Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. május 0. Megkezdődött a Szovjetunió Legfelső Tanácsának új ülésszaka c' Újjáválasztották a Szolnok városi népfront-bizottságot (Folytatás az 1. oldalról) Mint mondotta, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elhatá­rozta, hogy 1961 elejétől fog­va az eddigi tízrubeleseket új egyrubeles pénzegységre váltja be, tehát tízszeresére növelik egy rubel vásárló­erejét. — Ez az intéz­kedés semmiféle veszte­séget nem ró sem az államra, sem a lakosságra. Egyszerűen arról van szó, hogy minden ár és minden bér, nyugdíj, ösztöndíj stb. tizedére csökken. Ez nagymértékben egyszerűsíti majd a fizetési és elszámolási technikát, nö­veli az automaták alkalmazá­sát a kereskedelemben. Há­rom hónap alatt cserélik ki a régi típusú bankjegyeket és váltópénzeket. Hruscsov hangoztatta, hogy az árrendszer megváltoztatá­sa még szilárdabbá teszi a szovjet rubelt és lehetővé te­szi az anyagi eszközök ész­szerűbb felhasználását. Ugyanakkor meg fogjuk vál­toztatni a rubel és a külföldi pénznemek árfolyamát, ez azonban nem jelent majd veszteséget sem a külföldi államoknak, sem a Szovjet­uniónak — mondotta. A kommunizmus igazsága utat tör magának A szovjet kormánvf' ez­után a közszükségleti cikkek termelésének kibővítéséről szólt. Megállapította, hogy az adóztatás megszünteté­se és a dolgozók jövedel­mének fokozódása növelni fogja a vásárlóerőt és megköveteli a piaci áru­bőség fokozását. A közszük­ségleti cikkek jelenlegi ter­melése oly gyorsan emelke­dik, hogy máris meghaladja a hétéves tervben előirány­zott évi mutatószámokat. Az idén például a Szovjetunió 7,9 milliárd méter szövetet termel, tehát többet, mint Franciaország, Anglia és a Német Szövetségi Köztársa­ság együttvéve. Az egy sze­mélyre jutó szövetmennyiség felhasználásában a Szovjet­unió utólérte Olaszországot és Franciaországot, s három- négy éven belül maga mögé . utasítja Nyugat-Németorszá- got és Angliát. Tavaly hat­millió tonna cukrot termel­tek, tehát többet, mint Ang­lia, Franciaország, Nyugat- Németország, Olaszország, Ausztria, Belgium, Dánia és Hollandia együttvéve. Ezután bejelentette, hogy 1959-ben a kiskereskedelmi áruforgalom értéke 709.6 milliárd rubel volt. Az idén a lakosság csaknem 56 milliárd rubellel na­gyobb értékű árut vásárol. A Szovjetunió elegendő áru­készlettel rendelkezik, hogy kielégítse a lakosság vásárló­erejét — mondotta. A hétéves terv első kétévi feladatainak túlteljesítéséből származó terven felüli nyere­ség lehetővé teszi, hogy több milliárd rubellel növeljük a könnyű- és élelmiszeripar több ágának beruházásait. A közszükségleti cikkek terme­lésének gyorsabb fejlesztése elősegíti, hogy még rövidebb idő alatt érjük el a világ leg­magasabb fogyasztási színvo­nalát — mondotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizott­sága és a Minisztertanács megbízta az Állami Tervbi­zottságot, készítsen elő konk­rét intézkedéseket a közszük­ségleti cikkek termelésének további emelésére, hogy a Szovjetunió gyorsabban utol­érje az Egyesült Államok ter­melési színvonalát. A hétéves terv végén a Szovjetunió több közszükségleti cikk egy főre jutó termelésében utol­éri a legfejlettebb nyugat- európai tőkés országokat. Hruscsov kijelentette: életünk fényeivel, mun­kánkkal és sikereinkkel cá­foljuk meg a burzsoá poli­tikusok és filozófusok ha­zugságát arról, hogy a ka­pitalizmus biztosítja a leg­magasabb életszínvonalat Hajónk nyílt óceánba fut ki és semmi sem tart minket vissza a kapitalizmussal folyó versengésben. Az emberek tudatában is mély és széles barázdát szántunk, megmu­tatjuk nekik, hogy nem a ka­pitalizmus, hanem a kommu­nizmus teremti meg az em­beriség számára legjobb élet lehetőségét. A Szovjetunió mindig a nemzetközi munkásosztály élharcosának tekintette ma­gát — folytatta. — Az élet azt mutatja, hogy a Szovjet­unió eredményesen hajtja végre ezt a megtisztelő, de rendkívül felelősségteljes szerepét... nem háborúval fogjuk terjeszteni a kommu­nizmus eszméit... a kommi- nizmus kézzelfogható sikerei mutatják meg az emberiség­nek, hogy nincs más út az ember felszabadulása, anyagi és szellemi szükségleteinek teljes kielégítésére. Az Imperializmus prókáto­rainak rágalmaira válaszolva Hruscsov kijelentette: miként nem lehet tenyér­rel eltakarni a Napot, ép­pen úgy nem lehet eltit­kolni a népektől az igaz­ságot. A kommunizmus igazsága minden akadályt leküzdve utat tör magá­nak ... elérkezett az az idő, amikor a szocializmus és a kommu­nizmus az eddigi politikai és szociális előnyökön kívül egyre sokasodó anyagi és szellemi javakat is nyújt az embereknek. A Szovjetunió ma már megteheti, hogy a nehézipar fejlesztésének lassítása nél­kül eltörölje a lakosság adóz­tatását és növelje a közszük­ségleti cikkek termelését szol­gáló beruházásokat. De egy percre sem szabad elhanya­golni a nehézipar fejleszté­sét, mert ez biztosítja, hogy ne térjünk le a lenini útról és ne hajoljunk meg a tőkés nyomás előtt. A Szovjetunió azért érhette el eddigi ered­ményeit, mert a kommunista párt szilárdan és rendületle­nül végrehajtotta Lenin vég­akaratát a nehézipar elsőd­leges fejlesztéséről, hű ma­radt a ler.inizmushoz. A szovjet kormányfő ez­után a küszöbönálló négyha­talmi csúcsértekezletről szó­lott. Kijelentette: a közeli múlt arra kötelez bennünket és háborús szövetségeseinket, hogy ápoljuk és védelmezzük a békét, végleg tegyünk pon­tot a háború után és biz­tosítsuk, hogy ne törhessen ki új háború, ne robbant­hassanak ki világégést Hitler újdonsült utánzón Az első és legfontosabb nemzetközi kérdésként Hrus­csov a leszerelést említette. Mi e probléma legradikáli­sabb megoldását: minden ál­lam teljes leszerelését, a had­viselési eszközök megsemmi­sítését, a hadsereg feloszla­tását javasoljuk — mondotta. — Igyekszünk meggyőzni tár­gyaló partnereinket, hogy ez lenne a legjobb megoldás. Ha megvalósul az általános és teljes leszerelés, akkor éppen ilyen általános és átfogó el­lenőrzést is lehet teremteni — mondotta. A német békeszerződés Második fontos kérdésként jelölte meg Hruscsov a német békeszerződés megkötését, s a Nyugat-Berlin. az ellent­mondások e veszedelmes cso­mópontja kérdésének megol­dását. Emlékeztetett a Szovjetunió javaslatára: békeszerződést kötni a két fennálló német állammal és ilymódon végleg eltüntetni a második világ­háború maradványait Euró­pában, rendezni a berlini helyzetet. Ha sikerül megol­dani napjaink alapkérdéseit: a leszerelést és a német kér­dést, beleértve a nyugat­berlini helyzet normalizálá­sát. akkor a kelet-nyugati kapcsolatok megjavításának feladata magától megoldód­nék — jelentette ki Hrus­csov. Megjegyezte, hogy a nem­zetközi enyhülés nem min­denkinek van Ínyére. Adenauer kancellár politi­kája arra irányul, hogy meg­teremtse a revans feltételeit, buzdítsa az új háborúra ké­szülő revansistákat. Adenau­er kancellár odáig ment, hogy a Szovjetunió térképére mu­tatva menny dörgi: ellensé­günk a Szovjetunió. Ugyan­így bökdösött a térképre an­nakidején az eszelős führer is, és mindenki tudja, hol vé­gezte — jegyezte meg Hrus­csov. A nyugati hatalmak köz­reműködnek Nyugat-Né- metország felfegyverzésé­ben. Részt vesz ebben A csúcsérte Franciaország is, amelyet annakidején Hitler lero­hant és amelynek éppen ezért leginkább kellene tartania a német militariz- mustól. Nagyon kockázatos politi­ka ez és nyíltan meg kell mondanunk volt szövetsége­seinknek: akarva vagy aka­ratlanul, de sajátkezüleg har­madik világháborúra buzdít­játok a revansistákat, ha köz­reműködtök az NSZK fel­fegyverzésében. Egyébként természetes —, folytatta, — hogy a mai nem­zetközi helyzetben, a fennál­ló erőviszonyok mellett a nyugatnémet fegyverkezés önmagában véve nem jelent nagyobb veszélyt. Azonban Nyugat-Németország egyma­ga is kirobbanthatja a fegy­veres összeütközést és bele­keverheti a nagyhatalmakat. Gyakorlatilag máris erre irá­nyul Nyugat-Németország je­lenlegi politikája. Adenauer kancellár a revansisták kedve szerint foglal állást, amikor ellenzi a békeszerződés meg­kötését és Nyugat-Berlin sza­bad város megteremtését. <ezlet előtt Ezután áttért a csúcsérte­kezlet előtti nemzetközi helyzet értékelésére. Mint mondotta: partnereink leg­utóbbi lépései, nyilatkozatai és egyes cselekedetei sajnos egyelőre kevés reményt nyúj­tanak arra. hogy kormányaik valóban kézzelfogható meg­oldásokat kutatnak. így például az a benyomás alakult ki, hogy egyes amerikai vezető kö­rök még nem látták be, hogy szükséges a feszült­ség enyhítése és a vitás kérdések tárgyalásos meg­oldása. Herter, Nixon, Dillon és több más politikus legutóbbi beszédei rossz jelként hatot­tak. Ezek a politikusok nem éppen reménytkeltően szól­tak a május 16-án kezdődő tárgyalások előtt. Sajnos, — még borúlátóbbá teszi a hely­zetet, hogy az Egyesült Ál­lamok elnöke helyeselte eze­ket a beszédeket. Hasonlókép­pen sajnálatos Eisenhower elnök ama szándéka, hogy hét napra korlátozza jelen­létét a csúcsértekezleten. Hruscsov utalt rá, hogy ebben a kérdésben levelet váltott Eisenhower elnökkel. Mint mondotta, a szovjet em­berek véleménye szerint ma mindenkinek legfontosabb dolga a béke megszilárdítása, a háború elhárítása. Ha pe­dig valaki jóelőre korlátoz­za jelenlétének idejét a leg- f ntosa^o tárgyaláson, ez azt mutatja, hogy nem tanú­sít kellő figyelmet az ott megvitatásra kerülő kérdések iránt. Nixon alelnöknek a csúcs- értekezleten való részvételé­ről Hruscsov a következőket mondotta: „Nehéz elhese- getnem azt a benyomásomat, hogy Nixon urnák kisebb gondja is nagyobb a vitás kérdések tárgyalásos meg­oldásánál. a feszültség, a hi­degháború és a fegyverkezé­si hajsza megszüntetésénél. Attól tartok, hogy ha Nixon urra bízzák a tárgyalások folytatását, valahogy olyan helyzet alakulhat ki, amit a közismert népi mondás így fejez ki: „kecskére bízzák a káposztát”. A genfi atomértekezlet és leszerelési értekezlet eddi­gi menete szintén nem ta­núsítja a nyugati hatalmak megegyezési készségét, sőt mi több, az utóbbi idő­ben egyenesen provokációs cselekményekre került sor. Hruscsov a szovjet kormány megbízásából ismertette a Legfelső Tanács képviselői­vel az amerikai agresszív cselekményeket. Mint közöl­te, amerikai repülőgépek megsértették a szovjet határt és berepültek a Szovjetunió légiterébe. Az utolsó előtti agresszív cselekményre ápri­lis 9-én került sor. amikor egy amerikai repülőgép Af­ganisztán felől lépte át a határt. Nviivánvaló, hogy ebben a határsértésben nem a baráti Afganisztán a ludas. Meggyőződésünk — folytatta Hruscsov, — hogy ez az amerikai repülőgép va­lahol Törökország, Irán, vagy Pakisztán területén, tehát az agresszív CENTO tömb te­rületén szállt fel. Az ilyen agresszív határsértések nem valami jó előkészítői a csúcs- értekezletnek — mondotta. Második agresszív cselek­ményként május elsején 5.36 órakor amerikai repülőgép behatolt a Szovjetunió légi- terébe. A gépet lelőtték. Ép­pen úgy megsértette a szov­jet államhatárt, mint az áp­rilis 9-i repülőgép. Hruscsov ezután a legko­molyabban figyelmeztette mindazokat az országokat, amelyek az agresszív erők rendelkezésére bocsátják te­rületüket. Az amerikai agresszív im­perialista erők az utóbbi időben igen buzgón igye­keznek meghiúsítani a csúcsértekezletet, vagy legalábbis megakadályozni a világszerte várt meg­egyezést. A csúcsértekezlet előtt „beütemezett’’ agresszív cse­lekményekkel nyomást akar­nak gyakorolni a Szovjetuni­óra, vélt katonai fölényükkel meg akarják ijeszteni a Szov­jetuniót, hogy ezzel gyengít­sék elszánt harcát az eny­hülésért, a hidegháború és a fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért. A Szovjetunió — folytatta Hruscsov — ismét felhívja az Egyesült Államok kormá­nyát, hagyjon fel a hideghá­borúval. szüntesse meg pro­vokációit más országok el­len. Mély meggyőződésem, hogy az amerikai nép kivéve bizonyos imperialista, mono­polista köröket — békét akar és barátkozni akar a Szov­jetunióval. Mi is ezt akarjuk. De az agresszív cselekmé­nyeknek az amerikai népet is nyugtalanítaniuk kell. Hangoztatta, hogy a szov­jet kormány a békés együtt­élés világos és következein lenini politikáját folytatta A Szovjetunió mindent mes tesz. hogy megtalálja a vita­kérdések tárgyalásos megöl dósának módjait. A Szovjetunió tiszta szív vei, jó szándékokkal ké szül a párizsi csúcstalálkr zóra és minden erejét fal ba veti. hogy kölcsönöse’ elfogadható megegyezés' érjen el. A küszöbönálló csúcsért; kezletén nagy erőfeszítése két kell tenni az egyeteme béke megszilárdítására. A értekezlet részvevőinek fe adata, hogy megteremtés a- egészségesebb és valóban b- kés nemzetközi kapcsolaté alapját — fejezte be beszél Hruscsov. (MTI). Még egy perccel előbb zsongott a terem, de most néma csend. Felcsendül a Himnusz, megkezdődik a szolnoki népfront bizottsági válasza nagygyűlés. Kapás Rezső elvtárs, a városi tanács VB. elnö.ke üdvözölte a megjelenteket és tett javas latot a gyűlés elnökségére. Az elnökségben helyet foglalt Sipos Károly elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára, Dr. Bene Zoltán országgyűlési képviselő, Mészáros Istvánná, a Városi Nőtanács titkára, Bihari László, a Városi KISZ Bizott­ság titkára, valamint más szervek vezetői, üzemek, ter­melőszövetkezetek képviselői. Hegedűs Lajos, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak elnöke beszámolójában méltatta a Hazafias Nép­front II. kongresszusának je­lentőségét, amely az 1957— 58-ban megujhodott mozgalom fontos állomása lesz. Majd arról szólt: Az MSZMP első megnyilvánulásától kezdve cselekedeteivel bebizonyítot­ta, hogy igazi népfront-poli­tikát folytat. A nép bízik a párt politikájában, s ezért egyre többen vesznek részt a közügyek intézésében, a köz­jó előmozdításában, az igazi, tulajdonképpeni népfront­munkában. A városi népfront bizottság az elmúlt három évben is sokrétű munkát végzett, — együtt munkálkodva a párt­tal, tanáccsal és más szer­vekkel. Az 1958. évi országos tanács- és országgyűlési vá­lasztások nagy eredménye a népfront tevékenységét is fémjelzi. Csakúgy, mint a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének sikerei, a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítását célzó mozgalmak fel­karolása. népszerűsítése. — Szakoktatás, tapasztalatcse­rék, termelőszövetkezeti be­kötőutak tervezése, elkészíté­se és sok más akció bizonyít­ja a társadalmi összefogás sikerét. A jövőben is sokat tehetnek a népfront munká­sai — és kell is tenniük az ipari- és mezőgazdasági ter­melés fokozásáért — folytat­ta a szónok. A többtermelés, az öntözéses kertészetek te­rületének növelése, a város zgldáru- és húsellátásának javítása érdeke az ipari dol­gozóknak és a tsz-tagoknak is. Részletesen beszélt az elő­adó a hazafias érzés, a nem­zeti hagyományok ápolásá­ról, a béke megőrzéséért folytatott harcról. A tartalmas beszámolót és a feladatokat rögzítő határo­zati javaslatot vita követte. Tizenegy felszólaló mondta el véleményét a városi nép­front bizottság tevékenysé­géről, s javaslatokkal egé­szítették ki a beszámolót. — Felszólalt Sipos Károly elv­társ, az MSZMP városi bi­zottságának titkára is. Tol­mácsolta a nagygyűlés részt­vevőinek a városi pártbi­zottság üdvözletét, majd ar­ról szólt, hogy a párt által kitűzött feladatok megvaló­sításához minden dolgos kéz­re szükség van. A szocializ­mus építésében, a béke vé­delmében a párt számít mindazok tevékenységére, — akik az alapvető célok tekin­tetében egyetértenek. A nép­front feladatai között szere­pel a békemisszió is, s főleg a háziasszonyokkal, a fiata­lokkal, a társadalom külön­böző rétegéhez tartozó em­berekkel kell ebben szót ér­teni. Szólt arról is Sipos elv­társ, hogy az ötéves város- fejlesztési terv megvalósítá­sával minden utcába eljut a villany, a járda. Felhívta a figyelmet arra, hogy a „Tisz­ta Szolnok” mozgalom sike­réért mindenkinek munkál­kodnia kell. A népfront aktí­vái segítsenek meggyőző szó­val, nevelőmunkával az ed­digi létesítmények megóvá­sában, az utcák, parkok tisz­taságának megőrzésében. Ezután a nagygyűlés részt­vevői újjáválasztották a 87 tagú városi népfront bizott­ságot, s 39 küldöttet válasz­tottak a megyei küldött-érte­kezletre. Az újjáválasztott népfront bizottság még az esti órák­ban megtartotta első ülését, megválasztotta a népfront bi­zottság városi elnökségét, va­lamint titkárát. Nagy Katalia Szakszervezeti küldöttgyűlés Szolnokon Megyénk mintegy 5 és fél­ezer építőipari munkásának képviseletében több, mint száz szakszervezeti küldött gyűlt össze az építőmunká­sok szolnoki munkásszállo­dájában. A tanácskozást, — melynek célja az építők me­gyei és országos szakszerve­zetének tanácskozásaira a küldöttek megválasztása volt, László János elvtárs, az É. M. Szolnok megyei Építőipa­ri Vállalat igazgatója nyitot­ta meg. Az elnökség sorai­ban helyet foglalt a városi- és megyei pártbizottság ré­széről Telek István elvtárs, az Ép,tő-, Fa- és Építőanyag- ipari Szakszervezet Országos Központja részéről Lokár Vilmosné elvtársnő, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa részéről Kruzslicz József elvtárs és még sokan mások. A megye bizottság beszá­molóját Busi Sándor elvtárs tartotta meg. Értékelte a me­gye 18 építőipari jellegű te­vékenységet végző üzemének, vállalatának munkáját az el­múlt három esztendőre vo­natkozóan. Megállapította, hogy a szakszervezet érdek- védelmi, termelési, politikai és egyéls fontos funkciójá­nak, az állandóan növekvő feladatoknak eleget tett. Az előadó ezután a hibákról is szólott. A beszámoló után került sor a küldöttgyűlés résztve­vőinek hozzászólására, illető­leg a határozati javaslat megfogalmazására és elfoga­dására. U|abb tüntetések Törökországban ANKARA (MTI). A To­ok Ellenzéki Köztársasági Néppárt tizenhét képviselője parlamenti vizsgálatot köve- el a legutóbbi isztanbuli és m karai véres tüntetések ■ gyében. A párt parlamenti •soportja teljes mértékben vTenderes miniszterelnököt eszi felelőssé az eseményé­ért. Ezért beadvánnyal for- lult a nemzetgyűléshez, hogy zsg'’ják meg a kormányfő ■vékenysegét, amely a poli- kai jogok megnyirbálására, z újságok betiltására és ál- 1 ban a megfélemlítésre invul. A nemzetgyűlés szér­iái ülésén nem olvasták fel a beadványt, ezért az ellen­zéki képviselők tiltakozásul kivonultál- az ülésről. Mint az AP jelenti, Izmir ben a NATO délkelet-euró­pai főhadiszállásának szék­városában este nagyobb tö­meg tüntetett a ’ Tnány el­len. Mintegy háromszázan felvonultak a tataománvi kormányzóság épülete elé, de a kivezényelt rendőri és ka­tonai alakulatok szétzavarták a tüntetőket A közép-anatóliai Konya városában a rendőrség szer­dán megakadályozott egy di­ák-tüntetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom