Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-27 / 124. szám
I960, május 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP $ Sokat tehet a pártszervezet a tervek teljesítéséért 1959 elején Jászárokszál- láson négy új termelőszövetkezet alakult. A községi párt- szervezet első pillanattól látta az új termelőszövetkezeti tagok aggodalmát, amelyet az új helyzet hozott. Nem késlekedett, azonnal segítséget nyújtott. A kommunisták tanácskoztak, s az eredmény nein maradt el. Persze nem mi gondolkoztunk a tsz-tagok helyett, a termelőszövetkezet dolgozói fokozatosan hozzászoktak a közösségi munkához. Az új tsz-ekben is létrehoztuk a pártalapszervezeteket, s azok fokozatosan átvették azt a módszert, amit mi alkalmaztunk. A feladatok végrehajtásának megszervezése, a' gazdasági és a pártvezetés összhangja nagyban segíti a szövetkezet munkáját. A párt- szervezetek nemcsak megbeszélnek egy-egy munkaköri mozzanatot a gazdaságvezetéssel, hanem a termelés pártellenőrzését is gyakorolják A feladatok végrehajtására való mozgósítás nem maradt szűk keretek között. Mind többen segítenek, önként is ajánlkoztak a párton- kívüliek, hogy segítenek egyen • feladatnál. A munka így egyre hatékonyabb. Ez az emberek aktivitásával, gondolkodásbeli fejlődésével is r ',-hető. Megindítottuk az ,.egy pár tyúkot a közösbe” mozgalmat. Mikor látták a p-’-tónk ívüli tsz-tagok, hogy a kommunisták már viszik is a baromfikat, ők sem akartak lemaradni. így volt ez az egy süldő mozgalommal, az új tsu-eknek keltetett egy tyúkalj mozgalommal is. A légjobb pártonkívüü aktivisták sokan lettek munka- csapatvezetők, brigódvezetők, s •. üzemegységvezetők is. Gyakran meghívják őket a taggyűlésekre. A Táncsics Tsz-nél például a tejhozam növelése, a takarmány összeállítása, stb. vitában vettek részt az állatte- n vésztő, az agronómusok és mások is, akik közvetlenül éraekeitek. A baromfigondozóik részére tartott tanácskozásokon a jó tapasztalatokat két-három legjobb baromfi- nevelő ismertette az új dolgozókkal. A tsz-elmökök és párt titkárok tapasztalatcseréjén bemutattunk néhány jó kezdeményezést. Például az express kútfúrást, a helyszínen ismertettük meg. A módszer megtetszett és ma már három öntözéses termeléssel foglalkozó tsz — a Táncsics, a Szabadság, a Béke — hasznosítja a cukorrépa, a siló- kukorica és a kertészet öntö- zé-énél. ötvenkét ilyen kút szolgáltat na már vizet termelőszövetkezeteinkben és hetvennyolcat fúrnak még, százharminc lesz összesen. Ez tette lehetővé, hogy az említett három termelőszövetkezetben a pártszervezetek és igazgatóságok közös egyetértésben megállapíthatták: a szövetkezet az eredeti termelési terven felül póttervet készíthet a többtermelésre, így lehetséges például a Táncsics Tsz-ben, hogy a 140 hold cukorrépa területből 130 horuon öntözéssel mintegy 12 ezer métermázsa terméstöbbletet érjenek éL A Szabadság Tsz-ben a cukorrépaterületet mind ilyen kutakból öntözik. Terméstöbbletet nyernek a silókukorica öntözésével is. Ez lehetővé teszi, hogy az állattenyésztési tervet is módosítsák. így például a Táncsics Tsz- ben a betervezett 2.930 mázsa árúhússal szemben 3.500 mázsát termelnek, vagyis 570 mázsával többet az eredetileg tervezettnél. A Szabadság Tsz-ben 213 mázsa áruhus többletre számíthatnak, A növénytermelésben várható többtermelés eredményeképpen a Táncsics Tsz-nél egymillió négyszáz- ezer forintttal lesz több a bevétel az eredetileg tervezettnél. A Szabadság Tsz-ben ötszázezer forint többletbevétel várható. Mindezzel nemcsak a népgazdaságnak adnak többet tsz-eink, hanem a tagságnak is. A Táncsicsnál az eredetileg tervezett munkaegység érték 40,30 forint helyett 45,14 forint lehet. A Szabadság Tsz-nél pedig 36,12 forintról 40,44 forintra növekszik. Az eredményekhez hozzájárult az is: sűrűn tanácskozunk és kérjük a KISZ-fia- talok véleményét, segítségét. Az ötvenkét kűtból hetet a fiatalok fúrtak. Emellett egy 150 hektoliteres vízgyűjtőmedencét ástak, s kacsaúsztatót a Táncsics Termelőszövetkezetben. Mindezt társadalmi munkában. Fontos feladat volt az anyakoca-állomány biztosítása. Mintegy négyszázöt anyakoca van már a szövetkezetekben. Az említett példák azt igazolják, hogy a pártszervezetek állandó, kitartó munkával, az emberek véleményének figyelembevételével nagyon sokat tehetnek a termelési tervek teljesítéséért, túlteljesítéséért. Banka Emánuel községi párttitkár Jászárokszállás Az építők napja előtt Június 5-én ünnepeljük az építők napját. Hagyományos kedves ünnepe ez immár évek óta építőipari dolgozóinknak. Szolnokon az idén is a Móricz-ligetben kerül sor a különböző vállalatok építő- munkásainak találkozójára. Terefere Jólesik megállni néhány percre kapálás közben. A négy lány: Kovács Margit. Bartncz Erzsébet. Kovács Erzsébet, és Ábrók Erzsébet, a íegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet cukorrépa tábláján kapálnak. Ennek, különös jelentőséget ad az a tény is, hogy az állami építőipar ekkor ünnepli működésének 1L évfordulóját Ám, most az építők napja előtt érdemes összehasonlítani a jelenlegi és a felszabadulás előtti évek építőmunkásainak életkörülményeit. Már csak azért is, hogy megláthassuk, milyen utat tett meg az építők hatalmas munkásgárdája az elmúlt másfél évtized alatt, de főleg az elmúlt 11 év során. A múltban az építőmunka idényjellegű volt, s azok a fiatalok, akik 1945 után vették kezükbe a szerszámot, bizony keveset tudnak arról, hogy egykor ősztől tavaszig az utcán sétáltak alkalmi munkára lesve a kőművesek, ácsok, segédmunkások. De még arról sem tudnak, hogy a nyári szezon-időszakban is sokaknak kellett a munka- nélküliek hatalmas táborát növelni, hiszen ekkor sem juthatott mindenki munkához. Még az 1935-ös évek után a háborús konjunktúra időszakában is voltak munkanélküliek. Aki dolgozott, annak munkaideje látástól vakulásig tartott. S építtetők, vállalkozók, pallérok hajcsár- kodtak, zsákmányolták ki erejükön felül az építőmunkást — éhbér ellenében. Hogy is juthatott volna a 36—38 filléres szakmunkás-órabérből, az 50—60 filléres női- és gyermeknapszámból a hideg, téli munkanélküli napokra tartalék? Szociális létesítmények? Munkaruha? Üzemi étkeztetés? Csak a merészebb gondolkodású munkások vágyaiban létezett. Dehát az emberi méltóságban való megalázást, a kíméletlen munkatempót, az éhbért nem lehetett sokáig tűrni. Több nagy sztrájkra került son 1930-ban három hétig leállt a munka, de órabér-javítást nem hozott. 1935- ben öt hétig tartott a nagy építőipari sztrájk. Eredménye? Hat fillér órabér-javítás. A felszabadulás után mint tudjuk — megváltozott az építőmunkások élete. A háború után kifosztott, lerombolt ország várt az építők erős kezére, munkájára, hiszen a német fasizmus nem kímélte gyárainkat, városainkat, hídjainkat, akárcsak az emberi életet. A romokból kellett új életet teremtenünk, s hogy teremtettünk, ebben építőink munkája, szíve, lelkesedése is benne van. Megindult az ország vérkeringése, megkezdődött az újjáépítés. S utána? Uj gyárak, városok nőttek ki a földből, s ki tudná felsorolni, mi mindent végeztek derék építőink 1945-től napjaink^. S az építők élete? . Szolnokon idén már saját, szállodájukba költöztek. Mindenki látja, érzi, tudja — könnyebb, szebb, jobb lett az élet, nem kell harcolni filléres órabér- emelésért, minden dolgozó megkapja munkája után tisztességes bérét. A nehéz fizikai munkát gépesítettük, van üzemi étkeztetés, munkaruha, állandó munka, egyszóval: az építőmunkások is, mint minden dolgozó, megbecsült tagjai szocializmust építő társadalmunknak. Legyen hát az építők napja minden építőmunkásnak és családjának boldog ünnepe, eddigi eredményeink felmérése és megünneplése. Busi Sándor az Építő-, Fa- és Építőanyag- Ipari Dolgozók Szakszervezete Szolnok megyei Területi Bizottságának megyei titkára Egysínű függővasút épül Moszkvában MOSZKVA (MTI). Hamarosan megkezdik a szovjet főváros első egysínű függő- vasútjának tervezését. A betonállványra épített sínen a függővasút szerelvényei pneumatikus kerekeken 120—150 kilométeres sebességgel száguldhatnak majd. Az első vonal a város központjából a dényugati városrészbe és a vnukovói repülőtérre viszi majd az utasokat. A második vonal a szovjet népgazdasági kiállításon épül fel. Készülnek az újabb vonalak tervei is. (MTI). Az ötéves terv előkészítéséről Az előírt fejlődési ütem kétszeresét tervezi a Téglagyári Vállalat A tanácsi téglagyárak az elmúlt években több millió forintos beruházást kaptak a népgazdaságtól. Ez tette lehetővé, hogy az igjen elavult termelési módszerről (például a kézi gyártásról) fokozatosan a gépesített, korszerű termelésre térjenek át. A beruházások mellett a fejlődést nagymértékben elősegítette az MSZMP VII. kongresszusának tiszteletére szervezett munkaverseny is. Eredményeként 1959-ben a Elméleti tanácsadó Mit jelent a szocializmus alapjai lerakásának befejezése és a szocializmus teljes győzelme? PARTUNK VII. KONGRESSZUSA a következő időszak alapvető feladataként szabta meg a szocialista építés meggyorsítását, a szocializmus alapjai lerakásának befejezését. Minden társadalmi rendszer alapját a neki megfelelő termelési viszonyok képezik. A szocializmus alapjai kifejezésen ennek megfelelően a szocialista termelési viszonyok összességét kell érteni. A kizsákmányolástól mentes, szocialista termelési viszonyok a felszabadulást követő néhány év alatt győzedelmeskedtek az ipar területén. Hasonló a helyzet a kereskedelemben és közlekedésben is. A mezőgazdaság a népgazdaságnak az a területe, amely — sajátosságaiból kifolyólag — elmaradt az általános fejlődés ütemétől. VISSZÁS HELYZET alakult ki: egyfelől a mezőgazdaság kivételével szocialista alapokon nyugvó népgazdaság, másfelől pedig a kisáru- termelő mezőgazdaság. Ezért a szocializmus alapjai lerakásának befejezése a mi viszonyaink között elsősorban és főleg a szocialista termelési viszonyok győzelemre- juttatását a mezőgazdaságban, a mezőgazdaság szocialista átszervezését jelenti. Ezt világosan megfogalmazta Kádár elvtárs a VII. kongresszuson: Szocialista társadalmi rendünk továbbfejlesztése szempontjából a legközelebbi évek döntő feladata, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével befejezzük a szocialista társadalom alapjainak lerakását hazánkban”. (Rövidített jegyzőkönyv 50— 51. oldal). A pártkongresszus által kijelölt feladat megoldásában jelentős sikereket értünk el. 1960. áprilisában az ország földterületének 71.3 százaléka a szocialista szektorhoz tartozott. Megyénk földterületének 96,1 százalékán szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. * SOKAN ÖSSZETÉVESZTIK a szocializmus alapjai lerakásának befejezését a szocializmus teljes győzelmével. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a munkásosztály a hatalom birtokában a népgazdaság minden területén lerakja a szocializmus alapjait — megvalósítja a szocialista termelési viszonyokat és e viszonyoknak megfelelő tudat alakul ki a dolgozók széles tömegeiben. Ennek megfelelően a szocializmus teljes győzelmének három alapvető belső feltétele van. Ezek a következők: A munkásosztály hatalma. A felszabadulás utáni években a tömegek támogatásával, a párt vezetésével ez az alapvető feltétel megvalósult. A fordulat évében a munkásosztály véglegesen és visszavonhatatlanul kezébe vette hazánkban a hatalmat. A kapitalista nyolás megszüntetése, a. szocialista. termelési viszonyok megvalósítása. Az államosításokkal és a szocialista iparosítás politikájával az iparban felszámoltuk az embernek ember által való kizsákmányolását, szocialista termelési viszonyok jöttek létre. Ezzel egyidejűleg a Horthy- Magyarország elmaradott technikáját szocialista iparunk jelentős részben űj, — korszerű technikájával cseréltük fel. Jelentős lépéseket tettünk a szocialista termelési viszonyok győzelemre juttatása terén a mezőgazdaságban is. A szocializmus alapjai lerakásának befejeztével olyan anyagi-, technikai bázis jön létre, mely biztosítja a szocialista elosztás elvének megvalósítását, az anyagi és kulturális színvonal állandó emelkedését. Az emberek gondolkodásának szocialista átformálása. Ez magában foglalja a dolgozók — marxizmus-leniniz- mus elvei alapján nyugvó — erkölcsi-politikai egységének további mélyítését, a kulturális forradalom véghezvitelét. Ennek meggyorsítása szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszának kulcskérdése. * TÉVESEK tehát azok a nézetek, melyek a mezőgaz- kizsákmá- daság szocialista átszervezését a szocializmus teljes győzelmével azonosítják. E munka nagyon fontos része a szocializmus épülete betetőzésének: annak egyik előfeltétele. De csak e három alapvető feltétel együttes megvalósulása esetén beszélhetünk a szocializmus teljes győzelméről. V. U. termelés az 1956 évinek több mint másfélszeresére emelkedett. Az ötéves tervidőszak alatt a rendelkezésre álló beruházási keretből elsősorban a termelés további gépesítését kívánj k megoldani. így 1961-ben Kunhegyesen, 1963- ban Tiszafüreden állítanak be földkotrót. Ezzel nemcsak a nehéz fizikai munkát igénylő bányászást akarják gépesíteni, hanem a jelenlegi munkaerőhiányt is meg akarják szüntetni. A jászberényi téglagyárban egy elavult állapotban lévő Diesel erőgép hajtja meg a munkál ógépeket. A telep villamosításával — 1961-ben kerül rá sor — a meghajtóerő és a zökkenő- mentes gyártás biztosítva lesz. A tervidőszak alatt a váltalat ..zenháromezer négyzetméter fedett szárítóterület építését tervezi. Ezzel a szárítókapacitást a nyersgyártógépek, valamint a kemencék kapacitásával hangolják ösz- sze. Az új fedett szárítóterület és a földkotrók az égetett tégla minőségét nagymértékben javítják. Csépán és Törökszentmik- lóson egy-egy simahengert, Csépán és Kunmadarason egy- egy köradagolót helyeznek üzembe. Ezáltal meggyorsul az anyag megmunkálása és javul a termék minősége. A két legnagyobb, száz-száz munkást foglalkoztató telepen — Karcagon & Török- szentmiklóson — korszerű fürdő és öltöző építését tervezik. Jelentősen fel fogják újítani a kunhegyesi, a kunmadaras! és a törökszentmiklósi kemencéket is. A vállalat mozaiküzemében a korlátozott lehetőségek miatt (üzem és raktár szűk ke-, resztmetszete) az ötéves terv végére sem lehet nagy fejlesztést előirányozni. Lehetőség van viszont arra, hogy a mozaiklapgyártás egyik láncszemét: a durvázást, egy új durvacsiszológép üzembehelyezésével hozzák összhangba a többi technológiai folyamattal. A nehéz fizikai munkát igénylő betonkeverést új betonkeverő beállításával akarják megkönnyíteni. Az ötéves terv végére a termelést égetett téglából 42 százalékkal, nyers téglából 39 százalékkal, mozaiklapból 11 százalékkal, betoncsőből és kútgyűrűből 19 százalékkal, egyéb betoncikkből 67 százalékkal növelik. Az egy főre eső termelés a terv szerint 1965-ben az 1960. évihez képest 20 százalékkal fog emelkedni. A Szolnok megyei Téglagyári Vállalat 1961. január 1-én ünnepli megalakulásának tízéves évfordulóját. Az, hogy a vállalat jubileuma és a második ö*éves terv kezdete egy időpontra esik, a tervjavaslat kidolgozásával kapcsolatban még felelősségteljesebb munkát rótt a vállalat dolgozóira. Az utóbbi évek nagyarányú termelési felfutása mellett a vállalatnak nagymérvű rejtett tartalékai vannak, amelyek a berendezések (prések, kemencék, stb.) magasabbfokú kihasználásával aknázhatók ki. E lehetőségeket a második ötéves terv kidolgozásánál .a legmesszebbmenőkig figyelembevették. Ennek tudható be, hogy a vállalat részére előírt fejlődés több mint kétszeresét tervezték az ötéves terv idejére. A vállalat így kívánja a népgazdaságtól kapott forintokat a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb az ötéves terv végére visszatéríteni*
