyein nyaralnak az idén a martfűi Tisza Cipőgyár munkásai. Közülük mintegy kettő- százhatvanan a Mátrába, — Balatonfüredre, a Mecsekbe, stb. kapnak szakszervezeti beutalót, tizenöten pedig külföldön pihenik a munka fáradalmait. öten már „letudták” a külföldi utat, hárman Csehszlovákia égbenyu- ló hegyeiben gyönyörködtek, ketten aldunai hajókiránduláson vettek részt. A cipőgyár bővítette révfülöpi üdülőjét is. Háromszázhetvenen vehetnek így részt a Balaton melletti gondtalan szórakozásban. Révfülöpön május 15-én kezdődik a szezon. Annyit elárultak, hogy -„isteni kajáról” gondoskodtak. Mód nyílik a családi üdülésre is, kéthetenként 3— 3 csalód kap ide beutalást. Ezen kívül a vállalat költségén negyven gyermek üdül. Az itthonmaradókra is gondoltak. Egy héten belül elkészül kosáruszodájuk a Tiszán. A KISZ és az MHS fiataljai parkot varázsoltak köré. A kosáruszodára 90 ezer forintot költenek, — népgazdaság nemcsak kér, hanem segít is a magasabb termelési feladatok elérésé- oen. — 1965-ig — mondotta Juhász Miháiy igazgató — körülbelül 90 millió forint beruházási, illetve felújítási hitelt kap a gyár. Legjelentősebb beruházás az új hőerő- mütelep. Részben, mert kikapcsolja a rossz kazánok kiesesének veszélyét (ami ha megtörténne, évi 8—10 millió forint ráfizetést jelentene). Az új hőerőmű emellett növeli az energiakapacitást, s olcsóbbá teszi az energiát, hiszen 220 forintról 146 forintra csökkenthető általa a fajlagos energiafelhasználás. Ez azt is jelenti, hogy a 44 millió forintos beruházás körülbelül 7 év alatt amortizálódik, hiszen évi 6 millió forintos megtakarításra nyugodtan számíthatunk. A cellulózgyártásról a következőket mondotta Juhás- Mihály igazgató: — Nem hinném, hogy tévedek, amikor kijelentem: az iparág egyik „legszerencsésebb” beruházásának mondható az a 9 millió forint, amit az elkövetkezendő öt évben a cellulózgyárra kívánunk fordítani. E gyár termelése 1965- ben eléri az 1959. évi eredmény kétszeresét. Ha figyelembe vesszük, hogy a cellulózgyár építése 30 millió forintba került, s most csak 9 millió forint kell a termelés megkétszerezéséhez, érthetővé válik véleményem. (Ha a 9 millió forintot régi áron számi tjük, akikor viszont a beruházási összeg 5 millió forint, így még jobb az arány.) Ezt mondja az igazgató, a beruházási osztályvezető. Hangsúlyozzuk: egyelőre még tervjavaslatról van szó. De egy bizonyos. Ahogy a Szolnoki Papírgyár kollektívája reagált az ötéves terv idevonatkozó irányszámaira — az örvendetes. Minden eddigi és menetközben felbukkanó tapasztalatot, tanácsot felhasználtak bárkitől, javaslatuk megtételében. e- bgy s Állatorvosok tanácskozása a MEDOSZ-ban A mezőgazdasági és erdészeti dolgozók és a közalkalmazottak szakszervezete rendezésében hétfőn a MEDOSZ székházban megkezdődött a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó állatorvosok tanácskozása. Varga Jánosnak, a MEDOSZ titkárának megnyitója után Molnár Béla, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa tartott előadást az állatorvosok szerepéről és feladatairól a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Az Európa Kiadó könyvheti kötetei Az ünnepi könyhét alkalmából az Európa Könyvkiadó nyolc kötetet jelentet meg. A klasszikus művek közül kiadják Thomas Mann-sorozat- ban a Varázshegy című regényét. A 800 oldalas könyv a Thomas Mann-sorozatban jelenik meg. Ezenkívül közrebocsátják Tolsztoj Háború és béke című remekművének új, négy kötetes kiadását. A könyvhét egyik érdekes ségének ígérkezik a kiváló szovjet író, Solohov A hazáért harcoltak című új regénye. A könyv még nem teljesen befejezett mű: Solohov még dolgozik a regényen, de az eddig elkészült részletek összefüggő egészet alkotnak. A szovjet író legújabb művében a Nagy Honvédő Háború hőseinek állít emléket A nyugati szerzők művei közül kiemelkedik az 1959. évi Nobel-díjas Slavatore Quasimodo Hazatérések címé könyve. Első ízben jelennek meg magyar nyelven a népszerű szovjet író. Galdkov A lélek mélyén című válogatott elbeszélései. Kiadják Chabrol Egy emberrel több című regényét. Több modern szerszámgéppel bővítették a jászberényi Aprítógépgyár gépparkját. Az új nyolcméteres fesztávolságú csucseszlergát Szabó János esztergályos próbálgatja. Koránkelő emberek Hatan ültünk az asztalnál. Két kitüntetett, mellükön a kiváló dolgozókat megillető csillagocskával, meg mi négyen, kik szóval, kézszorítással. pohárka snapsszal köszöntöttük Papp Gyula főgépészt és Kuncze Imre gátőrt. Lassan csordogált a szó, TRAKTORON « AUTÓN — Milyen kicsi a világ! — szólította meg Soltész Gábort néhány nappal ezelőtt egy régi jó katonacimborája Budapesten. — Mi járatban, kedves barátom? — kérdezősködött tovább. — Autót jöttem vásárolni* — hangzott a válasz. barátom, meg S Tóth Sándor, Kun Árpád, Tresser Pál szövetkezeti gazdatársaim is. Most meg rajtam a sor. S nem is utolsó leszek ebben. Még többen beadták az igénylést új autóra v.... — Egyáltalán minek neked az autó, miért nem mo Munkában az új autótulajdonos. tort vettél? — okve tétlenkedett tovább a cimbora. — Hát nézd, motorkerékpárom az van. Azzal járok dolgozni, meg ha sietős dolgom van, elintézni. Még arra is jó, hogy a feleségemmel Mezőhékről bemenjünk Mezőtúrra. De ugye a gyerekeket már nem tudjuk vinni. Pedig nagyocskák már azok is és hát csak kíváncsiak, tudod nagyon jól, hogy én is kint a határban nőttem fel, azt se tudtam, milyen világ két várossal odébb, míg katona nem lettem. S ha egyszer van rá lehetőség, miért ne mutassam meg a fi' amnak az országot, mielőtt katona lesz. Meg aztán dolgoztam épp eleget a feleségemmel együtt, meg dolgozom most is. Amikor ráérek, miért ne ugorjunk be Mezőtúrra a rokonokhoz családostól, vagy esetleg a hegyek közé. a Balaton mellé. S a beszélgetés hogyan folyt tovább, arra már nem emlékszem. Egy azonban bizonyos. Soltész Gábor megvette az autót, s a család nem kisebb örömére hazavitte mezőhéki tanyájára. A két kisgyerek a boldogságtól azon az éjszakán alig tudott aludni. A kislány, az Esztike nagy szőke hajasbabájá- val az új autóban akart hálni. A felesége könnyezett az örömtől. Bizony, magának Soltész Gábornak is elszorult a szíve, amikor a rögtönzött garázs ajtaját az autójára csukta. De hát így van ez rendjén, használják egész- séggek — De hát mi lett belőled, mióta nem találkoztunk? — Ugyan már! Hát mi lennék? Traktoros. Még mindig abban a tanyában lakom, — ahol annakidején meglátogattál. Tíz évvel ezelőtt beléptem a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetbe. Azóta ott dolgozom. Megnősültem, van egy iskolás fiam, meg egy kislányom, s élünk szépen. — No de hát mégis, hogy megy sorod, hogy autóra is telik? — Úgy, mint a többinek. Nem olyan csodálatos dolog ez. Ez az autó, amit én most vásárolok 38 és félezerért, már hatodik a termelőszövetkezetben. Előttem már régen yett Boldog Zsiga traktoros nehezen indult a társalgás. Pedig mondanivaló aztán bőven került, dehát olyan dolog az, hogy senki sem szeret dicsekedni azzal, hogy a virradat már a gáton találja, s azzal meg még inkább nem, hogy évtizedek óta történik így. KANDÓ KÁLMÁN TANÍTVÁNYA Ecsegfalva-Mirkón él Papp Gyula. Dereshajú, kicsit kopaszodó ember. Túl a hatvanon, nagy élettapasztalattal régi időkre emlékezik: A Ganz Villamossági Gyárban dolgoztam. Első mesterem Kandó Kálmán mérnök volt. S eljöttem onnan, hátat fordítottam a turbószerelésnek, jöttem a Tisza mellé. Ennek is már huszonöt esztendeje. Negyedszázad nem kis idő. Különösen ott nem, ahol 3 kilométer távolságban csak elvétve található beszélgető társ. — Ott volt a köny — veszi át ismét a szót. — Tizennyolc kötetes lexikonomat már ronggyá olvastam. Néhány regényem is van. S persze a család. Két gyereket felneveltem. Fiam pedagógus, lányom védőnő. Szóval sehogy sem volt unalmas az elmúlt 25 év Papp Gyula bácsinak. Ha más szórakozást nem talált éppenséggel, akkor gyönyörködött a környékben. Mert abban aztán lehet Véleménye szerint nincs szebb e földön, mint Ecsegfalva-Mir- kó. s még pontosabban a szivattyúház környéke. A SZÜLETÉSI HELYEN Pirospozsgás, rövidre nyirt hajú ember Kuncze Imre. — Nehéz elhinni első látásra róla, hogy negyvenkét éve dolgozik, s huszonöt esztendeje járja napról, napra az őr járását Oballán, a Tisza balpartján. Ott gátőr, abban a körzetben, ahol született. Már a második dinasztiát képviseli, mert előtte az apa is ezt a mesterséget folytatta, s utána következik a fia. Sok vihart átélt, részt vett a két nagy dunai árvíznél a mentéseknél, de mindig ide vágyott vissza, erre a környékre, ahol született. A Tiszáról idéz közmondásokat tízesével, s aztán így beszél: — Beleszokik az ember a gátőrségbe. Megismer a parton. a hullámtéren minden fát, minden kubikgödröt. Valósággal társául szegődik a Tisza-part. KÉT ÉLET TANULSÁGA Két embert próbáltam bemutatni, két dolgos életet leélt embert, kik korábbi sorsukban, de a maiban sem tudják mit jelent nem a gáton lenni már virradatkor. Mindenképpen korán keltek. Korán kezdték az életet, a munkát. Mára kiváló dolgozóként emlegetik őket az ismerősök, a munkatársak. Lehet tőlük tanulni, hivatássze- retetet, kitartást. Mert az egyébként unalmasnak tűnő, s nem is nagy fizetéssel járó partmenti életet, ilyen hosszú időn keresztül vajon nem meg lehetett volna unni? Papp Gyula mégis így beszél: — Nem akarok még nyugdíjba menni. A két kiváló dolgozó jelvény mellé bevárom a harmadikat. S aztán? Talán még akkor sem. N. I. Előnyös feltételeit mellett köthető jégbiztosítás Indulás Mezőtúrra, rokonlátogatófca. Áprilistól szeptemberig a jégkár-verések gyakoriak és súlyosan károsíthatják a mezőgazdasági terményeket. Államunk a biztosításban is támogatja mind a régi, mind pedig az új tsz-eket. Részükre az Állami Biztosító Földművelésügyi Minisztériummal és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben kedvezményes díjtételeket állapított meg. Ezen kívül a művelt illetve biztosított területek nagyságától függően területi engedményben is részesülnek. A jégkár elleni biztosítást a közös gazdaságok a várható terméshozam teljes értékére köthetik meg, tehát a szövet-! kezet tagjai és vezetősége határozzák meg mennyire kívánják a termésüket, biztosítani. A vártnál jobb, vagy gyengébb termés esetén, ha a biztosított területet jégverés még nem érte, a biztosítás felemelését bármikor, a valóságnak megfelelő leszállítását pedig biztosítási szabályokban meghatározott időpontig elfogadja az Állami Biztosító. Jégkár elleni biztosítás szőlőnél a rügyfakadástól, gyümölcsnél az elvirágzástól, egyelve termelt növényeknél a kiegyeléstől, más növényeknél pedig április 1-től kezdődően érvényes. Jégvert növény már nem biztosítható. A termelőszövetkezeti tagok általános háztáji biztosítása a háztáji szántóterületre is kiterjed. Az ott termett növényekben keletkező jégkárfa biztosító a várható hozam erejéig megtéríti külön díj nélkül. A háztáji szőlő és gyümölcs biztosításáért 100 négyszögöl iként 40 forint kiegészítési díjat kell fizetni évente. A biztosításokat az Állami Biztosító területileg illetékes járási, városi fiókjainál lehet megkötni.
