Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

I960, május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A csecsemő nYárí öltöztetése Az első 4—6 hétben a cse­csemők melegigénye különö­sen nagy, rendszerint csak pólyába kötve nem fáznak. Minthogy 6 hetes korukig ál­landóan hátukon fekszenek, az újszülöttre hátulcsukós inget, réklit adunk. Kezét szabadon hagyjuk, s ha sokat kaparja magát, lehajtjuk in­ge ujját, vagy vászonkesz­tyűt huzunk a kezére. A pó­lya fölé 20—22 fokos szobá­ban könnyű flanelltakarót te­rítsünk, s ha úgy látjuk, a csecsemő így is fázik, — gyapiufonálból kötött kabát­kába, fejkötőbe öltöztessük. Levegőztetni csak szélmen­tes, meleg időben — 18—20 fok körül — vigyük ki a cse­csemőt, amikor nem kell me­legebb ruhát ráadnunk kint sem, mint a szobában. Ha hűvösebb időben is kénytele­nek vagyunk kivinni, akkor a fejkötőn és kabátkán kívül takaróba is csavarjuk be. RECEPTEK TÖLTÖTT KARALÁBÉ Hozzávalók: 10 db karalá­bé, 50 deka borjú- vagy ser­téshús, másfél db zsemlye, 2 dl tejszín, 1 dl tej, 6 deka liszt, 1 g törött bors, 1 deka cukor, 10 deka vaj, 1 tojás, 1 csomó zöldpetrezselyem, 2 deka só. A karalábékat lehámozzuk, a belsejét kivájjuk, gyengén sózott vízben félpuhára főz­zük és hideg vízzel lehűtjük. A borjú- vagy sertéshúst fi­nomra daráljuk, törött bors­sal ízesítjük, fele tejszínnel jól összegyúrjuk és a karalá­békat megtöltjük, a karalá­béleveleket metéltre, kivájt belsejét pedig apróra vágjuk. Egy lábast vajjal kikenünk, a megtöltött karalábékat bele­rakjuk, ráhintjük az összevá­gott karalábét és a levelet, megsózzuk, cukrozzuk, fel­öntjük vízzel vagy levessel és letakarva puhára pároljuk. Ha a karalábék megpuhul­tak, tálra helyezzük és mele­gen tartjuk. A levét világos, vajas rántással fózeléksze­Hefí ÉTREND Vasárnap: Marhahúsleves velős csonttal. Töltött csirke pirított burgonyakörítéssel, zöld salátával. Karamellkrém piskótávaL Hétfő: Vasárnapi leves. — Rántott máj burgonyapüré­vel. Kedd: Gombaleves. Tojás­rántotta friss salátával. Szerda: Lebbencsleves, — Töltött karalábé. Csütörtök: Parajfőzelék, krumplilángossal. Narancs. Péntek: Zöldségleves. Saj­tos makaróni Szombat: Kelkáposztafőze­lék virslivel. Rizsfelfujt. rűen besűrítjük, jól felfor­ralva tejszínnel megjavítjuk, a karalábéra öntjük és for­rón tálaljuk. KARAMELLKRÉM Hozzávalók: 3 dl tejszín, 15 deka cukor, fél liter tej, 3 to­jás, 3 lap zselatin. Egy evőkanál porcukrot megbarnítunk, 0,5 dl vízzel folytonos keveréssel erősen feleresztjük és beforraljuk. 3 tojás sárgáját 10 deka por­cukorral elkeverünk, lassan hozzáöntjük a 4—5 deci forró tejet, habverővel való llan- dó keveréssel forrásig ver­jük, utána a tűzről levesz- szük. Három lap zselatint hideg vízben kiáztatva hoz­zákeverünk és szitán keresz­tül egy tálba szűrjük a kré­met. Hozzá vegyítjük az át­tört karamellt és hideg hely­re állítjuk. Néha megkever­jük, ha kocsonyásodni kezd, hozzákeverünk másfél dl tej­színből vert, vaníliás cukor­ral édesített habot. Poharak­ba töltjük és hideg helyre állítjuk. Tálalásnál habbal díszítjük és piskótát adunk hozzá. SAJT KIRÁNTVA Hozzávalók: 10 szelet (bár­milyen töredék) sajt, 3 zsem­lye, 3 dl sűrű palacsinta­tészta. A rántott sajtot nagyon ki­adósán készíthetjük, ha a vé­kony karikára vágott sajtot (vagy sajtmaradékot) ráhe­lyezzük a zsemlye-szelet- kékre, abba kissé belenyom­va, sűrű palacsintatésztába mártjuk és forró zsírban ki­rántjuk. A palacsintatésztába morzsoljunk élesztőt, így mu­tatós, gömbölyű puffancsok lesznek belőle. Salátával ki­tűnő, önálló vacsoraétel, de bármilyen főzelékkel is ad­ható, Nyáron ha 22 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, — nyissuk ki a csecsemő pó­lyáját, s csak a takarót hagy­juk rajta. Ilyenkor vegyük le róla a réklit is, s inge uj­ját türjük fel. Meztelenre ne vetkőztessük az első hetek­ben, bármilyen meleg is az idő, mert az így megkívánt alkalmazkodás még túl nagy megterhelés számára. A jól fejlődő csecsemő 6 hetes kora után oldalára fordul, ezért előlcsukós in­get és réklit kapjon. A cse­csemő hőszabályozó képes­sége ilyenkor már lényege­sen jobb, mint az első he­tekben, s a lazább pólyazsák is elég meleget biztosít szá­mára. Megjegyezzük még, hogy a túlmeleg ruházat ájuláshoz vezethet, mert a gyermek nem képes pórusain keresz­tül levegőhöz jutni. Igyekez­zünk tehát csecsemőinket az időjáráshoz és a szobahőmér­séklethez alkalmazkodva, — az egészséges követelmények­nek megfelelően öltöztetni. 'V’ilágmifttád apáti iu&ák Az idei divatanyagok között sok a nagy virágos, melyeknek alapszíne alig látszik ki a minta alól. A tavalyi divattal ellentét­ben a virágok stilizáltak, keve­sebb az absztrakt minta. Fehér alapon óriási pünkösdi rózsák nyílnak, hamvas nylonon tearó- zsabimbók és rózsaszínű virágok diszlenek. Nagy pipacsokat is láthatunk egy-egy szaténkarto­non, érdekességük, hogy nem mindig természetes piros színű­ek, kék és zöld is akad köztük. Ezekből a nagyvirágos karto­nokból varrathatjuk üdüléshez fürdőruhánkat, melyhez föléj e- gombolható bő szoknyát és bo- lerót is készíttessünk. De hogy ne legyenek egyhan­gúak az idei divatanyagok, a virágmintásak mellett nagyon fiatalos és ízléses orgonaszínű alapon vitorlásokkal díszített kartont is vásárolhatunk* Nshánv iítanács RUHAAKASZTÓ BEVONÁ­SA Gyakori a panasz, hogy a ruhaakasztók különösen a könnyű blúzokat és nyári ru­hákat megrongálják. Ez ellen úgy védekezünk, hogy az akasztókat selyemmel be­vonjuk. Kiszabunk egy az akasztónál valamivel hosz- szabb darabot s a középen nyílást hagyunk a horognak. Az anyagot szorosan rávarr­juk az akasztóra. A selyem azért a legalkalmasabb, mert a ruha csúszik rajta. STRANDMATRAC Színes kartonból készül. 70 cm. hosszú és 50 cm. szé­les kartont kiszabunk, ugyan­akkor a bélést is kiszabjuk valamilyen vászon- vagy köp- per maradékból. A kettő kö­zé háromsorosán ugyanak- korra vattát fektetünk s ösz- szevarrjuk, vagy négyztesen legépeljük. A matracot fel­tekerjük és összekötözve visszük ki a strandra. ABLAKKERETET megvédhetjük eső és erős napfény hatása ellen, ha be­kenjük főtt lenolajjaL ÁGYTOLLAT nem tanácsos nyáron for­ró napon szellőztetni, mert a toll zsírtartalma kiszárad s törékennyé válik a toll. Leg­jobb szellős, félárnyékos he­lyen naponta szellőztetni, ha más mód nincs, akkor nyi­tott ablaknál, BENZINNEK minden háztartásban len­nie kell. Lehetőleg jó minő­ségűt vegyünk, mert a folt­tisztításnál, különösen ké­nyes daraboknál ez nagyon fontos. A benzint jól elzárha­tó helyen tartsuk, főleg azon­ban távol minden nyílt láng­tól, vasalótól, tűzhelytől. A benzinben tisztított holmit nem szabad rögtön vasalni, sem tűz közelében szárítani. Lehetőleg nyitott ablaknál tisztítsunk benzinnel GYERMEKEKNEK Hét asszony beszélget A Budapesti Ipari Vásáron 1 áttuk ezt a négy csinos és divatos ruhamodellt. A lezser háromnegyedes ujjú kabátkát, fehér paszpóllal, a kockás blúzt és sima szok­nyát széles öv vel díszítik, — Szervusz, Irmuskám! — Szervusz! Mi újság? — Meghívtam ma este fe­ketére Karoláékat és Pistáé- kat, de nem tudom, mivel ki náljam meg őket a feketén kívül. — Ha nem sokaljod a ki­adást, likőrt, vagy pálinkát vásárolj. Az italok mellé sós és édes sütemény illik. Ha nem érsz rá sütni, megvehe- ted a sósrudat, teasüteményt valamelyik csemegeboltban, de adhatsz mignont és tortát is. Ezután gyümölcs követ­kezhet vagy befőtt. Ha borral kínálod a vendégeidet, akkor ügyelj arra, hogy megfelelő hőmérsékletű legyen, s adj hozzá kellően lehűtött ás­ványvizet is. Borhoz, hegy jólessék, készíts szendvicse­ket, lángost, töpörtyűspogá- csát, vagy hústöltelékes kif­liket. — A terítéssel is gondban vagyok. Fehér abrosz illik az asztalra ilyenkor is, mint az ebédnél, vagy vacsoránál? —• Feketéhez elég, ha apró csipkés terítőcskéket teszel a csészék, egy-egy nagyobbat pedig a tálak alá. Jó szolgá­latot tesz ilyenkor a kerekes asztalka, ezen készítsd elő az edényt, s töltsd be a kávét is. Legfontosabb, hogy olyan ételeket szolgálj fel, amelyek nem morzsolódnak, s nem kell hozzájuk evőeszköz, meri: a vendég sokszor nem ül asz­talhoz, hanem az ölében tar­tott tányérkáról eszik. — Köszönöm a főtanácso­kat. így valóban kevés mun­kával és aránylag kevés ki­adással oldhatom meg a „fe- ketézést”. ~ Még valamiről ne feled­kezz meg. A dohányosok szá­mára mindig kéznél legyen a cigaretta, a gyújtó és a ha­mutálca. S ha igazán kedves­sé akarod tenni a vendéglá­tást, feltétlenül tégy az asz­talra alacsony vázában ízlé­sesen elrendezve néhány szál virágot — Ilyenkor tavaszai ez iga­zán nem gond. Megyek, meg­vásárolom a süteményt és a kávét, likőröm van otthon. Szervusz. — Szervusz. A TÁNCOLÖ ALMA Vegyetek egy almát, vág­jatok rajta egy kis lyukat, úgy, hogy a héja rajta ma­radjon, csak hajtsátok fel és alatta vágjatok léket. Ebbe egy kis higganycseppet he­lyezzetek, s a léket gittel tömjétek be s az alma héját ragasszátok vissza, lehetőleg úgy, hogy ne látsszék meg rajta a vágás. Az így prepa­rált almát, ha meleg kályhá­ra teszitek, lassan megmoz­dul, majd forogni, táncolni kezd. Ez nem csoda, hiszen mindnyájan tudjátok, hogy a higany melegben terjesz­kedik, s mivel beszorult az almába, mozgásba hozza. Ar­ra azonban vigyázzatok, ne­hogy összetévesszétek ezt az almát az ehető almákkal RÉGI GUMILABDA RUGALMASSÁ TÉTELE A labdát körülbelül öt per-'- meleg vizben áztat­juk, azután két rész vizből és egy rész ammóniákból ál­ló oldatba tesszük, ahol visz- szanyeri rugalmasságát PONYVA MEGERŐSÍTÉS Gyakran kell a ponyvát megerősíteni. Ha hiányzanak a sarkokon a fémmel sze­gett lyukak, keressünk göm­bölyű követ, tegyük bele egyik sarkába s hajtsuk rá a ponyvát. Csuszóhurokkal, vagy szorító nyolcassal erő­sítsük rá a kötetet*, vagy m zsineget HENGERES TÁRGY CSOMAGOLÁSA Hengeres tárgyat így pél­dául szalámit nehéz szépen csomagolni Egyszerűen se­gíthetünk ezen, ha a csoma­golást nem téglalap, hanem romboid alakú papírral vé­gezzük. Nem kell mást ten­nünk csak a csomagolópapír egyik sarkát megfelelően behajtani A csomagolásnál a ferde szél így nem egyszer­re végződik és teljesen rási­mul a csomagolandó tárgyra. Kertmegnyitó ünnepély a Kisújszállási Földműves- szövetkezet Éttermében május 29-én, vasárnap. Magyarnóta műsor fővárosi művészek felléptével Etelek, Italok nagy választék­ban. Hangulatos zene, tánc. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket. — KIRÁNDULÓ VONA­TOT indít az IBUSZ Pécsre, a város idegenforgalmi neve­zetességeinek megtekintésére, június 5-én. Elsejéig lehet je­lentkezni, részvételi díj: 50.30 forint. KERESZTREJTVÉNY 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 V 11 11 12 I;;;;; 13 14 :::::: 15 !i 15 17 mm" 18 19 iiiiii 20 21 22 23 24 1| 25 26 Ili 27 min Ilim iiiiii 28 li 29 30 Üli!! 31 32 33 34 35 35 iiiiii 37 38 iijjii 39 40 iiiiii iiiiii 41 42 43 ül 44 45 :::::: 46 iiiiii !-► VÍZSZINTES: 1. Névelővel Verne regénye címe. ll. Kerekdecl. 12. Szél-hár­fa. 13. Kis helyiség. 14. Vissza: róka-megszólítás. 16. Német né­velő. 18. Vissza: nem az. 19. RAE. 20. Nyanya fele. 22. Kinéz. 24. Olasz igen. 25. Becézett leánynév. B7. Libahang. 28. Távolsági vo­natokon van ilyen szolgálat. 29. Összedűlő. 31. Arsen vegyjele. 33. Délben teszi a gulya. 36. Le­gelő költőiesen. 37. A vaj készí­tés mellékterméke. 38. Járunk rajta. 39. Lom ikerszava. 41. Utazik. 42. Tagadószó. 44. Birto­kos rag. 46. Akta. FÜGGŐLEGES: 2. Az olasz fővárosból való. 3. Ujongó kiáltás. 4. Temploma hí­res ennek a magyar városnak. 5. Tél é nélkül. 6. Igekötő. 7. Ilyen : határozó is van. 8. Férfinév. 9. Kettős mássalhangzó. 10. Toré. I 1.4. Művészet idegen nyelven. 15. Ollóval vág. 17. Szépen fütyül ez | a madár. 20. Név mássalhangzói. 21. Allatlakás. 23. Az olasz skála hatodik hangja. 25. A kenyér is ez. 26. Rágcsáló. 28. Eleven. 30. Fordított gy. 31. Nyári munkát végző, (ékhiba.) 32. Sok só van benne. 33. Két legnagyobb fo- lyónk és egy állóvizünk. 34. Etelt ad neki. 35. Német város. 37. A gulyás teszi délben. 40. Enyém latinul. 41. Férje. 43. Többesszám első személy, 45. Körülbelül. 46. ülő fele. Megfejtésül a vízszintes 1-et ás a függőleges 33-at kell bekül­deni. Beküldési határidő: június 3. A megfejtők között könyvet sorsolunk ki. Mulheti rejtvényünk megfejté­se: Almos, Előd, Ond, Kund, Tas, Huba és Töhötöm. Könyvjutalmat kaptak: Ring Mária, Szolnok, Beloiannisz u. 4. sz. Horváth Lajos, Karcag, Pil­langó út 9. sz. A könyvjutal­makat postán küldjük eL Mese az esernyőről KAMBODZSAI MESE. — OROSZBÓL FORDÍTOTTA: ANTALFY ISTVÁN Látogatóba készült egy ember távoli falucskában élő rokonaihoz. Magához vette esernyőjét és útnak eredt. Útközben meg­szomjazott, megállt egy kútnál, s ivott. Esernyőjét azonban, hogy-hogynem, va­laki közben elvitte. Keresni kezdte az ernyőt, s nem is sokára, megpillantott egy embert, aki épp olyan ernyőt vitt a kezében, amilyen az övé volt. Utánaeredt, s amikor utólérte, így szólt hozzá: — Kedves barátom! Ez az ernyő az enyém! Add vissza nekem szépszerével! A másik azonban nem adta az ernyőt. Azt mondta, hogy az az övé. Hiába vitáz­tak, végülis elmentek a bíróhoz, tegyen igazságot. A bíró meghallgatta őket, s így szólt: — Nem tudom, kié az ernyő. Mind­ketten magatokénak mondjátok. Vágjátok hát ketté, s ki-ki vigye el a felét. így is tettek. Kétfelé vágták az eser­nyőt, s megosztoztak rajta. A bíró pedig — miután azok elmentek két szolga nak megparancsolta, menjenek utánuk ét figyeljék meg a két embert, amikor haza­érnek. A két szolga elindult a két pereskedő után. Hazaérkezvén az egyik ember a fél ernyővel, fia így kiáltott fel nagy meg­lepetéssel: — Apám! Hol találtad ezt a fél ernyőt? Az egyik szolga pontosan megjegyez­te, amit látott és hallott. A másik embert felesége és fiai így fogadták, amikor hazaért: — Jaj, jaj! Mit csináltál a jó er­nyőnkkel? Hová tetted a másik felét? A másik szolga is megjegyezte, amit látott és hallott. Azután mindketten visszamentek a bíróhoz, s elmondták neki, mit tapasztaltak. A bíró pedig most már tudta, kié volt az ernyő, megbüntette a tolvajt úgy, amint az megérdemelte* ^^jlßBEAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom