Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-26 / 123. szám

1960. május 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s 7^ Cirkusz a faluban. ** t A» ünnepi könyvhéten megyénkbe ér késő írók programja A cirkusz kocsisora kigör­dül Martfűről az országúi­ra, a pónik és tevék tempó­san lépegetnek a karaván mögött, a ketrecben két erdei medve érdeklődéssel nézi a tavaszi határt. Feltűnik az új község: Kengyel, ahol már plakátok hirdetik, hogy a Sport Cirkusz „ragyogó ar­tistaműsorral és idomított vadállatokkal” néhány napig vendégszerepei. Májusi eső öntözi őket, míg felhúzzák a ponyvát. Pihenésre alig van idő, mire felszerelik a po­rond fölé a villanyégőket, már gyülekezik a közönség. Lemossák magukról az úti­port, fényes szatén és bár­sonyöltönyökkel cserélik fel az overálokat. Síp, dob, harsona. Kezdő­dik az attrakció. Stella és anyuka A vándorcirkusz mindig a falu tavaszi szenzációja volt. Gyerekkorunkban mit meg rém tettünk, hogy bejuthas­sunk a ponyvával fedett cso­davilágba! De most nincs idő merengeni ezen, már ott van Stella a deszkakorong- rál, felszíjazzák rá és forog­ni kezd. Minden fordulatnál egy férfi kést dob egy desz­kába, bőrétől alig pár centi­méternyire. A dob izgatottan pereg. Aztán felcsattan a cintá- ryér és a taps. Stella és a kés­dobáló könnyedén meghajol­nak, mosolyognak és eltűn­nek a függöny mögött. Mint tíz éve minden nap. Richter József és felesége. — Mi dolga van, ha ép­pen nem röpködnek kések a feje körül? — kérdezem. Mint kiderül, kétcsaládos asszony, tehát komoly anyai teendői vannak. Fel kell iigvelni, hogy a gyerekek is­kolába járjanak, ami már azért is nehéz, mert szinte naponként más községben vannak. Aztán a szakmá­ban is képezni kell a fiút, aki szintén artista lesz. És ami igen lényeges: tíz em­bernek főzni naponta. A két matematikus Csupa izom, energikus sző­ke asszony. Még két szám­ban lép fel (kicsi a társulat). Nemcsak az ifjú Richterrel szerettette meg ugyanis a számtant, hanem Manóival, a foltosszőrű pónival is, „aki” ötéves lovacska létére ki­válóan összead és kivon hú­szig. Mire póni nagymama lesz, talán le is érettségiz­het matematikából. Az ifjú Richter József, aki szintén szeret számolni, már koníóly artista. Kilenc éves. O az „egy és fél Richter” nevű produkcióban a fél Richter. Kisportolt, csupa Izom fiatalember, akinek Fából vaskarika! Ez volt az első gondolatom, amikor a plakátot elolvastam. — A munkavédelem komoly kérdés. Emberéletek, milliós anyagi értékek, munkából történő kiesések problémá­ját veti fel. Hogy lehet ezek­ről a kérdésekről humorosan beszélni? A kérdésre a SZOT munkavédelmi kaba­réja adta meg a feleletet. — Kényelemszeretetből lustaságból, makacsságból és még jónéhány okból nem hajlandók az emberek igény­be venni az egyéni munka- védelmi felszereléseket. Az előírásokat sem tartják be szívesen. És legyünk őszin­ték, nem nagyon szeretik a munkavédelmi felelős meg­megújuló figyelmeztetéseit. Romhányi Rudolf mondja ezeket, aki kis társulatával járja az országot és a bal­esetelhárítás fontosságát igyekeznek úgy megértetni az emberekkel, hogy közben azok derüljenek, nevessenek szórakozzanak. A tapasztalat azt mutatja: a szatíra, a tor­zítótükör hatásos. Diósgyő­rött és egyéb helveken, pest: üzemekben és most Szolno­kézenállni már nem is külö­nösebben megerőltető mu­tatvány. Eddig körülbelül száz iskolában tanult. Jeles­rendű. — Mit szeretsz legjobban csinálni? — Biciklizni és futballoz­ni. A bicikli, sajnos, még csak álmaiban van a fél Richter birtokában. De a szülők megígérték. Azért kapja-e meg, ha év végén is jeles lesz a bizonyítvány, — vagy azért, ha hibátlanul megáll félkézen ez egy Rich­ter fejebubján? Leonini A gyerekek kedvence Leo­nini, a bohóc. Ha megjelenik a színen óriási cipőiben, vö­rös bohócparókában, a hol­napi dolgozatírást is el lehet feledni. Akik negyven évvel Fogadás a Párizsi Magyar Intézetben PÁRIZS (MTI). A Párizsi Magyar Intézetben kedden este Kardos László profesz- szor előadásában ismertette a világirodalom és az új ma­gyar olvasóközönség kapcso­latait. Pierre Abraham, az is­mert francia író mondott be­vezető szavakat. Az előadást hosszantartó vita követte. — amelyben számos francia író is felszólalt. A magyar könyvkiadás példányszámai elismerésre késztették a hallgatóságot. Nem egy fel­szólaló minősítette irigyelés­re méltónak az irodalmi al­kotások terjesztésének ma­gyarországi helyzetét. A vi­tában többen tettek említést a francia nyelven rövidesen megjelenő magyar művekről. A közeljövőben hagyja el a sajtót Párizsban egy új Jó­zsef Attila gyűjtemény, vala­mint egy Jókai mű új fran­cia fordítása. Roger Richard, francia író elkészült „Az ember tragédiája” fordításá­val. A Párizsi Magyar Intézet­ben a napokban Gereblyés László, az intézet igazgatója koktélt adott a Magyaror­szágon járt francia zenemű­vészek: Monique de la Bruchellerie. Róbert Casade- sus, Jeanne-Marie Darré, Mo­nique Haas, André Navarra tiszteletére. Ez alkalommal a zenei élet párizsi ismert tagjai jelentek meg a ma­gyar intézetben. ÍMTI). kon százak és ezrek tapsol­nak Kazal László mulatságos jelenetének, amelyben Kazal villanyszerelőként mászkál egy életveszélyes létrán. So­kat nevetnek rajta, de úgy érezzük, megjegyzik a tanul­ságokat. Erénye a műsornak az, hogy nem erőszakolja a ko­moly kérdéseket, sok szín­vonalas szám közé szinte ész­revétlenül, de hatásosan csempészi a mondanivalót. Sokat nevettem, jól szórakoz­tam. Nagyon tetszettek Zsol- nay Hédi sanzonjai, Vécsey Ernő jazz zongorajátéka, Hamza Pál szép énekhangja és Romhányi Rudolf szelle­mes, nagy tapsot aratott kon- feransza. A csín-bumm hu­mor kedvelői pedig Kazal László és Lórán Lenke mó- kázásában gyönyörködhettek. A szándék nemes, az ötlet jó. Most a dolgozókon a sor. mutassák meg. hogy ők is el tudják mondani a biztonsá­gos munkára vigyázó dolgo­zó társuknak: köszönöm, hogy vigyázott. ht ss ezelőtt először mulattak mó­kás mozdulatain, az egykori gyerekek már lassanként megöregszenek, csak Leani- ni zenebohóc, alias Lukai János érdemesművész marad fiatal és esténként 28 hang­szerével csap ribilliót a po­rondon. Ha jó leszel, elviszünk a cirkuszba — mondják a gye­rekeknek a szülők. A gyere­kek ilyenkor mindig jók lesz­nek, mert vonzó, romantikus, csillogó világ a vándorcir­kuszé. Látszólag. Mert az or­szágúti vándorlás és az esti előadások között rengeteg munka van. Talajtornász és feleség, artista és sofőr, — zsonglőr és általános iskolás — mindenkinek két-három foglalkozása van itt. Járják a vidéket, szórakoztatnak, ne­vettetnek tavasztól őszig. ök mikor szórakoznak? Ha a nézőtéren felcsattan a taps. Ladányi Mihály Május 30-tól Eger, Debre­cen után Szolnokon is meg­rendezik, a városi tanács nagytermében a külföldi im­perialista hatalmak hazánk ellen irányuló kémtevékeny­ségét bemutató kiállítást. A nagy ..gyelemre és érdeklő­désre számottartó anyag a legutóbbi három év kémtöi- ténetét dokumentálja. Az érdeklődők láthatják majd a kiállításon a fentebb említett időszakban a hazánk területére átdobott kémek és diverzánsok eszközeit is. A kiképző táborok életéről, az ott alkalmazott módszerekről szóló vallomásokat, s külön­böző speciális kémeszközöket. Bizonyára sokakat érdekel Katolikus gyermekek lelki betegségei Ideg- és lélekgyógyászok egy csoportja kutatásokat végzett a Brooklyn-i katolikus Szent Károly gyermekklini­kán. A kutatások során kide­rült, hogy a papok és apácák által nevelt gyermekek kü­lönleges lelki torzulásokat mutatnak. A klinikán kezelt gyermekek egy részénél sú­lyos lelki gátlások tapasztal hatók: sokan tíz-tizenöt éves korukban még szopják az uj­júkat különböző babonás fé­lelmekkel küzködnek, igen rossz evők. sőt egyesek szinte bűnnek tekintik az evést. A legtöbb ilyen gyermek na­ponta misét hallgat, de úgy érzi, hogy „bűneitől" soha­sem tud teljesen megszaba­dulni. gyónása nem tökéletes , vagy a gyóntató nem értei \ őt meg kellőképpen. {AP) Tudományos ülésszak kezdődőit az Agrártudományi Egyetem alapífásá* nak 15. évfordulója alkalmából Az Agrártudományi Egye­tem az utóbbi időkben elért legjelentősebb kutatási ered­ményeit kétnapos tudomá­nyos ülésszakon ismerteti a mezőgazdasági elméleti és gyakorlati szakembereivel. Az ülésszak négy szekciója szerdán reggel kezdte meg munkáját a mezőgazdaság­tudományi kar gödöllői és mezőgazdasági gépészmérnö­ki kar budapesti székházá­ban. A két napon ötvennél több előadás hangzik el a nö­vénytermesztés, állattenyész­tés, mezőgazdasági gépesítés és üzemtan köréből. Az elő­adások zömét az egyetem ok­tatói, kisebb részét a Kisál­lattenyésztési Kutató Intézel munkatársai tartják. (MTI) majd az is, miként próbálják megkörnyékezni és behálózni, gyakran a legbecsületesebb embereket is, hazánk ellensé­gei. Külön érdekesség lesz majd a nagyméretű bemuta­tón kiállított speciális fegy­verek, rádió adó-vevő készü­lékek, mérgeik, a különböző titkos írások és jelek, vala­mint a hasonló természetű anyagok megfejtéséhez szük­séges módszerek. . A kiállítást állandó filmve­títés teszi még érdekesebbé. A történet eleje akkor kezdődött, amikor 1959. már­cius közepén házasságának összeomlására hivatkozva el­hagyta munkahelyét Cserhal­mi Gyuláné szolnoki lakos. Ettől az időtől napról napra lejjebb került a lejtőn. Elő­ször csak keveset, később egyre többet fogyasztott a még legmegfontoltabb em­bereket is könnyelművé for­máló alkoholból. S végül nem tudott megállni. Nap sem múlhatott ital nélkül Igen ám, de ehhez pénz kel lett. Itt kezdődött a történet második része, a pénzszerzés­nél. összehozta a véletlen öz- veev Zsillik Lajosnéval. El- 1 panaszolta neki a nagy ba­A megyei tanács, a Kiadói Főigazgatóság és az írószö­vetség összeállította az ünne­pi könyvhéten Szolnok me­gyébe érkező írók program­ját. E program szerint május 28-án és 29-én tartózkodnak író-vendégeink a megye vá­rosaiban és községeiben. BÓKA LÁSZLÓ író, egyetemi tanár 28-án dél­után 3 órakor Martfűn, a Ti­sza Cipőgyárban találkozik az olvasókkal, majd este 8 órakor Szolnokon, az Ady Endre Művelődési Ház szín­háztermében részt vesz az ünnepi könyvhét szolnoki megnyitóján. A megnyitón az Irodalmi Színpad is műsort ad. GERGELY SÁNDOR Kossuth-díjas író 28-án dél­után a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetbe és az Állami Gazdaságba látogat, este 7 órakor pedig a gazda­ság klubjában olvasóival be­szélget. Másnap, 29-én Tur- kevére megy, ahol délelőtt „író és olvasó” találkozón vesz részt, délután pedig a Az elmúlt napokban szo­katlan céllal hívtuk össze a szülői értekezletet a jász- szentandrási belterületi isko­lába. A szülőkön kívül tsz- elnökök, agronómusok, peda­gógusok is eljöttek. Arról vi­tatkoztunk, milyen formában tölthetnék el tanulóink, gyer­mekeink hasznosan a nyári szünidőt. A beszélgetés élénk és érdekes volt, végül is meg ­állapodásra jutottunk. Eszerint a tanulók munka­csapatokat alkotnak és a KISZ-tagok vezetésével a tsz-ekben olyan munkákat végeznek, amelyek nem lesz­nek megerőltetőek. Gyümöl­csöt, uborkát, paradicsomot, borsót és más növényeket szednek. Végzett munkáju­kért ugyanúgy munkaegysé­get kapnak, mint a felnőttek, azzal a különbséggel, hogy a havonként összesített munka­egységszámra nem tíz, ha­nem 16 forint előleget kap­nak. Zárszámadás után kész­pénzben kapják meg a fenn- n .--do összeget. A három termelőszövetke­zet vezetősége segítőkészség­ről tett tanúságot. Az ered­mény nem maradt el. A ta­nulók között már megszer­veztük a munkacsapatokat. ! Száztizenhét tanuló jelentke í zett munkára a község négy iskolájából. Egyedül a Telek­tanyai iskolából nem jelent­keztek. A Haladásba har­mincöt, a Petőfibe negvven- kilenc, az Aranykalászba har­ját, hogy elhagyta a férje, megtagadta a fia, teljesen egyedül áll. Zsillikné magá­hoz fogadta. Két hétig nem is volt vele különösebb baj Akkor aztán az öregasszony jószívűségére úgy válaszolt, hogy köszönés nélkül távo­zott s magával elvitt egy nadrágot. Elzálogosította és az így szerzett pénzt meg­itta. Zsillikné után Dinka Jó- zsefné homoki lakos követ­kezett. Ö is megszánta a na­gyon is szerencsétlennek lát­szó Cserhalminét. S aztán meglepődött: tőle egy lepe­dőt, meg lisztet vitt el. Ek­korra már felfigyeltek tény­kedésére Szolnokon, s így menni kellett a városból. Bu­könyvsátornál művelt dedi­kálja, RIDEG SÁNDOR Kossuth-díjas író Tiszafüre­den tölti a könyvhét első napját, 28-át, ahol délután 4 órakor a járási könyvtárban a József Attila-olvasómozga- lom tagjaival találkozik, majd este 6 órakor a járási művelődési házban megnyit­ja a könyvhetet Tiszafüre­den. — 29-én Karcagra megy, ahol délelőtt a könyvhét meg­nyitó ünnepségén vesz részt, délután Kántor Sándor nép­művészhez látogat és a könyvsátornál dedikál. ZALKA MIKLÓS író, a könyvhét negyedik író-vendége 28-án Jászapáti­ba látogat, ahol délután a já­rási könyvtárban, este 8 óra­kor a járási művelődési ház ban találkozik az olvasókkal — 29-én délelőtt 11 órátó' Szolnokon, a központi könyv- sátornál dedikál, délután 4 órakor a Helyőrségi Klubban résztvesz Aknamező című nagysikerű könyvének ankét ján. minchárom tanuló jelentke zett. Ezen a szép és hasznos kéz deményezésen mindenki nyer. A tanulók azért, mert pihenőidejük egy részét jól jövedelmező, könnyű munká­val tölthetik és megvásárol­hatják a vágyva vágyott he­gedűt, harmonikát, vagy fut- ballabdát. De hasznos a szü­lők számára is, mert gyerme­keik jó helyen, felügyelet mellett öntudatfejlesztő, egészséges, könnyű munkát végeznek. A termelőszövet­kezetek sem járnak rosszul a legmunkásabb időszak alatti munkáskezekkel. Molnár István iskolaigazgató J ászszentandrás Háromszáz ágyas tbc-kórházat kap az ország tíz városa Az ország jelentős egész­ségügyi fejlesztésének egyik fontos állomásaként a Köz­épülettervező Vállalatnál Schöner Ervin építész befe­jezte a 300 ágyas tbc-kórhá- zak sorozattervének meg­szerkesztését. Ennek alapján a második ötéves tervben az ország tíz városában — Zala­egerszegen, Pécsett, Szekszár- don. Tatabányán, Vácott. Nyíregyházán és más helysé­gekben — épülnek ilyen tü­dőkórházak. (MTI) dapestre utazott testvéréhez Alkalmi munkát vállalt Ko­csis Andrásnál. Hamarosan azonban itt is kitelt az ideje miután 620 forintot, 4 inget törülközőt eltulajdonított. Újra Szolnokra jött. Az e1- ső ember, akit itt megkárosi- ott Csányi Istvánná. Tőle in­get lopott el. A második An­tal Sándor volt. Vele Szajol ban ismerkedett össze, s ké- zen-közön megszerzet 750 fo­rintjával, igazolványaiba együtt utazott vissza Szólna! felé. Itt azonban elszámítor- ta magát, mert valamelyik ügyesebb „zsebes” útközber elemelte a frissen szerzed pénzt. A történet harmadik része a szolnoki járásbíróság tár­gyalótermében játszódik le dr. Mile Imre büntető tana csa előtt. Cserhalminé tőre delmes vallomást tett több hónapos „pályafutásáról”. Ezt és büntetlen előéletét enyhí­tő körülményként értékelve a bíróság, magánszemélyen sérelmére elkövetett sikkasz­tás, lopás bűntettéért és köz- veszélyes munkakerülésért jogerősen 1 év és 2 hónapi börtönre ítélte, s egyes jo­gainak gyakorlásától 2 évre eltiltotta. ..........................................................................................................iiiiiiiiiimiiiimiiimiihiiiiiii * /t ö&zönäm, d&fyty vitytyázott Munkavédelemről — vidáman JELENET A MEZTELEN IG AZSÁG CTMÜ ANGOL SZA­TIRIKUS FILMBŐL Három év kémtörténete Képek, fegyverek, dokumentációs anyagok az imperialista hatalmak kémtevékenységét bemutató kiállításon Meglopta szállásadóját, alkalmazóját a akit még lehetett..* Mindannyian jól járunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom