Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

YTLAG PROLETÁRJAI, EGY ESO HETEK! TIZENÖT ÉVE SZABADOK Május? határ Vasárnapi sportműsor A lottó tárgynyeremény-sorsotis nyerőszámai XI. évfolyam, 108. szám. Ara 60 fillér I960, május 8. vasárnap. A GYŐZELEM NAPJÁN Lehullott a lepel egy amerikai provokációról — Végeiért a Legfelső Tanács ülésszaka — Moszkva (MTI) Szombaton a moszkvai Kremlben együttes ülést tartott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának két háza. A délelőtti ülésen folytatódott a vita a rövidített munkaidő bevezetéséről szóló beszámoló felett. I. Szenyin, az Ukrán SZBZK terv bizottságának el­nöke elmondotta: a köztársa­ságban még 1957-ben meg­kezdődött az áttérés a hat es hétórás munkaidőre és ma már a szénbányászat, a kohá­szat, a vegyipar és több más iparág több mint hárommillió dolgozója — az ukrán mun­kások mintegy harminc szá­zaléka — dolgozik csökken­tett munkaidővel. Ezzel pár­huzamosan szabályozták a béreket is — egyes helyeken a bérek több mint huszonöt százalékkal emelkedtek. V. Bescsev, a Szovjetunió közlekedésügyi minisztere be­számolt a küldötteknek arról, milyen gyors ütemben halad a szovjet vasúthálózat korsze­rűsítése. 1955-ben a villamos és Diesel-vontatás az egész vontató hálózatnak-14,1 szá­zalékát tette ki, jelenleg már 40 százalék a korszerű von­tatómozdonyok aránya. A korszerűsítéssel párhuzamo­san csökkent a szállítások önköltsége — négy év alatt mintegy 20 százalékkal. A vitában valamennyi fel­szólaló hangsúlyozta: a rövi­dített munkaidőre történő át­térés újabb bizonyítéka an­nak, hogy a Szovjetunió kor­mánya, a kommunista párt szivén viseli a dolgozók ér­dekeit, mindent megtesz azért, hogy javítsa a munka- körülményeket, könnyebbé tegye a munkát. A felszólalók egyöntetűen elítélték az amerikai repülőgép provoká­cióját. Kijelentették: a szov­jet nép tiltakozik az ilyen manőverek ellen és követeli a bűnösök felelősségrevonását. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának ülésén M. Geor­gadze, a Legfelső Tanács el­nökségének titkára elfogadás­ra terjesztette be a tanács el­nöksége által kiadott törvény- erejű rendeleteket. Szünet után hatalmas ér­deklődés közben N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke mondott zárszót. Hruscsov beszédét közvetí­tette a szovjet rádió és a te­levízió is. Hruscsov beszédének elején hangsúlyozta, hogy valameny- nyi felszólaló egyetértett az előterjesztett törvényjavasla­tokkal, a munkásokat és az alkalmazottakat érintő adók eltörlésével, valamint a mun­kaidő csökkentésének végre­hajtásával. A szovjet kormányfő rámu­tatott: a hétéves terv felada­tainak fejlesztése szempont­jából fontos helyet tölt be az építőipar. Bírálta az e téren mutatkozó hibákat, majd hangsúlyozta: az építőipar további fejlesztése nélkül a hétéves terv feladatait nem lehetne megoldani. Az amerikai repülőgép provokációja A szovjet kormányfő beszé­dében nagy teret szentelt az amerikai repülőgép súlyos provokációjának. Elmondotta: sok kérdést kapott a képvi­selőktől és a dolgozóktól. A szovjet kormányfő kije­lentette: az USA külügymi­nisztériuma azt állítja, hogy a lelőtt amerikai repülőgép egy Lockheád U—2 ti"usú lassú járatú gép volt, azzal a feladattal, hogy levegő-min­tákat vegyen Törökország felett nagy magasságban. A gép — az amerikai hiva­talos szervek állítása szerint — az aeronautikai és világűr- kutató bizottságok polgári gépe volt, pilótája oxigénhi­ány következtében elvesztet­te eszméletét és így került a Szovjetunió területe fölé. — Elárulok önöknek egy titkot — mondotta Hruscsov — szándékosan nem mondot­tuk el legutóbb, hogy a repü­lőgép pilótája él és a gép maradványai itt vannak. — Ha mindent elmondot­tunk volna, az amerikai ille­tékes szervek más verziókat gondoltak volna ki, hogy megcáfolják a tényeket. Hruscsov ezután fényképe­ket, adatokat terjesztett elő az amerikai repülőgép pro­vokációs tettéről. Elmondot­ta: az amerikai hivatalos szervek állításai egytől egyig kitalálások. Ezek a szervek azt hitték, hogy a gép meg­semmisítésével meghalt a pi­lóta. A repülő azonban Moszkvában van; ide szállí­tották a megmaradt felszere­lést is. Hruscsov elmondotta: az amerikai repülőgép pilótájá­nak neve Francis Harry Po­wers; 30 éves, 1956-ig az amerikai légierő kapitánya volt, ezután a központi felde­rítő szolgálathoz került. Az amerikai légierőnél fizetése 700 dollár volt, a felderítő szolgálatnál viszont már 2500 dollár lett. — így vásárolja meg a tő­ke az emberek életét — mon­dotta a szovjet kormányfő, majd bejelentette: a gép tel­jesen megállapított útvona­lon haladva jutott a Szovjet­unió területe fölé. Feladata az volt, hogy adatokat gyűjt­sön katonai és polgári objek­tumokról, ipartelepekről. A G, Posztnyikov: „Vigyázzatok” című szobra. gép valóban Lockheád U-2 típusú, nagy magasságokban történő repülésre alkalmas, kis sebességű. Az amerikai szervek arra számítottak, hogy a vadászgépek nem érik el a nagy magasságban re? pülő gépet. — Ezt a gépet azonban — mondotta Hruscsov — 20 000 méter magasságban lőtték le és elérték volna akkor is, ha magasabban repült volna. Hruscsov a szakértői bi­zottság jelentése alapján be­jelentette: a gép feladata az volt, hogy a Pamir hegység­től kiindulva a Kola-félszi- getig átrepüljön a Szovjet­unió területe felett, fényké­peket készítsen és adatokat gyűjtsön a szovjet rádiótech­nikai berendezésekről. A szükséges berendezés marad­ványai a szovjet szervek bir­tokában vannak. Hruscsov megmutatta a re­pülőgép által készített fény­képeket, továbbá a berende­zésről készített fényképeket, majd elmondotta: a gépet Szverdlovszk térségében lőt­ték le a szovjet légelhárítás egységei. A repülő vallomása szerint egy Törökországban állomá­sozó különleges egység piló­tája. Ez a gép április 29-ig a törökországi Adan repülőte­réről a pakisztáni Peshavar- ba repült át. Gondosan fel­készítették útjára és innen indult május elsején a felde­rítésre. Végső célja a norvé- giai Bude repülőtere volt. A szovjet kormányfő beje­lentette: a gép megsértette Afganisztán légiterét is. Négy óra hosszat tartózkodott út­ján. A gépet különleges rob­banóberendezéssel szerelték fel, amely akkor lépett volna működésbe, ha a pilóta kata- pult berendezés segítségével hagyja el gépét. A pilóta azonban a gép kabinjának felső ablakán ugrott ki, mert félt attól, hogy a robbanás őt is megsemmisíti. A pilótát az amerikai fel­derítő szervek mérgezett tű­vel látták el, hogy élve ne kerülhessen a szovjet szer­vek kezébe. Felszereléséhez hangtalan pisztoly és tőr tar­tozott. A pilótánál 7500 rubel szovjet valutát, továbbá nagymennyiségű francia aranyfrankot és más orszá­gok valutáját találták meg. Ezenkívül két aranyórát és hét aranygyűrűt. Ezeknek nyilvánvalóan az volt a cél­ja, hogy szükség esetén a pi­lóta felhasználhassa őket. Ne játszanak a tűzzel! Hruscsov rendkívül ke­mény szavakkal ítélte el az ilyen manővereket, majd hangsúlyozta: a Szovjetunió megsemmisítette a kém-gé- pet. így cselekedett volna minden olyan ország, amely valamit is ad magára és amely rendelkezik a gép megsemmisítéséhez szüksé­ges eszközökkel. A szovjet kormányfő hatá­rozott hangú figyelmeztetést intézett azokhoz az országok­hoz, amelyek területüket ilyen provokációk céljaira rendelkezésre bocsátják. Fi­gyelmeztette őket, hogy ne játszanak a tűzzel. Beszédében megbélyegezte az amerikai katonai klikk mesterkedését. Hangsúlyozta: lehetséges, hogy Eisenhower elnök nem tudott erről a pro­vokációról de ez annál sú­lyosabbá teszi a helyzetet, mert azt bizonyítja, hogy a forrófejű katonai vezetők az elnök tudomása nélkül csele­kednek. (MTI) Leonyid Brezsnyev a Legfelső Tanács elnökségének új elnöke A Szovjetunió Legfelső ta­nácsának szombati ülésén fel­olvasták Kliment Vorosilov bejelentését, amelyben kérte, hogy mentsék fel őt a Leg­felső Tanács Elnökségének elnöki tisztségétől, mivel egészségi állapota nem te­szi lehetővé, az ezzel kap­csolatos feladatok ellátását. A hetvenkilenc éves Vorosi­lov bejelentésének elhangzá­sa után Nyikita Hruscsov mi­niszterelnök, az SZKP első titkára kért szót. Hruscsov a párt Központi Bizottsága nevében indítvá­nyozta, hogy a Legfelső Ta­nács adjon helyt Vorosilov kérésének. Véleményem sze­(Folytatás a 2. oldalon.) Holnap lesz másfél évti­zede, hogy a szovjet nép fel­szabadító harca nyomán bé­két kiálthattunk a világba, hogy elhallgattak a fegyve­rek. Hat év után ez volt az első nap, amelyen nem hullt annyi könny, nem ömlött annyi vér, nem állt meg annyi szívben a dobbanás, mint addig annyi éven át. A német fasizmustól oly so­kat szenvedett Európában nem kellett többé sötét pa­pírok, rollók mögé rejteni az otthonok fényét, nem kellett többé nyirkos, rideg pincék­ben dajkálni a szabadba rl- csajozni vágyó gyerekeket. S ha a kenyér még barna és kicsi is volt amit szelhet­tünk, meg volt a remény: Süthetünk majd újat, szelhe­tünk nagyobbat, ölthetünk rendesebb ruhát, lesz meleg otthona minden nyomorgó­nak, mert béke van, béke, annyi szenvedés, megpróbál­tatás után. Tizenöt évvel ezelőtt a szovjet nép kiűzte a fasisztá­kat nemcsak saját hazája, hanem más európai országok földjéről Is. Az élet, a törté­nelem igazolta, hogy a saját és sok más ország népét be­csapták, rászedték, csatlósul szerződtették a fasiszták. Fegyverül használták a faji gyűlölet ideológiáját és sem­mitől sem riadnak vissza azért, hogy egy maroknyi tő­kés csoportnak a dolgozó milliók rovására jólétet te­remtsenek. A fegyver azonban vissza­felé hordott, mert nagyon is lelepleződött, kitárulkozott igazi törekvésük. Ahol a fa­siszták az emberi lelkek ki­ölésére, az emberi méltóság megbénítására törekedtek, — mindenütt élniakarás kelt, s a fasiszta iga lerázása után az új békeszerető erők mil­liói léptek a világ színpadá­ra. A béke első napja óta el­telt évek pedig azt igazolják, hogy a világ népei sohasem hagynak többé fasiszta rab­igát rakni nyakukra. S hogy ezekben a napokban vissza­tekintünk 1945 tavaszára, azért tesszük, mert előre akarunk haladni. A második világháború idején 50 millió élet hunyt ki, a fegyverek fü­zétől, bombák robbanásától. Azt akarjuk, hogy ártatlan életet többé ne szakítsanak meg gyilkos fegyverek. Tizenöt évvel ezelőtt el­hallgattak a fegyverek. De az a nap a béke csendjénél sokkal többet jelentett. A vi­lág új arculatának formálá­sa, a szocializmus világrend- szerré válása kezdődött ek­kor. Európa és Ázsia hatal­mas területein lehetségessé vált, hogy az emberek — ko­rábban szinte fantasztikus­nak tűnő — feladatokat va­lósítsanak meg. A szocializ­mus világrendszerré válása, a proletariátus sok ország uralkodóosztályává emelke­dése meggyorsította a társa­dalmi és nemzeti elnyomás mindennemű formájának fel­számolását. Utat nyitott a politikai és gazdasági elma­radottság felszámolásához, a gazdaság, a tudomány, a kul­túra fejlődésének, az élet- színvonal emelkedésének pá­ratlan példáját adta. A béke első napjának 15. évfordulóján forrong, pe­zseg, szinte száguld az élet a történelem. Az élet tanú­sítja, hogy csakis a szocializ­mus hozhat a népeknek iga: szabadságot, felvirágzást Ennek tudható be, hogy t szabadság, a szocializmu: eszméi az emberek újabb é i újabb millióit hódítják meg hogy újabb és újabb népei állnak korunk magasra tar tott zászlaja alá. Forrong szabadságáért viaskodik Af­rika népe, szerte a világon eszmélnek a leigázottak. És a MA legfőbb nemzetközi kér­dése: a teljes leszerelés. Szerte a világban vissz­hangzik N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének szava, melyet , a Legfelsőbb Tanács üléssza- j kán a napokban mondott: A , közeli múlt arra kötelez ben­nünket, s háborús szövetsé­geseinket, hogy ápoljuk és : védelmezzük a békét, végleg ; tegyünk pontot a háború ■, után és biztosítsuk, hogy ne törhessen ki új háború, ne robbanthassanak lei világ- égést Hitler újdonsült utó­dai. A józan gondolkodású em­berek közül ugyan kit ne fognának, kit ne hatnának meg e szavak. Kit ne villa- nyoznának fel a gondola­tok: Válasszuk a legradiká­lisabb megoldást; minden ál­lam teljes leszerelését, a hadviselési eszközök meg­semmisítését. Válasszuk ezt és éljünk békében, gyűlölet helyett megértést, összetar­tást hirdetve az egész vilá­gon. Legyen legerősebb fegyverünk a munka., A tűz- okádó fegyvereket, melyek évezredeken oly sok szenve­dést hoztak a népek sokasá­gának, dobjuk a régiségek közé! Vegyük kézbe helyet­te a békés építés szerszáma­it. A munka, ez az arany­veretű fegyver legyen a bé­ke, az emberi együttélés leg­biztosabb őre. A szovjet nép olyan ered­ményeket tud felmutatni, amilyet még eddig soha nem jegyeztek fel a történelem­ben. 1913-hoz viszonyítva hu­szonötszörösére növelte a nemzeti jövedelmet. S e hu­szonötszörösen emelkedett nemzeti jövedelem háromne­gyed részét a dolgozók egyé­ni szükségleteire fordítják. Április elseje óta 16 millió szovjet munkás tért át a hét, illetve a hat-órás munkanap­ra, s ez év végéig mindenütt bevezetik azt. — Néhány év múlva pedig még ezt is csök­kentik, a keresetek összegé­nek csökkentése nélkül.. — Idén megkezdik az adók el­törlését. Van-e még vajon józan ember a földön, aki ne ezért, ne a saját és embertársai boldogulásáért, hanem a há­borús őrületért, a könnye­kért, hullahegyekért, tömeg­sírokért, a rombolásokért lel­kesedjék. Akihez a szocializ­mus építésének híre eljut, azok között nincs. S ezek a , hírek már nemcsak a kultu- . rált országok nagyvárosaiba, . hanem Afrika őslakói közé . is eljutnak, behatolnak. Béke — háború. Élet, bol- , dogság, jólét, emberi méltó- ! sóg az egyik, — halál, rette­■ gés a másik. Elég éles' tehát ■ a kettő közötti ellentét ah- 5 hoz, hogy bárki dönteni tud- ’ ion, melyikre adja szavát. 1 Mégis. .Vannak nyugaton a világ akaratának, fejlődésé- j nek hátatfordító politikusok, az imperialista, monopolista körök képviselői, akik nem akarják felfogni, megérteni az idők, a történelem szavát. 1 Nem — mert számukra a saját, a háborúk sarcából 'l húzott haszon a legfonto­sabb. Mert ők kéntelenek a z világ fejlődésével lépést tar- ; tani. s A Földet emberek uralják, s S az emberek szavára hall- s gatni kell. Mert a történe- lem az emberek akarata, cse­le lekedete. Annak gátat szabm •- ideiglenesen lehet, de örökre i. nem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom