Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-17 / 91. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

I960, április 17,

MfiGVMüHSfiCI

uistflim m

MISUISIBUBSI teiepe

... . r;^,xw

.

Véletlenül nem új létesítmény. 1938-ban alapította a Debreceni Mezőgazdasági Kamara. A kutatóeszközökkel hiányosan felszerelt szerény kis telepecske eredményeit a Kunság néhány nagybirtokosa ha számbavette. A kunsági parasztok nagy tömege azt se tudta, hogy létezik-e. Most hetenként találkoznak a tudományos kutatókkal, akik munkaidejük felét termelő- szövétkezetekben, állami gazdaságokban töltik. Az elméleti kutatás a gyakorlattal párosul. A kunszentmártoni járás kivételével hozzájuk tartozik Szolnok megye ön"KBS'.

üli

Mihályfalvy István tudományos kutató, a kisújszállási öntözési osztály vezetője,

tűzésének tudományos munkája.

ötezer hold öntözött terület, mint ötvenezer hold kutatási terep. Mert a szak- tanácsadáson, az öntözési tanfolyamok rendezésén kívül a Karcagon székelő - Nagykunsági Mezőgazdasági Intézet kisújszállási öntözési kutató osztályának fő feladata: a tudományos nagyüzemi öntözési kísérletezés.

Tízen vannak. A három tudományos kutató és a kutatási segéderők, a szakmunkások. Mihályfalvy István, a jó- ' hírű kutató nevét nemcsak megyénk és az ország szakemberei ismerik, de még a Szovjetunióban is hallottak

róla szakemberek Ö vezeti a kisújszállási öntözési kísérleti telepet. Munkájukban huszonkét fizikai dolgozó segít. Az osztály létszáma kicsi, feladata, eredményeik nagyok.

Tudományos kísérleteikből a legfontosabbak:

A kutatási téma ez volt: kísérletekkel kimutatni, melyik hibridkukorica-fajta hálálja meg a legjobban az öntözést. S mennyi egy öntözött kukoricatő legmegfelelőbb nagyságú tenyészterü- lete. Végrehajtották a megbízatást. A kisújszállási kutatók kétéves kísérleti adatokkal bizonyítják: ha holdanként 28 ezer kukorica tőállomány neveledik, akkor egy tőre kétezer cm2 te- nyészterület jut, s ezesetben holdanként 50 mázsa termést tudnak elérni öntözéssel. A vetés módja: 70x70 négyzetes fészkes vetés, két tőre egyelés. A fajtakérdés. Ezt is kétéves kísérleti eredményekkel döntötték el. Tehát: az öhtözést a martönvásári 48-as, 50-es, I-es és 39-es hibridek hálálják meg legjobban.

Silókukoricával a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezetben jutottak érdekes eredményre. A martönvásári 5-ös hibrid vetőmagból kelt silókukoricát öntözték. A vetőmagot közvetlenül Marton- vásártól kapták meg, ez a fajta a köztermesztésben még nem ismeretes. Sokat vártak tőle. Valóban, elképesztően magas termésátlagot értek el. Holdanként 383 mázsa zöldtömeg. Hanem a martonvásá- ri 5-ös kukoricának kicsi a szárszilárdsága. Ügy .megdőlt, hogy géppel egyáltalán, vagy alig tudták betakarítani. Kézierővel viszont nagyon költséges. Cél: a martonvásá- ri 5-ös szárszilárdságát nös Kisújszálláson, Kunhegye- i sen próbálták ki a cukorrépa- t hibrideket, a polyploidokat.- Kétesztendei munka volt az i- is, de kiváló eredménnyel. A a poly-fajták ugyanazon cukor- % százalék mellett 17 százaiéit kos többlettermést adtak, n mint a közönséges fajták. So- I. káig vitatta a tudomány: he- lyes-e a cukorrépát öntözni, * mert csökken a eukortartal- a ma. A kisújszállási kutatók

kísérleteik birtokában egyér- . telműen kimondják: ezeknél n a fajtáknál, ha az utolsó ön- i* tözést augusztus végéig be- fejezik, a cukortartalom mindössze 0,5 százalékot

ma a kisújszállási öntözési kísérleti telep kutatásában. Nagy gondot jelentett a kiöregedett rizstelepek sorsa. Egy-két év után a monokulturális gazdálkodásra beállított rizstelepek elgyomosodtak. A kisújszállásiak kidolgozták több esztendei gyakorlati kísérlet után a nyolcszakaszos okszerű vetésforgót. Lényege: ■ feltétlen legyen benne kalászos és kapás vetemény. Hogy melyik növényféleség minkettőből, azt a talaj minősége határozza meg. Ahol a talaj elbírja a silókukoricát és a kukoricát, ennek van a legnagyobb létjogosultsága. Rosz- szabb, szikes földön a napraforgó termesztését javasolják a kutatók.

Egyébként az állami gazdaságok már mindenütt eszerint termesztenek rizst. Ső1 a termelőszövetkezetek — például a kisújszállási Búzakalász is — áttért erre a módszerre- Megoldható a rizsföldek talajerő-visszapótlása. Pillanatnyilag még nem tartunk ott, hogy szervestrágyát tudjunk juttatni a rizsföldekre. Ezért a zöldtrágyázás a lehetőség.

Megint egy titokzatos fogalom: zöldtrágya. Pedig csupán arról van szó, az őszibúza learatása után a másodvetésként • díszlő sűrűvetésű napraforgót leszántják műtrágyával együtt, s nagyon jó trágyát kapott a talaj. A Tiszasülyi Állami Gazdaságban alkalmazzák a legeredményesebben a napraforgó zöldtrágyázást.

Mindössze pár szót az önvetkezetekben. Állandóan látogatják Kisújszállás, Turke- ve termelőszövetkezeteit- Szabd János tudományos kutató a karcagi tsz-ekbe jár ót hetenként.

S mi mindenben részt vesznek még ezen kívül. Előadá- sqkat tartanak az agráregyetemen, a Tudományos IsEnnyit az öntözéses kukoricáról. S az öntözött cukor- répafajtók. Ismeretlen szó üti meg fülem Mihályfalvy István szájából.

«— Beta polyploid.

— Mit jelent a polyploid?

— A cukorrépában ugyanazt, mint a kukoricában a hibrid.

csökken, ami teljesen elhanyagolható arány. Annál is inkább, mert az öntözött cukorrépa 330—320 mázsával fizet. Mármint a Beta polyploid 4-es, 1-es, 3-as. A Kom- polti 91-es viszont öntözéssel is csak 280 mázsát ad.

Szolnok megyében nagy területen termesztenek rizst. A rizstermesztés előkelő téA füveshere meg

meretterjesztő Társulat szakosztályi ülésein számolnak be kutatási ' eredményeikről.

1959- ben nyolc nagyüzemi

öntözési bemutatót tartottak.

1960- ban legalább hatszor

szerveznek. Részt vettek a megye ötéves öntözési tervéhálálja a vizet,

olyan csendesek itt az épületek, a meteorológiai megfigyelő-berendezések, a dísz- kertek, a fákon csicsergő madarak, hogy szinte fáj tőlük búcsút venni a látogatónak.

Borzák Lajos Fotó: Csíkos Ferenc

nek kidolgozásában. Az ötéves terv végére 130 ezer hol- dot öntöz Szolnok megye. Elkészítették- Kisújszállás öté- éves távlati mezőgazdasági tervét.

Legközelebbi feladatuk az öntözési módok kutatása. Azt máris ajánlják: legérdemesebb a sávos, barázdás öntözési módszerek alkalmazása. Kiszámították: felületi módszerrel 82 fillérbe kerül egy köbméter víz növényre juttatása. Esőztető géppel 2 forint ugyanennyi vízmennyiség.

Szép munka az övék. Laboratóriumuk a termelőszövetkezeti táblák, az állami gazdaságok öntözőtelepei. Munkájukban sokszáz termelőszövetkezeti vezető, termelőszövetkezeti gazda, állami gazdasági dolgozó siet segítségükre- - Az intézetnek csak a neve nagykunsági. Eredményei az egész megyéé, sőt az országé.

Az egész telep észrevétlenül húzódik meg a város határában, a debreceni műúttól nem messze. Ott élnek a. kutatók. Munkahelyük és lakásuk együttesen kicsiny területen megfér. Jó is, hogy együtt van, mert a kutató sokszor felkel s éjszaka siet be dolgozószobájába a kémcsövek közé, s tója a sorokat a kutatási naplóba.

Beszélgettem velük. Mindenük a víz, amely a növénynek is éltető eleme.- S ők azt kutatják szenvedéllyel, izgalommal, hogyan jobban, hogyan eredményesebben.

Mihályfalvy elvtárs, a tudományos vezető 1947 óta dolgozik itt. Most készül a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tudományos jcím disszertációjának megvédésére. Kezet fogtam Fazekas Sándorral, aki csupán szerény segédmunkása a tudománynak. De azért éreztem: a mezőgazdasági tudományok kandidátus-jelöltjét és az egyszerű dolgozót ösz- szefűzi a tudomány szeretete. Mindketten, de az ott munkálkodók mindannyian lelkes apostolai az öntözésnek.

Alkotó munkájukat a parkosított, szomorúfüzes kísérleti intézetben semmi sem zavarja- Olyan kedvesek,

tőzéses lucernatermesztésről. Sok termelőszövetkezet elzárkózik a lucernaöntözéstől.

' Többéves kísérleti tapasztalatokra alapozva mondom, a lucerna az egyik leg- hálásabb növény a vízért.

Mihályfalvy elvtárs javaslata ez. S az is, hogy a füvesherében 20—30—-40 százalékos lucernamagot szerepeltessenek a termelőszövetkezetek.- állami1 gazdaságok a vöröshere és a szálkás perje mellett.

Talán egyetlen kutatóintézet munkatársainak sincs annyira közvetlen kapcsolata a termeléssel, mint a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kisújszállási tudományos munkásainak. Kutatásaik saját 40 holdam kísérleti telepük területén kívül kiterjednek mintegy 20 ezer holdas öntözési körzetre. Nagyüzemi kísérleteket végeznek a Tiszasülyi-, a Bánhalmi Állami Gazdaságban, a kisújszállási Búzaka- láez, a turkevei Vörös Csillag és Táncsics Termelőszö-