Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-01 / 102. szám
10 SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP 1960. május 1. Hírünk a világban , Azt mondják, Bulgária égbenyúló hegyei közé ékelt falvakban csak a felszabadulás utáni első években szüntették meg a „jus primae noctis’*-t, az első éjszaka jogát. Azóta a baráti Bolgár Népköztársaságban mélyreható társadalmi és gazdasági fejlődés tapasztalható. Befejezték a mezőgazdaság szocialista átszervezését, korszerű ipartelepeket hoztak létre. Megyénk bármelyik felnőtt lakosa tud erről mondani néhány szót. S nemcsak erről az egy országról. Többé-kevésbé megbízható képünk alakult ki olvasmányaink, a rádióban hallottak, vagy a moziban látottak alapján az egész világról. Persze, nem sok ország életét ismerjük részleteiben, de földrajzi fekvését, éghajlati adottságait, társadalmi berendezését nagyjából mindegyiknek — méghozzá napról napra egyre jobban, hiszen egyre több nép fiaival kerülünk élénk gazdasági kapcsolatba. ‘ Arról viszont, hogy szőkébb hazánk. Szolnok megye üzemei milyen részt vállalnak ezeknek kapcsolatoknak bővítésére irányuló munkából, mit exportálunk — következésként, hogyan növeljük hírünket a világban, kevesen tudnak. S ez bizonyos fokig érthető is. Ha a karcagi te.melöszövetke’7^' ’ kecskebékával megraknak egy szerelvényt, a „brekegő export” olyan istentelen lármát csa” útközben, hogy az arra- haladó — gondolván: a magyar nép többsége úgysem szereti a békahúst — mindjárt tisztában van vele: exportárut szállítanak. Az exportra kerülő ipari termék már korántsem ilyen feltűnő. Ládákba van csomagolva, s mindenféle idegen szó van ráfestve. -Könnyen azt hiszi az ember róluk, hogy külföldi gyárak termékei. Mivel is dicsekedhetünk tulajdonképpen? Elöljárójában csak annyit: nagyon sokkal. Ismeretes, hogy megyénkben alig dolgozik néhány nagyüzem, túlsúlyban van a mezőgazdaság, az ipar, mégis egyharmadát adja a megyében termelt társadalmi összterméknek. Sok gyártmányunk „hiánycikk’* a világpiacon. Node, menjünk csak sorjában: A jászberényi Aprítógépgyár főleg érctörő, I őrlő, építő- anyagipari . és élelmiszeripari gépeket gyárt. Egy-egy típusból nem sokat, alig néhány gépet. Nyugodtan nevezhetjük egyedi gyártásnak az üzemben folyó munkát. Márpedig ez a módszer korántsem nevezhető gazdaságosnak. Ezért könnyen hi- hetné az ember, hogy nemigen állják meg helyüket a világpiacon. S mit mutatnak a tények? Ennek a feltevésnek éppen az ellenkezőjét. Bulgária például korábban gumikeverő gépet vett több kapitalista és néhány szocialista országból. Az Aprítógépgyár termékei most már „egyeduralkodóvá” váltak, *r í'v ' kiszorították versenytársaikat a bulgáriai piacról. De nemcsak oda, hanem mintegy 19 országba eljutnak az üzem gyártmányai — így többek között Finnországba, Egyiptomba, Görögországba, Indiába és a szocialista tábor országaiba. S hogyan válnak be? A lengyelországi Stasic bányatelepen magyar tervek alapján épül például egy napi 500 tonna kapacitású piritszi- de t ércelőkészítőmű. A fontosabb gépeket a magyar ipar — jelentős részben az Aprítógépgyár szállította. A lengyel vezetők azt írták a telep építési naplójába: „a magyar gépek jobbak és szebbek a mieinknél.” Az Aprítógépgyár kint dolgozó szerelői sem voltak restek a jó hír továbbítására, tüstént megírták az itthoniaknak, ezáltal is jobb munkára serkentve őket. A magyar ipar jóhírnevére vall, hogy újabb, nagyértékű megrendelést kapott Lengyel- országból. Szintén magyar tervek alapján meddőhányó feldolgozó berendezéseket szállítunk. A meddőhányók 20—30 százalékban 7—8 ezer kalóriás szenet tartalmaznak. Ezt kivonják belőlük, a többit megőrlik, s tömítőanyagnak visszaviszik a bányákba. Négy ilyen üzemet építünk a lengyeleknek most. Berendezésükhöz a préseket, törőkét, hengerműveket, rostákat, vibrátorokat az Aprítógépgyár szállítja. Az üzem Jugoszláviába irányuló exportja is igen jelentős, pedig onnan rendelést szerezni nem könnyű dolog. Sokszor 15—20 kapitalista cég is tesz ajánlatot. A velük való versenyt megnyerve exportálunk Jugoszláviába forgókemencét kovaföldégetésre, flotációs cellát ércelőkészí- tésíSj. normál téglagyári berendezéseket, sámot'’ és • kerámia”}’ár? légáramőrlő berendezést, út, vasútépítéshez kőbányafelszerelést, s legutóbb három komplett faforgácslemezgyár szállításái-a kötöttek szerződést. S ami szintén ige., fontos: reklamáció nem érkezett egyik szállítmányukkal kapcsolatban sem. • Megyénk ipari termékei általában a külkereskedelmi szervek útján jutnak más országokba. Az ottani üzletembereknek megmutatják a mintapéldányokat, s ha azok tetszésével találkozik az ajánlat, létrejön az üzlet. így van ez álta. an — de nem mindig. A martfűi Tisza Cipőgyárban például régi ismerősként szinte minden évben bekopog Muradso úr, az egyik szudáni nagykereskedő, személyesen is meggyőződve arról, képes-e az itteni ipar határidőre, s jó minőségben leszállítani a megrendelt árut. Úgy látszik, eddig még mindig jó tapasztalatokat szerzett, mert sosem ment el dolgavégezetlen. Most már megbízható, jó üzleti partnerként kezeli a magyarokat. De jönnek az üzembe esetenként németek, franciák, s ki győzné felsorolni, még milyen nemzetiségűek. Volt olyan időszak például, mikor a burmai belügyminisztérium alakulatainak bakanccsal való ellátására hoztak megbízatást az üzemnek. S a martfűiek készségesen eleget tesznek a rendeléseknek, szállítanak, kinek mi kell: tornacipőt, kosárlabdacipöt, vulkanizált bakancsot, balerinacipőt. gumicsizmát, különböző színű, fazonú női és férficipőket. Hosszadalmas volna megrendelőik lakóhelyét Celsoszaúitásuk értéke évente eléri a 7.5 millió forintot. * A jászberényi Fémnyomó és Lemez- árugyár itt látható márkajegye is megbecsült a világpiacon. A Brüsszeli Világkiállítás után méltán kapta meg az üzem a magyar forradalmi munkás-paraszt Nemcsak kincstartónak használják a Fémnyomó edényeit, hanem a fűzés-sütés mellett sokminden egyébre is. Ceylonba például 30 ezer tepsit szállítanak — gumigyűjtéshez. Megcsapolják a gumifákat, s nedvüket a jászberényi üzemben gyártott tepsikbe csorgatják. Ezt hallva az egyik itteni ember megjegyezte: közelebb nem találtak tepsit? Bizonyára találtak volna, csak a Fémnyomó ajánlata előnyösebb volt a többinél! Rendkívül nagy az érdeklődés színes, tetszetős dísztálcáik iránt. Többezret exportáltak már előszállításként. Ismeretes az is, hogy olaKülkereskedelmi vonatkozásban különben jelentős eseménynek számít, hogy a napokban kezdik meg a Brüsz- szeli Világkiállításon nagydijat nyert, Heller—Forgóféle kondenzációs léghűtőelemek szállítását a Szovjetunióba és Angliába. Több ország szakemberei érdeklődéssel figyelik, hogyan váltják majd be a hűtőelemek a hozzájuk fűzött reményeket, megfelelnek-e a gyakorlatban is a nagyteljesítményű erőművek hűtésénél. Ha igen, akkor a Fémnyomó több évre el lesz látva munkával, mert az erőművek — főleg az atomerőművek — hűtése világszerte probléma. A térképen húzott vonalak azt ábrázolják, hová irányul megyénk főbb ipari exportja .íme néhány a Tisza Cipőgyár export-termékei közül rolni — így csak néhány „üzletiéit” említünk: Szovjetunió, Nyugat-Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Anglia, Lengyelország, Algír, Tripolis, Svédország, Irán, Mexikó, Kuba. A Tisza Cipőgyár külföldi hírnevének növekedését bizonyítja, hogy a tavalyi exportmegrendelést legalább egymillió forint értékben meghaladja az idei. • Már megszoktuk, hogy sportembereink nemzetközi versenyeken vesznek részt. Manapság azonban már nemcsak nekik drukkolunk, hanem — bármilyen szokatlanul hangzik — gyártmányaink szereplésének is. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár egyirányú tárcsái már „befutottak ” Az idén például mintegy 200 ilyen munkagépet szállítunk Bulgáriába. . Palántaültetőgépüknek még most kell kiverekedni a nemzetközi elismerést. Bulgáriában lesz egy nemzetközi összehasonlító kísérlet a közeljövőben, arra küldenek ki egy palántaültetőt. Bíznak sikerében. A bulgáriai kisérlettől függetlenül Lengyelországba is küldenek egy palántaültető gépet. Ha beválik nagyobb megrendelés várható. S miért ne válna be ottan is? A hazai piacon igen keresett cikk ez a gyártmány. Ezért is érthetetlen, hogy jövőre mindössze 400 darabot rendeltek belőle a belkereskedelmi szervek. Az említettek mellett a mezőgépgyáriak — alvállalkozóként — kismalmi berendezéseket szállítanak a Szovjetunióba, — főleg malmi előtisztító csoportot és korparöpítő centrifugát. Exportkormány elismerését kifejező oklevelet. t Az üzem exportja állandóan nő. Az idén például már „betört” a legfejlettebb kapitalista ország, az Amerikai Egyesült Államok piacára is. Mintegy 180 tonna bakelitfü- lü edényt szállít Nevv-York- ba. Az aluminiumedények iránt olyan nagy a kereslet a külföldi piacokon, hogy az jat, vazelint is exportál az ország. A csomagolásukhoz szükséges hordókat eddig importáltuk — most a Fémnyomóban készítik. Jászberényi hordókban jutnak tehát el a különböző anyagok Kínába, az arab államokba, s más égtájakra. Az üzem össztermékének 50—55 százaléka exportra ké- rül. Ha exportképes hűtőExportra készül a szőnyeg Mezőtúron. üzem nem tud eleget tenni minden megrendelésnek, Edényei eljutnak a világ minden részébe. Dél-Ameri- kába például formája után úgynevezett hasas edényeket szállítanak — mintegy 100 tonnát. Az ottani indiánok veszik különös előszeretettel, mert ez az edényalak náluk hagyományos. Főzőedénynek, ékszertartónak egyaránt ilyent használnak. szekrényt sikerül előállíta- niok — minden remény megvan erre — akkor ez az arány méginkább eltolódik a külkereskedelem javára. Minőségi reklamáció különben ennél a gyárnál is ismeretlen. Ez a tény. és az exportmegrendelés állandó növelése arra vall: gyártmányaival elégedettek a külföldi vásárlók. Gép, cipő, illetve vas- és fémiparunk tehát jól kiveszi részét a nemzetközi gazdasági kapcsolatokból — bizonyítják az előbbi példák. S csak aláhúzza ezt a megállapítást az, hogy a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi telepe belvízszivattyúkat, hatalmas méretű csöveket exportál Jugoszláviába. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat meg szovjetunióbeli konzervgyári berendezések alkatrészeit készíti. A karcagi Általános Szerelő Ktsz folyami és tengerjáró hajókat lát el hírközlő berendezésekkel. Biztonságosabbá teszi ezáltal közlekedésüket, szórakozta- tóbbá az utazást. De a más jellegű üzemek is jelentős részt vállaltak a külkereskedelem igényeinek kielégítéséből. A mezőtúri Szőnyegszövő Ktsz dolgozói például az otthonokat teszik barátságossá. Színpompás perzsa és torontáli szőnyegeik méltó díszei a lakásoknak. Érdekes megfigyelni, a különböző népek ízlése mennyire eltér egymástól. Az északi népek az erős színeket, a déliek inkább a melegebb színeket kedvelik, s eszerint rendelik a szőnyegeket. Megyénk élelmiszeripari termékei is kelendők külföldön. A Szolnoki Cukorgyár termékeiből legutóbb 876 va- gonravalót vásároltak. A Vágóhíd Vállalat a nyugati és az északi államokba küldött lóhúst. Az ottaniak nagyon kedvelik, ízes csemegének tartják. A Tejipari Vállalat s a Baromfifeldolgozó Vállalat árui szintén keresettek. * Egészében véve tehát elmondhatjuk: megyénk ipara jelentős mértékben segít* külkereskedelmünk fejlődé sét, hozzájárul a külföldi nversanyagok, nálunk még nem gyártott iparcikkek behozatalának megkönnyítéséhez. (slmon)
