Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

4 / SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 20. AZ IRODALOM ÉS A VIDÉK — Hozzászólás a megyei irodalmi vitához — Midőn sűrűn követik egy- nást a gondolatok és hozzá­szólások a megye jövőbeni irodalmát illetően, hadd fe­jezzem ki én is örömömet efölött egy hozzászólás és né­hány gondolat formájában. Abban a helyzetben vagyok, hogy nem ismerem a megyei irodalom közelmúltját, ennek folytán például a Tiszapart című antológiáról csak álta­lánosságban tudok beszélni. Van viszont egy-két dolog, amelyet — a kialakult vitá­ban való hozzászólásként — megjegyezni szeretnék, rész­ben ezzel az irodalmi múlt­tal, részben pedig a közeljövő ehetőségeivel kapcsolatban. Nem lehet vitát — illetve irodalmat — elindítani anél­kül, hogy a nagyközönség igényeit fel ne mérnénk. Ab­ban a pillanatban ugyanis, amikor az irodalmi termék — folyóirat, könyv — egyidőre áruvá válik, szerzője ki van szolgáltatva a vásárló kénye- kedvének, aki bizony tudja, mire költi a pénzét. Az érté­kesítés területén verseny van a művek között, ha tehát a művek nem egyformán kel­nek el. akkor nyilvánvalóan egyik mű értékei alatta van­nak a másiknak. Ezt a ver­senyt vállalni kell. A másik „hátrány” az, hogy az olvasó mindig az országos irodalom­hoz viszonyít, tehát nem le­het szó megyei irodalomról, ha az messze elmarad az or­szágos szinttől mind színvo­nalban, mind tematikában. Köztudomású, hogy a művek hiányosságait nem lehet azok propagálásával jóvá tenni. A Tiszapart kudarcának — nevezzük nevén a gyereket — okai között bizonyára nem utolsó az sem. hogy a vidéki olvasónak ma is jogos előíté­letei vannak a vidéki iroda­lommal szemben. Az olvasó túljutott a provincializmuson, az irodalom nem. A szellemi i veszteglést, amely a vidéki! irodalom védjegye lett. nem I tudja feloldani az ügy körüli j buzgólkodás. Egyetlen mód van tehát arra. hogy a me­gye is hozzájáruljon az ország irodalmának gazdagításához; olyan irodalmat kell nyújta­nunk a rendelkezésünkre ál­ló fórumokon, amely meg­nyeri a közönség tetszését. Ma már provinciális, par­nasszista mondanivalóval nem lehet megnyerni az ol­vasót, mert az tudja, hogy a polgárság melyik költőjéhez forduljon, ha úgynevezett örök témájú művekre kíván­csi. Az író feladata, hogy a ma problémáit dolgozza fel magas művészi színvonalon. E§3 Ez pedig ma is Achilles- sarka a megye irodalmának. Pedig a magyar vidéken ma sokkal szembetűnőbbek a változások, mint a főváros­ban. Itt van a legnagyobb át­alakulás az emberi tudatban, tehát van lehetőség a valóság ábrázolásának decentralizálá­sára, a vidéki irodalom fel­lendülésére. mert a mai ma­gyar vidék valóságánál tar­talmasabb, lelkesítőbb anyaga még nem volt az irodalom­nak. Ha ennek élményétől valaki távoltartja magát, él­jen az fővárosban, vagy vi­déken, semmiféle gondos kri- tizálgatással nem lehet abból szocialista írót faragni. Az viszont egyáltalán nem két­séges, mit eredményez, ha az író belső meggyőződés nélkül dolgozik. A paraszti életmóddal kap­csolatot tartó, paraszti él- ményvilágú, tehát a vidéki életet kifejező írókban sok esetben még gátlásokat okoz annak az időnek az emléke, amikor egy átmenetileg hibás parasztpolitika szemlélői le­hettek. Az íróra viszont az is jellemző, hogy olvasni tud napjainak tényeiből, ma pe­dig a vidék bizakodó hangu­lata és valóságának tényei alkalmasak arra, hogy fel­oldódjék az a gátlás, ami az úgynevezett „mai” témákkal kapcsolatban az íróban kiala­kult. Ez rendkívül fontos, mert ez határozza meg az író látásmódját. Hogy aztán mennyire hagyja az író, hogy meggyőzzék a tények, az jó­részt az írd magánügye. Az kell hozzá, hogy belevesse magát a legsodróbb árba. !_3j Itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amely a vitaindító cikknek is egyik sarkköve volt: ki legyen a megye iro­dalmának gazdája. Vélemé­nyem szerint bármelyik mű­velődési ház. vagy tömeg­szervezet szívesen vállalja a gazda szerepét, ha haszna lesz az együttműködésből. Ha az írók személyében olyan önzetlen kultúrmunkásokat kap, akikre a műveltség ter­jesztésében számíthat, bizo­nyára nem tagadja meg tá­mogatását. A megye mező- gazdasági jellegénél fogva a MEDOSZ volna a legalkal­masabb a mecénás szerepére. A mezőgazdasági munkások közt kultúrmunkát végző írók éppen oda kerülnének, ahol a legsodróbb az ár, s élmény­anyaguknak oly bőséges for­rása lenne ez. amely jórészt már maga lehetővé tenné, hogy a vidéki irodalom kijus­son a kátyúból. Ahhoz, hogy egy intézményt rávegyünk arra, hogy anyagi eszközök­kel is támogasson bennünket, még nincs elég érdemünk. Egy kudarcba fulladt antoló­gia és néhány novella, költe­mény még nem biztosít olyan írói rangot, hogy ilyen igé­nyekkel fellépjünk. Az az öt­let pedig, hogy „intézménye­sen” folyamodjunk fővárosi fórumokhoz műveink közlése érdekében — enyhénszólva humoros. m Mi a teendő tehát? Első­sorban fei kell számolni a — Szív és értelem kell eh­hez a hivatáshoz; akiből bár­melyik hiányzik; válasszon magának más pályát — tapint a lényegre dr. Tóth Béláné, a mezőtúri vá­rosi kórház vezető ápolónője. Kettesben óvakodunk végig a kórházon. Itt is, ott is fiatal leányok tűnnek fel: kisnővé- rek. Mind a tizennégy leánv múlt év novemberében kezd­te meg az ápolónői munkát, tanulást. Gonda Istvánná és Kun Teréz, mint nagy gya­korlatú segédápolónő kapcso­lódott a kétéves tanfolyam­ba. Sikeres vizsga után vala­mennyien általános ápolónői oklevelet kapnak. A kisnővérek közül csupán négynek nincs érettségije; ők azonban olyan nagyszerű fel- készültségről tettek bizony­ságot a felvételi vizsgán, hogy a bizottság örömmel fogadta jelentkezésüket. Berecz Ró­zsinak — ki mindössze nyolc általánost végzett — például sok többletmunkájába kerül, hogy az elengedhetetlen LATIN NYELVI ISMERETEKET megszerezze. A gyakorlati munka... az könnyebb és kedvesebb is számára. Pici babát — az egészség- ügyiek nyelvén: csecsemőt — füröszt hófehér kádban. Fér­fiember számára érthetetlen, hogy ilyen rövid idő alatt — annyi más mellett —, mint tett szert ekkora ügyességre. Kerek Katalinra ezen a délelŐttön kevésbé kellemes feladat háramlóit. A közis­merten borbarát I. bácsit kell kapacitálnia, hogy nyelje le végre a frakcionált próbareg- geli szondáját — hiszen „nem fog fájni...” A kislányt va­lóban az emberszeretet hozta e fehér falak közé. Édesanyja évekkel ezelőtt vészes vér- szegénységgel került kórház­provincializmust, a beszűkült- séget. amely a színvonalas vidéki irodaiam kibontakozá­sát akadályozza. Ma már nem lehet senki igazán író'kima­gasló műveltség nélkül. A „poéta natus”, az ösztönös költő típusa, az érzékeny idegzetű halandó, aki rimes sorokba tudja önteni szub­jektív érzéseit, mai világunk hiteles ábrázolásában nem boldogul, ha nincs meg ben­ne a „poéta doctus” kutató, szenvedélyesen a dolgok mé­lyére néző. a jelenségeket be­lülről ismerő adottsága. Ezt csak kis részben tudja bizto­sítani egy írói csoportosulás. Viszont ha létrejön ilyen, an­nak elsősorban az irodalmá­rok társadalmi ismeretének kiszélesítésére kellene töre­kednie, különben nem érne többet egy irodalmi szakkör­nél, ahol mindenki elmondja új művét, aztán elégedetten hazamegy. A cél éppen az lenne, hogy senki ne menjen haza elégedetten. A legfontosabb, ami sok­mindent megold és amit sem­miféle vitatkozással pótolni nem lehet: küldjenek a me­gye írói a Néplap és a Rádió kulturális rovatának olyan műveket, amelyek a vitacik­keknél beszédesebben bizo­nyítják: minden adottsága megvan annak, hogy kiala­kuljon megyénk irodalma, amely nemcsak a megye, ha­nem az ország kultúrájának is tevékeny részese lehet. Ez­úton ismerjük meg egymást is a legjobban. A vitát tisztán szervezeti nehézségekre terel­ni nem lehet, mert ezzel el­térünk a tárgytól, tudniillik, hogyan lesz jó irodalom a megyében. Ladányi Mihály ba. Kati gyakran látogatta — és közben megszerette az ápolónői hivatást. GYENGÉDSÉG, TÜRELEM Gyengédség, türelem, em­berszeretet __Ezekkel a ne­me s tulajdonságokkal lépten- nyomon találkozunk sétánk során. Csak csodálni lehet Molnár Sándorné kitartását, aki Zs. nénit ebédelteti. Igen gyakran nemcsak fizikai megpróbáltatás a magatehe­tetlen beteget táplálni, ha­nem komoly pszichológiai próba. A kórház kollektívája elv­társi segítséget nyújt a fia­taloknak, kik napi 10—11 óra hosszat tanulnak, ápolnak és segítenek gyógyítani. Az ebédszünetből ellopott per­cekben Szilágyi Istvánná mű­tősnőt láttuk, amint Vitaszek Ilonát oktatta a kórházi ad­minisztrációra. (Azt is tudni kell!) Dr. Takács László pro­fesszor vállalta és teljesíti a kisnővérek patronálását; ren­geteget törődik velük dr. Kabdebó Ottó szülészfőorvos és dr. Pethő Ede, a belosztály alorvosa. Pethő doktor ter- mészettudomáyl, társadalmi, mikrobiológiai ismeretekre tanítja a szorgalmas növen­dékeket. A „szorgalmas” jelző a leg­teljesebb mértékben megér­demelt. A kisnővérek a vizs­gákon 4,6—4,7-es tanulmányi átlagot értek el — csoportjuk első a megyében. Mind kiszes... ÉLETVESZÉLYES BEMUTATÓ Mind a megyei egészség- ügyi vezetők, mind a kórház vezetősége segíti az oktató­kat s a kisnővéreket. Külö­nös — és helytelen — azon­ban, hogy eddig nem „orvo­soltak” olyan bosszantó hiányosságot, mint az egykor fekete, de ma már csak ko­Épül a vásárváros Már csak néhány hét vá­laszt el az I960, évi Buda­pesti Ipari Vásár kapunyitá­sától. A nagy esemény idő­pontjának közeledése erősen megnyilatkozik a vásárterü­leten. Munkások serege dol­gozik a terület előkészítésén, rendezésén, sok helyen már épülnek a pavilonok. Az idei Budapesti Ipari Vá­sár fejlődését az arányok nö­vekedése is jelzi. A tavalyi 220 ezer négyzetméterrel szemben idén 260 ezer négy­zetméter területen rendezik a vásárt A Kacsóh Pongrácz út és a Május 1. út találkozásáig bő­vítik a vásárterületet, amely­hez hozzácsatolják a Mező- gazdasági Múzeum előtti par­kot is. Az új pavilonok nagy része a városligeti körút mentén épül. Tizenöt önálló pavilon­ban helyezkednek el a kül­földi kiállítók, akik részére idén 8 ezer négyzetméterrel több fedett terület áll ren­delkezésre, mint a tavalyi vásáron. A megye egész területén bőven el vannak látva tüze­lőanyaggal a TÜZÉP-telepek. A második negyedévben a MÁV és a nagyüzemek csök­kentett átvétele miatt a jó­minőségű magyar szénfajták mellett német brikettet is vásárolhat a lakosság. — Tavaly 26 ezer utal­ványt váltottak be nálunk — tájékoztat bennünket Kor­mos Jenő, a TÜZÉP árufor­galmi vezetője — az idén még többre, körülbelül 30 ezerre számítunk az új ren­delkezés miatt, amely szerint pott-szürke tábla hasznave­hetetlensége. Érzésünk sze­rint Mezőtúron is lehetne ta­lálni olyan embert, aki szak­szerűen bemázolná a fiúgim­názium szívességéből hasz­nált táblát. Az oktatás folyamatossága megköveteli, hogy a tanfo­lyam mielőbb szemléltető ábrákat, színes fényképeket, baktérium-kultúra makette­ket kapjon. A kisnővéreknek többek között a táptalajon te­nyésztett lépfene, kolera, vérhas kórokozókkal is meg kell ismerkedniük. Ezeknek a a Petri-csészékben történő bemutatása roppant veszé­lyes lenpe; ezért — igen he­lyesen — mellőzik. A nyolc egységből álló makettsorozat beszerzése — úgy véljük —, nem okozna különösebb gon­dot a megyei egészségügyi vezetésnek. Kedves Lányok! Olvastam április 8-án a megyei Néplap­ban közölt leveleket. Megha­tott sorsotok, de úgy érzem, nincs oka borúlátásotoknak. Magamról tudom, nehezek az élet első lépései. Én is nemrég kezdtem, hiszen csak tizenhét éves vagyok. Édes­anyámmal és testvéreimmel élek. A karcagi Lenin Terme­lőszövetkezetben dolgozom Csibenevelő vagyok; hétezer kiscsirke gondozása van rám biiva. Munkám felelősségtel­jes, sőt fáradságos. Mégis kedvvel dolgozom. Havi jö- vedf 'mem '.ei forint. A nyá­ron ez lényegesen növekedni fog. A Nap kel: 4.47 h-kor, nyugszik: 18.40 h-kor. A Hold kel: -2.11 h-kor, nyugszik: 12.48 h-kor; —■ VASÁRNAP DÉL­ELŐTT Szolnokon a Súgván Endre művelődési házban 21 énekkar és 5 szólista résztvé- telével rendezik a kulturális seregszemle városi és járási döntőjét. Az érdekesnek ígér­kező rendezvény reggel 9 órakor kezdődik, — ITTAS ÁLLAPOTBAN jogosítvány nélkül vezette motorkerékpárját Halmai István csépai lakos Tiszasas belterületén. Nekihajtott egy villanyoszlopnak). Halmai a helyszínen meghalt, utasa Tallós Ernő besenyszögi la­kos súlyos sérüléseket szen­vedett. a szakszervezet a jó munka és szociális helyzet figyelem- bevételével két SZOT-utal- ványt is adhat egy dolgozó­nak. Ezeket az utalványokat nemcsak a kiállítás hónapjá­ban és helyén, hanem előbb, s az ország bármely terüle­tén lévő TÜZÉP-telepen be lehet váltani. A dolgozók kényelme érde­kében rövidesen új rendelő­iroda nyílik a Táncsics Mi­hály utcában és Szolnok gyárnegyedében. Felhatalma­zást kapnak a rendelések fel­vételére a Verseghy és a Jó­zsef Attila úti boltok is. A vásárlók ezeken a helyeken a megrendelésen és kifizeté­sen kívül az ott lévő AKÖV megbízottal elintézheti a tü­zelő hazaszállítását is. A TEMPÓ-szolgálattal is felvette a TÜZÉP a kapcso­latot. ök hordják be a ház­hoz szállított tüzelőt a pincé­be és a kamrába. A Gőzfű­résznél működő kirendeltség a hulladékvásárlásnál lesz segítségükre a dolgozóknak Közeli terv: a gépi balták beszerzése, melyeknek üzem- behelyezése után a TÜZÉP aprított fával is rendelkezé­sére áll a vásárlóknak. Sok előnyös újítással köny- nyítenek tehát a lakosság tü­zelőellátásán a szakszerveze­tek és a TÜZÉP Vállalat. A közületek azonban, különö­sen az iskolák — hiába szólí­tottuk fel őket erre — még­sem szállíttatják el most téli tüzelőjüket. Pedig a harma­dik negyedben már a lakos­ság tüzelőanyagellátása ke­rül előtérbe. Termelőszövetkezetünkben mozgalmas a KISZ munkája. Igaz, nem vagyok KISZ-tag, de részt veszek a színjátszó-, dalkör- és tánccsoport foglal­kozásain. Általában ötven fiatal jön össze hetenként kétszer kultúrtermünkben Nemrég nyitottuk meg ter­melőszövetkezetünk kilenc­éves történetét bemutató ki­állítását. A napokban kap­tam meg az „Ifjúság a szocia- lizmusért” mozgalom jelvé­nyét és emléklapját, mivel mindhárom próbakövetel­ménynek eleget tettem. Tanyán lakunk, vagyis ah.ogy írtátok, a tanyasiak — HAT OLDAL szalonnát füstölt Fejes Sándor Tiszate- nyőn özvegy Dávid Jánosné portáján. Kigyulladt a füstö­lő, s a mástól vállalt füstöl­nivaló egy része a tűz marta­lékává lett. — HŰSZ ŰJTIPUSŰ szov­jet gyártmányú hatsoros négyzetbevetőgép kezdi meg ma a munkát a szolnoki já­rás 17 termelőszövetkezeté­ben. — EGÉSZSÉGHÁZ ÉPÜL szolgálati lakással Tiszavór- konyban. A községi tanács az új létesítmény elkészítésére 120 ezer forintot fordít, a la­kosság 4 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott feL — EGÉSZSÉGÜGYI ELŐ­ADÁST és filmvetítést ren­deznek április 24-én vasárnap Kétpón. Az előadást a Vö­röskereszt szervezi, — HÉT HÍJÁVAL 800 lámpahellyel bővül idén me­gyénkben a közvilágítási lámpahelyek száma. A köz­ségi tanácsok erre a célra községfejlesztési alapból 352 ezer forintot fordítanak. — A KARCAGI VEGYES­IPARI Ktsz tagjai újabb ver­senyfelajánlást tettek. Elha­tározták, hogy egyebek mel­lett anyagtakarékossággal 30, önköltségcsökkentéssel pedig 85 ezer forintot takarítanak meg. (iiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiDiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiia Csalás — üzérkedés E hó 25—26-án, kétnapos tárgyaláson foglalkozik a Jászapáti Járásbíróság Szabó Gyula és két társa ügyével. A vádirat: társadalmi tu-n lajdon sérelmére ismételten ■ és bűnszövetkezetben elkö­vetett csalás, üzérkedés. Szabó Gyula a Jászkiséri Földművesszövetkezet ügyve­zetője volt. 1956—57 tavaszán vásárolt a szövetkezett pén­zén különböző erdőgazdasá­goktól 250 ürméter fát, s ezt hazaszállíttatta Jászkisérre. Tizenhét forintba került q- ként a fuvardíj, ő ezzel szem­ben húszat számlázott. Ezen­felül a 250 ürméter fa vagon­ba rakása ténylegesen 26 forint volt, Szabó Gyula azonban tízzel megtoldotta, harminchatnak számolta el. Megtehette, mert Karkus Margit, a szövetkezet főköny­velője — harmadrendű vád­lott — nem gyakorolt felette ellenőrzést. Bevonták a panamába Smiró Gábor mátraszentist- váni fuvarost is, aki egyenlő arányban részesedett a „nye- resétf’-böl. A háromtagú bűnbanda mintegy 54 ezer forinttal ká­rosította meg a szövetkezetei. közé tartozom én is. Mégsem vágyom ipari üzembe, hiszen annyi szépséget, érdekességet nyújt a mezőgazdaság. Pró­báljátok meg ti is. Szorgal­mas munkátok után ugyan­azt a keresetet elérhetitek a termelőszövetkezetben, mint az iparban, sőt többet, mert nincs szakmátok. Kedves Lányok! Gyertek közénk, termelőszövetkezeti fiatalok közé s dolgozzatok olyan kedvvel, mint ahogyan azt a karcagi Lenin Tsz fia­talsága teszi. Béres Ilona Karcagi Lenin Tsz Tanya 569. L Gyógyítva tanulnak Két tüzelőutalványt is kaphatnak a dolgozók Rendelőirodát nyit a TÜZÉP — b. z. — C/ítaíaX /c Á. TŰZ? DPR LIS 20 Szerda T vadar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom